Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-03-03 / 9. szám
1934 március 3. TU BUDAPEST fl reform-törvény megbukott, mielőtt még életbe lépett volna Lassúbb és nehézkesebb lesz az adm!nisztráció, túl lesz terhe've a közgyűlés és a polgármester, az üzemek teljesen kiesnek a főváros közönségének ellenőrzése alól, a föro'gármesternek ideje sem lesz a szanálási terv megvalósítására — Az Uj Budapest tudósítójától. — A képviselőházban még folyik a fővárosi reformjavaslat vitája, de nem kétséges, hogy a javaslatból törvény lesz. Nem lehetetlen, hogy március végéig a felsőházban is tető alá kerül a fővárosi reform, ami azt jelenti, hogy husvét után már sor kerülhet a kormány szanálási tervének a publikálására és az uj törvény szerint a főpolgármester kinevezésére. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: hogyan alakul át a városházi adminisztráció az uj fővárosi reformtörvény életbeléptetésével, melyek lesznek azok a mélyreható változások, amelyek az autonómia képét átformálják? Általános az a vélemény, hogy a fővárosi reformtörvény sokkal nagyobb változásokat idéz elő a városházi adminisztrációnak és a székesfővárosi autonómiának az életében, mint az összes fővárosi törvények 1872. óta. Ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk Petrovácz Gyulával, a Keresztény Községi Párt vezető tagjával, akinek képviselőházi beszéde — melyet legutóbbi számában méltatott az Uj Budapest — általános négy tetszést aratott minden oldalon. Azzal a kéréssel fordultunk Petrovácz Gyulához, adjon képet a fővárosi reform életbeléptetése utáni helyzet várható kialakulásáról és jelölje meg azokat a kereteket, amelyek közé a székesfőváros autonómiájának a most következő lehetőleg egy, de esetleg kétéves interregnum alatt korlátozódnia kell. Petrovácz Gyula a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Mindenekelőtt meg kell állapitanom, hogy a városigazgatás sokkal lassúbb tempójú lesz a fővárosi reform életbeléptetése után, mint eddig volt. Állítom ugyanis, hogy a fővárosi reform életbeléptetése után maga a belügyminiszter fogja elsősorban észlelni a törvényhatósági tanács megszüntetésének súlyos konzekvenciáit. Egyénileg semmi okom sincs arra. hogy a törvényhatósági tanács intézményét védelembe vegyem. Nagy megkönnyebbülés lesz számomra, ha nem kell majd azt a komoly, nehéz és felelősségteljes munkát végezni a törvényhatósági tanácsban, amely munka a tanács minden egyes tagjának idejét, idegeit, energiáját hatékonyan igénybevette. Díjtalanul, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül foglalkozott a törvényhatósági tanácsnak minden egyes tagja az eléje kerülő ügyekkel és minden egyes problémát^ önzetlenül, áldozatkészen és a közügyekért való lelkesedéssel segített a megoldáshoz közelebb juttatni. Amikor tehát egyrészről megállapítom, hogy csak könnyebbséget fog jelenteni számunkra a törvényhatósági tanács megszüntetése, ugyanakkor nem hallgathatom el azt a meggyőződésemet, hogy a tanács eltörlésével a közigazgatási rendszerben egy betölthetetlen hiány támad, amely óriási zökkenőt fog jelenteni minden egyes ügynek az elintézésében. Az uj fővárosi törvény ugyanis egészen apró ügyeket is a közgyűlés elé utal, ahova azok nem valók. Olyan ügyek amelyek eddig a közgyűlésen nem keltettek szélesebbkörü vitát, mert a törvényhatósági tanács azokat a kérdéseket részletesen letárgyalta, most, a közgyűlésen, órákhosszat tartó vitákat fognak provokálni, aminek következtében a közgyűlés munkamennyisége és a közgyűlések száma is úgy megszaporodik, hogy nem lesz ritkaság permanens közgyűlések tartásának a