Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-20 / 28-29. szám
4 ujmumPEST 1985. július 20. Budapest kereskedői a számoktükrében Illyefalvi szenzációs megállapításai — Az Uj Budapest tudósítójától. — Azt szokták mondani, hogy a kereskedelem az ország gazdasági életének mozgató szíve, Mennyivel erősebb ez az igazság e g y-e gy város életé- b en ! A kereskedelem eleven, leleményes mozgékonysága nélkül valóban megállana egy város élete, egész vérkeringése. Hogy Budapest az elmúlt század utolsó évtizedeiben és a háborút megelőző boldog korszakban olyan világvárosi tempóban fejlődött, abban oroszlán- része van az ide koncentrálódott kereskedelmi tevékenységnek. Budapest rohamos fejlődése egybeesik a kereskedelemnek nagyarányú kifejlődésével. Milyen kevesen látják meg azonban a kereskedelem fejlődése mögött az e m- b e r n e k, a kitartó fáradhatatlan kereskedőnek egyéni életét. Küzködését, csalódásait, hiábavaló erőfeszítéseit. Sokszor erejét felülmúló gazdasági harcát! Csak a kész eredményeket látjuk. Az áru- és pénzforgalom sima körforgását, mintha minden magától, természetszabta törvények örök rendje szerint forogna. Régen a tudományos kutatás se sokat törődött egy-egy társadalmi rétegegyéneinek személyes sorsával. Csak gazdasági funkciója, ennek is főleg eredményei érdekelték. Pedig egy város kereskedörétege fontos alkotóeleme a polgári osztálynak. Ennek egyéni boldogulása is hozzátartozik a társadalom zavartalan fejlődésének alapfeltételeihez. A székesfőváros Statisztikai Hivatala Illyefalvi I. Lajos dr. igazgató nagyvonalú tervei szerint csaknem egy évtizede fáradozik már kitartó munkával azon, hogy minél behatóbban felderítse — a főváros többi társadalmi rétegének életkörülményei mellett — a fővárosi kereskedelem szorgos munkásainak életviszonyait is. Már hat évvel ezelőtt nagyszabású szociális adatgyűjtést hajtott végre Illyefalvi igazgató a fővárosi kereskedők körében. Most pedig a legutolsó népszámlálásnak a kereskedők egész tömegét felölelő gazdag anyagából publikált rendkívül érdekes részleteket A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai című nagy munkájában a budapesti kereskedőkről. Nemcsak a kereskedők, akik talán mindenkinél jobban sóvárogják a nyomasztó gazdasági válság elmúlását, hanem a fővárosnak minden polgára a legnagyobb érdeklődéssel fogja olvasni azokat a sokszor elszomorító, de nem ritkán bíztató részleteket, amelyeket a statisztika elfogulatlan eszközei feltárnak a kereskedők életéből. 19.000 Kiskereskedő küszdelme a léiért Csaknem 19.000 kiskereskedő küzd a fővárosban a mindennapi kenyérért. Köztük mintegy háromezer nő, aki a kereskedői munka küzdelmes gondjával cserélte fel, vagy azzal váltogatja asszonyi hivatását. A kereskedők szinte kivétel nélkül itt is laknak a főváros falai között. Sokkal inkább helyhezköti őket élethivatásuk, mint pl. a közszolgálati alkalmazottakat, akik szabadabban mozoghatnak. Bár a kereskedőknek csak egy negyedrésze született Budapesten, mégis alig van köztük olyan, aki legalább 10 esztendő óta ne lakna a fővárosban. De a kereskedők között mégis több az újabban megtelepült elem, mint az iparosság soraiban. Ez természetes is, hiszen a kereskedő jóval mozgékonyabb elem manapság, mint a megtelepülő iparos. Külföldről csak 6—7%-a származott a budapesti kereskedőknek. Egy negyedrészük a ma elszakított területekről költözött, jórészt még a háború előtt a fővárosba. De ma már kevesen jönnek vidékről. Túl van telítve a főváros kereskedőosztálya úgyis a városból kikerülő elemekkel. Nincsenek kereskedő* dinasztiák; / Pedig a kereskedői foglalkozás nem öröklődik úgy apáról fiúra, mint például a földművelés. Száz közül csak 14 kereskedő folytatta atyja foglalkozását és csak hat örökölte az üzletet is. Nagyon kevesen vannak még a kereskedői hivatást nemzedékről-nemzedékre átadó dinasztiák a magyar fővárosban. Bár a legtöbb kereskedő mégis csak kereskedelmi foglalkozású szülök környezetében nevelkedett fel. Több mint a fele : izraelita A budapesti kereskedőknek jóval több mint a fele izraelita. A keresztény elemek nehezen bírják a versenyt az általában kedvezőbb lelki és — sokszor bizony kedvezőbb anyagi feltételekkel is bíró zsidósággal szemben. Pedig ez utóbbiak a főváros össznépességében csak 20.3%-ot képviselnek, de a kereskedelemben 53%-os arányukkal abszolút többségben vannak. Magasabb iskolai képesítésük van a zsidó kereskedőknek Főleg az izraelita kereskedők magas aránya okozza, hogy a fővárosi kereskedők között jóval több a középfokú iskoláztatással bírók száma, mint az iparosok között. Az iparosoknak 60%-a csak elemi iskolát járt a tanonciskolán kívül. A kereskedők között csak 46%-os a népiskolai műveltségű elemek aránya. Jóval többen végeztek közöttük középiskolai osztályokat, mint az iparosok között. Csak minden Huszadik kereskedő beszél idegen nyelven is A budapesti kereskedők között igen elterjedt az idegen nyelvek tudása, amely olyan kiváló haszonnal értékesíthető a kereskedelmi hivatás körében és oly nagymértékben fokozza a kereskedő versenyképességét. De ez nem az iskolai műveltség magas fokát mutatja nálunk. Inkább családi hagyomány, vagy anyai örökség. Csak 33%.'-uk nem beszél idegen nyelven, míg a köztisztviselők között 49%-os a csak magyarul tudók száma. Legtöbb kereskedő persze németül beszél. De sokan bírják a francia, angol és olasz, valamint a tót nyelvet is. Jobb Helyzetben vannak a kereskedők mini az iparosok A budapesti kereskedők szociális helyzete általában kedvezőbb, mint azipar o s s á g é. Ezer kereskedő között pl. 75-nek van 5—6 szobás lakása. Az iparosok között csak 14-nek. Mégis a főbérlő kereskedők 40%-ának csak egyszobás lakás tartását engedi meg a fáradságos munkával szerzett jövedelem. Sőt 11%' arra kényszerül, hogy lakását idegenekkel, albérlőkkel osztassa meg. Háztartási alkalmazottja is több budapesti kereskedőnek van aránylag, mint iparosnak. Ezer kereskedöcsalád közül 383 tart alkalmazottat, az iparosok közül csak 252. , Háza, vagy más ingatlana azonban aránylag kevesebb kereskedőnek van, mint iparosnak. A kisiparosság — főleg a keresztény elem — inkább törekszik kisebb családiházat, vagy legalább telket szerezni, ahová öreg napjaira visz- szavonulhat, mint a jórészt izraelita kereskedők. Ezek inkább ragaszkodnak halálukig a fővároshoz. Akiknek azonban háza van közöttük, leginkább jövedelmező bérházzal rendelkezik. 13°/0-nak van csupán életbiztositása Szinte hihetetlen, milyen kevés fővárosi kereskedőnek van életbiztos í- tá s a. Száz között 13-nak. Bizonyára nem a szociális jólét jele ez, hiszen a nyugdíj nélküli kereskedöosztálynak alig lehet más reménysége öregségére, mint egy kevés életjáradék, vagy az életbiztosítás kamata. De ezeknek a fővárosi kereskedőknek 90%-a olyan kiskereskedő, akinek szűkös jövedelméből megtakarításra alig telik. 70% tnég alkalmazottat sem tart Hiszen 70% - u k alkalmazottat sem tart. Vagy teljesen egyedül, vagy egy-két segítő családtaggal látja el szerény napi forgalmát. Kettőnél több alkalmazottja csak minden kilencedik fővárosi kereskedőnek van. Ezek is leginkább szolgák, kifutók és egyéb kisfizetésű nem szakképzett segédszemélyek. Csak 15% költ reklámra Jellemző, hogy vagyonát, üzleti befektetését a fővárosi kereskedők 52%-a biztosítja tűz esetére és 40% betörés ellen. De már hirdetésre, reklámra csak 15%-uk áldoz valamit. Nem is csoda, ha üzleti forgalmuk alapján és jövedelmük arányában fizetett adójuk se valami jelentős. Csak néhány nagykereskedő évi adója éri el az 1000 pengőt. Sok hiányzik még a budapesti kiskereskedők szakszerű műveltségéből is a boldogulás előfeltételeihez. Hiszen 56 u k semmiféle szaklapot nem olvas, külföldön több mint 60% - u k nem járt, a legnagyobb részük bizony csak a maga életének keserű tapasztalatai alapján igyekszik gyarapítani szakmabeli tudását, növelni erőtlen verseny- képességét. F oíocikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 1. Amatőrfelvételek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE Lednlczky veje ; Hódos Andor lakatosipari és redőnygyártó üzeme Budapest, IX., ontpa-u. 32. el. 39-9 -36] Julius hó 20-án, 25-én és 27-én délután 'bórakor ügetőversenyek jl legkedvesebb pesti Qely, ax ANGOL PARK UJ tarka élet és nagy meglepetések. A nyár művészi életének szenzációi. Minden csUtürtökBn hazai és nemzetközi művészekkel nagy ellte-esték. A m. klr. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenyei. A Budapesti Szlmfónlkus zenekar koncertjei. Berkes Béla 50 tagú cigányzenekarával és kedvenc művészekkel nagy magyar esték. The fireat Melody Band monstre jazz tarka műsorai. Katonazene a rendorzenekarral. Gyermekdélutánok. A ma emberének szórakozóhelye
