Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-07-06 / 27. szám

2 TIJBTmAPFST 1933. július 6. ............................................. iiii^^w—I— Ká roly, hogy polgármesteri műkö­dése alatt a jövőben is, mint eddig tette, különös ügyeimében és jóindu tatában fogja részesíteni az iparos­ságot. Az iparosság boldogan veszi tudomásul a polgármester ezen ki­jelentését, mert meg van győződve arról, hogy Szendy Károly talpig férfiú, aki mindig állja a kimondott szót. Ebben a polgármesteri ígéret­ben utolsó reménységüket látják KarteTMagyar ország díszes és szép­séges fővárosának nyomorgó iparo­séi. Ez a polgármesteri ígéret az, amely még tartja bennük a lelket, Szendy Károly szava remélni en­gedi, hogy a pusztulás ra-ítélés végső agóniájában megfordiü még egyszer a jószerencse és a tisztes ipar megkapja, ami megilleti őt e hazában: becsületes munkája után a tiszességes megélhetés! A polgármester újból megígérte, hogy az általam átadott tíz pontot, amely az iparosság legsürgősebb kívánságait foglalja magában, a nyár folyamán szünidei magányában alaposan át fogja tanulmányozni és reményt nyújtott számomra és az iparosság számára rajtam keresztül arra, hogy tíz pontunk megvalósí­tás kapcsán sürgősen orvosolja boi- zalmas helyzetünket. Azok a kíván­ságok, amelyeket a tíz pontban le­fektettem, az Uj Budapest hasábjain láttak először napvilágot és valóban olyan ez a tíz pont, hogy annak minden legkisebb nüansza is teljesít hető a székesfőváros részéről: csu­pán jóindulat és megértés kell hozzá irániakban, ami a törzsökös buda­pesti iparos-fi: Szendy polgármester szívéből nem hiányzik. Kívánságaim gerince: a kart el­uralom megszüntetése a városházán. A legelső és legfontosabb: véget kell vetni az erkölcstelen alapokon nyugvó hitelezéses munkáknak. A hitelezési alapon való munka olyan ördögi módon van kitalálva, hogy imosMummi ABBÓL AI ALKALOMBÓL, hogy Szendy Károly polgármestert a főváros újból megválasztott tör­vényhatósági bizottsága i egyhangú­lag újból polgármesterré választoh ta, a gratulálók hosszú-hosszú sora kereste öt fel a következő nap reg­gelén. Elsőnek Liber alpolgár­mester a tanácsnoki kart vezette az az új polgármester elé, majd a Fansz népes küldöttségét, ezt követően pe­dig az elöljárói kar üdvözölte a polgármestert. Ezután a főtisztviselök következtek külöri-külön, nevezete­sen: Szemethy tiszti főügyész, Csorna árvdszéki elnök, Illy e- f a lv y statisztikai hivatali igazgató, Búd ó fölevéltárnok és Sebő fő­számvevő. Nagyfontosságú ese­ményről lévén szó, Budapest tudós fölevéltárosa az alábbi klasszikus latin beszéddel üdvözölte 'a pol­gármestert: — Illustrissime Domine Consul! — Gaudio sane etferimur maximo, in Hungara hac metropoli summum magisttatum Herum tarn egregiim virum adeptum esse et ideo Tuae scdulitaHs et aptihidinis fide publica tarn nobile extitisse monumentum. — Graiorum amnium procerum- que supplex vox est, ut plus ingenio semper, dirigendi et administrandi arte valeas quam severitate. In con­sults capiendis sls fecundus ei for­egyrészt arra kisiparos nem pályáz­hat, mert tőkéje nincsen, másrészt a főváros sokkal nagyobb kamatot fizet a hitelezési alapon kiadott munka után, mintha a munkát kész­pénzfizetéses alapon kisembereknek adta volna ki. Sajnosán kellett megállapítanom úgy képviselőházi költségvetési be­szédemben, mint a polgármester előtt többízben is: az új Közszállí­tási Szabályzat kisiparost-védő par ragéafusai nicsenek végrehajtva a városházán. Felkay tanácsnok még akkor, amikor a közgazdasági ügy­osztály élén állott, az üzemek, intéz­mények és hivatalok bevonásával készített ugyan egy szabályzatot, amely a Közszállítási Szabályzat végrehajtási utasítása lett. A sza­bályzatot azonban az érdekelt ügy­osztályok és üzemek nem tartják be. Főleg nem azokat a szakaszait az utasításnak és magának a szabály­zatnak, amelyek a Közszállítási Szabályzat kisiparos-paragrafusai: azok a szakaszok ezek, amelyeket annyi kínnal és utánajárással sike­— Az Uj Budapest tudósítójától. — Történelmi jelentőségű és bizo­nyára országszerte nagy visszhan­got keltő ünnepség színtere volt a Péter és Pál napot követő vasárna­pon a székesfőváros III. kerülete, a két évezredes Budapest bölcsője: a hajdanvaló Óbuda. Az óbudai társadalom reprezen­tánsainak, a magyar írónak, művé­tunatus, in Us verő exequendis con- stans et inconcussus. Sint quidem dicta Tua brevia et aspera, inter- dum fors et aculeata, in viHa iruli- gnabundus inveharis; verborum ta­rnen Tuorum collocatio sit semper suavis, iunchirae molles. — Optamus denique ami TacVó, ut in tanta mole curaruni nunquam valetudine adversa corripiaris. — Cura, ut valcas et nos, w a inas, ama! (— Méltóságos Polgármester Ur! — Valóban felette örülünk annak, hogy a magyar fővárosban a leg­magasabb tisztséget újból ily kivédő férfiú nyerte cl és következéskép­pen Méltóságod serénységgcl páro­sult arravalóságának a közbizalom ily méiíó emléket emelt. — Kicsinyek és nagyok vala­mennyien azt kívánják, hogy min­dig veleszületett fényes tehetségé­vel, a kormányzás és igazgatás mű­vészetében legyen inkább kiváló, mint szigorúságával. A tervek szö­vésében legyen termékeny és szer rencsés, végrehajtásában pedig szi­lárd és rendületlen. Parancsoljon röviden és szigorúan, olykor-olykor falán csípősen is, a bűnöket felhá1 boroclással ostorozza; szagaiban mégis, mikor elrendezi és össze­kapcsolja, legyen mindig keltem és gyengédség. — Végül Tacitussal azt kívánjuk, hogy ekkora gondok közepette soha se legyen beteg. — Legyen Méltóságod mindig jó riilt a kisiparosok védelmére a sza­bályzatba a szó szoros értelmében erőszakkal beleharcolni. A polgár mestertől várom a Közszállítási Szabályzat kisiparostfavorizáló pa­ragrafusainak szigorú végrehajtását! Várom ezt annál inkább, mert- hiszen mióta önálló a vámterületünk, any- nyira megizmosodott a nagyipar, hogy az valóban semmiféle különle­ges védelemre immár nincs rászo­rulva, legkevésbbé a kisiparral szem­ben. Ebbe a gondolatkörbe kapcsolom, mint odatartozó témát: az ipari minisztérium felállításának elhafasz- fását. Iparos-szempontból nem látom semmi kárát annak, hogy a felállítás elhalasztódott. Kétségtelen ugyanis, hogy nincs szükség egy vérszegény új minisztériumra és még kétségte­lenebb, hogy a nyári időszak alatt még jobban ki fognak élesedni a sérelmek, és kicsúcsosodni azok az elgondolások, amelyek ezt a minisz­tériumot annyira elengedhetetlen szükségletként hozták létre. széknek jelenlétében és közreműkö­désével tett hitet arról e városrész, hogy Óbudát az országos Árpád- kultusz középpontjává fejleszti és e célból az Óbuda—Árpádváros nevet óhajtja felvenni. A kerület szívben és lélekben magyar lakossága az Óbudai Hegy­vidéki Szövetség 25 éves jubileumá­nak keretében áldozott az óbudai erőben és méltasson bennünket állandó szeretetére!) Szendy polgármester feszült fi- gyelemmel hallgatta végig Budó főr lev él tárnok klasszikus tömörségű üdvözlését, majd lati n u l ezeket mondotta: — Pro gratulálionibus mihi per graiis gratias ago. Stis omnes feli- ces, vos et vestri ciincti. Vivat patria et eins mbs caput Budapest! (— Az igen kedves üdvözlésekért hálás köszönetét mondok. Legyetek valamennyien boldogok, ti és a tieitek mind. Éljen a haza és annak fővárosa, Budapest!) * HALOTTJA VAN A1 ÁRVA- SZÉKNEK: hosszas szenvedés után elhunyt C zelle Ferenc dr. árva-, széki főjegyző, kedvelt és népszerű tagja a városházi tisztviselői kar­nak. Alig ötvennégy éves volt az elhunyt főjegyző, szívbaj ölte meg. Temetésén az árvaszék tisztikara teljes számmal vett részt, hogy ál­dozzon a közszeretetben átló kar­társ emlékének. * A KÁNIKULA JELLEMEZTE az elmúlt hetet, amelynek forgatagá­ban hónapok restanciája sűrűsödött össze. A polgármesteri hivatal mel­letti tanácsteremben az igazoló vá­lasztmány tartott permanens ülése­ket, hétfőtől csütörtökig, és meg- álldpithatjuk, hogy a hűtőkészülék­kel temperált teremben forróbb volt a hangulat, mint odakünn a verőfé­nyes Városházi-utcai napsütésben. földben porladozó Honfoglaló emlé­kének és írta új zászlajára az Árpád­kultusz elmélyítésének fogadalmát. Az ünnepély a római kövekből épült óbudai ősi plébániatemplom­ban, ahol valaha Mária Terézia imádkozott, a Szövetség új zászla­jának felszentelésével vette kezde­tét. Ünnepélyes, színpompás menet ben, zeneszó mellett vonúlt a temp­lomba Óbuda társadalma és a meg­hívott vendégsereg, cserkészek, cé­hek és koszorúsleányok kíséretében. Az óbudai Vigadó dísztermében, a díszközgyűlés keretében az összes hitfelekezetek lelkészei magas szár nyalású beszédekkel áldották meg a Szövetség Árpád-zászlaját, amely a régi Óbuda piros-kék színében a város legrégibb címerképét és Árpád alakját viseli. Szilággyi Károly elnöki megnyitóját Paló czi Edgár ünnepi előadása követte a kerület­nek Óbuda—Árpádváro^sá leendő elnevezéséről. A nagy hatást keltett előadást Galánthay Klock Tivadar tábornok, országgyűlési képviselő, a Szövetség új elnökének indítványára a közgyűlés nyomtatásban való meg­örökítésre határozta el. Szervey György főtitkári jelentése után Lugmayer Károly dr. az Árpád- templom és emlékmű, Szilágyi Ká­roly pedig a Honalapító Árpád óbudai Dunahíd megépítéséről tér jesztettek be javaslatokat. A fel­emelő ünnepség zenei részét az óbudai Dalkoszorú látta el Zöld Ká­roly karnagy vezetésével. Az ünne­pélyes díszközgyűlést követte száz­terítékes banketten meleg ünneplés­ben részesítették Szilágyi Károlyt és GcÜánthQy Glock Tivadar elnökö­ket, Galánthay Glocg Tivadarné zászlóanyát, Szervey Györgyöt és Palóczi Edgár tanárt, az Árpád Mu­zeum megalapítóját, aki 1929-ben $i Nemzeti Újság hasábjain vetette fel először az Óbuda—Árpádváros elne­vezés eszméjét. Ez az izgdfott atmoszféra úgy látszik nem volt kiszellőztethető a csütörtökről péntekre virradó éjsza­kán, mert a pénzügyi bizottság pén­teki ülésén sem -. voltak nyugodtab- bak az urdk, mint a petíciók tárgya­lásánál az előző napokban. Hiába: kánikulában nehéz megőrizni a hi­degvért! Pénteken délutánra azután mintha kissé lecsillapodtak volna a kedé* lyek Igaz viszont, hogy a hőség is csökkent: harminc fokon alul volt a közgyűlési terem hömérs klete, mert V er oná c s mester gondoskodott arról, hogy nyitva legyenek a kar­zatok összes ablakai. Feltűnő volt a pénteki közgyűlé­sen, hogy a kereszténypárt jobban bírja a meleget, mint az ellenzék. Zsúfoltak voltak a jobboldali padso­rok, ezzel szemben az ellenzék túl­nyomó ndgy részében távollétével tüntetett. Viszont Gál Jenő pótolta az összes távollevőket is . Addig mindenesetre, amíg a repülőtér­ügyben alapos jogi leckében nem részesült ügyvédkollégájától: Rassa y Károlytól. FIGYELMESEN VÉGIGHALL­GATTA d pénteki ülésen a tárg var lást a kögyűl és két arisztokratája: Eszter Házy ! és App on y gró­fok. A városháza saját külön grófja: Lázár Imre fogalmazó úr viszont a jegyzői asztalnál tevékenykedett. Ezek után senki sem mondja, hogy az új váldsztások kapcsán nem emelkedett az a bizonyos köz­gyűlési nivó. Óbuda — Árpádvárcs Negyedszázados jubileumát ülte az Óbudai Hegyvidéki Szövetség

Next

/
Oldalképek
Tartalom