Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-09 / 44. szám

1935 november 9. ILFBWiAPESÍ ó Megsértette-e a közigazgatási bíróság Verebély Jenő mentelmi jegét P Szőke Gyula a felsőház elnökéhez intézett bejelentésében érvénytelen nek deklarálja a bíróság Ítéletének Verebéiyre vonatkozó részét — Az Uj Budapest tudósítójától. — A közigazgatási bíróság a főváros déli választókerületében az áprilisi or­szággyűlési képviselőválasztást szept. 30-án hozott ítéletében érvénytelennek nyilvánította és a képviselőválasz­tásnál a választási bizottság elnöki tisztét betöltő Verebély Jenő felső­házi tag választójogát és választhatósá­gát az 1925:XXVI. t.-c. 128. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezés felhí­vása mellett egy évi időre fel­függesztette. Ezt az utóbbi ren­delkezést a közigazgatási bíróság azzal indokolta, hogy Verebély Jenő dr. felsőházi tag a választási bizottság el­nöki tisztségének betöltése körül olyan „szabálytalan“ és „önkényes“ magatar­tást tanúsított, amely választójogának és választhatóságának az általa megál­lapított időtartamra való felfüggeszté­sével volt megtorlandó. Szőke Gyula dr. törvényhatósági bizottsági tag, aki csak úgy, mint V e- r e b é 1 y Jenő dr. a főváros törvényha­tósági bizottságát képviseli az ország­gyűlés felsöházában: Széchenyi Bertalan gróf v. b. t. t.-nek, az ország­gyűlés felsöháza elnökének levelet írt, amelyben az országgyűlés felsőházát megillető mentelmi jognak Verebély Jenő dr. felsőházi tag személyén át való megsértését jelenti be. Közli levelében Szőke Gyula a fel- söház elnökével, hogy azzal a kérdés­sel, hogy a közigazgatási bíróság az ítéletben közölt megállapítást Vere- b é 1 y meghallgatása és a választási bi­zottságban elnöki minőségben kifejtett tevékenységének tisztázásául szükséges bizonyítás felvétele nélkül megtehette-e, ez alkalommal foglalkozni nem kíván Szükségét látja azonban Szőke an­nak, hogy az országgyűlés felsöháza foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az ítéletnek Verebély felsőházi tagra vonatkozó része a felsőháznak a mentelmi jogban megnyilvánuló közjogi kiváltságát mennyiben érinti és hogy a Verebéllyel szemben a közigazgatási bíróság által alkalmazott megtorlást az országgyűlés felsőházá­nak előzetes engedelme nélkül lehet-e alkalmazni ? Ezért Szőke Gyula dr. azt az ál­láspontot foglalja el, hogy a közigaz­gatási bíróság ítéletének Verebély Jenő felsőházi tagra vonatkozó része az országgyűlés felsőházi tagjait megillető mentelmi jog megsértését foglalja magában. Mivel Szőke bejelentését olyannak tekinti, amelyhez hasonló üggyel az országgyűlés felsö­háza ezideig még nem foglalkozott, hogy ilyenkor már nem lehet hozni, mert zárva van az üzem. Viszont ki­fogyott a kenőmájas is, amit szintén nem tudtak pótolni azon este. Több figyelmet a közgyűlési büffé- vel szemben, élelmiszerüzemi urak! Kevesebb bürokráciát, nagyobb szállít­mányokat és lehetőséget arra, hogy a készletek idejében pótoltassanak, mert végeredményben, ha nem is drágán, de mégsem ingyen vesztegetik a finom falatokat a közgyűlési büffében. Es bizonyos, hogy erre a magyforgalmú büffére nem fizet rá a mélyen tisztelt üzem ! •If A SZÁZKILÓS HÖLGY, aki — mint azt legutóbbi számunk Városházi Note­szében megírtuk — délután öttől este tizenegyig pillanatnyi szünet nélkül végigült a múlt héten valamennyi köz­gyűlést, csillogó