Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-03-03 / 9. szám
4 UJJBUDAPEST 1934 március 3. A cirkusz regénye A törvényhatósági tanácsban elhangzott vádak a hites árvaszéki szakértő megvilágításában — A polgármester sürgős vizsgálatot! indított az állítólagos jegycsaiások ügyében — Miért nem tudott pályázni Schneider kapitány Hamburgból a Fővárosi Cirkusz bérletére! — Az Uj Budapest tudósítójától. — Általános feltűnést keltett a törvényhatósága tanács hétfői ülésén, hogy mikor a napirenden fontosabbnáí-fontosabb problémák voltak, a tanács egy jelentéktelen bérleti ügygyei: a Fővárosi Cirkusz dolgával volt kénytelen foglalkozni. A polgármester a városgazdasági bizottság meghallgatása után azt a javaslatot tette, hogy az eddigi bérlőknek, a Beketow-kiskoruaknak adják további hat esztendőre olyképpen a bérletet, hogy a kiskorúak neveltetésén felül maradó összeg (a két árva ellátása évi két-háromezer pengőbe kerül) a régi adósságok törlesztésére fordittassék. Az elmúlt hat esztendőben ugyanis szintén Beketowék voltak a cirkusz bérlői, akik a rossz gazdasági helyzet és részben a rossz üzletvezetés következtében is hetvenezer pengő bérrel és közteherrel hátralékban maradtak. A törvényhatósági tanács hosszú és szenvedélyes vitája után Liber alpolgármester indítványára a polgármester levette a tárgyat az ülés napirendjéről, egyben bejelentette, hogy vizsgálatot indít, amelynek során tisztázni fogják Beketowék üzletvezetője, Árvái Rezső ellen, az egyik tanácstag részéről a a törvényhatósági tanács ülésén elhangzott vádakat. ¥olt-e Jegycsalás? A polgármester intézkedésére Kováé sházy tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője, máris megbizta Sándor Dénes dr. tanácsi fogalmazót, hogy az összes érdekelt felek jegyzőkönyvi kihallgatása kapcsán derítse fel, mi igaz abból az állításiból, hogy a cirkuszban jegyesalások történtek, amelyek a fővárost, mint háztulajdonost, súlyosan megkárosították. E vizsgálat ki fog terjeszkedni arra a körülményre is, történt-e az állítólagos jegy csalásoknak olyan eltussolása, amelyek révén, noha a cirkusz állandóan zsúfolva volt, mégis napról-napra soványabb lett a kassza-raport bevételi rovata. Sándor fogalmazó a szükséges kihallgatások eszközlését már meg is kezdte és igy a törvényhatósági tanács jövő heti ülésén már abban a helyzetben lesz, hogy tekintettel a a közeli megnyitási dátumra, most már véglegesen eldönthesse, kié legyen a következő hat esztendőre a Fővárosi Cirkusz bérlete. Állandó árvasséki ellenőrzés alatt voltak Beketowék Megkönnyíti a vizsgálatot, hogy a kiskorúak érdekeltsége révén a főváros árvaszéke állandóan felülvizsgálta és ellenőrizte a cirkusz üzletmenetét. Oravecz Károly^ kereskedelmi akadémiai tanár, árvaszéki hites könyvszakértő, együttesen a kiskorúak, Beketow Boris és Mátyás gyámjával, Vajda Ödön dr. fővárosi ügyvéddel, az ismert kriminalistával, havonta jelentést tett a cirkusz üzletviteléről a megejtett könyvvizsgálatok alapján a főváros árvaszékének. Az egyik ilyen, az árvaszéki iratok között fekvő jelentés,^ amelyet 2197/6/1933. szám alatt őriz az árvaszék irattára, a legprecízebben tesz jelentést arról a jegyakcióról, amelyet az egyik törvényhatósági tanácstag a. tanács nyilt ülésén jegycsalásnak minősített. Oravecz tanár megállapításai — Az elmúlt esztendő májusában — állapítja meg Oravecz jelentése — a cirkusz igazgatója elsősorban publikumot igyekezett vonzani, másodsorban _ a csekély bevételt némileg emelni. Ennek érdekéiben azoknál a kereskedőknél, akik kirakatukban a Beketow-cirkusz plakátjait kitenni hajlandók voltak, kétkét jegy utalványt helyezett el, amelyek ellenében a cirkusz előadásai ingyenesen voltak látogathatók, csupán adótérités címén kellett negyven, illetőleg nyolcvan fillért fizetni. Ezekből az adójegyekből 1516 pengő folyt be és ezen adójegyek révén azokon a napokon, amelyekre a jegyek érvényesek voltak, némi élet volt az egyébként rendkívül nyomasztólag ható cirkuszban. E jegybevételek a cirkusz pénztárkönyvében naponta bejegyeztettek. Az adójegyekből származó bevételeknek a cirkusz pénztárkönyvéből külön rovatban való nyilvántartásával a bevételek nyivánosan elszámoltattak és mindenkori ellenőrzésre rendelkezésre állanak. Ezeknek az adójegyeknek a révén sikerült májusban publikumot vonzani a cirkuszba, volt némi taps az arénában és volt valami kis forgalma a szünetben a btiffésnek, aki egyébként nem vételezett be összesen annyit, amenyi a napi rezsije volt! A rendőrségi vizsgálat Kétségtelen tehát, hogy Oravecz professzor fenti jelentése szerint sem volt olyan visszaélés a cirkuszban, amelynek következtében a törvényhatósági tanácsban megérdemelte volna a méltatlan meghurcolást a cirkusz üzletvezető igazgatója. Bizonyos kisebb visszaélések — a fent körvonalazott jegyakciótól függetlenül — a cirkusz pénztáránál kiadott jegyek körül is voltak, ezekre a visszaélésekre azonban éppen a cirkuszban a tanácsban megvádolt üzletvezető-igazgató terelte rá az árvaszék és a főváros városgazdasági ügyosztályának a figyelmét, a cirkusz igazgatója volt az, aki rendőrt hivatott és ezt a jegy visszaélést szabályszerű rendőri vizsgálat és ennek kapcsán a cirkusz kárának teljes megtérítése fejezte be. Felesleges volt tehát pellengérre állítani a cirkusz vezetését az elmúlt esztendőkben, mert bizonyos, hogy az efajta vádaskodás a legnagyobb mértékben árt a cirkusz jó renoméjának, viszont nem használ sem a konkurrens pályázóknak, sem a konkurrens cirkusz-bérlőknek, akik távolról sem remélhetik, hogy a Fővárosi Cirkusz tönkretétele kapcsán az ő boltjukba fog tódulni a közönség! Melyik pályázónak van pénze? Aziránt is észrevételek hangzottak el a tanácsülésen, hogy a cirkuszra kiirt pályázatról elmarad— Az Uj Budapest tudósitójától. — A reformtörvény költségvetési tárgyalása alkalmával feltűnést keltett az egyik kormánypárti képviselő azon megjegyzése, hogy a főváros adminisztrációja valósággal megkontreminádta a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának felülvizsgálatát az üzemeket illetően, a polgármester a hatóság többszörös felszólítása dacára sem küldte el mind a mai napig az üzemekről szóló jelentését a belügyminisztériumnak, illetőleg a szóbanforgó felügyeleti hatóságnak. Mivel kétségtelen, hogy méltatlan támadás érte ez alkalommal — mint annyi sokszor! — a főváros vezetőségét, a fővárosi üzemek és a Ivözérdekeltsétak a külföldi direktorok, csak a hazai jelentkezők között válogathatott a városgazdasági ügyosztály. A városgazdasági ügyosztály véleménye szerint a cirkuszra pályázók egyikének a zsebében sincs komoly tőke, ez azonban nem ok arra, hogy a cirkusz most már egész nyáron zárva legyen és egzisztenciákat fosszon meg kenyerétől a főváros. Ha ez a cél, akkor egyáltalában nem is kellett volna kiírni a pályázatot a cirkusz bérletére, de akkor kár volt az elmúlt években a sok pénzbe kerülő renoválást is végrehajtani, és leghelyesebb lenne, ha a cirkusz-épül etet teljesen lerombolnák. A cél azonban nem ez volt: a célja, a városgazdasági ügyosztálynak a bérlet kiírásával azt kellett hogy legyen, hogy az objektumot hasznosítsa, olyan körülmények között és olyan feltételek mellett, ahogyan az ma egyáltalában lehetséges. W&Élffftól - Beketewig ... Nem kétséges az sem, hogy Budapesten a hazai származású színigazgatók Czája Jánostól lefele és fölfele megbuktak, a nagy külföldi cirkusz-direktorok voltak II ulfftól Beketowig azok, akik a maguk tőkéjével és hozzáértésével tömegeket tudtak vonzani a cirkuszba. A mai valutáris viszonyok közepette azonban a városgazdasági ügyosztály nem volt abban a helyzetben, hogy külföldi szakembereket pályázatra rábírjon. Az egyik legnagyobb európai hirü cirkuszi vállalkozó. Schneider kapitány, táviratilag és levélileg érdeklődött Hamburgból a budapesti cirkuszbérlet után, mikor azonban közölték vele, hogy Németországban hiába deponál pénzt, azt a főváros kaucióképpen el nem fogadhatja, hiszen a német márkakiviteli tilalom következtében Budapestre készpénzt hozni nem tud, elállóit attól a szándékától, hogy a bérletre pályázzon. Egyetlen lehetőség! Más megoldás ezek szerint nincsen, mint hogy a vizsgálat lefolytatása kapcsán a törvényhatósági tanács mégis csak a Beketow-árváknak juttassa a bérletet, ebben is csak