szükségessége. — Ez nemcsak költséget fog jelenteni, hanem az ügyek hátráltatását is, mert minden hivatalnokember, minden adminisztratív tisztviselő fázik az olyan ügyektől, amelyek a közgyűlés elé kerülnek és ezért iparkodni fog az ilyen ügyek elintézését halasztani, mindaddig. amig csak halasztani lehet. A belügyminiszter ur azzal érvel, hogy racionalizálni kell a városigazgatást. Ez az érv semmiképpen sen tartható fenn, mert — ha racionalizálásról beszélünk, akkor — ezt racionalizálásnak mondani igazán nem lehet. — Vannak viszont olyan nagyfontosságú kérdések, amelyek az uj törvény életbeléptetése után a polgármester kezébe kerülnek, aki egyéni felelősség cdapján fog intézkedni. Ez a változás is rövidesen tarthatatlannak fog bizonyulni. A polgármester is csak ember és bármilyen kitűnő munkatársai legyenek, nem láthat át tökéletesen mindent. Eddig is sok ügy tartozott a polgármester személyes hatáskörébe, az uj törvény még egy sereg hatáskört ruház újból a polgármesterre, aki a jövőben — merem állítani — csak aláiró-gép lesz és képtelen lesz másként, mint felületesen intézni a főváros közönségének az ügyeit. Természetesen abban az esetben, ha mindent komolyan akar elintézni, olyan késedelem fog bekövetkezni, amely egyenesen megakasztja a főváros polgárságának mindennapi életét. Megállapíthatom tehát. — és azt hiszem, hogy a tapasztalat engem igazolni fog — hogy az uj fővárosi törvény életbeléptetése az adminisztrációt lassúbbá fogja tenni. Hangsúlyoznom kell még, hogy a polgármester a jövőben megszűnik az autonómia képviselője lenni és ezen a ponton van a mi legnagyobb sérelmünk. A polgármester megválasztásánál ugyanis előzetesen is, utólagosan is érvényesül a kormányzat befolyása, mert nemcsak jelöl a kormány a maga főpolgármestere révén, hanem utólag még az a joga is meglesz, hogy a neki nem tetsző választást megsemmisítse. — De nemcsak a városigazgatás meglassubbodásában fog jelentkezni a reformtörvény hatása, hanem az üzemek működésének a lassúbbá tételében is. A törvényhatósági bizottságnak, vagyis a fővárosi közönség képviseletének nem lesz semmiféle szerepe az üzemek igazgatásában. Az üzem igazgatóját a kormány polgármestere nevezi ki és az az üzemigazgató éppen ezért teljesen független lesz az általa kezelt üzem tulajdonosától, a főváros közönségétől. A miniszteri biztosnak vétó-joga lesz az üzemek intézkedései ellen, tehát bármikor megakaszthatja a tervbevett intézkedések foganatosítását. Az üzemi választmányok csak tanácsadó-szervek lesznek, amelyek hangoztatni fogják ugyan véleményüket, de minden garancia nélkül abban a tekintetben, hogy véleményük meghallgatásra talál-e, vagy sem. Ilyen körülmények között ki viseli a felelősséget az üzemek gazdálkodásáért? Ezen a ponton állandóan viták lesznek, a közgyűlés és a különböző szakbizottságok kénytelenek lesznek minden részletkérdéssel behatóan foglalkozni, ami egyáltalán nem fog sürgetően hatni az üzemvitel menetére. — De nézzük, ini lesz az egy-, esetleg kétéves interregnum alatt? Nincs ember, aki lelkiismeretesen vállalkozhatnék ez alatt az idő alatt az uj főpolgármester szerepére. Ellenőriznie kell, adminisztrálnia kell, mindenbe bele kell tekintenie, iratokat kell tanulmányoznia, üzemi jelentésekkel kell dolgoznia. Feladata lesz bizottsági üléseken elnökölni, reprezentálni és a közgyűléseket vezetni. Mikor fog ráérni ez a főpolgármester arra, hogy a kétéves szanálási tervet végrehajtsa? Ha uj emberrel kísérletezik a kormány, akkor annak az uj főpolgármesternek ^ lagalább egy esztendőre van szüksége ahhoz, hogy a szeme kinyíljon. A mai főpolgármesternek is legalább egy esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy teljesen tájékozott legyen. ~_ így látom én a fővárosi adminisztráció jövőjét a fővárosi törvény^ életbeléptetése után. Ez a magyarázata annak az éles támadásnak is, amelyet a ^ törvényjavaslat ellen a képviselőházban intéztem. Most^ amikor már a jövő kialakulásáról vagyunk kénytelen beszélni, csak azt akarom még hangsúlyozni. hogy a Keresztény Községi Párt, amelynek programmja a józan konzervativizmuson épül fel, a legnagyobb hűséggel ragaszkodik az autonómia gondolatához. Ez az állásfoglalás szabja meg követendő utunkat is. Mi nem leszünk ellenzékiek és nem leszünk kormánypártiak. Azokból a támadásokból, amelyeket a legutóbbi időben intéztünk a főváros vezetői és a kormány ellen, nem lehet a jövőre nézve ilyen általános elvi jelentőségű megállapítást levonni. Mi minden egyes ügynél külön állapi tjük majd meg, hogy ellenzékiek leszünk-e, vagy kormánypártiak, aszerint, hogy a tervezeti rendelkezés a főváros közönségének érdekeit szolgálja-e, vagy sem. ECEI pcáí SZELLÖZÖ„lolLIil berendezések Schubauer Ferenc magánmémök BUDAPEST. III., FÖLD-UTCA 31 Telelőn: 62-2-06 3 Budapest XIV Érdekes terv a zuglói elöljáróság elhelyezésére — Az Uj Budapest tudósitójától. — Csütörtökön, március elsején reggel, ünnepélyes keretek között avatta fel Liber alpolgármester a várbeli elöljáróság külön traktusában az uj XI. kerületi elöljáróságot. Az uj elöljáróság dr. Spannberger-Duday Alajos elöljáró-tanácsnok vezetésével már meg is kezdte működését, egyelőre a Várban, mert az átalakítási munkák miatt Verpeléti-uti székházát csak április elején foglalhatja el. Miután Lágymányos most már megkapta a maga uj elöljáróságát, felmerül a kérdés: mikor kerül sor az 1930-as fővárosi törvény szerint a legközelebbi uj elöljáróság megszervezésére? Köztudomású, hogy a lágymányosi elöljáróság felállítása után a zuglói van soron. A zuglói elöljáróság felállítását illetően a zuglói Keresztény Községi Párt vezetősége részéről a következőkben informálták az Uj Budapest munkatársát: — • Az összes illetékes tényezőkkel megvan a megállapodás arra vonatkozóan, hogy a XIV. kerület, a zuglói elöljáróság 1935 január elsején kezdi meg működését. A főváros jövő esztendei költségvetése már olyképpen lesz felállítva, hogy a VII. kerületi elöljáróság működési és hatáskörének szétválasztásával megkapja a. maga uj elöljáróságát, mégpedig nem kirendeltség. hanem teljes hatáskörű elöljáróság formájában a zuglói periféria. —• Arra vonatkozóan, hogy hol helyeződik el Budapest XIV. elöljárósága, még folynak a megbeszélések. A főváros vezetősége előtt igen érdekes terv fekszik erre vonatkozóan. Egy építőipari érdekeltség hajlandó a zuglói elöljáróság épületét a fővárosnak a Rónautcában fekvő egyik telkén felépíteni, olymódon, hogy a főváros öt esztendeig fizeti a lakbért, a hatodik esztendőben azután az épület díjmentesen a főváros tulajdonába megy át. Amennyiben a főváros vezetősége és az autonómia fórumai ezt az ajánlatot elfogadják, 1935 első napján már tizenkét közigazgatási kerülete lesz Budapestnek. Szász Albert Oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit-körut 43 Telefon : 51—4—06. Uthengerlést vállal elsőrangú eredeti hengereivel WOLFF EMNŐ Budapest, l„ Kelenföldi-ut 1. Tel.: 59-9-68. Igtjunh „nr-uizet! Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (1.. Gellért-rakpart 1. Telefon 53-0-03) l szobás darconlahás fürdőszobával, központi fűtéssel, melegvizszolgáltatással, garage-al vagy anélkül május hó l ére bérbeadó. Érdeklődni d. u. 4-6 órák között lehet, 52—8—43 telefonszám alatt.
