Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-06 / 27. szám
1035. július 6. ujemtimPEm 3 sm Ifj. Wolff Károly négy célkitűzése Az uj központi igazgató-főorvos nyilatkozik a rádiumkórházról, a Rókus átépítéséről, a járványkórház modernizálásáról, az orvosi kar és az ápolószemélyzet korszerű reformjairól — Az Uj Budapest tudósítójától, — Nem sablonos változás zajlott le a főváros közkórházainak igazgatásában, mikor ifj. Wolff Károly foglalta el azt a kényes és fontos pozíciót,. Vele kapcsolatban a tudós és fiatal nemzedék egy legrátermettebb tagja előtt nyitotta meg a kapukat Siptöcz Jenő dr. főpolgármester, aki maga is meggyőződé" ses híve a felfrissítésnek. Uj tervek új megoldások, új cselekedetek vonultak be az új központi igazgatóval a Szent Rókus tiszteletreméltó falai közé s a főváros közönsége hamarosan észre fogja venni, hogy a közegészségügy terén milyen örvendetes energia lépett akcióba akkor, mikor ifj. Wolfi Károly átvette a közkórházak életének irányítását. Hozzáértésének és tehetségének kézzelfogható bizonyítéka az öreg Rókus külső és belső szellemének megifjodása. Mióta Wolfi Károly vezeti a Rókust, ez a vén intézmény megérte a maga reneszán szát, rend, tisztaság és pontosság fogadja az embert, fegyelem van, a szállításokban mindenütt a korrektség a divat, a koszt túlszárnyalja a szanatóriumok színvonalát, az orvosi kar megelégedett, a betegek figyelmet és tapintatot tapasztalnak. Ifj. Wollt Károly csendben és erélyesen rendet teremtett. Ilyen erős és megbízható kézre vágyott Ha már a nívónál tartunk, említsük meg, hogy Rosta tanácsnok intézkedésére máról-holnapra meg• javult a nívó a büffé termeiben. Fagylaltot is adnak, nem is nagyon rosszat és eltűntek a próbaképen alkalmazott kiszolgáló görlök, akik különben kétségtelenül az Élelmiszerüzem legveteránabb hölgyei közé tartoznak. Újra férfi-kiszolgálás van, általános örömére a városatyák gyülekezetének . . . * SZOMBATON REGGEL HIVATALOSAN is megkezdődött a városházi szünet. Szétmennek a fő- tisztviselők az ország minden részébe, hogy a hosszú és valóban fárasztó szezon után élvezzék a jói megérdemelt pihenést. Sipőc z főpolgármester a jövő héten költözik ki feleségével Zebe- génybe a családi villába. S z end y polgármester visegrádi nyaralójában fogja tölteni vakációját, amely augusztus közepéig tart. Szó van arról, hogy szabadság ideje alatt a podeszta leránduljon Rómába, ahová már régen le szándékozik utazni. A Szent István-napi körmeneten azonban már okvetlenül részt vesz d polgármester. A két nyári hónapban Liber alpolgármester, mint helyettes polgármester fogja őrizni a városház kulcsait. Lamotte alpolgármester is a jövő héten megy szabadságra, ő leányfalusi nyaralójábdn fog pihenni, amíg a költségvetési munkálatok vissza nem szóiítják . örök életében nemcsak Salamon Géza tanácsnok, hanem ilyen vezető után áhítoztak maguk az összes kórházak is. Kórházi rémregények előadására ezután aligha nyílik több alkalom a közgyűlésen. Uj pozíciójában - most éli mézesheteit az új központi igazgató s az Uj Budapest számára szakított időt magának arra, hogy közvetlenül külföldi tanulmányútja előtt összefoglaló képét adja legközelebbi terveinek. A lentebbi interjúból egy reális és nagyszabású Programm keretei bontakoznak ki, ezek mind józan megfontolás alapján születtek, mentesek minden fellengző nagyot- akarástól és ceruzával a kézben készültek. — A legelső teendőim — kezdte ifj. Wolff Károly: a rádium kórház megteremtése. Azt akarom, hogy Szendy Károly polgármester szándékaihoz híven ez a modern intézmény ez év november elsejére már álljon és megkezdje áldásos működését. Minden erőmmel rajta leszek, hogy a polgármester tervét valóra váltsam és a főváros szolgálatába állítsam ezt a fontos intézményt, amelyiknek hiányát olyan erősen érezzük. A rákos és daganatos megbetegedések kezelése és megelőzése nálunk nem korszerű: ezt valljuk be. Ezen rapid tempóban kell segíteni. Ez nem vitás. Ezért is utazom most az északi államokba, ahol e téren szakszerű és kipróbált rendszerek vannak. — Második teendőm: a Szent László járványkórház korszerű megreformálása, még pedig oly módon, hogy az esetleges vegyes fertőzéseket, a jövőre — amennyire csak emberileg lehetséges — ki tudjuk küszöbölni. A részleteket most elhagyom. — Harniddik teendőm: a Rókust a mai helyén megnagyobbítani, átépíteni és modernizálni, még pedig ama elvek alapján, amelyeket annak idején Szendy Károly még mint tanácsjegyző tervbe vett s igen pro- videnciálisan akkor ki is dolgozott. Nagyjából ez azt jelenti, hogy a Rókus Rákóczi-úti szimpla frontja eltűnik, hátrább megy és hátul egy dupla fronttal bezárjuk az épülettömb négyszögét , még pedig úgy, hogy a Sthály-utcában lesz a dupla front és az épületrészeket zárt hidakkal kötjük össze. Elkenik nek a konyhák is a betegek közeléből: áttelepítjük őket a Sthálymt- cai front háta mögé. — Negyedik teendőm: Budapest fürdővárost kiépíteni a közkórházi vonatkozásban is. Tehát jusson fürdőkórház a közkórházaknak is, ne csak a szanatóriumszerű intézményeknek. Mi is akarunk fürdőkórházi betegeket, mint ahogyan ezt a gondolatot teljes mértékben helyesli Szendy Károly polgármester is és ambicionálja is. Aztán fel akarom emeltetni a má* sodorvosok számát, mégpedig úgy, hogy egy orvosra 20—25 betegnél ne jusson több. Még jobban ki akarom fejleszteni a közkórházi kitűnő orvosi kar által intenzíven folytatott tudományos munkálkodást, hogy ezt az orvosi társadalom a közkórházi kereteken belül a közkórházi — Az Uj Budapest tudósítójától. — Azok között, akiket a főváros törvényhatósága a felsőházba küldött, >a legagihsabbak és a leggyakrabban felszólalók közé tartozik: Verebély Jenő dr., a Keresztény Községi Párt oszlopos tagja, a Beszkárt alelnöke. A most lezárult felsőházi költségvetési vitából iis alaposan kivette a részét Verebély, a keresztény Ferencváros vezére. Beszéde során általános helyeslést váltott ki az a' megállapítása, hogy az államháztartásban a kölcsönöket lehetőleg mellőzni kell, és amennyiben a kölqsönök felvételét az általános szükség írja elő, úgy a kölcsönöket vagy lukrativ befektetésekre kell fordítani, ; vagy amennyiben a munkanélküliség enyhítésére fordítják a kölcsönöket, akkor lehetőleg ne az anyag, hanem a munkabér domináljon a kölcsön felhaisználását illetőleg. Beszéde során érintette Verebély a kultuszkormány keret- törvényét is, melynek tudvalévőén fontos fővárosi vonatkozásai is vannak. Erről a problémáról Verebély Jenő dr. a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Felsőházi beszédemben tiltakoztam az ellen, hogy a gyógypedagógiai intézmények is a kultuszkormány által létesítendő nyolc főigazgatóság alá legyenek beosztva. Az az álláspontom — és ez a főváron gyógypedagógiai intézetei szempontjából igen fontos! — hogy ezeknek az intézeteknek önmagukban nem szabad állniok, ellenkező esetben megszűnik a fejlődésük, megszűnik az egészséges verseny és a gyógypedagógiai intézetek eredményeinek az összevetése. I különleges célok és érdekek szolgálatába állíthassa. — Végül nagyon szeretném, ha megoldható lenne az ápoló személyzet ügye s egzisztenciájukat (a főváros biztosítani tudná. Arra gondolok, hogy egyrészt végleges állásokra szervezzük át ezeket, másrészt nyugdíjalap segítségével emeljük a betegápolás színvonalát. E tervek és programmpontok megvalósítása nem egyedül az új igazgatótól függ, azonban nem kétséges, hogy modern ambíciója mögött ott fog állani a főváros egész vezetősége és pártkülönbség nélkül az 1 egjész , törvényhatósági bizottság is. P. J. —Véleményem szerint valameny- nyi gyógypedagógiai intézetet a budapesti főigazgatóság hatásköre és felügyelete alá kell beosztani, mégpedig szakember-előadó vezetése mellett. A végrehajtási utasításra vonatkozóan pedig, mielőtt a kultuszkormány azt kiadná, hallgassa meg a fővárost, mert az is tart fenn gyógypedagógiai intézeteket és így érdekelt fél. A fővárosnak jussa van a meghallgatáshoz, mert a főváros a kultúra terén tetemes anyagi áldozatokat hozott a múltban és hoz a jelenben is. — Hogy ez mennyire így van, és hogy ennek mekkora a jelentősége a kultúra szempontjából, hivatkozom 1913: a legutolsó békeesztendőre, amikor az állam 167 millióval, a főváros pedig 22 millióval támogatta a kultusz-igényeket, tehát a kormányzat nyolcszor akkora terhet viselt, mint a főváros. 1930-ban az állam már csak 142 millió, a főváros ellenben már 45 miihót fordított erre a célra. A legutolsó költségvetésben, az 1935—36-osban az államnál már 88 milliót tesz ki az összes kulturális kiadás, a fővárosnál ezzel szemben 32 milliót! Ezek a számok ékesen bizonyítják a főváros kulturális tevékenységét és áldozatkészségét, amely mellett szó nélkül elmenni nem lehet! Ezekben nyilatkozott Verebély Jenő dr. arról a nagyfontosságú kérdésről, hogy az állami omnipo_ tencia idején mi legyen a sorsa a főváros gyógypedagógiai intézeteinek. Verebély Jenő dr. eredményes akciót indított abban az irányban, hogy a főváros nyomatékos érvekkel alátámasztott felterjesztést intézzen ebben az ügyben a miniszter- elnökhöz és a közoktatásügyi miniszterhez. 4 leglcedvesebh pesti &ely, ANGOC RARK UJ tarka élet és nagy meglepetések. A nyár művészi életének szenzációi. Minden csütörtökön hazai és nemzetközi művészekkel nagy ellte-esték. A m. klr. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenyei. A Budapesti Szlmfónikus zenekar koncertjei. Berkes Béla 50 tagú cigányzenekarával és kedvenc művészekkel nagy magyar esték. The Great Melody Band monstre jazz tarka műsorai. Katonazene a rendőrzenekarral. Gyermekdélutánok. A ma emberének szórakozóhelye Mi lesz a főváros gyógypedagógiai intézeteivel? Verebély Jenő akciójára a főváros nagy- fontosságú felterjesztéssel fordul a kormányhoz
