Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-21 / 51-52. szám
4 OJvBUDAPESr 1985 december £1. Uj elöljárósági törvény? Irta: SZŐKE GYULA dr. öáia készítették és nem egyes emberek rövid életű, kicsinyszerü hivatalos szemszögéből nézvén az életet. És ha ma forgatom az alaptörvény lapjait, azt látom, hogy annak az elgondolásai talán egyes részeiben elhomályosultak éppen a nem alkalmazása miatt és talán a változott viszonyok következtében lehet bizonyos módosításokat a részletekben kívánni, a fejlődő élet igényelte újabb alakulatokra újabb .szabályokat, de az alapigazságon változtatni, az önkormányzati szervek hatáskörébe beleavatkozni, az önkormányzati hatóságok egyes részelt a másikkal szembeállítani és azt képzelni, hogy ezután csupa óriások fogják a főváros ügyelt Intézni, olyan emberi tévedés, amely fölforgatta az egész közigazgatást és olyan gyarlóság, amely sokkal nagyobb kárt okozott, mint ami hasznot az esetleges jószándék hozhatott. Most megint lépten-nyomon azt Irall- juk, hogy as 1893. évi XXXIII. t. c., amely a kerületi elüljáróságokról intézkedik, már régen elavult. Tény, hogy a kerületi elüljáróságok hatáskörét is megcsonkították, a kerületi választmányt pedig évek óta össze sem hívtál:. Tény, hogy a fővárosi törvényt módosító újabb törvények a kerületi elüljárók és odatartozó tisztviselők megválasztására és beosztására vonatkozó törvényes rendelkezést in peius módosították. Tény, hogy önkényesen túlhelyezták magukat a kerületi elüljá- róság összes alkalmazottai azon a rendelkezésen, hogy a kerületben tartoznak lakni. És tény, hogy a hatáskört megállapító rendelkezések ma már kiegészítésre szorulnak, mert az élet újabb kérdéseket vetett felszínre és ezeknek a megoldására megjelenő törvények vagy rendeletek a keresztülvitelt egyik, vagy másik hatóság hatáskörébe utalják. De minek kell ezért új törvény? Emellett az elgondolás mellett szinte egyetlen törvény sem maradhatna fenn, akár egy évig sem. mert hiszen mindig adódik olyan körülmény és olyan eset, amelyre az egyesek, főleg a kicslnyeskedők szerint, a törvényhozó nem Is gondolhatott és az ilyen kicslnyeskedők tudják a közvéleményt úgy befolyásolni, minüia tényleg nagy dolgokról lenne szó és mozgásba kell hozni az egész törvény- hozást azért, mert 1893-ban nem gondoltak arra például, hogy a közegészségügyi rendészet során melyik tejet, hol kell megvizsgálni. Legyünk őszinték! Az elül járósági törvény nagyon szép feladatot ruházott az el ül járókra, amikor részletesen felsorolva a hatáskörüket! a törvény 16— 23. §-alban elsőfokú hatóságként reájuk ruházza a közigazgatás legszebb feladatait és amikor tanácsadó szervül a törvény 30. §-ában megállapított hatáskörrel a kerületi választmányokat az elül járó mellé rendeli. Szeretjük maeoKKai is, magiauuuu elhitetni, hogy ami nekünk nem tetszik, ami utunkban áll, ami az érvényesülésünket gátolja, az mind elavult. Ezért kell mindig új törvény. És jóllehet mindnyájan az önkormányzatot hirdetjük, mindnyájan a decentralizációnak vagyunk a hívei, mégis a kormánykerók- hez jutva úgy látjuk, hogy' mindent csak a központ tud elintézni és sietünk törvényeket módosítani, hogy a centralizációt elősegítsük. Ha fenntartjuk is az önkormányzatot, közgyűléseit és bizottságait., ha az országgyűlés a parlamentarizmus formája szerint működik is és mindennap hirdetjük, hogy nincs diktatúra sem a falusi községházán, sem a törvényhatóság termeiben, sem az ország vezetőségében, mégis azt látjuk, hogy minden hatóság önmagát tartván a legnagyobbnak és a legokosabbnak; a képviselőtestületek, törvényhatósági bizottságok és országgyűlés, valamint azok bizottságainak jogait lehetőleg szűkítik és a döntés jogát maguknak igyekeznek megszerezni. így van ez a fővárosban, a kerületi elöljáróságok körül is. Mindenki védi a törvényhatóság ön- kormányzati jogát anélkül, hogy látszólag valaki is azt elvenni akarná. De mindenki azt hirdeti, hogy a régi törvények elavultak, azok helyébe újat kell alkotni és az új törvényekben azok szedik el az önkormányzat jogát, akik leghangosabban álltak ki védelmezőkul. A három városból eggyé lett székesfőváros alapokmányát képező 1872 évi XXXVI. törvénycikket már a század elején mindenki elavultnak hirdette és új fővárosi törvényt követelt. Bár meg ne kaptuk volna! Olyanok, akik a nagyváros gyakorlati életét egyáltalában nem ismerik és saját erejüket és hatalmukat a hegy magasságában látták és föléheiyezték az élet igazságainak, a meghozott új törvénnyel a székes- főváros önálló életét megcsonkították, nem gondolván arra, hogy az emberek változnak to a jövő látni fogja nemcsak az alkotás gyarlóságát, de az alkotó kisszerfiségét is. És az Olimposz új lakója letekintvén a főváros adminisztrációjára, újabb törvénymódosítással gondolta a központi hatalom megerősítésével megjavítani a rosszul sikerült helyzetet. Kitűnt, hogy az orvosság a betegségnél is rosszabb. Pét rendszabályokkal akadályozzák a közület életét, kerettörvényekkel teszik bizonytalanná a törvényhatóság jogait, majdnem megalkotandó szabályrendeletekkel teszik erőtlenné a meglévő szerveket és alig, hogy kihirdették az új törvényt. megkezdődött az. új küzdelem Ismét az új fővárosi törvény-alkotásáért, Igazán kiáltó szó volt a pusztába az ismételt új fővárosi törvények tárgyalása során elhangzott szavam, hogy vissza az alaptörvényhez, amelynek elgondolásai még ma is felette állanak az összes módosító rendelkezéseknek. Azokat a főváros gyakorlati életében munkáik.*!ott önzetlen férfiak az új székesfőváros jövő életének a megalapozására, sőt évszázados fennállóMa a centralizáció gondolatkörében élve és a személyi uralmat a kollé- gitUls működés fölé helyezve, amint már a fővárosi törvény novellájából is kitűnik, az alsófokú hatóság hatáskörét a felsőfok Igyekszik magához vonni to a társas működés helyett egy személy Igyekszik a hatalmat gyakorolni. Ezért van az, hogy szinte minden ügyben végsőfokon a minisztérium dönt. A tanács hatáskörét megszüntették, helyette a polgármester1 uralkodik bizonyos látszatönállósággal, mert a főpolgármester mindig a sarkában van. A kerületi választmány már meg sem alakul, eként az elül járó nem is kénytelen azt mellőzni, vagy tőle tanácsot kérni és végezheti anélkül autokrata módra a saját ügyeit, I ha ugyan a városházi központ előre el i nem rendeli, hogy bizonyos kérdésekben mint cselekedjék. Állandóan azt halljuk, hogy az egységes munkára van szükség, mert különben minden kerületben más felfogással dolgoznak. Ezért van az egységes irányítása a polgármesternek és a törvényhatósági bizottságnak, amely azonban nem mehet annyira, hogy elsőfokú hatósággá legyen a legapróbb ügyekben és ezzel szinte megbénítja az életet, mert a Idalakuló nagy mamrnut hivatal sokkal nehézkesebbé lesz, mint a város különböző részein a helyi kívánalmakat külön megismerő kerületi elöljáróság. És csodálatosképen nem veszik észre a vezetők azokat a képtelenségeket ezzel a törekvéssel szemben, amelyek ijesztő például állanak előttük. ’Magában a fővárosban is szinte egyetlen lépés nem tehető, hogy valamelyik minisztérium abba bele ne avatkozzék és hónapok huza-voaája szükséges