Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-16 / 7. szám

4 UJpBTWAPEST 1935. február 16. llovszky zseniális képessége a magyar ipar diadal­ünnepévé avatta a Sarass Szövetség ezévi kongresszusát •& Nagy fontosságú politikai megnyilaikoszások, messze&angzó jelentőségű miniszteri kijelentések a záróülésen és az azt követő ünnepi vacsorán — Az Uj Budapest tudósítójától. — A keresztény iparnak és kereske­delemnek diadalmas seregszemléje, fontos politikai megnyilatkozások tribünje, határozatainak jelentősé- ségét és fontosságát illetően pedig ipar- és kereskedelempolitikai határ­kő volt a Baross Szövetség három­napos kongresszusa és az az ünnepi vacsora, amely az ülésezéseket be­tetőzte. Ha vizsgáljuk azt a szédí- tően nagyvonalú emelkedést, ame­lyet a keresztény iparnak és keres­kedelemnek ez az immár eminens alakulata az utolsó esztendőkben el­ért, kisnívójú egyesületecskéből el-; sőrendű tényezőjévé válván a ma­gyar gazdasági életnek, akkor rá kell mutatnunk arra, hogy a gazda­sági és politikai helyzet adottsá­gain felül a Baross Szövetség fon­tosságának és jelentőségének meg­növekedése llovszky Jánosnak, a szövetség országos elnökének, her­vadhatatlan érdeme. llovszky volt az, aki néhány esz­tendővel ezelőtt a zilált és csak kis körökben ismert egyesület vezeté­sét átvevén, a maga hallatlanul lo­bogó energiájával, nem szűnő lel­kesedésével, páratlan munkakészsé­gével hitet, erőt és lendületet vitt az egyesület életébe. Azok a nagy­szerű tulajdonságok, amelyek llovszky Jánosnak tiszteletet és becsületet szereztek a várospoliti­kai életben, ahol immáron örökös tagja Budapest parlamentjének, fo­kozott erővel buzogtak fel benne, amikor a Baross Szövetség felvirá­goztatásáról volt szó. Az eredmény? Erre csattanós feleletet ad a három­napos kongresszus záróülése. Az emelvényen a mai Magyarország vezetői: Wolff Károly, a keresztény Budapest vezére, József Ferenc fő­herceg, magyaros stílusú díszruhá­ban, azután a Nemzeti Egység Párt­ja, élén Gömbös Gyula miniszterel­nökkel és Sztranyavszky Sándorral, az országos pártelnökkel. A hall­gatóság első sorában a keresztény Magyarország és a keresztény Bu­dapest színe, virága: ott foglaltak helyet Sipőcz főpolgármester és Szendy polgármester, a főváros ve­zető tanácsnokai, a törvényhatósá­gi bizottság legelőkelőbb tagjai, katonatisztek és polgáremberek, kereskedők és iparosok, mindmegr annyi egy-egy általános becsült és értékelt név a maga foglalkozása körében. Hogy ez a díszes társaság így összegyűlt, figyelve azokra az országos jelentőségű megnyilatko­zásokra, amelyek az elnöki emel­vényen elhangzottak, az kizárólag llovszky János érdeme. Az ő apos­toli lelkesedéséé, tettre kész fiatal­ságáé, izzó magyarságáé, koncep­ciózus egyéniségéé, páratlan orga-‘ nizáló tehetségéé! * De már meg is kezdődik a Baross Szövetség tizenhatodik közgyűlésé­nek folytatólagos záróülése: llov­szky János tartja az elnöki megnyi­tó beszédet. Az első fergeteges taps akkor zú­dul fel, amikor llovszky Magyaror­szágot, mint rokkant hőst aposztro­fálta. De ez a csonka hős — emeli fel szavát llovszky — nemcsak a do­berdői tüzáradatban állotta meg a helyét, Limanovánál és Otrantónál mutatta meg erejét és akaratát, ha­nem ősei által évszázadokon át vé­delmezte az európai kultúrát az azt legyűrni akaró, kelet felől betörő, Európát, de egyben a keresztény kultúrát is elsöpörni akaró pogány­sággal szemben. És ez a csonka ország most is, borzalmas megpró­báltatás után bizonyságot tett élet­erejéről és a megújhodása utáni vá­gyának biztosságáról! Mint aho­gyan a hótakaró alatt tavaszról ál­modik a megfagyott vetés, úgy tör elő a szenvedésekben összeszorult magyar szív mélyéről a zengő har zaszeretet, amely ezeken a vérrel áztatott rögökön az új magyar élet lendületét akarja megteremteni! Amikor llovszky beszédében Ot- rantót említi, felidézve a híres ten­geri ütközetet, mint egy ember ug­rik talpra az egész közgyűlés, per­cekig éljenezve és tapsolva a kor­mányzót. llovszky beszédének ez a része különlegesen szerencsés al­kalom volt a közgyűlés számára, hogy a kormányzó iránt érzett tisz­teletének, hűségének és szereteté- nek kifejezést adjon.. De már folytatja is az elnöki meg­nyitó beszédet llovszky János, pá­ratlan éleslátással, hatalmas köz- gazdasági tudással és a gyakorlati szakember precizitásával vázolván a kereskedelem és ipar mai helyze­tét és jövendő kilátásait. Úgy tet­szett: miniszteri programmbeszéd volt ez a beszéd, melynek az a ré­sze, a maga pregnáns célkitűzései­vel, átfogó nagyvonalúságával tette a legnagyobb hatást: — Vannak korszakok, amidőn a magán üzleti tevékenységeknek ál­dozatokat kell hozniok a nemzet boldogulásának elősegítésére. Most ilyen korszakban élünk! A nagytőke mozgásának irányítóihoz, a magyar kereskedelem és ipar nevében azt a figyelmeztetést intézem, hogy mér­sékeljék a szervezett nagytőke fel­és elszív óképességét, hogy a leron­gyolódott: magyar fogyasztó ismét talpra állhasson, megerősödhessen, mert erőteljes fogyasztó közönség nélkül ipar, kereskedelem, ősterme­lés tartós felvirágzásra nem emelke­dik soha! A kongresszusi záróülés egyébb eseményei bőven ismeretesek a napilapokból, amelyek szokatlan melegséggel és szokatlan részletes­séggel emlékeztek meg nem hasá­bokon, hanem oldalakon keresztül a kongresszuson elhangzott nagyfon­tosságú megnyilatkozásokról: Wolff Káorly beszédéről, Gömbös Gyula miniszterelnök felszólalásáról, ame­lyek az országos politikai életnek is számottevő eseményei lettek. * Ezerötszáz terítékes bankett kö­vette a kongresszusi záróülést. A vacsorán llovszky János, József Fe­renc királyi herceg; és Fabinyi Ti­hamér dr. kereskedelemügyi mi­niszter között foglalt helyet. Szín­pompás, ragyogó kép, amely a ma­ga polgári egyszerűségében is — az estélyi ruha száműzve volt erről a valóban az igazi demokráciát jelké­pező vacsoráról — megragadó volt! József Ferenc kir. herceg, Sipőcz Jenő dr. főpolgármester, Almássy László a képviselőház elnöke vol­tak az ünnepi vacsora felszólalói, majd Fabinyi Tihamér kereskede­lemügyi miniszter tartott hosszabb beszédet. Részletesen foglalkozott Fabinyi azokkal az indítványokkal, amelyek a Baross Szövetség közgyűlésén elhangzottak. Külön öröme és dicső­sége a Baross Szövetségnek, hogy a kongresszuson elhangzott indít­ványok és javaslatok legtöbbjét el­fogadta és azok megvalósítását megígérte a kereskedelemügyi mi­niszter. Bejelentette Fabinyi a va­csorán, hogy az idegenforgalom ér­dekében a