Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-08-31 / 34-35. szám

4 TUmUDAPESr 1935. augusztus 31. Sszép Duáapes Irta: FODOR SÁNDOR minisszteri tanácsos, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mérnöki osztályának vezetője ttarmaáik közlemény megvalósul, átmenetileg más úton kell a forgatom lebonyolításáról gon­doskodni, és pedig olyldép, hogy a jövőben a Balatonhoz vezető út a Budaörsi-útból induljon ki, s a ke­lenföldi síkságot és a Kamara-erdőt keresztező Kőérberki-úton át vezes­sen fel a tétényi fennsíkra s itt déli irányban kapcsolódjék be a balatoni országúiba. Ez az útvonal a főváros­nak egyik szép s talán legkevésbbé ismert részét fogja megnyitni a tu­rista forgalomnak. A külterjes fejlődés néhol még különleges nehézségekbe is ütközik, s ezek leküzdése bizony szintén igen nagy költséget igényel. Buda­pesten épp úgy, mint majdnem min­den nagy városban, a vasúti állomá­sok meglehetősen bent a város belső részében vannak; az állomá­sokhoz vezető s ezeket egymással összekötő vágányok nagyobbára a talajjal egy magasságban épültek. Mindaddig, amíg csak kevés kive­zető út keresztezte ezeket a vágá­nyokat, s amíg ezeken az utakon kicsiny yolt a forgalom, az útnak és vasútnak keresztezése nem okozott különösebb bajt. A külterjes fejlő­déssel azonban megszaporodtak az útkereszteződések, megnövekedett a forgalom, s ezáltal megszaporodtak az úgynevezett halálsorompók. A főváros sűrűbben beépített belső ré­szét a ceglédi vasútvonal vasgyü- rüje szorítja és fonja körül, s az összes keresztező utak forgalma állandó akadályba ütközik a vasút­nál, késést, bosszúságot okozva a ki- és befelé igyekvőknek, s sajnos min­den intézkedés ellenére elég gyako­riak a szerencsétlenségek. Régóta készen van már a terv, hogy a vasútvonalat mély bevágásban, vagy magas töltésen vezessék s így az utak a vasút fölött vagy alatt aka­dálytalanul haladhassanak! keresztül. Ámde az átalakítás nagy költséget igényel, s ami még nagyobb baj, az erre fordított összeg semmiféle meg­takarítást a vasút üzemében nem jelent, s ezért a . mai súlyos gazda­sági viszonyok az ilyen nem gyü­mölcsöző nagyarányú befektetést nem teszik lehetővé. Vissza az országúihoz í Az utak és vasutak különben nemcsak ebben a vonatkozásban ütköznek egymásba. Legalább is képletes formában egy másik ütköző pontjuk is van. Ez ugyan halálos el- gázolásokat szerencsére nem idéz elő, de gazdasági vonatkozásai — ez esetben is a vasút hátrányára — annál súlyosabbak. A mi nemzedé­künk már csak a szépirodalomból ismeri az életet, ami a régi világ országútjain folyt, telve fuvarosok­kal, vándorlegényekkel, lépten- nyomon vidám kocsmákkal a megr szálló utasok részére, istállókkal a váltó lovak számára. A fejlődő ifjú vasút mindezt egyszerűen megsem­misítette. S ime, mintha ennek a megsemmisített országúti életnek a szelleme akarna bosszút állni a vasúton: az országúton [új élet tá­mad, más formában ugyan, mert lovak helyett gépek futnak az uta­kon, de a gépek kérlelhetetlen s immár diadalmas versenytársai az országutak egykori legyőzőjének, a vasútnak. A városok életében ez oknál fogva az eddig többé-kevésbbé el­hanyagolt országutak ismét nagy szerepet játszanak. Az automobiliz­mus nagyobb mozgékonyságánál és rugékonyságánál fogva az idegen- forgalom sokkal jelentősebb eszközé­nek bizonyult, mint maga a vasút. Az idegenforgalom ma már minde­nütt igen fontos gazdasági tényező, de nálunk nemcsak gazdasági, ha­nem erkölcsi tényező is. Igen fontos nemizeti érdelv, hogy hazánkat és fővárosunkat a még ma is általában igen tájékozatlan külföldi megis­merje. Sem könyv, sem fénykép nem pótolja a személyes tapaszta­latot, s megj k;ell mindazokat a té­nyezőket teremtenünk, amelyek ezt elősegítik és lehetővé teszik. Álmit az iáégennek először kell látnia l Budapest nemzetközi forgalmának legnagyobb része a következő há­rom országúton bonyolódik le: Nyu­gat felől az óbu'dai Bécsi-úton, északról a Váci-úton, s kelet felől a Kerepesi-úton. Mindhárom név hal­latára füstölgő gyárkémények, sze­gényes ház-sorok látképe tárul elénk. Tudjuk, milyen nagy lélek­tani hatása van az első és utolsó benyomásnak. Milyen nagy fontos^ ságot tulajdonítunk annak, hogy a Bécsből hajóval érkező idegenek elé hirtelen és váratanul Budapest leg­szebb látképe