Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-03-03 / 9. szám

1934 március 3. s&üaa otrdset 5 HÍREK Nyolcszázuyolcvanegy pengő havi nyugdija lesz Vájná tanácsnoknak. A törvényhatósági tanacs hetioi ülésén a főváros szolgálatában hosz­­szu időn át kifejtett buzgó, lelkiis­meretes és önzetlen munkásságának teljes elismerése mellett nyugdíjaz­ta Vájná Edét, a tanácsnoki kar doyenjét. Vájná Edét a III. fizetési osztály I. fizetési fokozata szerint megszabott havi fizetés, valamint havi kettőszáznegyven nyugdíjba beszámítható személyi pótlék illeti meg. A most érvényben levő csök­kentések tekintetbevételével havi nyolcszáznyolcvanegy pengő 30 fil­lér nyugdijat fog élvezni Vájná ta­nácsnok, negyedévi lakbére pedig 608 pengő lesz. Üzembe került a Gázmüvek benzol­gyára. Az elmúlt héten mutatta be Véssei Ede dr., a fővárosi Gázmüvek üzemvezető igazgatója, továbbá Múr­­lonffy Máriusz és Reminiczky Lajos dr. fogalmazó a sajtó képviselőinek az uj benzolgyártó berendezést a Gázmüvek óbudai telepén. A múlt év augusztusá­ban kezdődött az építkezés, amelyre egymillió pengőt adott kölcsön 10 évi amortizációra a Gázmüvek nyugdíj­alapja és február első napjaiban már meg is kezdték a próbaüzemet. Az uj benzolgyár évi 200 vágón nyers benzolt fog termelni és ezzel uj iparágat hono­sított meg Magyarországon. Az uj gyár gépi berendezése a Láng-gépgyár telje­sítőképességét dicséri. A műszaki be­rendezést Gloetzer József műszaki fő­tanácsos ismertette a sajtó képviselői­vel, részletesen tájékoztatva a termelés modern, gazdaságos módját. Ranseliburg Pál kinevezése. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a Ma­gyar Kereskedelmi Statisztikai Érték­megállapító Bizottságba uj tagul kine­vezte Ranschburg Pált, a Magyar Bug­­gyantaárugyár igazgatóját. A kereske­delmi tanácsosi címmel járó kinevezés gazdasági körökben általános örömet keltett, mert Ranschburg Pál egyik legképzettebb tagja a fiatal gyárvezetői generációnak. Szaktudása eredményes módon érvényesül a vezetése alatt álló hatalmas gyárvállalatnál, képzettsége pedig értéke a magyar gyáriparnak, ahol Ranschburg Pál dr. kivételes ké­pességeit megérdemelt módon értékelik. Ki a bűnös? Hevét a saetk Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! Az a szerető gondoskodás, amellyel az U j Budapest a fővárosi tiszt­viselő-társadalom köztudata szerint állandóan napirenden tartja a köz­­alkalmazottak problémáit, bátorít fel, hogy soraimmal Nagyságodat felkeressem. Jelen alkalommal nem a legújabb fővárosi törvényterve­zetnek a tisztviselőkre sérelmes pa­ragrafusait teszem szóvá, nem kívá­nok a nyugdíjtörvény tisztviselői szempontból annyira sérelmes in­tézkedéseivel sem foglalkozni, egyet­len ügyre vonatkoznak megjegyzé­seim: a józsefvárosi elöljáróságon kipattant botrányra a szegénypén­zek kezelése körül. Én és minden tisztviselőtársam a legélesebb formában elitéli mindennemű visszaélést, minden kö­telesség-mulasztást különösen ak­kor, ha az anyagi érdekekkel kap­csolatos. Azonban engedtessék meg annak megjegyzése, hogy a Vili. kerület botrányát, ha kénytelenek vagyunk is természetszerűen kár­hoztatni és elítélni, meg tudjuk ér­teni. A fővárosi tisztviselő-társa­dalom csökkent fizetéseivel kapcsolatos erkölcsi ellen­állóképességéről van szó, amely természetesen kikezdi a gyengébbeket, visszaélésre csábit olyanokat, akikről elhülve kérdez­zük: hát ez is? Kétségtelen azonban, hogy nem szabad általánosítani, — szerencsé­re — csak tünetek az efajta jelensé­gek, és néhány ember botlásáért nem lehet az egész kart felelős­ségre vonni. Fontosnak tartanók, ha ezt az egyébként közkeletű meg-UJ BUDAPEST Matuska Alajos emlékezete Irta: Liber Endre Matuska Alajos, a székesfőváros nyugalmazott alpolgármestere az elmúlt napokban elhalálozott. Ma már kevesen vannak, akik őt sze­mélyesen ismerték, kevesen vannak, akik vele egy hivatalban dolgoztak, de azok, akik ismerték őt és akik együtt működtek vele, mindnyájan tudják, hogy a város kiváló vezető tisztviselőjét vesztettük el benne. Egy darab régi Budapest tűnik el vele: huszonnyolc esztendeje volt már penzióban, teljesen visszavonultan éldegélt Mártonhegyi-uti tuszkulá­­numában. A Mindenható megen­gedte neki, hogy patriarchális kort érjen el, mindvégig megőrizte szel­lemi frissességét, állandóan érdek­lődött a főváros ügyei iránt és ép­pen ezért érintett bennünket olyan ruegrenditően az ő hirtelen bekövet­kezett halála. Nyolcvanhét évvel ezelőtt szüle­tett Matuska Alajos a trencsénme­­gyei Nagy-Gradnán. A gimnáziu­mot- Esztergomban, egyetemi tanul­mányait pedig Budapesten végezte. Szegény nemesi családból származ­ván, korán magának kellett meg­keresnie a maga kenyerét, ezért 1865 szeptemberében már a régi Pest-város számvevőségénél dolgo­zott, mint dijnok, majd később mint számsegéd és számtiszt; egy ideig a budapesti királyi ítélőtáblánál is gyakorniokoskodott, a főváros egyesítése alkalmával pedig az a közgyűlés, amely az újonnan egye­sített főváros első tisztviselő-karát választotta meg, őt is kerületi jegy­zővé választotta. 1878-ban II. osztályú, 1883-ban I. osztályú tanácsjegyző lett Matuska Alajos. Ebben a minőségében az ak­kori iparrendészeti és szegényügyi ügyosztályban., majd a közoktatási ügyosztályban működött és a köz­­igazgatás ezen ágaiban akkoriban alkotott számos szabályrendelet az ő müve volt; az ő javaslata alapján szervezték meg a székesfőváros Községi Szeretetházát, a főváros közélelmezésének szervezetére vo­natkozó tanulmányai és javaslatai pedig alapjául szolgáltak a közgaz­dasági és közélelmezési ügyosztály felállításának. 1885-ben tanácsnokká történt meg­választása után ennek az ügyosz­tálynak az élére került. A fővárosi vásárcsarnokok, a marhaközvágó­­hid és marhavásár, a sertés vásár, a vegyészeti és élelmiszervizsgáló­intézet és a fővárosi mintaszőlő­­telep létesítése, mind az ő nevéhez fűződnek. 1897-ben választották meg a fővá­ros alpolgármesterévé Matuskát és mint első alpolgármester a polgár­­mester állandó helyettese volt. Al­polgármesteri hatáskörében úgy a közgazdasági és a pénzügyi kérdé­sekben, mint a közjótékonysági és művészeti kérdésekben, de egyéb kérdésekben is mindig irányitó be­folyást gyakorolt a főváros ügyei­nek intézésére. Kiváló működését igazolja az is, hogy többször része­sült királyi kitüntetésekben, igy 1879-ben a szegedi vizlcárosultak se­gélyezése körül kifejtett^ tevékeny­ségéért királyi elismerést kapott, 1897-ben a vásárcsarnokok építke­zéséért a Ferenc József-rend lo­vagkeresztjét, 1904-ben pedig a ki­rályi tanácsosi címet kapta. 1906- ban 41 évi közszolgálat után ment nyugdíjba, jól megérdemelt pihe­nésre. Matuska Alajos közszeretetben álló, markáns egyéniség voll a fő­város közigazgatásában, páratlan szorgalommal, pedantériával vé­gezte a maga munkáját, szigorú, energikus hivatali főnök volt, de szigorúsága és energiája mellett is mindig érezhető volt az ő nemes, jó szive. Mint alpolgármesternek, hosszú időn át ott volt a szobája, ahol most én dolgozom és ott dolgo­zott annál az iróastzalnál. amelyik m,ost az én íróasztalom. Én, mint hálás utód rovom le a megemléke­zés adóját a nemeslelkü, nagynevű elődnek. Sokszor volt alkalmam hallgatni az ő szigorú, de bölcs in­tézkedéseit és sokszor volt alkal­mam tőle tanulni. Matuska Alajos kitörölhetetlenül beleirta a nevét a székesfőváros közigazgatásának an­­naleseibe és kitörölhetetlenül bele­irta a nevét a mi szivünkbe! állapítást hivatalos helyről is hal­lanák, alkalmasnak tartanók az ügyet arra, hogy a F óvárosi Al­kalmazottak Nemzeti Szö­vetsége rendkívüli közgyűlésen foglalkozzon vele, leszögezve az üggyel talán egy kissé túl sokat foglalkozó nyilvánosság előtt állás­pontunkat. Soraim közléséért Szer­kesztő urnák köszönetét mondva, vagyunk kiváló tisztelettel: (alá­írás.) Négy aj iskolát épít, nyolcat kibövit a főváros — Az Uj Budapest tudósitójától. — Szendy tanácsnok most állította össze a főváros idei iskolaépitési programm­­ját, amelynek keretében az idén tizen­két iskolaépítkezés, illetve átalakítás kerül lebonyolításra. Mindenekelőtt az Üllői-uti elemi isko­lát és a hozzátartozó Ceglédi-uti kisded­­óvódát bővítik ki. Az iskola kibővítésére 166.000 P van előirányozva. A kelenföldi vasútállomás mellett egy bérelt magánépületben működik az ele­mi leányiskola, amelyet két baraképü­­lettel toldottak meg a közelmúltban. A főváros elhatározta, hogy a Horthy Miklós-uton levő városi telken építteti meg ennek az iskolának a pótlására az uj iskolát. A telek olyan nagy, hogy azon később az elemi fiúiskola is meg­­épithető lesz. Az építés költségeire 410 ezer pengőt irányoztak elő, amely ösz­­szeg rendelkezésre áll. A főváros legutóbb felmondott a Dem­­binszky-utcában óvoda céljaira, továbbá a Hidegkuti-uton és a Fazekas-utcában ugyancsak óvodai célokra bérelt épüle­tek tulajdonosainak s az óvodákat ki­költöztetik. Az épületeket eredeti álla­potukba kell visszaalakítani és ezeket a munkákat most hajtják végre. Befe­jezik még az év elején az Ürömi-utcai kisdedóvoda gyermekotthonnal való ki­bővítését. A Lenke-uti óvoda alagsori helyiségeit szintén gyermekotthon cél­jaira teszik használhatóvá. Megépítik az év folyamán a Diósárok-uti erdei elemi iskola napozóját. A Pasaréti-uti elemi iskolát a Fenyves-ut és a Bra­­nyickói-ut sarkán levő fővárosi telken 66.000 pengő költséggel felépitik. Ennek az iskolának felépítését a Pasarét kör­nyékének lakói régóta sürgetik. Egy­előre csak két tantermes iskolát építe­nek megfelelő mellékhelyiségekkel, de később az épületet toldalék és emelet­ráépítés utján bővíteni fogják. A vég­leges építkezés, amelyre csak később kerül sor, 266.000 pengőt igényel. Megszünteti a főváros a Hengerma­­lom-uti barak elemi iskolát és kisded­óvót és ennek pótlására a Soproni-ut és a Bánát-utca sarkán épit uj iskolát és óvodaépületet. A Soproni-ut és a Bánát-utca sarkán a fővárosnak meg­felelő telke van, ahol 580.000 pengő költ­séggel építik fel az uj iskola- és óvoda­épületet. Az Ipar-utcai irányitó polgári isko­lára uj emeletet építenek a tantermek szaporítása végett. Folytatják a nép­ligeti sportpálya kiépítését, amelyre a folyó évben 100.000 pengőt költenek. Vé­gül az idei iskolaépitési programra ke­retében a Kiskorona-utcai mezőgazda­­sági iskolát és a Hungária-uti polgári leányiskolát bővítik ki. partéiét Tisztujilás a Keresztény Községi Párt zuglói kerületében. A Keresztény Köz­ségi Párt fővárosi kerületeiben megin­dult tisztujitás során az egész főváros­ban uj erőre kapott a szervezkedés mun­kája. Legutóbb a XIV. kér. zuglói kör­zet tartotta igen nagyszámú közönség jelenlétében tisztújító közgyűlését. Dré­gely Dezső pártelnök a lelépő tisztikar működéséről tartott rövid beszámoló után megköszönve a feléje irányult bi­zalmat, valamint tisztviselőtársainak támogatását, a választógyülés vezeté­sére Petrovácz Gyula országgyűlési kép­viselőt kérte fel. Petrovácz Gyula meg­emlékezve a lelépő tisztikar érdemeiről, részletesen tájékoztatta a polgárságot a politikai helyzetről. A nagy tapssal fo­gadott beszéd után megtörtént a tiszt­ujitás. Elnökké egyhangú lelkesedéssel újra Drégely Dezső polgári iskolai igaz­gatót választották meg. Alelnökök let­tek: Barkóczy Sándor, Nagy István, dr. Penkala Jánosné. Főtitkár: Szeberényi Gyula lett. Titkárok: Kutassy János dr., Németh Béla dr. és Szabó Bende­gúz. Jegyzők: Érti Sándor, Fáncsy Sán­dor és Szabó Csaha dr. Háznagy: Pró­­nay Árpád, pénztáros: Liedl Márton, ellenőrök: Fischer Géza és Lelóczky Ödön lettek. Végül megválasztották a 30 tagú választmányt, mely után Dré­gely Dezső elnök lelkes beszédben kö­szönte meg a maga és a megválasztott tisztikar nevében a bizalmat, hangsú­lyozva, hogy büszke ez a tisztikar, hogy olyan kiváló személyiség útmutatása szerint végezheti kötelességét és olyan országos nevű politikust tisztelhet ve­zérének, amilyen Petrovácz Gyula. Az ő személyére úgy tekint ez a lelkes tá­bor, mint a napfényre, mely megvilá­gítja a szebb magyar jövendő felé ve­zető utat. Bonyodalom a ligeti strandfürdő büfféje körül Á Községi Élelmiszerüzem nyolcvanezer pengője — Az Uj Budapest tudósítójától. — A városgazdasági szakbizottság tud­valévőén elhatározta, hogy a városligeti Széchenyi strandfürdő büfféjét verseny­­tárgyaláson hasznosítsa a főváros. Most készíti elő a városgazdasági ügyosztály a versenytárgyalási hirdetményt, amely­nek értelmében a bérlő a büffé jövedel­méből százalékos bér-részesedést köteles felajánlani, a bér azonban egy meghatá­rozott minimumnál nem lehet kevesebb, ezt a minimumot előre készpénzben be kell a bérlőnek fizetnie a főváros pénz­tárába. A Széchenyi-strandfürdő büfféjének különben jelentéktelen bérleti ügyét komplikálja az a körülmény, hogy a hatalmas pultok, jégszekrények és egyéb berendezési tárgyak a Községi Élelmi­szerüzem tulajdonában vannak. Ezelőtt három esztendővel, amikor a Községi Élelmiszerüzem kezébe került a strand­fürdő büfféjének a bérlete, közel nyolc­vanezer pengős beruházást eszközölt az üzem, hogy a biiffé a várható sokezer főnyi látogatót kielégíthesse. Például olyan fagylallkészitő gépek vannak a strandfürdő területén, hogy azok segít­ségével nemcsak az ott naponta eladásra kerülő néhány száz adag fagylaltot, ha­nem ötyén budapesti kávéházat el lehet látni. Az Élelmiszerüzem természetesen ra­gaszkodik a tulajdonéit képező inventár­­hoz, amelyet azonban nem szállíthat el a Széchenyi-fürdőből, mert ezek a na­gyobbrészt beépített ingóságok másutt értéktelenek. Most az a megoldási terv van előtérben, hogy a befolyó bérössze­get testvériesen elfelezi a városgazda­­sági ügyosztály és a Községi Élelmiszer­­üzem. A bérösszeg felét megtartja ma­gának a Széchenyi-fürdő igazgatósága, másik felét pedig a berendezési tárgyak használatának dijaképpen át fogják utalni az Élelmiszerüzemnek. STEINER és SZIMPER Cégtu!ajdonos: Steiner Mór Disz-, templom-, szoDatestőK es mázolúh Budapest, IX.f ÜéIgí-uí 57 Telefon: 30-6-29

Next

/
Oldalképek
Tartalom