Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-25 / 21. szám
4 . 1935 májú» 25. UJBTIDAPESr Egy pestszenterzsébeti temetkezési vállalkozó feltűnő pere Babarczy tanácsnok és Wigh elöljáró ellen * Az Üllői-uti koporsókereskedés bonyodalmas közigazgatási regénye ravasz iparigazolványokkal, rendőri lecsukással és a végén 36.000 pengős kártérítési keresettel — Az Uj Budapest tudósítójától. — Köztisztviselőnek lenni maholnap már veszélyes üzemnek számít. Az új közigazgatási és fővárosi törvények annyira kiépítették a közalkalmazottak egyéni felelősségét, hogy valóban a legmesszebbmenő gondosságra van szükségük hivatalos kötelességeik teljesítése közben a köztisztviselőknek, mert különben egymást érik a legkülönbözőbb ürügyek alatt megindított kártérítési ; perek. Azonban sokszor még a legnagyobb óvatosság is kevésnek bizonyul, ha arról van szó, hogy vélt igazuk tudatában pereskedni akarnak azok, $tik egy-egy köztisztviselő valamelyik cselekedetében látják az okát annak, hogy tönkrementek, vagy hogy nem gazdagodtak meg. Egy üyen érdekes és tanulságos pert mutatunk be olvasóinknak az alábbiakban. Két furcsa iparigazol vány A keresetet, amely csekély 36.000 pengőre perelte Budapest székesfőváros közönségét, továbbá báró Babarczy István dr. székesfővárosi tanácsnokot és Wigh János nyugalmazott kerti- I leti elöljárót, Schröder Ágoston temetkezési vállalkozó nyújtotta be a múlt év májusában a budapesti törvényszékhez. Előadja Schröder keresete, hogy a főváros II. kerületi elöljárósága, mint I. fokú iparhatóság 1929- ben neki szobrokkal, vas, fém, cin, bádog, stb. anyaggal díszített asztalos- ipari készítményekkel kicsinyben való kereskedésre állított ki iparigazolványt. A IX. kerületi elöljáróság pedig 1930- ban textiláruk, párnák, tül, brokát, muszlinterítök, papírdíszek kiskereskedői forgalombahozatalára adott iparigazolványt Schröder ne k, aki ezeknek birtokában az Üllői-úton helyiséget bérelt, azt teljesen berendezte és ott üzletet létesített. Itt a rendőrség! A továbbiakban elpanaszolja Schrö- d e r, hogy a főváros VIII. kerületi elöljárósága iparigazolványát visszavonta a birtokonbelüli fellebbezési jogra való tekintet nélkül, üzlethelyiségét erőhatalommal, a rendőrség közbenjötté- vel lezáratta és iparágának szabad gyakorlatában öt megakadályozta. Schröder tiltakozásai és fellebbezései a fővárosnál eredményre nem vezettek, sőt a kereskedelemügyi miniszternek Schröder javára hozott döntését és a belügyminisztériumban szervezett K i- hágási Tanács ítéletét sem vette tekintetbe a főváros. Schröder mégis győz A továbbiakban előadja Schröder Ágoston, hogy a főváros a kereskedelemügyi miniszternek a népjóléti miniszterrel egyetértőén hozott elvi jelentőségű rendeletét megpanaszolta a köz- igazgatási bíróságnál és az ezen ügyben hozott bírósági ítélet a főváros panaszát egy lényegtelen pont kivételével elutasította. Ez a döntés kényszeríti a fővárost arra, hogy a kereskedelemügyi miniszternek azt a leiratát kézbesítse ki Schrödernek, amely leírat megállapítja, hogy a főváros intézkedésével Schrödert kereskedelmi tevékenységében jogszabályt sértően akadályozta és hogy ö szabályszerűen kiadottt iparigazolványa alapján ke- reskedhetik. Ezek szerint kerek három esztendeig nem állt módjában Schrödernek kereskedelmi tevékenységet folytatnia, miért is az öt ért tényleges kár és az elmaradt haszon címén fordult a főváros közönsége, továbbá személy szerint az ügyében eljárt Babarczy és Wigh ellen. A főváros közönsége nevében Ölve c z k y Dezső tiszti alügyész, báró Babarczy István tanácsnok képviseletében Széllé József dr. tiszti ügyész, a főváros ügyészi karának kiválóan képzett tagja, Wigh János nyugalmazott elöljáró nevében pedig Ist- v á n f f y László dr. ügyvéd éleshangú előkészítő iratban válaszoltak a Schröder-féle keresetre. Schröder megkerüli a monopóliumot Az alperesek előkészítő irata részletesen ismerteti a temetkezési vállalatoknak a kommün alatt történt köztulajdonba jutását, a tulajdonosoknak adott térítéseket, továbbá a kereskedelemügyi miniszternek azon 1920-ban kelt leiratát, amelyben felhívatta a főváros volt tanácsát arra, hogy a főváros kerületi elöljáróságai, mint I. fokú iparhatósá-, gok, temetkezési vállalkozásra további intézkedésig iparigazolványt ne adjanak ki. Előadják az alperesi ügyvédek azt is, miképen sorozták az új ipartörvényben a temetkezési vállalkozást az engedélyhez kötött iparok közé, hogyan alkotta meg a főváros törvényhatósági bizottságának hatáskörében működő tanács 1925-ben a temetkezési vállalkozói iparnak a főváros területén való gyakorlására szóló szabályrendeletet és hogyan építette ki általában az ön- kormányzat a Községi Temetkezési Intézet monopóliumát. — A székesfőváros által megváltott, valamint a Budapest környékén működő temetkezési vállalatok — állapítja meg ezek után Bab a r c z y tanácsnok perirata — azon igyekeztek, hogy a Községi Temetkezési Intézet kizárólagossági jogának megkerülésével a főváros területén kegyszerkereskedés címe alatt temetkezési ipart folytathasson. Ezen cél elérése végett többen megkísérelték, hogy koporsók és halotti kegyeleti cikkek árusítására jogosító iparigazolványt szerezzenek. így tett Schröder Ágoston is, akinek Pest- szenterzsébeten, valamint Csepelen régi jómenetelü temetkezési vállalata van. Az országos halottfuvarozó ur Schröder még 1928-ban kegyeleti cikkek árusítására szóló iparigazolvány kiadását kérte, amelyet úgy az, I., mint a II. fokú iparhatóság elutasított. A kereskedelemügyi miniszter ebben az ügyben arról értesítette a fővárost, hogy Schrödernek harmadfokú felbírálás végett felterjesztett ügyét függőben hagyja, mert annak a kérdésnek az eldöntéséig, vájjon a temetkezési vállalkozói iparnak a főváros területén való gyakorlásáról szóló szabályrendelet értelmében kegyeleti cikkekkel való kereskedésre egyeseknek az iparigazolvány kiadható-e, vagy sem, a döntést időszerűnek nem tartja. Ezek az előzményei Schröder azon akciójának, hogy részben a II. kerületi, részben a IX. kerületi elöljáróságon asztalos ipari készítmények, részben textilárukkal, papíráruval, stb.-vel való kiskereskedésre jogosító iparigazolványokat kért és kapott. Ezen két iparigazolvány alapján kezdett el Schröder az Ullöi-úton koporsókkal és kegyeleti cikkekkel kereskedni és egyben .cégtábláján magát országos halottfuvarozó vállalkozónak jelölte meg. Miért nem okozhatott kárt Babarczy? A főváros illetékes elöljárósága, helyszíni eljárás alapján megállapította, hogy Schröder kizárólag koporsókat tart raktáron, holott a fentemlített iparigazolvány alapján sem érc, sem fakoporsókkal, sem pedig szemfedökkel való kereskedésre nem jogosult. A főváros tehát be- szüntette Schröder kereskedését. Babarczy tanácsnok tevékenysége az egész ügyben abban állott, hogy Schröder panaszát felterjesztette a minisztériumhoz, a miniszter határozatát pedig kikézbe- sítette Schrödernek, tehát semmi konkrét intézkedést ebben az ügyben nem tett, semmiféle határozatot nem hozott, tehát hivatali kötelességét meg sem sérthette és Schrödernek kárt sem okozhatott. Babarczy- n a k különben, amikor Schröder üzletnyitásával kapcsolatos kihágási ügyben intézkedett, tudomása sem volt arról, hogy az üzletet bezárták, mert Schröder üzletének bezárása a főváros II. fokú kihágási ítéletének meghozatala után történt. A honvédség és a Chevra Hosszú iratváltás keletkezett ezután a felek között, amelynek során Schröder arra hivatkozott, hogy a honvédség Budapesten elhunyt tagjait mindenkor önmaga temette el és a főváros a honvédelmi miniszter ezirá- nyú intézkedései miatt nem élt panasz- szal a közigazgatási bíróságnál. Hangsúlyozza Schröder, hogy a Budapesten elhunyt és eltemetett zsidó halottak temetésénél sem a főváros szállítja a koporsót és a halottasházból a sírhoz való továbbítást sem a közegei végzik. A főváros, illetőleg Babarczy és Wigh jogi képviselői viszont továbbra is azt vitat- t á k, hogy az üzlet rendőrségi úton való bezárása jogos volt, ami pedig a Kihágási Tanácsnak azt az ítéletét illeti, amely szerint Schrödert, szemben az elöljáróság és a főváros tanácsának ítéletével, a kihágás bűncselekménye alól felmentette, itt az a helyzet, hogy a kihágási ítélettel Schrödert semmiféle károsodásnem érte. A törvényszék számos tanút hallgatott ki és több mint egy esztendeig foglalkozott rengeteg tárgyaláson ezzel az üggyel. Az elmúlt napokban azután ítéletet hirdetett a kir. törvényszék, melyben megállapította, hogy a székesfőváros közönsége, illetőleg a polgármester ebben az ügyben tett intézkedéseivel semmiféle jogszabályt nem sértett. Ugyancsak mentesek mindennemű anyagi felelőség alól Babarczy tanácsnok és Wigh elöljáró is, mert ezen ügyben tett lépéseik törvényesek s köztisztviselői állásuknak megfelelőek voltak. A törvényszék az egész vonalon elutasította a pestszenterzsébeti vállalkozó különös keresetét, egyben őt ezenfelül perköltség fizetésére is kötelezte. Modern kertek tervezése es kivitelezése KlRCHbECHNER KERTÉPÍTŐ II., Julia-utca 2. (Budakeszí-ut sarok) Telefon : 55-8-53. Állandóan raktáron; gyümölcs-, diszfa, fenyő, évelő és rózsa, nagy választékban
