Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-23 / 46. szám

6 urmmAPmi Üzemi évkönyv Megjelent a fűvárosi üzemek első hivatalos almanachja — Az Uj Budapest tudósítójától — Valóban hézagpótló könyv hagyta el az elmúlt napokban a sajtót: R e mi - n i c z k y Lajos tanácsjegyzö szerkesz­tésében megjelent a főváros üzemeinek és részvénytársaságainak első évköny­ve. A könyv előszavát maga Szendy Károly polgármester irta, aki a könyv­höz írt előszavában rámutat arra, hogy évenként számos könyv és naptár hagyja el a sajtót, amelyek a székesfő­város közigazgatását különböző szem­pontokból ismertetik és tájékoztatják a közönséget, miként kell a hivatalokban eljárnia. A polgármester azért rendelte el az üzemi évkönyv' összeállítását, mert olyan könyv, amely a székesfővá­ros önálló vagyonkezelésű intézmé­nyeit és részvénytársaságait ismertette volna, mindezideig nem jelent meg. Morvay Endre dr. tanácsnok, a vi­lágkiállítási és közüzemi ügyosztály ki­váló vezetője, a tőle megszokott energiá­val hajtotta, végre a polgármester elha­tározását és ennek köszönhető, hogy a könyv minden tekintetben megfelel a hozzáfűzött várakozásoknak. A könyv tartalmazza a székesfőváros kilenc ön­álló vagyonkezelésű intézményénél és négy részvénytársaságánál havi fizetés­sel alkalmazottak személyi és szolgá­lati beosztását. A Beszkárt B. osztályú alkalmazottaira (főellenörök, kocsive­zetőik, kalauzok) vonatkozó adatok hiányoznak. Ezeknek az adatoknak rendszerbe foglalása aránytalanul hosz- ezú időt vett volna igénybe anélkül, hogy a létszám folytonos változása miatt a tényleges helyzetről teljes ké­pet tudott volna nyújtsak--'— A könyv hivatalos címtári anyaga nemcsak belső vonatkozásban — az ér­dekelt hivatalok és alkalmazottak szempontjából nélkülözhetetlen, hanem a törvényhatósági bizottság, az üze­mek választmányai, az üzemi ügyek­ben tájékoztatást kereső közönség, to­vábbá a kereskedelmi és ipari körök szempontjából is. A könyv magában foglalja az egyes üzemek és részvény- társaságok keletkezésének történetét is és ismerteti röviden azok pénzügyi vi­szonyait és árszabását is. Az UJ BUDAPEST minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR DR. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Kellner Albert könyvnyomdája, Buda­pest, VI., Hajós-utca 27. Tel.: 29—0—71, 18—9—98. — Felelős: Kellner László dr LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, XI., Szüret-utca 5-7 Telefon i 69-2-96. Biehn János IX., Ferenc-kőrut 46. Telefon: 87-8—03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. smosmsm A kövezőipar jajkiáltásai Berlay Károly, az uj Ipartestületi elnök szomorú nyilatkozata — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Budapesti Kövezők Ipartestületo évi rendes tisztújító közgyűlésén Borúi) Károly mérnököt, az ismertnevű Itöve- ző-mestert, a főváros életében nagy sze­repet játszó patrícius Obendorfer-csa- lád tagját választotta meg elnökévé. Borlay Károly az ipartestület célkitűzéseit az alábbiak­ban ismertette az Uj Budapest munka­társával : — A Budapesti Kövező Ipartestület­ben évek hosszú sora óta állandóan mozgalmas, sokszor viharos ülések vol­tak és vannak: panaszok a kevés mun­kaalkalom miatt! Valamikor ennek a testületnek alig 20—25 volt a taglét­száma, ma a helyzet az. hogy a taglét­szám 70-en felül jár, ezenkívül vannak vállalkozók, akik minden ipari képe­sítés nélkül vállalnak és kapnak mun­kát a főváros területén, csökkentve a kövezők szempontjából már úgyis csak a minimumot jelentő munkaterületet. Ma a helyzet az, hogy munkaalkalom Budapest területén átlagban egy köve­zőiparosra nem jelent többet, mint bruttó évi 20.000 pengőt. Ebből kell megélni, szerszámot pótolni, adót fizet­ni, ipartestületet és pallért egész éven át eltartani. Mindezt a 20.000 pengős bruttó forgalomból, mert egyéb munka­piac nincs számunkra! — Ha ehez még hozzávesszük a ver­sengés okozta sívar kereseti lehetőséget, a nyomott árakat, nem lehet csodálkozni a kövezőiparosok elkeseredésén. Ez a | helyzet ma, a jövő még kilátástalanabb, annál is inkább, mert ismét a legolcsóbb elve alapján kezdik a munkákat kiadni. Hogyan tudhat egy iparos konkurálni olyan vállalkozóval, aki regie-köítségét és megélhetését egyéb szakma terüle­tén is tudja biztosítani? A mai iparos, főleg a kövezőiparos, nincs abban a helyzetben, hogy a munkákat 15%-os haszonkalkuláción alul pályázza meg: ez rosszabb számára, mint a munkanél­küliség, mert az olcsó munkákkal csak nagyobb és még nagyobb terheket vesz magára. — A kővezőipar elkeseredése tehát minden vonatkozásban indokolt és jo­gos, annál is inkább, mert a Közszállí­tási Szabályzatban és a polgármesteri rendel etekből biztosított védelmünket nem kapjuk meg. Pedig az ipar megér­demelné a támogatást, mert a főváros­nak maradandó alkotásokat produkál­tunk, becsületes munkát adtunk szerény haszonnal. A legutóbbi ipartestületi ülésen részletesen foglalkoztunk ezek­kel a bajokkal és memorandumba gyűj­töttük össze azokat a bajokat, amelyek az utolsó órában segíthetnek a régi. tisztes kövezőiparon. Elgondolásainkat alátámasztják a Közszállítási Szabály­zatnak a kisipart és középipart védő paragrafusai, és nem kétséges, hogy a polgármester, nemkülönben az út- és csatornaépítési ügyosztálynak törekvé­seinket és célkitűzéseinket mindig mél­tányoló vezetősége meghallják és meg­hallgatják jaj kiál fásainkat. Ki nem törődik a hadirokkantakkal? Szigorú uj rendeletet bocsátott ki a polgármester — Az Uj Budapest tudósítójától — A polgármester az új Közszállítási Szabályzat és kereskedelemügyi minisz­ter rendeletéire való hivatkozással még 3ez év márciusában felhívta a főváros összes hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek vezetőit, hogy az ipari mun­kák és szállítások zártkörű versenytár­gyalásainak kiírása alkalmával az alanti felhívások kibocsátásakor ajánlattételit legalább egy hadirokkant, hadiözvegy, vagy hadiárva szakmabeli vállalkozót is szólítsanak fel. Elrendelte a polgár- mester' azt is, hogy a hadigondozottak ajánlattételre történt felszólításáról a o Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadi­árvák Országos Szövetségét értesíteni kell. Tudomására jutott a polgármester­nek, hogy a hadigondozottak érdekeinek megóvását szolgáló intézkedéseit nem minden esetben hajtották egyöntetűen végre. A polgár- mester most új rendeletet bocsátott ki, amely szerint a jövőben az ipari mun­kálatok és szállítások zártkörű verseny­tárgyalásának kiírása alakalmával az ajánlattételre felhívott hadigondozott nevét, valamint azt, hogy a hadigondo­zott vállalkozó ajánlattételre