tárul. Ugyanerre kell törekednünk az idegenforgalmi'autó­utak megépítésénél is, annál is in­kább, mert erre megvan a lehető­ség. Semmi akadálya nincs annak, hogy a bécsi országút Solymár mellett Hidegkút felé lekanyarodjék s onnan a Hűvösvölgy és Óbuda közti hegyvidéken keresztül déli irányban egyenesen vezessen be a városba. Ezt a rendeltetést van hi­vatva betölteni a részben már meg is épített Törökvész-út; erről az út­vonalról páratlan kilátás nyílik a budai hegyvidék és a város felé, s az út a Rózsadomb pompás villaso­rai között a Margit-körút középső szakaszán torkollik be a belső nagy- városias forgalomba. A Váci-útat és a Kerepesi-útat az Andrássy-út hivatva helyettesíteni. Ez az útvonal hosszú, egyenes, széles szakaszok­ban Rákospalotára s onnan jFótra vezet, Fótról pedig jobbra elágaz­tatva Gödöllőnél a kerepesi ország­út tál, balra elágaztatva pedig Alag- nál a váci országúttal nyer közvet­len kapcsolatot. Milyen más hangu­lattal érkezik a fővárosba az ide­gen, ha nem gyártelepek közt, ha­nem díszesebb kiképzésű s egymás­sal összhangban megépített ház­sorok és csinos, kertes villák közt, fasorokkal beültetett széles útvona­lon vezet be útja a városba, a város belsőbb részénél a milleniumi em­lékmű fogadja s első útját a fővá­rosban a fejedelmi Andrássy-úton teszi meg. /I balatoni ul problémája De ezeken a nemcsak országos, hanem ránknézve nemzetközi jelen­tőségű új útvonalakon kívül vannak! egyéb oly szükséges útvonalak, amelyek nemcsak a fővárost övező közvetlen környék forgalmának le­bonyolítására szolgálnak, hanem fürdőügyi és üdülőhelyi szempontból országos jelentőségűek. Az ország- egyik legfontosabb üdülő- és.fürdő­helye a Balaton: az 'idevezető' országút fővárösi szakasza, a Feliér- vári-út, sajnos több szempontból nagyon is kifogásolható, s ezért merült fel az a nagyszabású terv, hogy a Balatonhoz vezető új út a Gellért-térről kiindulva a Duna partján vezessen végig, s csak Té- tény elhagyása után csatlakozzék a jelenlegi országúihoz; a Kelenföldet a Ferencvárossal összekötő épülő Horthy Miklós-híd budai hídfője már úgy épül, hogy ez a dunaparti út a híd alatt aluljáróban fog elve­zetni s így itt a forgalmat! semmi sem fogja keresztezni. E nagysza­bású útvonal megépítésének azonban egyelőre még igen nagy akadályai folytatásában tervezett útvonal lenne vannak s addig is, amíg ez a terv Müvószet, sport, komikum jellemzi a Fényes Cirkusz Varieté ragyogó augusztusi műsorát. BANVARDS e05TELb05 komikus repülő és trambulin saltó sorozat csak 14 napig, utána repülőgépen utaznak Londonba, ahova 15 éré szerző­désük köti. bambusz és létra egyensulyzók vak­merő produkció és a többi vtlágaÉlrakcló Filléres helyárak : Szabad dohányzás Úbuáa labirintusai A másik nagyjelentőségű góc­pontja a magyar helyeknek a Duna felső szakasza Váctól Esztergomig. Az idevezető főútvonal a Szent- endrei-út. Szinte hihetetlenül hang­zik, hogy ez az immár kétezer éves ősrégi útvonal a fővárosból alig kö­zelíthető meg, mert Óbudának zeg­zugos labirintusában még a legtájé- kozottabb bennszülöttek is alig tud­nak kiigazodni. Óbudának most ké­szülő szabályozási terve azonban már gondoskodik arról, hogy a szentendrei országút a főváros belső része felé nyílegyenes széles útvonal­ban nyerjen megfelelő folytatást, s ugyancsak ez a szabályozási terv fog véget, vetni a félszázad óta a Császár- és Lukács-fürdő környékén megtorpanó forgalom miatt felhangzó panasznak. Itt is a Duna partján tervezett új útvonal nemcsak zavartalan forgalmat bizto­sít, hanem a főváros új és megkapó szépségeit fogja feltárni. Az Óbudán áthaladó két országutat a Bécsi- és a Szentendrei-útat a tervezett új híd fogja a pesti városrésszel olyképp összekapcsolni, hogy a híd közvet­len folytatása lesz Budapest legna­gyobb útjának, a Hungária-kőrútnak. Ezt a körutat átmetszik az ország és a főváros főútvonalai, s ezeken az ütőereken át forr egy testbe az or­szág és annak szíve: Budapest. (Jövő számunkban folytatjuk.) Székesfővárosi Pavillon W eingruber Városliget Naponta katonazene I Szeptember 5-én és (2-én, délután ’|23 érakor ügetöversenyek Biehn János IX., Ferenc körút 46. Telefon : 87—8—03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez » tetőfedés, motorbenzol, paraffin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom