Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-19 / 3. szám

7 1935 január 19. ii{pr'^at-=Trizrrz»2*i?iEE37*Zy!!9& VJ. V W BUDAPEST 5i^cws»CTíSTO««asfiBa GAlDMXűI 11ET uezfirlgazgatő: Liptai latos űr., helyettes: Furtkouits Béla Steményí-Schsieüer feöruár eisején távozik a Közságl Takaréktól — múltéul mérlegét, mely jobh az 1933-asnái, a vezetőség már átkülűte a polgármesterhez Karc egy tankönyv körül My toroatanar tízezer pengős pere a teueres ellen Az Uj Budapest tudósítójától. — A tábla László//«/-tanácsa most tár­gyalta, az újabb bizonyítás lefolytatása után, újból azt a nagyösszegű kártérí­tési pert, amelyet Király Dezső állami testnevelési tanár indított a főváros ellen. Király lO.üOO pengőt követel anyagi és nem vagyoni kár címén azért, mert 1933- ban a főváros fiúk és lányok tornaokta­tására két tervezetet bocsátott közre. A tervezetekben, a tornatanár szerint, egyes fejezeteknél, játék-leírásoknál egyszerűen kimásoltak az általa p^'opagált Nielsbuck- féle gyakorlatokat, már pedig ő annak­idején a dán szerzőtől megszerezte a ki­adói jogot. A törvényszék azonban elutasította Király Dezső keresetét, mert úgy talál­ták, hogy a két fővárosi tervezet nem te­kinthető önálló műnek, az csak házi hasz­nálatra egyes példányokban jelent meg. A gyakorlatok egyébként is közismer­tek. A tábla ezek után feloldó végzést ho­zott és a tervezetet előkészítő tíz test- nevelési tanár kihallgatását rendelte el. A kihallgatott tanuk utaltak arra, hogy ők egyáltalán nem használták a terve­zetnél a Király-féle könyvet, a Nielsbuck- féle gyakorlatokhoz hasonló gyakorlatok­ról ír Kmetykó könyve, ők azt tanulmá­nyozták. Egyébként is túlságosan nehéz­kesnek találták a Király által is propa­gált dán szisztémát. A felebbezési bíróság előtt a torna­tanár jogtanácsosa most már szakértők kirendelését kérte, hogy azok állapítsák meg a két torna-szisztéma közötti hason­lóságot. A főváros jogi képviselője: Krantz Károly dr. erre az Országos Testnevelési Tanács megkeresését aján­lotta. — A Testnevelési Tanácsban Kmetykó János tanár is benne van, — replikázott Király jogtanácsosa, — ott más szakértő nincs. Egy tanár van csak, a többi ügy­véd és orvos, azok nehezen mondhatnak ilyen szakkérdésben véleményt. A íelebbezési bíróság ezután Gazda Géza fővárosi ny. tornatanár és Horváth Sándor szakértőkénti meghallgatását ren­delte el. Továbbá megkereste a kidtusz- minisztériumot, hogy jelöljön ki öt ta­nárt, akik közül majd egyet a tábla dele­gál szakértőnek. Folytatólagos tárgyalás áprilisban lesz. Modern szigeteléseket, aszfaiüüfipit&sefót, szíoesasztait­üuiPtiQiatoKat es c szakmába vágó in in* nemű munkálatokat a legelőnyösebben végzi; CSATÓ í®ÁJL Biisfopssf,i, Budaörsiül 18 ■ Tel.: 58-6-81 e,®-Sä!iOät“ hidegaszfalt terv. védve! i csatüi Házast siésziiifízeiísk í Büßapes? környékén nagy választékban FŐVÁROSI TISZTVISELŐKNEK ] Enge! László VII, Rottenbilleom. 6/ö Teíeíon: 33-1-04. Állandó öuforkiáííilás. Köztisztviselőknek árengedmény ! FÜHRER Eiaaapest. ujj. RáKőczi-üt 6. II. 9. 9 VIGNALI RAFAELLO bronzöatő BUDAPEST Laka PelnchSív-utca 73/0 Gyár VI, Jösz-ülca 74. az'. TELEFON 91-3-12. —• Az Uj Budapest tudósítójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a kormány a létesítendő altruista bank vezérigazgatójául Remény i-Schneller Lajos dr.