Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-02-17 / 7. szám
1934 február 17. ajBTmvPiísr A rejtélyes 25. §. Irta: SZŐKE GYULA dr. A belügyminiszter törvényjavaslata a Budapest Székesfőváros Közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. t..c. egyes rendelkezéseinek módosításáról mindenkit meglepett. Egyrészt, mert a módosítandó törvény egyes részeiben még nincs is végrehajtva, másrészt pedig a törvényjavaslat teljes titokban készült. Azonkívül külön meglepetést okozott, hogy a székesfőváros autonómiájának további megszükitósét célozza, de emellett a miniszter nem adja indokát annak, hogy miért van szükség törvényjavaslatra egyáltaában és főleg miért kell az autonómia jogait ismét csorbítani. A törvényjavaslat most megjelent indokolása és annak az országgyűlés képviselőházában eddig lefolyt bizottsági tárgyalása bizonyos mértékben rávilágít ugyan a kormány törekvésére, de tárgyi indokot csak akkor fogunk láthatni, ha a 25. §-ban irt tervezetet a kormány közreadja. Ugyanis eszerint a belügyminiszter a székesfővárosi költségvetés egyensúlyának a biztosítása, a fokozott takarékosság érvényesítése és a közigazgatás célszerű és gazdaságos vitele céljából a törvény életbeléptetésével egyidejűleg tervezetet bocsát ki, amelyet a főpolgármester fog végrehajtani. Az egész törvényjavaslat indokolása egyébként annyira nem az élet számára íródott, hogy ha gyakorlati szemmel tárgyaljuk le a törvényjavaslatot, azt vissza kell utasítani. A legfontosabb indok ugyanis az, hogy a most módosítandó törvény életbelépte óta a közigazgatás működésében pártpolitikai szempontok jutottak gyakran érvényesüléshez. Ha nézzük a fővárosi törvényhatósági választásokról szóló törvényt, amely nem egyéneket, hanem a pártok jelöltjeit pártlistákra való szavazással választja, nyilvánvaló, hogy a törvény rendelkezései érvényesülnek. Természetszerűleg érvényesült ez a törvényhatósági tanácsban is, ahol azonban a kormány pártja a kinevezett és hivatalból való tagokkal együtt többséget alkotván, akaratát bármikor érvényesithette. A törvényhatósági tanács eltörlésével azonban a párt szempontok érvényesülését mindaddig kiküszöbölni nem lehet, amig fennáll az a választójogi rendszer, melynél az egyének helyett pártokra szavaznak. Ez a szempont tehát tárgyilagos indokul el nem fogadható. Éppen igy nem lehet érv a törvényhatósági tanács eltörlésére az, hogy a közigazgatásban ezáltal laikus elem érvényesül. Nem tudjuk ugyan, hogy kiket ért a belügyminiszter laikus elemen, de mindenesetre tudjuk azt, hogy a törvényhatósági tanácsban éppen úgy helyet foglalnak a legkülönbözőbb képzettségű és foglalkozású személyek, mint a törvényhozásban, vagy az állami kormányzásban. És ugyanez a belügyminiszter és ugyanez a kormányzat sem a kormányzat, sem a törvényhozás működését nem kifogásolja azért, mert abban laikus elemek is működnek. Meg kell állapi tani, hogy törvény írja elő a közigazgatás terén működő tisztviselők képzettségét és amint ezen az alapon jogászok, mérnökök, orvosok, gazdák, kereskedők, iparosok vesznek részt a közigazgatásban, törvényhozásban, kormányzásban, éppen úgy kerültek be a törvényhatósági tanács tagjai sorába különböző képzettségű és foglalkozású elemek. És ezek laikusok? Ha az iparosnak egyedül kell döntenie jogi kérdésben, a földmivelőnek orvosi ügyben, a jogásznak mérnöki munkáról, kereskedőnek valamely ipari tevékenységről, lehet laikus eljárásról beszélni. De amikor egy testületben többségben vannak a közigazgatással foglalkozó és a közigazgatási ügyekben jártas jogi szaktudással biró személyek, a Jlaikus elem működésének a csődjéről beszélnünk nem lehet. De ez nem is igazi indok. Ugyanis ugyanez a törvényjavaslat az eltörölt tanács helyett a minden ügyért felelős polgármester mellé a törvényhatósági bizottsági tagok sorából szakbizottságokat rendel, amely szakbizottságokban pedig ugyanazok, ugyanolyan képzettséggel és foglalkozással foglalnak helyet, mint eddig a törvényhatósági tanácsban, és a polgármesternek ezeket a szakbizottságokat meg kell hallgatnia! A másik ilyen könnyen eleső érv az, hogy a tisztviselők egyéni felelőssége jobban kidomborodik,^ ha a tanács megszűnik. Nehéz elképzelni, hogy nagyobb felelősséggel legyen képes a polgármester ezután működni, mint most. holott az eddiginél sokkal nagyobb munkát tesznek a vállaira, mint amit eddig is egy ember szinte nem volt képes elvégezni. Ha csak elvi felelősségről beszélünk, vagy politikai felelősséget kívánunk, úgy akadni fog ember, aki annak a viselésére vállalkozik. De ha egyszer komolyan vesszük a felelősség kérdését anyagi, jogi és erkölcsi tekintetben, és a felelős személyeket felelősségre is vonjuk, nem hiszem, hogy a legjobbak is nem százszor meggondolják, amig a felelősséget magukra veszik olyan kérdésekért, amelynek az elintézésében részt venni, különösen pedig személyesen elintézni fizikai idejük sem lehet. Marad tehát két kérdés: az egyik a főpolgármesteri hatáskör kiterjesztése, a másik am,a bizonyos végig titokban tartott tervezet. A főpolgármesteri hatáskör kiterjesztése a közigazgatást egy cseppet sem javíthatja, hanem annak csak ártalmára szolgál. Ha a polgármester felelős mindenért, hogyan lehet a polgármester munkatársait a főpolgármesternek, vagy a belügyminiszternek kinevezni, aki pedig ezekre a tisztviselőkre felügyelni és őket ellenőrizni tartozik. Nyilvánvaló, hogy a főpolgármester által kinevezett emberek nem a polgármester intenciói után igazodnak, sem nem az autonómiát szolgálják, hanem nyilván annak a főpolgármesternek a véleménye fog előttük lebegni, aki pedig immár az államfői kinevezés következtében kizárólag csak a kormánynak az ellenőrző képviselője. Ama bizonyos tervezet pedig már születésével magában hordja a bizalmatlanság csiráit. Maga a belügyminiszter elismeri a törvényjavaslat indokolásában, hogy nem alkalmazta a törvény teljes szigorát, az ügyek rendezését az autonómiától várta. Tehát elsősorban a miniszteri felügyelet hiánya volt az, amely a törvény hatály osulását megakadályozta. Ha a belügyminiszter a törvényben reáruházott jogkört gyakorolta volna és nem várja az autonómiától az ügyek rendezését, hanem a hibákat törvényes hatalmánál fogva kiküszöböli, az indokolásból következőleg ezen törvényjavaslat egész jogosultsága elesik. Lehetetlen dolog, hogy egyes tisztviselők hibáinak a kiküszöbölésére, az autonómiák mulasztásainak a pótlására, a miniszterek várakozásainak az ellensúlyozására mindig újabb és újabb törvényeket alkossunk ahelyett, hogy az illetékes tényezőket a törvény betartására szorítsuk és maga a belügyminiszter is elsősorban maga betartsa azt a törvényt, amely neki nemcsak hatalmat ad, de kötelességévé is teszi a köz érdekében ezen hatalom gyakorlását. És mi lehet az a tervezet? Ha olyan rendelkezéseket fog tartalmazni, amely megfelel a törvényes fölhatalmazás alapján kiadható rendelkezéseknek, úgy kiadhatja a miniszter anélkül is, hogy zsákbamacskát kellene árulnia. Ha a költségvetési egyensúlyt akarja biztm sitani, ha a székesfőváros háztartásában és üzemi gazdálkodásában fokozott takarékosságot akar keresztülvinni a józan gyakorlati élet követelményei szerint, az autonómia a legnagyobb örömmel fogja üdvözölni. Ha a közigazgatásban a célszerűség és gazdaságosság követelményeit akarja érvényesiteni, a törvényhatóság ezt teljesen magáévá teszi és a miniszter működését önként és hathatósan fogja tá— Az Uj Budapest tudósitójától. — A közigazgatási bizottság hétfői ülésén több felszólaló hívta fel a figyelmet azokra a hirekre, amelyek szerint a belügyminiszter a fővárosi reformtörvény életbelépéséig nem engedélyezi az üresedésben levő tisztviselői állások betöltését. A felszólalások rámutatnak arra, hogy az üresedésben lévő állások be nem töltése a legnagyobb mértékben aggodalmas az adminisztráció munkájának folyamatossága szempontjából. A felszólalásokra Huszár főpolgármester azt a kijelentést tette, hogy neki magának is tudomása van arról, hogy a belügyminisztérium az uj fővárosi törvény életbelépéséig nem kívánja az állások betöltését engedélyezni. A főpolgármester azon véleményét fejezte ki, hogy addig is, amig a végleges betöltésre sor kerülhet, az üresedésben lévő állásokat behelyettesítés formájában kell betölteni. Mint az Uj Budapest illetékes helyen értesül, a belügyminisztérium azon az állásponton van, hogy nemcsak az állások végleges betöltéséhez, hanem a behelyettesítéshez is a belügyminiszter külön engedélye szükséges. Azoknak a tárgyalásoknak kapcsán, amelyek ebben az ügyben a főváros és a belügyminisztérium között lefolytak, a polgármester máris írásbeli felterjesztést intézett a belügyminisztériumhoz, amelyben azt kéri, hogy az üresedésben levő állásokat a legsürgősebben behelyettesítés utján tölthesse be. Felterjesztésében rámutat a polgármester arra, hogy a legnagyobb mértékben szükséges a vezetői pozícióknak akár választás, akár behelyettesítés utján való betöltése, mert a szóbanforgó állásokat csak megfelelő rangú és felelősségű tisztviselők tölthetik be. mogatni. He mire akkor ez a titkolódzás? Évek óta megszoktuk, hogy úgynevezett kerettörvényeket alkotunk, amelyet változó kormányok különböző elgondolása tölt. ki a végrehajtás során tartalommal. Azonban egyetlen törvényt sem alkottunk még, amellyel az autonómia életébe a trójai falovat kívántuk bevinni. Lehet helyes a belügyminiszter elképzelése, lehet hogy a gyakorlati élet sok újítást kiván, lehet hogy a törvény alkalmazása igazolja, hogy az több pontjában módosításra szorul, de semmiesetre sem lehet az elképzelés, az újítás, a szükséges módositás olyan titok, amelyet hét lakat alatt, kell őrizni és még a törvényhozók előtt sem lehet ismeretessé addig, amig az láttatlanba meg nem szavaztatott. A kormány bizalmat kiván, mi szeretnénk bizalommal lenni. De a bizalomnak kölcsönösnek kell lenni, mert enélkül csak a szakadék nagyobbodik. Lássuk a tervezetet és rögtön megértjük, miért szükséges a törvényjavaslat. A főváros értesülése szerint a belügyminisztérium a behelyettesítés gondolatától nem zárkózik el és a városházán már a legközelebbi napokra várják a miniszter ezirányu kedvező leiratát. A behelyettesítésekre ezután — elsősorban az üresedésben levő négy tanácsnoki állásról van szó — azonnal sor fog kerülni, ebben az irányban Huszár főpolgármester máris bizalmas megbeszélést folytatott Sipőcz polgármesterrel. A négy tanácsnoki állás behelyettesítés utján való betöltésével egyidejűleg sor kerül az üresedésben lévő kerületi vezetői állások behelyettesítés utján való betöltésére is. i belügyminiszter hozzájárul az üresedésben levő álláson beheliiettesilás utján ualá betöltéséhez Elsőnek a négy tanácsnoki állásra helyettesit be a főpolgármester - A behelyettesítések ügyében a polgármester külön felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez PÁRISI NAGY ÁRUHÁZI 96 filléres újdonságok!______VI., Andrássy-ut 39.______96 filléres újdonságok!