főváros hozzájárulásával sikerült megvalósítania a Rudas- fürdő kibővítését és újjáépítését, a Margit-híd évtizedek óta esedékes kiszélesítését, és a nem kielégítő autóbusz közlekedés rekonstrukció­ját és kibővítését. Bejelentette még a miniszter, hogy néhány hónapon bélül a parlament elé kerül a város- rendezési törvény, amely a vidéki városok rendezését, parcellázását és fejlesztését egészen új alapokra fek­teti. Az útépítési programúi további folytatása is biztosítva van a mi­niszternek a Baross Szövetség va­csoráján elhangzott kijelentései sze­rint. * Este tizenkét órakor, amikor az utolsó beszédek elhangzása után leoltották a Vigadó hatalmas csillá­rait, llovszky János, a polgári mun­ka fáradhatatlan hőse egy jól eltöl­tött nap emlékezetével térhetett a jól megérdemelt éjszakai pihenőre. Közéleti működésében az önzetlen polgárt reprezentálja llovszky, azt a kitűnő tulajdonságokkal rendelke­ző vezérré elhivatott polgárembert, aki, bármely pozícióba is állítja a sors és polgártársai bizalma, fárad­hatatlan munkásságával mindenko­ron az összeség érdekeit tartja szem előtt! Remetehegy platóján Doberdói út 10—16. szí alatt, József főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfek­vésű, befásított 300 négyszögöles üres villaíelkek és ^111«*­éptlleiek eladók A parcellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelíthetők. — Remek kilátás elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy Telefon; 83-2-89. alatt. Gőz, vízvezeték, csatornázási, fűtési szereléseket ljlí‘inayisabban megkönnyíteti fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. TÓTH ZOLTÁN csatornázási vállalata BUDAPEST. Vll.R BAROSS-TÉR 15. Biehn Janos IX , Ferenc körút 46. Telefon: 87—8—03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez: - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. VIGNALI RAFAELLO bronzöntő BUDAPEST Lakás: Petneházy-utca 73/b. Gyár: VI., Jász utca 74. TELEFON: 91-9—12. Komornyik hordozható ruhaállvány kíméli a ruháját ornaszerek és sporteszközök gyára AL AP1TATOTT: 1878. Budapest, IV., Kammermayer Károly-u. 3. TELEFON: 89—1—31. SEPPE1 ANTAL i; Jeszenszky János papi és polgári szabó Trunkhahn cég volt papi szabásza. Szolid árak, pontos kiszolgálás. Budapest. IV.. Irányi utta 21. sí. félemelet (Irányi-utca és Veres Pálné-utca sarok.) König, Román és Síéin mérnökök, építési vállalkozók BUDAPEST, VIII , NÉPSZINHÁZ-UTCA 13. Telefon: 43-1-44. Ümon Untai és fiai ut-, csatorna- és beton- épitési vállalkozó Budapest, Vili., Futó-utca 10. Telefon: 30—3 — 85. „ESELGE“ SCHUBAUER FERENC Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62-2- 06. szellőző­be rendezések magánmérnök TÓTH TAJOS pala- és cserépfedö - mester Vállal: Eternit-, cserép-, facement- és bőrlemex- tedést, tetők jökarbantartását és tatarozást Budapest, IX., Közraktár-u. 24. Tel.: 87-7-28. Kőszzénbánya 's Téglagyár Társulat Pesíen (HR ASCHE) Budapest, V., Klotíld-utca 3. Telefon : 25-5-54 25-5-55 és 25-5-50 Modernszlgeleléseket, aszfaltutépitéseket, szlneta szfalt- burkolatokat és e szakmába vágó min­dennemű munkálatokat a legelőnyös- sebben végzi: CSATÓ PÁL Budapest, I., BudaOrsI út 18 - Tel.: 58-8-81 „CSATFALT" hidegaszfalt törv. védve!

Next

/
Oldalképek
Tartalom