történt fel­szólításáról A Hadigondozottak, Hadi­— Újfajta lámpát vett az apám — csudára világi t ! — Miféle uj lámpa az? — Tungsram Duplaspirái- 1ámpa. (Tényleg nagyszerű a fénye - és ami még fon­tosabb: kisebbazáram- fogyűsztása is. Takaré­kos embernek való.) 1933 november 23. BHMSSSSb özvegyek és Hadiárvák Országos Nem­zeti Szövetsége milyen napon és milyen számú átirattal nyert értesítést, az ügyiratokon fel kell jegyezni. Síremléket kapott Goreczky Zsigmond Goszleíh elöljáró ünnepi beszéde — Az Uj Budapest tudósítójától — A Belváros volt neves elöljárója Goreczky Zsigmond, a főváros ál­dozatkészségéből síremléket kapott, amelyet ünnepélyes keretek között avat­tak fel a Kerepesi-út melletti temető­ben. Az ünnepi beszédet Goszlctii Ernő dr. főjegyző, a Belváros elöíjá-. rója tartotta. — Goreczky Zsigmondot — mon- dotta avatóbeszédében Goszleth elöljáró — az embertársaiért nemesen dobogó szív jelle­mezte. Majdnem teljes lúvatali szolgá­lati idejét: huszonhét esztendőt a Bel­városban töltötte el: akkora szeretettel, lelkesedéssel és szívóssággal, hogy hi­vatalos működése még ma is szervesen él a lelkekben. Goreczky Zslg- mond a szív embere volt, Ezt az aranyos szivet belevitte hivatalos működésébe is. Bárki előtt nyitva volt az ajtaja és nem volt olyan szegény ember, aki üres kézzel távozott volna hivatalos helyiségéből. Goszleth elöljáró ezután a Bek város polgársága, az elöljáróság tisztika raéa a nevére alapított scrlegbizottság nevében koszorút helyezett el a sírra. Egyben fogadalmat tett a belvárosiak nevében, hogy elhunyt nagy elöljárójuk emlékét híven és szeretettel fogjál: megőrizni: elárvult kerülete őrködni fog afelett, hogy a síron állandóan az ö lelkét visszatükröző, mosolygó vilá­gok nyíljanak! Uf kiírások Papíráruk szállítására Budapest szé­kesfőváros üzemei részére. Határidó: 1933. évi november hó 26-án délelőtt 10 óra. Nyers öntöttvas fémtuskók szállítá­sára a Budapest Székesfővárosi Közle­kedési Rt. részére. Határidő: 1935. évi november hó 26-án délelőtt 9 óra. Papíráruk szállítására a székesfővá­ros üzemei részére. Határidő: 1985. évi november hó 28-án délelőtt 10 óra. Különleges vasszerkezeti munkákra a IX. kér. Gubacsi-úti sertésközvágóhid épülete részére. Határidő: 1935. évi no­vember hó 29-én délelőtt 9—10 óra. Két drb. zsilip az angyalföldi szenny- vízátemelötelep nyomóaknájához, továb­bá a Tatai-úti vészkiömlőbe helyezendő 2 drb öntöttvas zsilip szállítására és szerelési munkáikra, továbbá: 2. Öt drb. kovácsoltvas zsilipberende­zés szállítási és szerelési munkáira az angyalföldi szennyvízátemelötelep ho­mokfogója és szabad kiömlő je építéséhez, valamint: 3. Két drb. hárommotoros szerelő­daru és 1 drb. markolódaru szállítási és szerelési munkálataira a létesítendő an­gyalföldi szennyvízátemelötelep részére. 1935. évi november hó 26-ra kiírt ver­senytárgyalások határideje megbosz- szabbíttatott. Határidő: 1935. ért de­cember hó 8-án délelőtt 10 óra. 2 drb. szürörács és rácsszemét szál­lítására szolgáló gumiszállí tó szalag szállítási munkálataira a létesítendő angyalföldi szennyvízátemelő részére. Határidő: 1935. ért december hó 3-án délelőtt 10 óra. A Fővárosi Cirkusz bérletére. Határ­idő: 1935. évi december hó 12-én dél­előtt 9—11 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom