Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-11 / 19. szám

UJBTWAirST 1935. május 11. Prológus az uj közgyűléshez Irta: SZŐKE GYULA dr. A törvényhatósági bizottsági és kerületi választmányi tagok válasz­tására vonatkozó törvény szerint mtost jár le a jelölések ideje és kell bemutatni a különböző pártoknak ajánlási iveiket elfogadás végett. Elvileg minden párt a legjobbakat gondolja a főváros két fontos szer­vezetébe beválasztani és a közjó tényleg ajzt is kívánja, hogy azok kerüljenek mindkét testületbe, akik fölülemelkedve a magánérdek és pártérdek határain, az általános közjó képviseletére képesek tudásu­kat, erejüket és munkájukat fordí­tani. Az országgyűlési választások után valaíhogy olyan érzés kezdett kifej­lődni, hogy a kormánynak megvan a határozott akarata és ezzel szem­ben hiába kívánunk hadakozni: sem a megválasztandó személyek, sem a bizottságok által végzendő ügyek nem a polgárság elhatározásától lát­szanak már függeni, hanem egy köz­ponti akarattól. Már pedig elsőrendű érdeke a fővárosnak, hogy minden hatalmi parancstól függetlenül vá­lassza meg úgy a törvényhatósági bizottságot, mint a kerületi választ­mányokat. A törvényhatósági bizottság a székesfőváros parlamentje, amely elsősorban a főváros közérdekét kell, bogy szem előtt tartsa és csak ezen keresztül munkálkodhat az ország javára is. A k'ormány ezzel szemben elsősorban az ország álta­lános közérdekét nézi és erre veszi igénybe a főváros erőforrásait is. Ha csak a pénzügyminiszteri költ­ségvetési beszédet olvassuk, a fővá­rosnak a munkanélküliség megszün­tetésére és a közmunkák végzésére irányuló erőfeszítése abban a beszéd­ben országos kormánytevékenység­nek van feltüntetve. Ámbár tagadha­tatlan, hogy a főváros ezeket a beru­házási áldozatokat országos szem­pontból is hozza, mégis elsősorban azt kell nézni, hogy olymódon vigye azt keresztül ja; főváros — és nem a kormány, ha a főváros pénzéből történik, hogy megfeleljen elsősorban a főváros jövő szükségletének és je­len teherbírási képességének. Ami­kor ilyen kérdések a törvényható­sági bizottság elé kerülnek, tárgyila­gos szemmel csak az a törvényható­sági bizottság tud állást foglalni, amely nem kormányparancsra és kö­telező párthatározat alapján, hanem a legjobb polgári meggyőződéssel a főváros érdekében határoz. Legjob­ban mutatja ezt a Helyiérdekű meg­váltásának az esete. Amíg a Keresztény Községi Párt a törvényhatósági bizottság többsé­gét alkotta,' nem történhetett meg, hogy a főváros egy előtte ismeret* len szerződéssel a fővárosi törvény rendelkezése ellenére, — sőt még a feltételek utólagos (bejelentése nél­kül is, — kössön egy ilyen szerző­dést, amely előre tudottan ráfizetés­sel jár és amellyel csak azért ter­helték meg a főváros lakosságát, hogy a vasúttársaság szabaduljon a nagy ráfizetéstől és a vagyonát megmentse. Amikor a kormányhata­lomnak sikerült a Keresztény Köz­ségi Párt egységét megbontva egy­séges pártot alakítania, a Keresztény Községi Pártból a kormányhatalom árnyékába törekvőkkel, minden tör­vényes rendelkezés dacára megtör­tént a Hév megváltás: ma is isme­retlen feltételekkel és mondhatjuk, ma is ismeretlen deficittel. Annyit azonban már tudunk, hogy a deficit sokkal nagyobb, mint azt a legvérmesebb elképzelés elgondol­hatta volna. Csak a Keresztény Köz­ségi Párt nem szavazta meg. Szük­séges tehát, hogy a törvényhatósági bizottság meg tudja tartani továbbra is azt az irányt, amelyet a ^Keresz­tény Községi Párt elveit képviselő bizottsági tagok követnek és feltét­lenül a főváros érdekét képviselje. Ugyanilyen a helyzet a főváros lakosságának az élelmezése kérdésé­ben is. S'ok minden máskép történik, ha egyesek nem felejtik el, hogy a vásárpénztári hibák helyett nem szabad a vásárpénztári intézményt megszüntetni: hanem a MÁV érde­kének a szolgálatáért állapítják meg a fővárosi vámokat és dijakat és egyéb szolgáltatásokat, úgy, amint meg vannak állapítva; ha a kórházi ápolásban a főváros lakossága ter­hére az egész ország betegei tekinté­lyes részét nem látják el ingyen és ha a szegénysegélyezésben a vidék kismérvű megmozdulása következté­ben nem kell a főváros terhére az ország minden részéből idesereglö munka- és jövedelem nélküli embe­reket részesíteni. Ezekben a kérdé­sekben akkor tudunk helyesen ren­delkezni, ha a főváros érdekét kép­viselő törvényhatósági bizottság az új fővárosi törvény alapján a rendel­kezésben szinte korlátlan hatalmú polgármesterrel egyetértésben tudja az akaratát keresztülvinni és a fővá­ros érdekét is megértő kormánytól kinevezett főpolgármester ezt a meg­értett érdeket a kormány előtt is elhatározóan képviselni és a kor­mánnyal szemben is megvédeni tudja. A kerületi választmány ezen kívül egy-egy kerület érdekét szolgálva van hivatva a közérdeket képviselni. Ha a bolgárság bármely diktatúrá­tól függetlenül tudja kijelölni azokat a férfiakat, akik a kerület speciális szükségleteit ismerik és annak a ki­fejtésére, képviseletére és érvényesí­tésére munkájukat áldozni hajlandók, úgy nem fog megtörténhetni, hogy a kerületi választmányt több, mint négy éven át meg sem alakítják, a törvény vonatkozó részét végre sem hajtják. A szükséges szabályrendelet máig sincs megalkotva. Mert a közérdek elemi erővel fogja követelni, hogy az ügyek intézésében lé polgárság maga is részt vehessen, ezzel is szolgálván a helyes közigaz­gatást. Ha ez valóban megtörténik, nem kerülhet a sor újból a szegény­pénzek körül olyan visszaélésekre, amelyet ismételten lelepleztek, nem lehet akár felmérési, akár adóügye­ket az egyes kerületekben úgy elin­tézni, hogy az egyenest a kárára le­gyen az érdekelt polgárnak amellett, hogy a közérdeket is sérti és nem lehet a közoktatási ügyet az iskola­szék megszüntetésével úgy intézni központilag, hogy a szülők elsza­kítva az isklától, a gyermeket szinte személytelenül, mint az isko­lai számsornak egy-egy tételét ke­zelik. A polgárság a saját lelkét akarja belevinni a központi és kerületi igaz­gatásba. Ott akar állani nemcsak az adószedésnél és adó-elköltésnél, va­lamint a gazdálkodás és üzemek ve­zetése körüli munkák irányításánál, de ott akar lenni a közegészségi, kul­turális, valláserkölcsi és nemzeti eszme ápolásánál is az általunk kép­viselt keresztény és nemzeti eszme szolgálatában. És azt akarja, hogy akik a törvényhatóságban vezetnek és irányítanak, a keresztény szerei tét, az erkölcsi tisztaság, a nemzeti érzés és a vallásos, tiszta köz- és magánélet apostolai legyenek, mert külön-külön mindezek egyike sem, de csak ezek együttesen biztosítékai a köz önzetlen szolgálatának. TARJÁN újjávarázsolt mondain nyári étterme (LUKÁCSFŰRDŰ) megnyílt! Mándits zenekara és VÉCSE1 ERNŐ játszik! Délben: Ebéd Délután: Ötórai tea tánccal I Este: Souper dansent Napsütés, eső, vihar ellen a motorikus erőre berendezett, az egész helyiséget befedő ponyvaszerkezet nyújt védelmet! Telefon : 57 4-06 és 56-0 80 Fényes Cirkusz Varieté, Uj vezetés, uj szellem Gyermek elmek öröm. Serdlllöknek élmény. Felnö//eknek sszórateostás. Filléres helyárak 20 fillértől. Folytatólagos előadások hétköznapokon délután 4 órától, vasár- és ünnepnapokon délután 3 órától Május hó 16-án és 23-án délután bórakor űgetőversenyek »•««§••! •••••••• ••• j 81 KIS. ÁLLAMI im-, 5[ÉL ÉS KÉPŰI I BUDAPEST f Házi vízellátáshoz, Kertöntözéshez kézi- és géphajtásu j {szivattyúk : Kitűnő tartós kivitel Olcsó árak Nagy készlet Forgalomba hozza: I MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI ! VASGYÁRAK KERESK EDEMI j KÉPVISELETE R. T. j Budap.st, V„ Vilmos császár-ut 28. \ TELEFON: 27—3—20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom