Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-16 / 7. szám
1935. február 16. HJkBUDAPEST Végeladás az ÁsványvizQzemnél A sorkarfefi és a iéray ieherfaxi ádáz rohamra indultak az üzem bérletéért — .42 Uj Budapest tudósítójától. —A, belügyminiszter tudvalévőén. az Ásvány vízüzem ügyében úgy döntött,, hogy a vállalat 'további fenntartásait .engedélyezi, tekintettel azonban arra, hogy a magánipar és a anagánkereskedelem a.z üzeni működése ellen sok tekintetben kifogást emel, felhívta a főváros közönségét, hogy az Ásványvízüzemnek azt az üzletágát, amely a liarma/tvíz forgalom- bahozáisával . foglalkozik, bérbeadás írtján hasznosítsa. Hangsúlyozza a minisz- ter, hogy a bérbeadással ,kapcsolatosan a főváros vagyoni és fürdőügyi érdekeinek megóvásáról is gondoskodni kell. A fővái'iosi fürdők központi igazgatósága, amelynek hatáskörébe az Á.svá|nyvíz üzem tartozik, továbbá a városgazdasági ügyosztály, amely a központban, felügyeleti hatásága az Ásvány vízüzemnek, a belügyminiszteri leírat kapcsán már is megtették a szükséges előkészületeket, hogy az autonómia fórumai az Ásványvízüzem további sorsáról mennél hamarább dönthessenek. Nem kétséges a miniszteri intézkedés jóhiszemű intencója, hogy segítsenek a fővároson, a deficitben vergődő Ásványvízüzem bérbeadásával. Mert nem kétséges, lxogy az 18,546 pengő, amelyet az Ásványvízüzem folyó évi költségvetése üzleti haszonul előír, csak papíron van meg, a tényleges helyzet az, hogy az üzem. rentabilitása egyre jobban csökken, csák a tisztviselők és egyéb igazgatási alkalmazottak fizetése és járandósága emelkedik (az 1983. évi záró- számadás eredménye: 41786 pengő, az 1934. évre megállapított költségvetés szerint 43.346 pengő, az 1935. évre 43414 pengő.). Nő ezen felül a kölcsönök tör- >nr ----- | | | | HU | | ra k csicsergését, fél nyolcra pedig bejön a hivatalára, rémületére azoknak a tisztviselőknek, akiknél a későn jár ás egyetlen lehetősége immáron a polgármester szabadságidejére zsugorodott össze. A helyzet ugyanis az, hogy ha Szendy polgár- mester nem menne szabadságra, akkor az amerikai magyar nők sem láthatják vendégül a titkárnőjét, a- kire pedig nagyon kiváncsiak, mert bizony hogyha a podeszta nem, a titkárnője még kevésbbé jut el szabadságra! * A BAROSS SZÖVETSÉG vasárnapi vacsoráján Csorna Kálmánná az árvaszéki elnök felesége feltűnt szépségével és elegánciájával. Csorna Kálmánék különben a héten néhány napon át Balatonkenesén a fővárosi üdülőtelepen pihentek. * A VÁROSHÁZA BETEGSÉGEI: Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos a városrendezési ügyosztály vezetője néhány napot influenzásán töltött a lakásán, de hétfőn már átvette hivatala vezetését. — Sebő Béla a főváros népszerű főszámvevője még mindig a Szent István kórház egyik különsz ob újában fekszik. Állapota azonban örvendetesen javul és rövidesen teljes egészségben veheeti át hivatala vezetését. — György Endre az Újság és a Pesti Városháza népszerű szerkesztője hetekig tartó betegeskedés után Balatonkenesén tartott utókurát. * IFJABB BORVENDÉG FERENC tanácsi fogalmazót, néhai Borvendég Ferenc polgármester fiát a múlt hét szombatján a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az állam- tudományok doktorává avatták. lesztésére felveti, összeg, valószínűleg azért mert a kölcsönök is nőnek. (Az elmúl évben 20.000 pengő, a folyó évben 26.300 pengő, a többlet tehát egy 'esztendő alatt 6330 pengőre rúgott a kölcsönök amortizációjának fedezésére. Jelem alkalommal ne tegyük vizsgálat tárgyává, melyek voltak az okok, amelyek a gyönyörűen indult és hívatásibbe- töltő intézmény teljes csődjéhez vezettek. Ne felejtsük azt a szédítő di- letantizmust, 'amely egy különben kiváló mérnökembert képesnek hitt arra, hogy egy kereskedelmi üzemet vezessem, és tegyük félre a felelősség kérdését, amelynek során kiderülne, hogy az Ásványvízüzem központi felelős hatósága sok mindenhez ért, azonban meggyőző- desüuk szerint, az Ásványvízüzemhez a legkevósbbé. Nézzük a külső okokat és összefüggéseket. Kik és miért akarják magánkézbe juttatni az Ásványvízüzemet, mi az a magánipar és magánkereskedelem, amely a belügyminiszteri leírat szerint az üzem működését kifogásolja és — ami a legfontosabb — ebben a kifogásolási hadjáratban mi a főváros közönségének komoly és jogosult érdeke? Túloz a belügyminiszteri leírat amidőn röviden mag árnyainak és magánkereskedelemnek nevezi azt a kartelliro- zott hadjáratot, amely az Ásványvíz- üzemnek nem a vezetésével és kereskedelmi ténykedéseivel, hanem a létével nincs megelégedve. Ez a magánipar és É agánké reske dele m: a sörkartel. At, a ir-kartel, amely a folyton csökkenő £o- ígyasztás ellenére, amikor anyagai- és [munkabér tekintetében minden vonalén jelentős csökkenések áltak be az utolsó esztendők folyamán, a maga versenyen kívüliségének biztos és boldog tudatában nem szállítja le közel tíz esztendeje a sör árát. Arról a sörkartelről van szó, amely egyre erősebben és céltudatosabban igyekszik a sörfogyasztás osökkem- nósét ellensúlyozni, azzal, hogy megszerzi magának azokat a gyárakat és ipari intézményeket, amelyek a sörfogyasztásnak természetes konkurrencüU képező üdítővizet állítják elő. Egészen röviden utalunk ifit előstzőr a nagy sörgyárak üzletkörére. A Kőbányai sörfőző és a Szent István Tápszerművek Rt. üzletköre az alapszabályok tanúsága szerint sör-, jég-, maláta-, pótkávé-, szappan-, olaj-, cukorka-, csokolá- dégyártás, továbbá élelmiszerek hűtése. A Dréher Haggenmacher Első Magyar Részvénysör-föző rt. immáron külön csokoládé részvénytársasággal is rendelkezik, textilvállaLatát pedig alig két esztendeje fúzionáltafeta az anyavállalattal. A Fővárosi Sőrfőző Rt. üzletköre pedig sör-, maláta és műj éggyártás, továbbá hűtőház. Immáron külön szénsavgyára is van a sörkartelnek, amelynek1 egyes, tagjai a Harmatvíz kivételével kezükben tartják az összes szénsavval telített természetes forrásvíztelepeket, a Kristályvizet csakúgy, mint a Osillaghegyit. Szénsavgyára birtokában a kartel egyrészről most igyekszik leteperni a szik- vízgyárakat, másrészről — immáron, a belügyminiszteri leirattal a lobogóján — a városháza meghódítására indul. A helyzet ugyanis az, hogy a fővárosi üzem az egyetlen, amely a sörkartel útjában áll, hogy úrrá legyen a nyári szomjas Budapest torkán, övé a s-ör és ,a jéggyártás., övé a .szikvíz, ha ma nem is száz százalékig, de rövidesen kétségtelenül, hiszen helyzete a sörgyáraknál eladósodott vendéglősöknél könnyű és egyszerű. Csak az kap további sörhitelt, aki a szódavizet is náluk vásárolja. Egyetlen frorst (meghódítbatatlan számukra mind ez ideig: az Ásványvíz- üzem, ezért nem lehetett az ő érdekeltségükben levő ásványvizek árát felemelni, mert ott állt hűségesen és be- csületesen a rosszulszervezett, de altruisz- tikus célú fővárosi üzem, a maga olcsó áraival. Ha most ez az üzem kezük közé keiül, akkor nincs akadálya annak, hogy a kör bezáruljon és az összes frissítő italok egyeduralma Budapest általános népszerűségnek örvendő sörbáróinak kincseit gyarapítsa. íme így festenek a Polgári Sörnek a városházán elfekvő ajánlatai, ha azokat pőrére vetkeztetjük. De nézzük a másik aspiránst: a Méray Motorkerékpárgyár rt.-t, amely kisebb halra feni a fogát. Mérayék természetszerűen nem akarnak ásványvíz-gyártással foglalkozni, okiét mint legutóbb beterjesztett pótajánlatuk igazolja, csak a szállítás érdekli. Ez a nem túlságosan jólmenő részvénytársaság, amely a jlegujbojlsó mérlegében 46.187 pengő veszteséget tüntet fel, és 100.000 pengő részvénytőke mellett 332.479 P, az ingatlan és felszerelés értéke, 647.724 P az adósok tétele, ezzel szemben 1,110.793 pengő hitelezők- tótelót mutatja ki, természetesen megfelelő összeköttetésekkel felszerelve már a múltban elért annyi sikert, hogy próbaképen fuvarozhatott .Harmatvizet a Rudasfürdö-telepről a megrendelőhöz. Kiderült azonban, hogy Mérayék nem olyan olcsóak, hogy a fuvarozás bérbeadása esetén számbavehető megtakarítás lenne elérhető, és bizonyos, hogy ők sem tudnak olyan csodát produkálni az üzemanyaggal való takarékosság terén, amit meg-felelő vezetés esetén az üzem nem tudna utánozni. Tiltakozni kell tehát minden olyan, bámnilyén kitűnően protezisáit megoldás ellen, amely azon a címen akarná juttatni Mérayéknak az Ásványvízüzam teherfuvarozását, hogy ők olyan megtakarításokat tudnak elérni,, amilyeneket az üzem nem tud produkálni! Ezt az üzemvezető kiesei’élésével is el lehet érni! íme, az Ásványvízüzem bérbeadását tanácsoló belügyminiszteri leírat reflektorában az üzem szomorú keresztmetszete! Tehetetlenség és tehetségtielenség, bürokratizmus és az üzleti érzék teljes hiánya, játék a főváros nagy forrásértékeivel és a beinvesztált milliókkal, köny- nyelmü dobálózás a közönség legvitáli- sabb érdekeivel! Nem történhet egyéb az Ásványvízüzem ügyében, [mint egy hatalmas polgármesteri ökölcsapás az asztalra, amely racionalizálja és megfelelő szakértő kereskedelmi vezetéssel látja el az üzemet, viszont a belügyminiszternek megmagyarázza, kikből rekrutáló- dik az a magánipar és magánkereskedelem, amely a maga kartelérdekeit természetszerűen nem 'tudja összeegyeztetni az altruisztikus közérdekkel. Urak, a városházi végeladás még nem kezdődött el! ILKOVITS J. központi iotés- ss vízvezetéki fálialata V., JÓZSEF-? ÉR 11. Telefon: 81-1-54. Ahol nincs deficit, ott nincs mit szanálni! Szőke Gyula előadása a Sas körben — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Sas-kör szombat esti vacsoráján Szőke Gyula dr. felsőházi tag tartott előadást a szanálásról és a reformpolitikáról. A szanálásnak a fővárosra vonatkozó részét nem fogadhatjuk el — mondotta többek között — mert hiszen ahol nincs deficit, nincs is mit szanálni. Szanálni elsősorban ott kell, ahol rossz gazdálkodás folyik, már pedig a fővárosnál rossz gazdálkodásról nem lehet szó. Tiltakoznunk kell elsősorban a tisztviselők fizetésének vagy mellékjárandóságának leszállítása ellen. Ha mái- takarékosságra van feltétlenül szükség, elsősorban bizonyos dologi kiadásoknál takarékoskodjanak. A reformpolitikának a gazdasági életre vonatkozó szükségességét teljes mértékben helyesli, de nem ismerheti el annak ^alkalmazását a politikai életre. A reformpolitikával kapcsolatban elsősorban az önbizalom erősítéséi’e van szükség, hogy ne várjuk mindig idegen államok segítségét. Ha az ország gazdasági struktúráját tekintjük, Magyar- ország elsősorban még mindig agrárállam s így a segítésnél is az eljárásnak másnak kell lenni, mint egyéb külföldi államoknál. Vonatkozik ez elsősorban olyan mezőgazdasági árak elérésére, amelyek versenykép.es.ek legyenek a külföldi árakkal s amellett megfelelő jövedelmet biztosítsanak a gazdáknak. Ezzel külkereskedelmi mérlegünk aktivitását fokozhatjuk. Importálni csak olyan árukat legyen szabad, amelyekre az országnak elsősorban van szüksége g ne olyanokat is, amelyeket az országban is elő tudunk állítani. Ezzel iparunk fejlődését segítjük elő. Nem hagyhatja szó nélkül a még mindig magas vasúti tarifákat és egyéb illetékeket, amelyek az árakat emelik s a megélhetést megnehezítik. A reformpolitikának egyik célkitűzése volna, hogy a szegénysegélyzés és kórházügy nyomasztó terhét vennék le a főváros vállárról s igazságosabb módon osztanák el, egyes törvényhatóságok között, amelyeknek ilyetmemű kötelezettsége .illetőségük szerinti odatartozó polgáraikkal szemben fennáll. Ezek volnának általánosságban azok a kérdések, amelyek a lgközelebbi jövőben megvalósításra várnak a ha ilyen gyakrlati irányú politikát hajtanak végre, ezzel azokat az elgondolásokat hajtanák végre, amelyeket mi a reformpolitikától várunk. A nagy tetszéssel fogadott előadás után még sokág együtt maradtak a, hatalmas számban megjelent tagok.