szemüvegével figyelve pártkülönbség nélkül a szónokokra, el­tűnt. A Városházi Noteszhez számos érdeklődés érkezett a rejtélyes hölgy kiléte iránt, de megállapítjuk, hogy Veronács mester ezirányú nyomo­zása eredménytelenül járt. Van ugyan egy információ, amely szerint a hölgy meg akarja alapítani a Nehézsúlyúak Községpolitikai Pártját, és vezéri elő­tanulmányokat folytat a költségvetési vitát illetően a közgyűlési karzaton, mint reménybeli városanya. Azaz nem is folytat, csak folytatott, mert a multheti Notesz megjelenése óta őnagysága nem jelent meg, sőt elő sem fordult! Most a Városházi Note­szen reklamálják, hogy elűztük a tör­vényhatósági bizottság közgyűlésének leghívebb hallgatóját! Az egyet­lent, aki minden közgyűlésén a költ­ségvetési vitának jelen volt! Ezennel felhívjuk a hölgyet: folytassa titokza­tos, de a városatyáknak jóleső megte­lepedését a karzaton, szemben az elnö­ki emelvénnyel. Jegye bármekkora zsú­foltság esetére is Veronács mesternél félre van téve. Ismertető jel: cvikker és száz kiló. . . . VALÓBAN MEGHATÓ AZ A RÉSZVÉT, amellyel a magasépítési ügyosztály viseltetik elhunyt tanács­noka, K a r k a s Rezső emléke iránt. Az ügyosztály volt tanácsnokának sír­emléket készített a kartársak, tisztelők és barátok áldozatkészségéből. — A megboldogult sze­rény egyéniségéhez híven — állapította meg W o s s a l a tanács­nok a síremlék elkészültéről szóló le­velében, — külön síremlék-avatást nem rendezünk, hanem kérjük tisztelőinek nagy táborát, hogy kegyeletének adó­ját a helyszínen rój ja le. * SÚLYOS ÉS VÁRATLAN CSAPÁS érte Garamvölgy i-G r e g o r o- v it s Ernőnét született Bertalan- f f y Blankát, a főpolgármester köz­szeretetnek örvendő titkárnőjét. Édes­apja felsőpulai és pornoki Bertalanffy Imre gyógyszerész hétfőn este elhunyt. * JUHÁSZ ISTVÁN DR., I. osztályú tanácsi fogalmazó harminchét éves ko rában vérhasban váratlanul elhunyt Juhász fogalmazó egyike volt a fogai mazói kar legreményteljesebb és leg szimpatikusabb tagjainak. Az elnöki ügyosztályban, a közjogi ügyosztály­ban, legutóbb pedig a közélelmezési ügyosztályban teljesített szolgálatot. szükségesnek tartja, hogy Széché­nyi Bertalan gróf előtt röviden feltárja bejelentése indokait. Az országgyűlési képviselők válasz­tásáról szóló 1925-ös törvény a képvise­lőválasztás felett ítélkező bíróságnak jogot ad arra, hogy öt évnél nem hosz- szabb időre felfüggessze annak a sze­mélynek a választójogát és választha­tóságát, akinek cselekvése a választás, vagy valamely szavazat érvényteleníté­sét okozza. Ebből a rendelkezésből ki­tünően a képviselőválasztás felett ítél­kező bíróság a választójog és a vá­laszthatóság felfüggesztésével valamely személynek a választás, vagy a szava­zat érvénytelenítését eredményező cse­lekedetét torolja meg. Már pedig a mentelmi jog kérdésének előtérbe kell kerülnie minden olyan esetben, amikor az azt érdeklő személlyel szem­ben megtorló eljárásról és a megtorlás végrehajtásáról van szó. A választási bizottság elnöke és an­nak tagjai által netán elkövetett visz- szaélések a törvény szerint az észlelt tényálladéki elemekhez mérten fe­gyelmi és bűnvádi eljárás ke­retében torolhatók meg. Már pedig kétségtelen, hogy a mentei mi jog felfüggesztése nélkül az országgyű­lés felsőházának tagja ellen bűn­vádi, de még fegyelmi eljárás sem indítható, illetve az idevonatkozó megtorló intézkedések sem tehetők. Nyilvánvaló tehát, hogy a választójog­tól és a választhatóságtól való időleges megfosztásban megnyilvánuló megtor­lást is csak a mentelmi jog felfüggesz­tése esetén lehet jogszerűnek tartani. A közjogi jogosítványokat nem érin­tő fegyelmi eljáráshoz és a fegyelmi büntetés végrehajtásához az országgyű­lés felsöházának tagjaival szemben a mentelmi jog felfüggesztése szükséges. Nem bírhat alappal az az álláspont, amely szerint a választási törvényben szabályozott és a közjogi jogosítványok élvezete szempontjából igen nagy je­lentőséggel bíró megtorlás a mentelmi jogra való tekintet nélkül alkalmazható. Az előadottak alapján azt a követ­keztetést teszi magáévá Szőke Gyula, hogy a közigazgatási bíróság ítéletének Verebéiyre vonatkozó része a men­telmi jog felfüggesztésének hiánya okából törvényes alappal nem bír és így annak törvényes jogkövetkez­ményeket tulajdonítani nem lehet. Szőke Gyula levele így végződik: — A mentelmi jognak itt tárgyalt megsértése nem Verebély Jenő dr. felsőházi tag egyéni sérelme, hanem magának az országgyűlésnek a sérelme, mert hiszen a mentelmi jog elsősorban magát az országgyűlést illeti meg, amely a mentelmi bizottság meghallgatá­sával mindenkor féltve őrködött az őt illető közjogi kiváltság tisztelet­ben tartása felett. Ezért tartottam kötelességemnek az országgyűlés felsöházát megillető men­ANTONIA IMMTA KÁVÉ Kilója! 40 fillér térni jognak Verebély Jenő dr. fel­sőházi tag személyén át való megsérté­sét bejelenteni, annál is inkább, mert még a fegyelmi és a legenyhébb kihá- gási ügy elbírálásához is a mentelmi jog felfüggesztése szükséges. Nem kétséges, hogy Szőke Gyula bejelentése még sok vitára fog alkal­mat adni. Politikai és várospolitikai körökben nagy érdeklődéssel tekinte­nek a felsöház döntése elé a párját rit­kító mentelmi ügyben. Mikor illetékmentes a beadott ajánlat ? A pénzügyminiszter szigorú döntése — Az Uj Budapest tudósítójától — Az iparos-érdekeltségek nemrégiben felterjesztéssel fordultak a pénzügymi­niszterhez, azt kérve, hogy a hatóságok közvetlen felhívása alapján tett köz­szállítási ajánlatok illetékmentesek le­gyenek, amennyiben pedig az ily felhí­vások bármely oknál fogva nem vezet­nek eredményre, és a pályázatot meg kell ismételni, az ismételt pályázat ille­tékmentes legyen és csak a pályanyer­tes köteleztessék arra, hogy az illeté­ket utólag lerója. A pénzügyminiszter most olyképen döntött, hogy a felhívás folytán hivata­los célra benyújtott tájékoztató áraján­latok abban az esetben, ha ezek nem a szállítás, vagy a munka elnyerését cé­lozzák és kifejezett pályázatot nem tar­talmaznak, hanem csupán a felszólító hivatal tájékoztatására szolgálnak, fel­tételesen, vagyis mindaddig, amíg ennek alapján szállítás történik, illeték- mentesek. Az olyan ajánlat azonban, amelyik szállítás, vagy munka elnyerésére irá­nyul, vagyis kifejezetten pá­lyázatot tartalmaz, mint nem kizárólagos hivatalos célt szolgáló ok­irat: illetékköteles. A miniszter egyben azt is kimondotta, hogy amennyiben a versenytárgyalás hibás, vagy szabály­talan kiírás esetén, vagy más okból új versenytárgyalást írnak ki, az újonnan beadott ajánlatok nem illeték- mentesek. Minden egyes ajánlat ugyanis önálló okirat és így egyenként illetékköteles, tekintet nél­kül arra, hogy milyen okból kellett az ajánlatot benyújtani. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom