Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-07-20 / 28-29. szám

1935. július 20. UffiBTWAPEST 3 l^tber alpolgármester a léglakaríel vakmerő áremeléséről — Az élelmiszer-fronton a főváros állandóan figyelemmel kíséri a termelői és fo­gyasztói ár közötti spannungot — Az Uj Budapest tudósítójától. — Normális esztendőkben a nagy nyári szünet idején a főváros folyó ügyeinek kérdése általában tieui ró különösebb gondokat a polgármes­tert helyettesítő alpolgármesterre. Ebben az esztendőben azonban kü­lönféle, fontosabbnál fontosabb problémák teszik próbára az alpol­gármesternek, mint polgármester- helyettesnek közigazgatási tudását és gyakorlati érzékét. Egyfelől az általános szárazság következtében az élelmiszer-fronton beállott hirte­len drágulás, másrészről a főváros közmunka-programjának végrehaj­tása során tapasztalható rendelle­nességek veszik fokozott mértékben igénybe a helyettes polgármestert. A főváros aktuális ügyeiről Ciber Entire helyettes polgármester a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A folyó ügyek intézésén felül leg­főbb teendőm arra irányul, hogy az élelmiszerek drágulásától óvjam meg a főváros közönséget. Ebben az irányban fontos munkálatokat haj­tottam végre. Rosta János dr. ta­nácsnoknak, a közélelmezési ügy­osztály vezetőjének utasítást ad­tam arra vonatkozóan: tanulmá­nyozza és kísérje állandóan figye­lemmel az élelmiszereknek a terme­lőtől a fogyasztóig való útját és fő­leg azt vizsgálja állandóan, nem drágul-e túlzott mértékben az élel­miszerek ára a termelőtől a fogyasz­tóig. A főváros vezetősége e tekin­tetben állandóan összeköttetésben van a földmivelésügyi minisztérium iletékes szakosztályaival és a ke­reskedelmi minisztériummal is. Meg­nyugtathatom Budapest közönsé­gét: a főváros vezetősége helyén áll a tekintetben, hogy oktalan és túlzott drágulás ne tegye még sú­lyosabbá az amugyis elviselhetetlen gazdasági válságot. — Ami az élelmiszer-front egyes szakaszait illeti, intézkedésemre megállapította a főváros közélelme­zési ügyosztálya, hogy csupán a marhahús drágulása az, amely eset­leges beavatkozásra késztet ben­nünket. Viszont az is tagadhatat­lan, hogy a marhahús árának emel­kedése szoros, összefüggésben van a folyton fokozódó marha-exporttal Olaszországba, Hogy ez mennyire így van, mutatja az a körülmény, hogy szemben a marhahússal, amit a háborúra készülő olaszok nagy nagy mennyiségben fogyasztanak, a sertéshús, amely nem kerül kivi­telre, a régi árnivón mozog. Ami a gyümölcs- és főzelékfrontot illeti, meggyőződésem, hogy a nyár ké­sőbbi folyamán beérő gyümölcsök, nemkülönben a kifagyott, de ujra- ültetett főzelékes parcellák termé­keinek piacra hozatala az e téren tagadhatatlanul mutatkozó drágu­lást rövidesen a bőséges kínálat ré­vén le fogja törni. Azt mondottam előbb — foly­tatta nyilatkozatát Libcr alpolgár­mester — hogy a gyümölcsök drá­gulása elé komoly akadályokat nem tudunk állítani, azon .egyszerit ok­ból, mert kevés a gyümölcs. Vau azonban egy fontos közszükségleti cikk, amely drágul annak ellenére, hogy nem az időjárás viszontagsá­gaitól függ az előállítása. Ez a fon­tos fogyasztási cikk: a tégla. — A tégla a legutóbbi hónapban több mint harminc százalékkal drá­gult, holott a tégla nem barack, an­nak előállítása nincs összefüggés­ben a májusi faggyal. A téglaárak drágulása tárgyában a főváros a legutóbbi napokban intézkedésemre felterjesztéssel fordult a kereskede­lemügyi minisztériumhoz, azzal a kéréssel, hogy a miniszter ur illeté­kes szakközegei útján, elsősorban az árelemző bizottság bevonásával ál- lapitsa meg a tégla drágulásának okait. Magam is tettem intézkedése­ket a tégla drágulását illetően. Ma­gamhoz hivattam a téglagyároso­kat, akik azonban azt adták elő, hogy a mai 28—30 pengős ezrenkén- ti ár még mindig az önköltségi ár, emellett ők nem keresnek semmit. Antonia kAvé Kilója: 40filli ÉGYEDARUSITÓ ISI ARUHtfi Nos, a kereskedelmi minisztérium meg fogja állapítani, igaz-e a gyá­rosoknak ez az állítása. A főváros ezen beadványának sürgős elinté­zésére1 annál inkább szükség van, mert hiszen csak most, július folya­mán látjuk az építkezési tevékeny­ség váratlan és hirtelen fellendülé­sét. Semmi ők nincs arra, hogy a téglagyárak indokolatlan áremelés­sel vessenek gátat a valóban dicsé­retes magánépitkezési tevékenység­nek! i lesz Csánky utóda ? Kombinációk a fővárosi múzeumok megürese­dett központi igazgatói széke körül Tudvalevő, hogy az adófelszó- lamlási bizottságok tagjait pártközi értekezlet határozata alapján, egy­hangúan választják meg. Természe­tesen az ellenzék is bejut számará­nya szerint az adófclszólamlási bi­zottságba. A Rassay-pari a belvá­rosi adófelszólamlási bizottságba egyik képviselőjéül Faragó Andor dr. Rassay-párti ügyved urat jelen­tette be. Hogy hogy került azután a lis­tákra mégis Faragó András dr. neve, azt csak azok az apró manók tudnák megmagyarázni, akik a dol­gok különleges összebonyolításában kedvüket lelik. Tény az, hogy An­dor tulajdonképpen András, és a Rassay-párt nem Faragó Andort, hanem Faragó Andrást jelölte be az adófelszólamlási bizottságba és Andrást Andor helyett annak rendje és módja szerint meg is választották. Kiderült azután, de már a válasz­tás után, hogy András, aki Andor helyett lett adóbizottsági tag, egyál­talában nem liberális, sőt — mint fentebb említettük, NFP-jelvénnyel a gomblyukában hűséges hive Gömbös Gyulának. Egyáltalában nem alkalmas tehát arra, hogy a polgári ellenzék szempontjait képviselje és adózó polgárait védje a bizottság­ban. Hogy mekkora a megrökönyödés a liberális fronton, az ezek után mindenki előtt világos. Rassayék azzal védekeznek, hogy tévedtek viszont a NÉP azt mondja, hogy ez nem az ő bajuk, az ő Faragó Andrásuk, bár tagadhatatlanul Rassayék révén, de jogerősen meg­választott adófelszólamlási bizott­sági tag, szemben Rassayék Faragó Andor áv ál. Hogy végeredményben hogyan fog elintéződni a fogas probléma, azt csak az olympusi is­tenek tudják, bár valószínű, hogy a választást nem fogják megsemmisí­teni, csak azért, hogy Rassayék Andorát mégis megválasszák Göm­bösék Andrása helyett . . . * MOST ÜNNEPELTE NEGYED­SZÁZADOS szolgálatát Gergelyt Ernő \dr. tanácsi főjegyző, a III. ke­rületi elöljáró helyettese. Ebből az alkalomból a szabadságát megsza­kító Hanthy-Haidekker Já­nos dr. elöljáróval az élükön a Hl. kerület előljárósági személyzete ün­nepélyesen üdvözölte, ezüst babér- koszorút nyújtva át szeretetük és tiszteletük jeléül. Gergelyi Ernő dr. tanácsi főjegyző régi budai patrícius család sarja, fia az OTE-t, az or­szág legrégibb sportegyesületét ala­pító Gergelyi Jakabnak. Szolgált hosszií évekig a központban, legutóbb a III. kér. elöljáróságnál, ahol közel agy évtizede egymásután érte a polgármester bizalmából helyettes­ként való megbízatása és tanácsi főjegyzővé történt kinevezése. •' * UNGHVÁRY VILMA ÉS PRÜCR- LLR ANDRÁS dr árvaszéki fogal­mazó, a kitűnő vívó, Priickler Fri­gyes főszámtanácsos fia, július hó 20-án szombaton délután y27 órakor esküsznek egymásnak örök hűséget a Rezső-téri plébánia templomban. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Csánky Dénesnek, a nagy magyar festőművésznek, a Fővárosi Képtár megalkotójának a Szépművészeti Múzeum főigazgatójává történt ki­nevezése teszi most aktuálissá e kérdést, amelynek megoldásán ha­marosan kell dönteni a városházán. Kuzsinszky Bálint dr., a jeles római régész nyugalomba menése óta a székesfőváros szolgálatában már három muzeológus áll: Horváth Henrik dr. egyetemi magántanár, a Halászbástyán elhelyezett Buda­vári Múzeum tudós megszervezője, Nagy Lajos dr. egyetemi magánta­nár, a világhírű római régész, aki az Aquincumi Múzeumot vezeti és Palóczi Edgár székesfővárosi tanár, aki mint régész, város-történész, publicista és az első kerület-történeti múzeumnak: az Árpád Múzeumnak megszervezője bizonyította be rá­termettségét. Horváth Henrik dr. újabb megter­helése azonban nem látszik kívána­tosnak. Nagy Lajos dr. pedig a kö­zeljövőben egyik egyetemünkön nyer rendes tanszéket, amely mel­lett legfeljebb az Aquincumi Múze­ummal tarthatná meg a kapcsolatot, s így tulajdonképen csak Palóczi Edgár tanár megbízatásáról lehet szó, hacsak a főváros nem akar külső embert a megüresedett állásba hozni. Palóczi Edgár családja egy év­század óta szolgálja a magyar kul­túrát. Nagyatyja a hazai rajzokta­tásnak volt együk szervezője, atyja, „a magyar Mezzofanti" Budapest idegenforgalmának volt megterem­tője a székesfővárosról írott idegen nyelvű monográfiájával és az ezred­éves kiállítás körül is elévülhetetlen érdemeket szerzett, fia Palóczi Ed­gár, akinek polihisztori tudása és szervezőképessége közismert, több száz tanulmányban, értekezésben, felolvasásban főleg Budapest régisé­geinek szentelte munkásságát, írá­sait újabban a külföldön is, különö­sen Lengyelországban és Francia- országban értékelik, de a közelmúlt­ban Danzigban és Belgrádban is je­lent meg tollából tanulmány. Itt jegyezzük meg, hogy legújab­ban szóba került Pacher Béla dr. tanácsjegyző, a nagyérdemű kul- turhis.torikus neve is, aki évek óta a közművelődési ügyosztályban rendkivül értékles munkát végez a székesfőváros műzeumainak szolgá­latában s aki a székesfőváros mú- zeológiájának nemcsak egyik leg­alaposabb, hanem legképzettebb szakértője is. Nyári problémák------ i——g— i ———— --------

Next

/
Oldalképek
Tartalom