Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-25 / 21. szám

4 . 1935 májú» 25. UJBTIDAPESr Egy pestszenterzsébeti temetkezési vállalkozó feltűnő pere Babarczy tanácsnok és Wigh elöljáró ellen * Az Üllői-uti koporsókereskedés bonyodalmas közigazgatási regénye ravasz ipar­igazolványokkal, rendőri lecsukással és a végén 36.000 pengős kártérítési keresettel — Az Uj Budapest tudósítójától. — Köztisztviselőnek lenni maholnap már veszélyes üzemnek számít. Az új közigazgatási és fővárosi törvények annyira kiépítették a közalkalmazottak egyéni felelősségét, hogy valóban a leg­messzebbmenő gondosságra van szüksé­gük hivatalos kötelességeik teljesítése közben a köztisztviselőknek, mert kü­lönben egymást érik a legkülönbözőbb ürügyek alatt megindított kártérí­tési ; perek. Azonban sokszor még a legnagyobb óvatosság is kevésnek bi­zonyul, ha arról van szó, hogy vélt iga­zuk tudatában pereskedni akarnak azok, $tik egy-egy köztisztviselő vala­melyik cselekedetében látják az okát annak, hogy tönkrementek, vagy hogy nem gazdagodtak meg. Egy üyen érdekes és tanulsá­gos pert mutatunk be olvasóink­nak az alábbiakban. Két furcsa iparigazol vány A keresetet, amely csekély 36.000 pengőre perelte Budapest székesfőváros közönségét, továbbá báró Babarczy István dr. székesfővárosi tanácsnokot és Wigh János nyugalmazott kerti- I leti elöljárót, Schröder Ágoston te­metkezési vállalkozó nyújtotta be a múlt év májusában a budapesti tör­vényszékhez. Előadja Schröder ke­resete, hogy a főváros II. kerületi elöl­járósága, mint I. fokú iparhatóság 1929- ben neki szobrokkal, vas, fém, cin, bá­dog, stb. anyaggal díszített asztalos- ipari készítményekkel kicsinyben való kereskedésre állított ki iparigazolványt. A IX. kerületi elöljáróság pedig 1930- ban textiláruk, párnák, tül, brokát, muszlinterítök, papírdíszek kiskereske­dői forgalombahozatalára adott ipariga­zolványt Schröder ne k, aki ezek­nek birtokában az Üllői-úton helyiséget bérelt, azt teljesen berendezte és ott üzletet létesített. Itt a rendőrség! A továbbiakban elpanaszolja Schrö- d e r, hogy a főváros VIII. kerületi elöljárósága iparigazolványát vissza­vonta a birtokonbelüli fellebbezési jogra való tekintet nélkül, üzlethelyiségét erő­hatalommal, a rendőrség közbenjötté- vel lezáratta és iparágának szabad gya­korlatában öt megakadályozta. Schrö­der tiltakozásai és fellebbezései a fővá­rosnál eredményre nem vezettek, sőt a kereskedelemügyi miniszternek Schröder javára hozott döntését és a belügyminisztériumban szervezett K i- hágási Tanács ítéletét sem vette tekintetbe a főváros. Schröder mégis győz A továbbiakban előadja Schröder Ágoston, hogy a főváros a kereskede­lemügyi miniszternek a népjóléti mi­niszterrel egyetértőén hozott elvi jelen­tőségű rendeletét megpanaszolta a köz- igazgatási bíróságnál és az ezen ügy­ben hozott bírósági ítélet a főváros pa­naszát egy lényegtelen pont kivételé­vel elutasította. Ez a döntés kényszeríti a fővárost arra, hogy a kereskedelem­ügyi miniszternek azt a leiratát kézbe­sítse ki Schrödernek, amely leírat megállapítja, hogy a főváros intézkedé­sével Schrödert kereskedelmi te­vékenységében jogszabályt sér­tően akadályozta és hogy ö szabályszerűen kiadottt iparigazolványa alapján ke- reskedhetik. Ezek szerint kerek három esztendeig nem állt mód­jában Schrödernek kereske­delmi tevékenységet folytatnia, miért is az öt ért tényleges kár és az elmaradt haszon címén fordult a főváros közön­sége, továbbá személy szerint az ügyé­ben eljárt Babarczy és Wigh el­len. A főváros közönsége nevében Öl­ve c z k y Dezső tiszti alügyész, báró Babarczy István tanácsnok képvise­letében Széllé József dr. tiszti ügyész, a főváros ügyészi karának kiválóan képzett tagja, Wigh János nyugal­mazott elöljáró nevében pedig Ist- v á n f f y László dr. ügyvéd éles­hangú előkészítő iratban vá­laszoltak a Schröder-féle keresetre. Schröder megkerüli a monopóliumot Az alperesek előkészítő irata részle­tesen ismerteti a temetkezési vállalatok­nak a kommün alatt történt köztulaj­donba jutását, a tulajdonosoknak adott térítéseket, továbbá a kereskedelemügyi miniszternek azon 1920-ban kelt leira­tát, amelyben felhívatta a főváros volt tanácsát arra, hogy a főváros kerületi elöljáróságai, mint I. fokú iparhatósá-, gok, temetkezési vállalkozásra további intézkedésig iparigazolványt ne adjanak ki. Előadják az alperesi ügyvédek azt is, miképen sorozták az új ipartörvény­ben a temetkezési vállalkozást az en­gedélyhez kötött iparok közé, hogyan alkotta meg a főváros törvényhatósági bizottságának hatáskörében működő tanács 1925-ben a temetkezési vállalko­zói iparnak a főváros területén való gyakorlására szóló szabályrendeletet és hogyan építette ki általában az ön- kormányzat a Községi Temetkezési In­tézet monopóliumát. — A székesfőváros által megváltott, valamint a Budapest környékén műkö­dő temetkezési vállalatok — állapítja meg ezek után Bab a r c z y tanácsnok perirata — azon igyekeztek, hogy a Községi Temetkezési Inté­zet kizárólagossági jogá­nak megkerülésével a főváros területén kegyszerkereskedés címe alatt temetkezési ipart folytathasson. Ezen cél elérése végett többen megkí­sérelték, hogy koporsók és halotti kegyeleti cikkek árusítására jogosító iparigazolványt szerezzenek. így tett Schröder Ágoston is, akinek Pest- szenterzsébeten, valamint Csepelen régi jómenetelü temetkezési vállalata van. Az országos halottfuvarozó ur Schröder még 1928-ban kegyeleti cikkek árusítására szóló iparigazolvány kiadását kérte, amelyet úgy az, I., mint a II. fokú iparhatóság elutasított. A kereskedelemügyi miniszter ebben az ügyben arról értesítette a fővárost, hogy Schrödernek harmad­fokú felbírálás végett fel­terjesztett ügyét függőben hagyja, mert annak a kérdésnek az eldöntéséig, vájjon a temetkezési vállal­kozói iparnak a főváros területén való gyakorlásáról szóló szabályrendelet ér­telmében kegyeleti cikkekkel való ke­reskedésre egyeseknek az iparigazol­vány kiadható-e, vagy sem, a döntést időszerűnek nem tartja. Ezek az előzményei Schröder azon akciójának, hogy részben a II. kerületi, részben a IX. kerületi elöljáróságon asz­talos ipari készítmények, részben tex­tilárukkal, papíráruval, stb.-vel való kiskereskedésre jogosító iparigazolvá­nyokat kért és kapott. Ezen két ipar­igazolvány alapján kezdett el Schrö­der az Ullöi-úton koporsókkal és kegyeleti cikkekkel kereskedni és egy­ben .cégtábláján magát országos halottfuvarozó vállalkozó­nak jelölte meg. Miért nem okozhatott kárt Babarczy? A főváros illetékes elöljárósága, hely­színi eljárás alapján megállapította, hogy Schröder kizárólag ko­porsókat tart raktáron, hol­ott a fentemlített iparigazolvány alap­ján sem érc, sem fakoporsókkal, sem pedig szemfedökkel való kereske­désre nem jogosult. A főváros tehát be- szüntette Schröder kereske­dését. Babarczy tanácsnok te­vékenysége az egész ügyben abban ál­lott, hogy Schröder panaszát fel­terjesztette a minisztériumhoz, a mi­niszter határozatát pedig kikézbe- sítette Schrödernek, tehát semmi konkrét intézkedést ebben az ügyben nem tett, semmiféle határozatot nem hozott, tehát hivatali kötelességét meg sem sérthette és Schrödernek kárt sem okozhatott. Babarczy- n a k különben, amikor Schröder üzletnyitásával kapcsolatos kihágási ügyben intézkedett, tudomása sem volt arról, hogy az üzletet bezár­ták, mert Schröder üzletének be­zárása a főváros II. fokú kihágási íté­letének meghozatala után történt. A honvédség és a Chevra Hosszú iratváltás keletkezett ezután a felek között, amelynek során Schröder arra hivatkozott, hogy a honvédség Budapesten elhunyt tag­jait mindenkor önmaga temette el és a főváros a honvédelmi miniszter ezirá- nyú intézkedései miatt nem élt panasz- szal a közigazgatási bíróságnál. Hang­súlyozza Schröder, hogy a Buda­pesten elhunyt és eltemetett zsidó halottak temetésénél sem a fővá­ros szállítja a koporsót és a halottas­házból a sírhoz való továbbítást sem a közegei végzik. A főváros, illetőleg Babarczy és Wigh jogi képviselői viszont továbbra is azt vitat- t á k, hogy az üzlet rendőrségi úton való bezárása jogos volt, ami pedig a Kihágási Tanácsnak azt az ítéletét illeti, amely szerint Schrödert, szemben az elöljáróság és a főváros ta­nácsának ítéletével, a kihágás bűncse­lekménye alól felmentette, itt az a helyzet, hogy a kihágási ítélettel Schrödert semmiféle károso­dásnem érte. A törvényszék számos tanút hallga­tott ki és több mint egy eszten­deig foglalkozott rengeteg tár­gyaláson ezzel az üggyel. Az elmúlt napokban azután ítéletet hirdetett a kir. törvényszék, melyben megállapí­totta, hogy a székesfőváros közönsége, illetőleg a polgármester ebben az ügy­ben tett intézkedéseivel semmiféle jogszabályt nem sértett. Ugyancsak mentesek mindennemű anyagi felelőség alól Babarczy ta­nácsnok és Wigh elöljáró is, mert ezen ügyben tett lépéseik törvényesek s köztisztviselői állásuknak megfelelőek voltak. A törvényszék az egész vonalon elutasította a pestszenter­zsébeti vállalkozó különös keresetét, egyben őt ezenfelül per­költség fizetésére is köte­lezte. Modern kertek tervezése es kivitelezése KlRCHbECHNER KERTÉPÍTŐ II., Julia-utca 2. (Budakeszí-ut sarok) Telefon : 55-8-53. Állandóan raktáron; gyümölcs-, diszfa, fenyő, évelő és rózsa, nagy választékban

Next

/
Oldalképek
Tartalom