Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-19 / 3. szám
« 1935 január Í9L HÍREK Uj MleuéüiPQs: Oüííú Jusztin Gárdonyii a jövő heten nyugdíjazza a Közgyűlés — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági bizottság közgyűlése a jövő héten nyugdíjazza Gárdonyi Albert dr.-t, Budapest érdemes főlevéltárosát, aki az elmúlt hónapban töltötte be hatvanadik életévét. Gárdonyi, aki nyilvános rendkívüli tanára a Pázmány Péter Tudományegyetemnek, teljes húsz esztendőt töltött főlevéltárosi pozíciójában, ebbeli minőségében különleges figyelemmel foglalkozott a főváros hely- történeti problémáival és megírta 1925- ben a főváros utolsó ötven évének történetét is. A városháza egyik oszlopos egyénisége és elsőrendű kulturális értéke távozik vele a jól megérdemelt nyugalomba. Nem kétséges, hogy a törvényhatósági bizottság egyhangúan fogja Gárdonyi udódává Budó Jusztin levéltárost megválasztani. Nem kétséges az sem, hogy Budó méltó utóda lesz Gárdonyi Albertnek, aki mindig Aristotelesnek azt a tanát vallotta, hogy a tanulás nem játék, hanem az erők megfeszítése és ezért sohasem olvasott csupán, hanem mindig és most is mMhodikusan tanul. Budó a budapesti tudományegyetemen előbb a theológiai, majd a bölcsészeti fakultást végezte. A bölcsészettudományi doktorátust summa cum laude szerezte meg,.kiváló eredménnyel tette le a legmagasabb levéltári szakképesítést is, az ú. n. országos levéltári szakvizsgát. Mint latinista, Budó elsőrendű szaktekintély. Ép.úgy a magyarországi, mint a fővárosi kegyúri jog területén. Mint a főlevéltárnok állandó helyettese, Budó eddig leginkább a levéltár adminisztratív vezetésében vett részt, de emellett is szakított időt néhány kérdés behatóbb tanulmányozására. így értékes tanulmányt írt az István-nap megünnepléséről, a főváros irodalmi központtá alakulásáról, Buda és Pest egyesítéséről, a Budapesti Tudományegyetem megnyitásának elfelejtett évfordulójáról, a városrészek elnevezéséről, Budapest főtisztviselőiről, stb. 1926 szeptemberében a tanács hosszabb tanulmányútra küldte Franciaországba, Németországba és Angliába, 1928-ban pedig a Kölnben tartott nemzetközi bibliográfiái kongresszusra, ahol számos külföldi állam képviselői előtt latin nyelven tartott rögtönzött előadást. Éhez még évek múlva is gratuláltak Budának a résztvett szakértők, illetőleg küldték neki üdvözletüket a velük később érintkező fővárosi és állami tisztviselők útján. 1919 végén és 1920 elején Budó dr. igen tevékeny részt vett a fenyegető trianoni vész ellen .megindult társadalmi védekezésben. Az ő neve akkor igen gyakran volt olvasható a napisajtóban. Mint a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének főtitkára lelkes igyekezettel fáradozott azon, hogy a fővárosi tisztviselők és alkalmazottak értéke és tekintélye valódi kritériumok alapján társadalmi vonatkozásokban is terjedjen és gyarapodjék. Huszonötéves szolgálati jubileuma alkalmából 1933 derekán a polgármester Budó levéltárnok buzgó és fáradhatatlan munkásságáért elismerését fejezte ki, tisztviselőtársai pedig meleg szeretettel, lelkes örömmel és ragaszkodással vették körül, számos külső jellel mutatva, hogy értékelik, becsülik és főleg: szeretik. Á kereszténypárt és az oktató-rend kívánságai Bednárz és Petrovácz nagy beszédei Zuglóban — Az Uj Budapest tudósítójától. — A XIV. kér. Keresztény Községi Párt tanügyi bizottsága a zuglói egyházközség kultúrházában tartotta tisztújító közgyűlését, melyen megjelent Bednárz Róbert prelátus, a Keresztény Községi Párt központi tanügyi bizottságának elnöke és Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő is. Drégely Dezső polgári iskolai igazgató, pártelnök megnyitó beszédében a saar- vidéki népszavazás bámulatbaejtö eredményéről szólva, megemlítette, hogy ez ugyanannak az évtizedekre terjedő nevelő munkának eredménye, mellyel az iskolában kitörölhetetlenül bevésték a gyermek leikébe a nemzeti öntudatot, az önfeláldozó hazaszeretetet, a hűség magasztos érzését és amelynek elismeréseképpen Bismarck a porosz-francia háborúban aratott győzelmet, a német tanítóságnak tulajdonította. Bednárz Róbert afölötti örömének adott kifejezést, hogy a XIV. kér. oktatói kara majdnem teljesszámú, hatalmas táborával csatlakozott a Keresztény Községi Párthoz. A párt súlyt helyez arra, hogy a főváros iskoláiban csak keresztény nemzeti világnézet alapján álló oktatói kar legyen. Ezért a párthoz hű, értékes egyéneket készséggel támogatja. Azzal is az oktató-rendet akarta a párt megbecsülni, hogy — míg a többi kerületben a bizottsági tagok töltik be a pártelnöki tisztet, egyedül ennek a kerületnek pártelnöki székébe ültetett pedagógust a pártközpont Drégely Dezső polgári iskolai igazgató személyében. A nagyszámú csatlakozást ennek elismeré- seképen tekinti. Ezután Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő mondott beszédet. A tőle megszokott és aktuálitásokkal teli beszédében kiemelte, hogy a német lélek saar- vidéki impozáns megnyilatkozásában nem szabad Hitler politikájának diadalát látni, mert ott sokkal inkább a germánság szinte félelmetes öntudata nyilatkozott meg az őshaza iránt. Beszédének további részében párhuzamot vont Mussolini és Hitler politikája között. Kimutatta, hogy amit Mussolini az olasz nemzet egységének kialakítása érdekében bölcsen megteremtett, azt Hitler az ő hazájában nem tudta megvalósítani. Mussolini kibékítette az államot az egyházzal, Hitler alatt pedig az egyház élesen szembekerült az állammal. Wolff Károly már Mussolini előtt megmutatta és bebizonyította, hogy a vallásos érzés legerősebb biztosítéka a nemzeti öntudat kifejlesztésének. Majd megválasztották a tisztikart. Elnökké: Rózsa Géza igazgatót, társelnökké: Castiglione László igazgatót választották meg. Alelnökök lettek: Bakos Jenő, Füstös Irma, Haan Győző, özv. Piliczár Jenőné, Szeberényi Gyula, Varga János és Vándory Dezső. Főtitkár: Kárpáti Ottó, titkárok: Bartos Géza és Láhm Ede. Választottak még' 30 tagú választmányt. Rózsa Géza, az új elnök, megköszönve kartársainak bizalmát, hangsúlyozza, hogy minden tehetségével igyekezni fog a bizalmat kiérdemelni. Elismeréssel emlékezik meg Kárpáti Ottó főtitkár buz- góságáról, akinek a tagok nagyszámú összetoborzása köszönhető. Javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Bednárz Róbertét és Petrovácz Gyulát díszelnökké, Drégely Dezső kerületi pártelnököt pedig tiszteletbeli elnökké választotta. Ea gáiwii üisii Élűin perl a Most Jár-e díjazás a Temetkezési Intézet üzemigezgatősági elnökének és a főváros által delegált tagjainak? — Az Uj Budapest tudósítójától. -— Battenberg Tibor, fia néhai Battenberg Lajon nyug. államtitkárnak és törvényhatósági bizottsági tagnak, nem sokkal édesapja elhalálozása után pert indított a főváros ellen és keresetében 16.000 pengőt követelt azért, hogy édesapja, aki 1928-tól 1929-ig a székesfőváros Temetkezési Intézetének»• üzemigazgatósági tagja, majd 1930—1931 decemberéig az üzemigazgatóság elnöke volt, munkásságáért semmiféle javadalmazást nem kapott, holott ezt a főváros vezetői — mondja a kereset — kifejezetten megígérték. A perben a főváros, Ujlaky László dr. útján,‘azzal védekezett, hogy üzemigazgatóság nem volt, hanem csupán egy üzemi bizottság intézkedett. A bizottsági tagok soha nem kaptak külön honoráriumot, meri köztudomású, hogy a delegált törvényhatósági tagok ingyen jártak cl az intézet ügyeiben. A bíróságok első két fokon ezek után elutasító ítéletet hoztak, a Kúria azonban feloldó végzéssel visszautalta a~ ügyet a fellebbezési bírósághoz. Ilyen előzmények után került most az ügy tárgyalásra a tábla Szőke-tanácsa elé. Itt Battenberg jogtanácsosa hivatkozott arra, hogy a fővárosnál az 1930. évi 18. t.-c. értelmében, mint igazgató- sági tagnak, majd mint elnöknek jár megfelelő javadalmazás. Egyébként is a belügyminiszter ellenőrző bizottsága jelentésbe is foglalta, hogy az üzemigazgatósági tagok díjazást kapnak. — Honnan tudja ezt? — teszi föl a kérdést közbevetőleg a tanácselnök. — Kérem, informátoraim nem adhatom ki, — szabadkozott az ügyvéd, — a fővárosnál ezt bizalmasan közölték velem barátaim. Különben is — folytatta — ingyenes munkát senkise köteles végezni, inkább összehasonlítást kell tenni, hogy egy hasonló tiszta nyereségre dolgozó fővárosi vállalatnál milyen díjazást kapnak az igazgatósági tagok. A tábla ezek után a kúriai feloldó végzés értelmében elrendelte a bizonyítás kiegészítését, hogy volt-e a Temetkezési Intézetnél üzemi igazgatóság és ha igen, annak tagjai milyen díjazásban részesültek. Ezért kihallgatják majd Salamon Géza dr. fővárosi tanácsnokot és Adamy István üzemigazgatót, továbbá a belügyminisztériumi jegyzőkönyv becsatolása ügyében is intézkedtek, a tárgyalást pedig márciusra napolták el. ^MMimillinSHIIIHIIIMIIIIIIIIIIIIIIIiHIIIUIIIIIIHmiMllllllllllllimimiimimiHllMuitlHIIIMIHItimilMMUb: I KRÁLfiYULA I f KŐFARAGÓMESTER | ! SIBEMltK SÍCr."*' | j Budapest, III., Lajos-utca 77-79. Tel. 624-88. | Egy Mmi epilógusa a uasawnziar as eon eiDocsaiü tisztviselő pere a Hírig eien • — Az Uj Budapest tudósítójától. — Éveken keresztül teljesített szolgálatot Holzstein Gyula a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár és Takarék Ri.-náL Az igyekvő tisztviselő csakhamar megnyerte fölöttesei bizalmát és nem telt el sok idő, Holzstein Gyulát cégvezetőnek léptették elő. A szépen Ívelő karrier azonban váratlanul megakadt. Vizsgálatot indítottak Holzstein ellen és fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátották állásából. Ilyen előzmények után indított pert a volt cégvezető a Vásárpénztár vezetősége ellen és keresetében többezer pengőt követelt felmondási illetmény és nyugdíj címén. Holzstein szerint ugyanis ügyéiben a fegyelmi vizsgálatot nem folytatták le szabályszerűen és a fegyelmi bizottság sem volt előírás szerint összeállítva. Ép. ezért azután az ő azonnali hatályú eL bocsátását is szabályellenesen rendelte'fjei. A volt cégvezető kilenc pontba foglalta össze panaszát és a per során minden igyekezettel azon volt, hogy akár bi-, zonyítás kiegészítés útján igazolja keresetében foglalt állításait. A bíróságok — legutóbb a Kúria Totth- tanácsa — azonban elutasították a keresetet. Az ítélet indokolása szerint ugyanis: megfelelően járt el a Vásárpénztár vezetősége a fegyelmi bizottság tagjainak delegálásánál és így Holzstein elbocsátása indokoltan és szabályszerűen történt. Menőzer @uszláv tlszl# ruháit egy évi jótállássá! fénytelenül Budapest, sí., íeroií-y. 3. Tel.: so-asa.» Vidékre is szállít. Gallér, frakkéingek, ruhák tisztításában vzz-ei |. lmon Unni es Fieri uK csatorna- is Delon- j építési uäHalkozti Bnaapns*, ym. ruta-u, 10 Telefon: 315-3—85, j Zománciábláh a legolcsóbban Beér Sándor1 V., Gfós Tisza Islvén-u. 5» t Tele Son : 82—4—29.