ahoz, amíg egy közszállítási árlejtés kiírható, egy tanító kinevezhető, vagy egy gyakornok felvehető. A legkisebb adóügyben végső fokon a pénzügyminiszter, vagy a közigazgatási bíróság dönt és évek múlva kapjuk meg a határozatot, amikor a rosszul kivetett adóért az adófizető alany utolsó ingóságait is már régen elárverezték. A mai lüktető életben tehát nem lehet a központosítás jelszavával módosítani azokat a bölcs törvényeket, amelyeket a sokkal lassúbb tempójú és nyugodt óbb idők is szükségesnek tartottak a helyes közigazgatási működés érdekében. Ma már nincs közöttük különbség, hogy a fővárosi törvény mindkét novellája rossz és tehát azokat úgy az 1930. évi XVII. t. c.-et, mint az ezt módosító 1934 évi xn. t. c.-et újból módosítani kell. Miután ezek a törvényalkotások felzavarták a hatásköröket, nyilvánvaló, hogy amíg a törvényhatósági élet megfelelő törvény meghozatalával nyugvópontra nem jut, addig a kerületi elüljáróságokról szóló törvény módosítása sem nem észszerű, nem nem időszerű, mert ehez a két novellához alakítani át a régi, de jó elüljárósági törvényt nem szabad, viszont ezeket figyelembe nem venni az új elüljárósági törvény megalkotásánál nem lehet. Ha tehát az illetékesek bölcsessége meg fogja látni az elkövetett hibákat, először azoKat keli jóvátenni és csak azután teljes tisztánlátóasal és magasabb szempontokból nézve a dolgot, szabad a fennálló elsőfokú hatósági renden változtatni. Épen ezért minden várakozás nélkül meg kell alakítani a kerületi választmányokat és azokat a törvényes hatáskörükben működtetni kell. Nagy törvény- | tisztelet hiányára mutat és érzéketlenségre az önkormányzat jogai és szükségletei tekintetében, ha jogi szőrszálba tógát ásókkal keresünk apró kifogásokat a kerületi választmány működtetése ellen. A kerületi választmány az elüljáró támasza. Sok dolog meg nem történt volna és sok dolog másképen történt volna, ha a kerületi elüljáró a kerületi választmánytól támogatva tehetett volna előterjesztést a különböző közigazgatási, közrendészeti, útépítéazeti, utcarendészeti és közegészségi ügyekben, amely előterjesztések bizonyára sokkal nagyobb megértésre találtak volna, mert az a polgárság kén, amely a kérelmének a keresztülvitelével annak költségeit is viseli. A bünbánat idején szórjanak hamut mindazok a fejükre, akik üyen, vagy olyan okokból az önkormányzattal szemben a nagy hibákat elkövették. Az igazság megszületése ünnepén keljen élecre •■íz önkormányzatnak az a szeretető, amely az egyéni érdekek felett a közügyért hévül. És az újév alkalmából lépjenek közös munkába mindazok, akik a főváros szeretetében a főváros javára hozzák a munka áldozatát, hogy ezzel alkossák meg az egységes új fővárosi törvényt a főváros polgársága jogainak és önkormányzatának teljes biztosítására és a közigazgatás javára! Marx és Mérei BUDAPEST, VI., BULCSU U.7. TELEFON: «>3-3-86, <)3 3-€8 Mérnöki műszerek. Elektromos és üzemi mérő műszerek. Teljes iskolai és laboratóriumi berendezések. Tornaszerek. A főváros üzemeinek és hivata« latnak állandó szállítója. Aiapib'a 1900-ban. 80 munkás. LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, XI., SzOret-utca 0-7 Talefon > 99-2-96. tCőszénbánya *s Téglagyár Társulat 'Pesten (oujische) ‘Buűajyest, VKlotlltJ-ufca 3. Telefon : 25-5-54 25-5-S5 és 25-5-56 , ■■■■■■■nraaHBEBBa j CALDERONIÉSTÁRSA I lálszerészek Budapest, V., Vörösmarty tér Telefon 81—1—48. ^zemiivegek, nrrcsiptetflk, ingnettek, színházi lát- ctövek. a legjobb kivitelben Halló-készillékek trényhi&péssceti ciUheSí. A Szikest! városi Segítőé lap szállítója.