-t, a Községi Takarék vezér- igazgatóját szemelte ki. A tárgyalások Reményi-Schneller meghívását illetően már be is fejeződtek és ezok eredmé- nyeképen Reményi-Schneller február elsején el is foglalja új pozícióját. Arra vonatkozóan, hogy a távozó vezérigazgatót megválasztják-e a Ta­karék ez évi rendes közgyűlésén igaz­gatósági tagul, döntés még nem tör­tént. Reményi-Schneller egyébként mint vezérigazgató, tudvalévőén nem volt tagja az igazgatóságnak.Elintézett dolognak tekinthető, hogy az intézet új vezérigazgatója Liptay Lajos dr. ügyvezető igazgató, vezérigazgató­helyettese pedig Furtkovits Béla ügy­vezető igazgató lesz. Liptay Lajosnak az új vezérigazgatónak nagy érdeme, hogy lelkiismeretes pontossággal, nagyszerű szakértelemmel óvta meg mindenkor intézete érdekeit a sokmil­liós ingatían-kölcsönöknél, úgy hogy jelzálogos követelésein a Takarék soha egyetlen fillért sem vesztett. Kitűnő, komoly szakember, amint ez a Köz­ségi Takaréknak a Vásárpénztárral, illetőleg a Hév-ügyben folytatott tár­gyalásai során is kitűnt, az ő vezér- igazgatói megbízatása általános meg­elégedéssel találkozik. Nem kevésbbé kitűnő szakember Furtkovits is, akit még a régi Egyesült Fővárositól vett át a Községi Takarék. Az intézet igazgatósága már össze­állította az elmúlt évi mérleget, amely jobb a tavalyelőttinél, bizonyságául annak, hogy az intézet vezetése kitűnő kezekben van. A mérleget a Takarék vezetősége már elkiildötte a polgármes­terhez, aki rövidesen intézkedni fog, hogy a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése kijelölje, ki képviselje a Köz­ségi Takarék közgyűlésén a 90.f száza­lékos részvénytulajdonost: a főváros közönségét. A Községi Takarék köz­gyűlésének megtartása február havára várható. A mérlegről az igazgatóság a csütörtöki nap folyamán a következő közleményt adta ki: A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. igazgatósága folyó január hó 16-án tartott ülésén Reményi- Schneller Lajos dr. vezérigazgató előter­jesztése alapján megállapította a taka­rékpénztár 1934-ik üzletévre vonatkozó mérlegét, úgyhogy a székesfőváros ille­tékes tényezőinek módjában áll azzal a vonatkozó törvényes rendelkezéseknek megfelelően a közeljövőben foglalkozni. A takarékpénztár 1934-ik üzletévének eredményei közül a legjelentősebb betét- állományának újabb nagymértékű emel­kedése. A takarékkönyvekre és folyó számlára elhelyezett betétek összege az előző évi 62.9 millióval szemben csaknem 9 százalékos emelkedéssel 68.3 millióra növekedett. Ez az emelkedés kizárólag magánosok betéteiből áll és minthogy az egyéb jellegű betétek csökkentek, az emelkedés ezen a téren tulajdonképen meghaladja a 21 százalékot. Újabb bizo­nyítéka ez annak a mind szélesebb kör­ben megnyilatkozó és egyre fokozódó bi­zalomnak, amely a főváros lakossága ré­széről a takarékpénztárral szemben meg­nyilvánul. A székesfőváros községi folyópénzei és különleges rendeltetésű betéteinek 12.9 milliós Összegét is számításba véve, a ta­karékpénztár által kezelt betétek összege meghaladja a 8U milliót. A takarékpénztár által mindenkor kö­vetett óvatos és körültekintő üzletpolitika eredményeképen ez évben is teljes mér­tékben sikerült a takarékpénztárnak mo­bilitását nemcsak megőrizni, de még fo­kozni is. A takarékpénztár hitelezési tevékeny­ségének a viszonyok természetesen kor­látokat szabtak, váltótárcájának állomá­nya mégis az előző évi 47.9 millióról 49 millióra emelkedett. A rövidlejáratú jel- zálogilag biztosított kölcsönök és a Buda­pest székesfőváros intézményeinek nyúj­tott hitelek és egyéb fedezett hitelek té­telei szintén emelkedtek. Figyelemmel arra, hogy az év folyamán történt jelen- tékany összegű visszafizetések dacára úgy a váltóállománynál, mint az egyéb kihelyezések tételeinél emelkedés mutat­kozik, ez a körülmény kifejezetten iga­zolja azt, hogy a takarékpénztár ez év­ben is segítségére volt a gazdasági élet­nek új hitelek nyújtásával. Külön kell kiemelnünk, hogy a taka­rékpénztár a Boráros-téri Horthy Miklós- híd építésére 1.5 milliós hitelt bocsátott a kereskedelmi kormány rendelkezésére, hogy így a főváros közlekedése és gazda­sági élete szempontjából egyaránt nagy jelentőséggel bíró híd építkezése meg­gyorsítható legyen. Ugyanilyen közérde'- kű elgondolástól és a városrendezési ter­vek előmozdításának fontosságától vezé­reltetve, nagyobb hitelt nyújtott a taka­rékpénztár a Fővárosi Közmunkák Taná­csának is, hogy az Andrássy-út tervezett meghosszabbítása szintén mihamarább keresztülvihető legyen. Ez év folyamán is mindenkor kielégítette a takarékpénz­tár Budapest székesfőváros átmeneti hiteligényeit. A hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök állománya 20.9 milliót tett ki, amelynél külön kiemelendő az, hogy az év végén fennálló hátralékos annuitások összege, dacára a fővárosi ingatlanok érdekében és jövedelmezőségében a múlt év folya­mán is még fokozódó rosszabbodásnak, most sem haladta meg a normális mérté­ket. Ez a körülmény újra csak a takarék- pénztár kihelyezéseinek bonitását bizo­nyítja. Aktíváit a takarékpénztár a viszonyok­nak minden tekintetben megfelelően, gon­dos értékeléssel szerepelteti mérlegében. Ez évben sem vette egyáltalában igénybe az értékpapírok értékelésénél a kormány- intézkedésekkel a múlt években is meg-’ adott és erre az évre is kilátásba helye­zett azt a kedvezményt, amely szerint az értékpapírok a tényleges forgalmi árak­nál magasabban is értékelhetők, sőt ez­zel szemben a kimutatott értékekben je­lentős tartalékok is rejlenek. Ugyancsak nagymérvű tartalékok vannak a takarék- pénztár érdekkörébe tartozó vállalatok részvényeiben is. Ingatlanainak értékéből a viszonyok által megkívánt leírásokat eszközölt a takarékpénztár. Az általánosan ismert rossz gazdasági és pénzügyi viszonyok következtében meg­szűkült kamat-marge folytán a takarék- pénztár kamatjövedelmei valamivel csök­kentek ugyan, egyéb jövedelmei azonban a múlt érthez hasonló összegei, értek el s így végeredményben a takarékpénztár összes jövedelmei a, múlt évihez képest csak jelentéktelenül csökkentek. Kiadá­sai terén a takarékpénztár a korábban tervbevett és fokozatosan végrehajtott takarékossági intézkedései során ez év­ben is úgy a személyzeti kiadások, mint egyéb kiadások terén további megtakarí­tásokat ért el. Minthogy a takarékpénztár gondos megfontolás után a belső erők további fokozására irányuló célt tartja szem- előtt, az igazgatóság a székesfőváros ve­zetőségével egyetértő elhatározás alap­ján osztalék kifizetését nem javasolja. A megfelelő értékelések és leírások után kimutatott tiszta nyereségnek az alap­szabályszerű levonások után fennmaradó része tekintetében az igazgatóságnak az a javaslata, hogy az a takarékpénztár tartalékalapjához csatoltassék. Biehn János Itt, Fersnc-Rörut 46. TELE FOR: 87-8-G3. Aszfaltozás-, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom