Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-04-07 / 14. szám
1934 április 7 UJ BUDAPEST 5 HÍREK Az építőipar fekete husvétja. Müller Antal országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstag, az Uj Budapest húsvéti számában fenti címmel cikket irt, amelybe sajnálatos értelemzavaró hiba csúszott be. A cikk szerint a háború alatt száz lebontott házból 13 helyén épült uj ház, ma a helyzet az. hogy száz lebontott épület helyén mindössze 3—4 uj épület emelkedik. Ezzel szemben Müller Antal helyes, a statisztikai adatoknak megfelelő megállapítása úgy szól, hogy mig a békében száz uj épület átlagosan 13 lebontott épület helyén emelkedett, addig most száz uj épületre mindössze 3—4 lebontott épület esik. Ismét kudarcba fűlt a cirkuszra kiirt versenytárgyalás. A Fővárosi Cirkuszra a polgármester a törvényhatósági tanács határozata értelmében uj versenytárgyalást irt ki, amelynek határideje husvét keddjén járt le. A pályázatot a polgármester ugyanazon feltételek mellett hirdette meg, mint a megelőzőt. A megszabott határideig négy pályázó jelentkezett, egy rokkant artista, aki nem tett le kauciót, Vajda Ödön ügyvéd, a kiskorú Beketow-örökösök képviseletében, Homonnay Márton és Baskó Ödön, végezetül Árvái Rezső, a Royal Orfeum igazgatója, aki csak arra az esetre nyújtotta be pályázatát, ha a főváros egyik jelentkezőnek sem adja ki a bérletet. Ebben az esetben Árvái napibér ellenében tartana előadásokat a cirkuszban. A törvényhatósági tanács legközelebbi ülésén fog dönteni a cirkusz jövendő sorsát illetően. Nagy a valószínűsége annak, hogy a főváros a jelentkezők közül senkinek sem adja bérbe a cirkuszépületet és az az idén zárva marad. A FANSz közgyűlése. Liber alpolgármester, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének elnöke április 24-én, kedden délután 5 órára hívta össze a FANSz ezévi rendes közgyűlését. A közgyűlés az uj városháza közgyűlési termében lesz. Szász Albert Oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margil>körut 43 Telefon : 51—4—06. Igyunk „Haraiar-uizet! Megrendelhető Székesfővárosi Ásványviz-üzemnél (L, Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03) Amon Antal és Hal ut-, csatorna- és betonépiíési vállalkozó Budapest, Vili., FiHó-alca 10 Telelőn: 30-3-85 EOCI prti SZELLŐZŐ„LdLLÜL BERENDEZÉSEK Schubauer Ferenc magánmérnök BUDAPEST. III., rOLD-UTCA 31 Telelőn: 62-2-06 Az emberiség általában arra törekszik, hogy a hangulatot, a kedvet, a reménységet fokozza. Ez leginkább elérhető a m. kir. osztálysorsjáték által, mert akinek sorsjegye van, alapos a kilátása, hogy egy kis befektetés árán nagy vagyonra tehet szert. Hol nyerhet ma 30, 40, 50, 100, 200, 300 ezer pengőt? A m. kir. osztálysorsjáték módot, alkalmat ad, hogy kisebb, nagyobb nyereményben részesüljön bárki, mert mind mkinek és az összes sorsjegyeknek c '’orma a nyerési esélye. Az uj sors„ok húzása április 14-én kezdődik, tenát próba — szerencse! Az első osztályú sorsjegyek hivatalos ára */i = 24, ‘/i = 12, K = 6, % = 3 pengő az összes budapesti és vidéki főárusitóknál. • • Ot uj tanácsnok Diadalmasan tört előre a fiatalság a tanácsnoki behelyeíiesitésehnél tályán, a pénztárnál és később a fogalmazási szakon működött. 1914. év őszén jutott az elnöki ügyosztályba, ahol azóta megszakítás nélkül teljesít hivatali szolgálatot. 1916-ban segédfogalmazóvá, 1918-ban fogalmazóvá, 1920-ban tanácsjegyzővé, 1931-ben főjegyzővé választották meg. — Az Uj Budapest tudósitójától — A főpolgármester azon intézkedése. amely szerint törvényben biztosított jogánál fogva a fogalmazási szakon üresedésben levő tiszti állásokat behelyettesítéssel betöltötte, általános örömet keltett a városházán. Úgy várospolitikai, mint tisztviselői körökben azért keltett különös megelégedést a főpolgármester behelyettesítő ténykedése, mert olyan kitűnő tisztviselők jutottak előre, akiket a közvélemény már régóta azokba a magasabb állásokba tartozóknak könyvelt el, amelyeket most egyelőre helyettesi minőségben már be is töltenek. Megfelelően a korszellemnek, szemben a városházi előléptetéseknél eddig annyira érvényesült ranglistarendszerrel, a fiatalság diadalmas előretörése az egész vonalon jellemzője a főpolgármesteri behelyettesítéseknek. OÍyanok jutottak ez alkalommal előre, akik nemcsak a megfelelő képzettséggel és szaktudással, de olyan fiatalos energiával is rendelkeznek, amelyek teljes mértékben alkalmassá teszi őket arra, hogy uj pozícióikat a főváros javára tölthessék be. Az uj tanácsnokok közül korra a legfiatalabb dorogi Farkas Ákos dr. aki még innen van a negyvenen és alig huszesztendős közszolgálat után jutott el a tanácsnoki stallumig. Farkas tanácsnok a jövő egyik legbiztatóbb ígérete: tehetsége, szorgalma, tudása, korrektsége, műveltsége és tudományos munkássága mind arra predesztinálják, hogy a tanácsnoki állás is csak lépcső legyen azokhoz a magasabb pozíciókhoz, amelyeknek betöltésére minden képessége és hivatottsága megvan. Farkas Ákos régi hajdúsági görög katholikus családból származik, apja föld birtokos, nagyapja pedig Hajdú vármegye árvaszéki elnöke volt, már évtizedekkel ezelőtt úttörője az önálló magyar görög katholikus egyházmegye felállításának. A gimnáziumot kitűnő eredménnyel Debrecenben, a kegyesrendieknél és Budapesten a Ferenc József intézetben végezte Farkas Ákos, a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapta meg előbb az államtudományi, majd a jogtudományi doktorátust. 1913-ban lépett a főváros szolgálatába. A közjogi ügyosztályban teljesített szolgálatot. A háború alatt a belgrádi katonai főkormánybiztosságnál mint polgári közigazgatási tisztviselő működött. A fiatal Farkas Ákos szoros baráti viszonyba került Sipőcz tiszti ügyészszel, a későbbi polgármesterrel. Sipőcz Jenő, amikor a főváros kormánybiztosa lett, 1920-ban Farkas Ákost bízta meg titkári hivatala vezetésével. Később a polgármesteri hivatal vezetője lett, Gallina Frigyes dr. halála után pedig az elmúlt esztendőben reábizta a polgármester az elnöki ügyosztály vezetését. Bokros hivatali teendői mellett értékes tudományos munkásságot is kifejtett Farkas Ákos. Két általános feltűnést keltett könyve jelent meg az elmúlt esztendőben. Az egyik Nemzeti szociálpolitika, a másik Uj földbirtokpolitika címmel. Cikkek, angolból való regény- és egyéb fordítások, a magyar ifjúság mozgalmaiban való tevékeny résztvétel tartoznak hozzá még Farkas Ákos eddigi pályafutásához. Nálánál fiatalabb korban csak Márkus Jenő és Lamotte Károly érték el a diszes tanácsnoki pozíciót. Főgondnoka a budapesti görög katholikus egyháznak, társelnöke a TESz-nek. A Fáklya, a magyar ifjúság ismert orgánuma, a következő méltatással ünnepli Farkas Ákos tanácsnoki kinevezését: „Farkas Ákos — és erre büszkék vagyunk és leszünk — a Magyar Jövő Szövetség alapiló, első sorbeli vezetői közé tartozott, nemcsak akkor, amikor ez a vezetés reprezentálást, elnöklést és szónoklást jelentett. Farkas Ákos már közülünk való, a bajtársi szolidaritás benne ég kiolthatatlanul és azokat, akik a harcban mellékapcsolódtak, hozzákapcsolja a védő és törődő testvér szolidarizmusába. Valamennyi fiatal magyar nevében Farkas Ákos tanácsnoki pozíciójában köszöntjük a reform-gondolat uj nemzedékének pozícióját!“ marosvásárhelyi Thordai Lajos dr., az egyetlen uj kerületi tanácsnok Nagybányán született, régi erdélyi nemesi családból, amely családfáját egészen 1400-ig vezeti vissza. Édesapja Thordai Imre, a hires bányavárosnak utolsó magyar polgármestere volt. Thordai tanácsnok 1905-ben került a főváros szolgálatába, előbb a józsefvárosi elöljáróságon, majd a közjogi ügyosztályban fejtett ki érdemes tevékenységet, később a közlekedésügyi ügyosztályban dolgozott, ezelőtt nyolc esztendővel pedig a belvárosi elöljáróság vezető helyettese lett. Három évig Kőbányán volt előljáróhelyettes, most pedig a vízivárosi elöljáróság vezetését bízta rá a polgármester. Thordai Lajos keménykötésü, izig-vérig magyar ur, nemesveretü egyénisége disze a tanácsnoki karnak. Morvay Endre dr. a városháza legszorgalmasabb és legnagyobb munkabírású főtisztviselöi közé tartozik. A szorgalmat és a pontosságot édesapjától, néhai Morvay Lajos államvasúti főfelügyelőtől örökölte, aki a MÁV igazgatóságánál szolgált és teljes ötven esztendei szolgálat után ment nyugdíjba. Morvay tanácsnok tanárnak indult: Kolozsvárott a bölcsészeti karon történelem és földrajzszakból tanári oklevelet nyert, Budapesten pedig 1913-ban jogi doktorátust is szerzett. E hó 19-én lesz húsz esztendeje, hogy a főváros szolgálatába lépett. A háború alatt Csupor tanácsnok titkára volt, 1916-ban az elnöki ügyosztályba került, 1917-ben pedig a belügyi ügyosztályba helyezték át. Morvay tanácsnok tudvalévőén Borvendég alpolgármester legbizalmasabb munkatársai közé tartozik. 1925-ben már az üzemvizsgáló bizottság jegyzője lett, 1931-ben pedig az üzemi alosztály vezetésével bizták őt meg és azóta a fővárosi üzemek legavatottabb szakértője és az alpolgármester különleges hatáskörrel megbízóit üzemi referense. Kiváló képességei mellett kedves úri modora sok barátot szerzett neki a múltban és fog a jövőben is. Báró Babarczy István dr. negyvenbárom éves: 1891-ben Kispesten született. A gimnáziumot a piaristáknál végezte, Budapesten doktorált. 1913-ban lépett a főváros szolgálatába, néhány hónap múlva kitört a világháború és Babarczy báró a mozgósítás első napján bevonult. Egy sereg hadi kitüntetést hozott haza, amikor 1918 novemberében mint tartalékos főhadnagy leszerelt. Babarczy báró városházi köztisztviselői munkássága túlnyomó részben a tanügyi osztályhoz fűződik. Kerek tizenkét esztendeig működött a közoktatási ügyosztályban, mint annak egyik legkitűnőbb referense. 1931 márciusában lett főjegyző, azóta az újonnan felállított közgazdasági ügyosztály vezetője és ebbeli minőségében a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági közigazgatást és a másodfokú rendőri büntetőbíráskodást intézi. Nagy szorgalommal, tudással, ambícióval és kitartással dolgozik Babarczy báró, energikusan, szigorúan, de jó szívvel tölti be nehéz és felelősséggel teljes pozícióját, amely a gazdasági élet minden ágával szoros kapcsolatban van. Babarczy báró azok közé a köztisztviselők közé tartozik, akik nemcsak a bürokráciát. termelik a hivatali íróasztal mellett, hanem világos fejjel és gyakorlati tudással oldják meg lelkiismeretesen az eléjük kerülő problémákat. Felhői Ferenc dr. Pápán született 1888-ban. Középiskolai, úgyszintén a főiskolai tanulmányait Budapesten végezte, utóbbit a Pázmány Péter tudományegyetemen, ahol 1912-ben államtudományi tudori oklevelet szerzett. Mint jogszigorló 1910 március 9-én lépett a székesfőváros szolgálatába. Kezdetben a központi segédhivatalban, majd később hosszabb ideig a IX. kerületi elöljáróságon, annak adószámviteli osz-Elnöki ügyosztályi szolgálata alatt, korábban mint előadó, a megboldogult Gallina tanácsnok mellett pedig annak helyettese volt, majd később átvette tőle az elnöki ügyosztály vezetését, amikor racionalizálási biztos lett. Hivatali elődjének halála után a polgármester őt bízta meg a székesfővárosi közigazgatás egyszerűsítésére és irányítására irányuló javaslatok elkészítésével és a fővárosi szabályrendeletek revíziójával. Éveken keresztül irányította a szellemi szükségmunka-akciót. A világháborúban teljesített értékes munkálkodásáért a III. osztályú polgári hadi érdemkereszttel és a háborús emlékéremmel tüntették ki. Munkatársa a Városi Szemlének, számos értekezést irt városi vonatkozású kérdésekről és a fővárosi tisztviselők szociális és gazdasági helyzetéről. Vezető tagja a Bethlen Gábor Körnek és a Szepesi Szövetségnek. A budapesti ág. hitv. ev. egyház egyházi tanácsosa. A Magyar Úszó Szövetség alelnöke, a BSE alelnöke és úszó szakosztályának elnöke. Felkai tanácsnok szintén a jövő egyik ígérete. Komoly, nagytudásu, preeiz és gyakorlati érzékű főtisztviselő, akire mindig számíthatnak elöljárói. Rövidesen disze és vezető értéke lesz a tanácsnoki karnak. Az uj főjegyzők: Bärtl Tivadar, Szvoboda K. Endre dr., Rosta János dr., Horony-Pálfi Aurél dr., Beliczay Imre dr. és Boros Pál dr., valamennyien értékes és tehetséges tisztviselők, akik méltán megérdemelték az előlépési. PARTÉIÉT A Keresztény Tanügyi Bizottság propagandája a névmagyarosítás mellett. A Keresztény Tanügyi Bizottság’ április 6-án délután 5 órakor Kápolna-utca 7. sz. alatti helyiségében ülést tart, melyen Somody István szerkesztő „Névmagyarosítás és revízió“ címen tart előadást. A nemzetnevelés feladatairól vitéz Morvay Gyula tanár ad elő. Bulgária kultúráját Urbányi C. József igazgató ismerteti. Minke Béla ny. főigazgatóról emlékbeszódet miond vitéz Kelemen Ferenc. * A Józsefvárosi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt e heti értekezletét Baján Ferenc dr. elnök nyitotta meg. Megemlékezett a kereszténység fenséges ünnepségéről, a husvétról s kéri a Mindenhatót, hogy a feltámadás szent ünnepe legyen szimbóluma a keresztény tömegeknek. Majd Hóka Imre dr. emelkedett szólásra s felkéri a keresztény szülőket, hogy fordítsanak gondot gyermekeikre, hogy vájjon milyen társaságokba járnak, nem-e mételyezik meg lelkűket különböző címeken működő s a nemzeti eszmétől távol álló társaságok és pártok. Majd bírálta a kereszténypárt munkálkodását, amelyet a forradalom óta kifejt. Megállapitja, hogy jó utón halad, mert a szellem, fegyelem és a program, amelynek alapján működik a párt, nagyszerűen van megépítve s nincs földi hatalom, mely megakadályozni képes lenne teljes kifejlődését. Szólott a kisbitüekhez, az ingadozókhoz s felkéri, hogy ne üljenek fel az Ígérgetéseknek, bátran vallja mindenki magát kereszténypártinak s ha összefognak, akkor meglesz a keresztény szebb jövő, mely maga után vonja a kettős korona, hármas hegy s a négyes folyamon felépült integer nagy Magyarországot. Xomámetábláfr a legolcsóbban íSeér Nándor 17., 9wóf (Tisza Tsfróii-ii. 5 TELEFON: 82-4-29 LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAR0SS-U. 77.