abban az esetben van remény arra, hogy a szigorú árvaszéki ellenőrzés mellett jó üzletmenetei esetében a főváros megkaphatja azokat az elmaradt béreket és egyéb közterheket, amelyekkel a rossz viszonyok miatt az elmúlt években Beketowék adósak maradtak. gek Felügyelő Hatósága közötti kapcsolatról kérdést intéztünk illetékes helyen ahol a következő felvilágosításokat kapta az Uj Budapest munkatársa: — Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a főváros semmibe sem veszi a felügyelő hatóság intézkedéseit és elamerikázza a hatóság azon felszólításait, hogy az üzemek racionalizálását illetően végleges jelentését tegye meg. A vonatkozó miniszteri rendelet kapcsán az első határidő a fővárosi üzemek számára a megfelelő racionalizálási adatoknak beszolgáltatására a múlt év julius 23-a volt. A főváros ezt a terminust tényleg nem tartotta meg, mert haladékot kért és kapott a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságától, illetőleg a belügyminisztériumtól, azon indokolással, hogy a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának működését az üzemekre kiterjesztő rendelet vidéki kisvárosok üzemeire van szabva, nem a fővároséra, a rendelkezésre bocsájtandó adatok és felvilágosítások abban a keretben, ahogy az például egy vidéki községi üzemi téglagyár részéről máról-holnapra összeállítható, a sokkal komplikáltabb fővárosi üzemek részéről a rendelkezésre álló rövid idő alatt meg nem adhatók. — Ezen érvelésünk elfogadtatott és haladékot kaptunk október végéig. Október utolsó napjaiban azután értekezlet volt a belügyminisztériumban, Keresztes-Fischer belügyminiszter elnöklésével. Ezen az ankéton megállapodtunk, abban, hogy sorrendben fogjuk a fővárosi nagyüzemek működését a racionalizálási rendeletek végrehajtása és az arról való jelentéstétel kapcsán a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága számára megfelelő jelentésben exponálni. Ez a munkásság meg is kezdődött, ki van nyomtatva és a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága számára január havában rendelkezésre bocsájtottuk a Beszkárt uj illetmény-szabályzatát és üzemracionalizálási tervezetét. — Nemcsak a Beszkárt, hanem valamennyi fővárosi üzem racionalizálását illetően már a felügyelő hatóságnál lenne a jelentés, ha közbe nem jött volna a fővárosi reformtörvény-javaslat, amely a fővárosi üzemek tekintetében a szó szoros értelmében kaotikussá tette a helyzetet. Nem tudjuk ugyanis, hogy a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságával szemben azt uj törvény rendelkezése kapcsán ki fogja a fővárost képviselni: a törvényhatósági bizottság-e, amint azt a rendelet előírja, vagy a főpolgármester-e, akinek a törvény által kontemplált belügyminiszteri tervezet értelmében az átmeneti időre ugyanazokat a jogokat akarják megadni, amelyek most a törvényhatósági bizottságot illetik meg. — Ily körülmények között az elmúlt napokban a főváros újabb felterjesztéssel for dlüt a belügyminisztériumhoz, amelyben megállapítja, hogy ez a bifurkáció a törvényhatósági bizottság, illetőleg az uj törvény által szervezendő belügyminiszteri tervezet kapcsán előálló főpolgármesteri hatáskör között annyira komplikált, hogy a polgármester szükségesnek tartja az üzemek tekintetében bevárni az uj törvény, illetőleg ennek kapcsán a belügyminiszteri tervezet különleges intézkedését. Ezen az alapon azon kérelemmel fordul a főváros a belügyminisztériumhoz, hogy a további üzemi racionalizálási jelentések beterjesztésétől az uj törvény életbeléjiéséig mentse fel a kormányzat a főváros hatóságát. — Megállapítható tehát a fentiek alapján — fejezte be nyilatkozatát informátorunk, — hogy a fővárost semmiféle késlekedéssel a jelentéstételek terén vádolni nem lehet, annál kevésbbé, mert ezek a sok munkát, adatgyűjtést és intézkedést kívánó jelentések a rendelkezésre álló idő alatt elkészíthetők valóban nem voltak. Amerikázik-e a főváros? Az üzemek racionalizálása ügyeken újabb felterjesztéssel fordult a főváros a kormányhoz — Késedelembe esett-e a polgármester a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságához intézendő jelentése megtételében?
