Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-02-17 / 7. szám

UJ BUDAPEST 1934 február 17. a főváros közönségének osztatlan bizalmát érdemeli nagyszerű munkájával az árvaszék Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök nyilatkozik a budapesti árvaszék múlt esztendei működéséről — Miért és meddig nem ad ki újabb gyámpénzíári kölcsönöket az árvaszék? — II közigazgatási bizottság gyámügyi küldöttségének lassú működése veszélyezieti az árvaszéki racionalizálás eredményeit-?•- Az Uj Budapest tudósitójától. — Az elmúlt napokban készült el Csorna Kálmán dívnak, az árva­­szók elnökének, a fővárosi törvény­­hatóság1 közigazgatási bizottságá­hoz intézett jelentése az árvaszék 1933-ik évi működéséről. Ez az első jelentés, amelyet a néhai elnök, Ágoston Géza dr. halála után az árvaszék uj elnöke szignál mintegy beszámolót adván a jelentésben nemcsak az árvaszék, hanem a sa­ját maga elmúlt évi működéséről is. A jelentés kapcsán Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök a következőket mondotta az Uj Budapest munka­társának: — A közigazgatási bizottsághoz intézett jelentésem legfontosabb ré­sze az általános számadatokon felül annak az eredménynek az illusztrá­lása, hogy a racionalizálás, amelyet még boldogult elődöm kezdeménye­zett, hogyan vált be a gyakor­latban. Még 1932 júniusában állapította meg az árvaszék teljes ülése, hogy a racionális ügyintézés két fő alap­elve, a gazdaságosság és a gyorsa­ság, Ízeli, hogy legyen: a beérkező ügyek gyors és érdemleges elintézé­sére kell törekedni. Célkitűzésűnk az árvaszék minden irányú műkö­désében az volt, hogy a bürokratikus intézkedések le­hető mellőzésével könnyűvé te­gyük a feleknek az árvaszéken való eljárást, ami annál fonto­sabb, mert hiszen a fontos csa­ládjogi és vagyonjogi vonatko­zások következtében a közönség­nek olyan rétegei is közvetlen érintkezésbe jutnak az árvaszék hatóságával, amely rétegek egyébként semmiféle hatóság­gal vagy bírósággal kapcsolat­ba nem jutnak. — Ami most már a racionalizálás gyakorlati eredményeit illeti, első­sorban arra mutatok rá, hogy az 1931-ben megszervezett árvaszéki tudakozóiroda a felek érdemleges felvilágosításával nagyszerű ered­ményeket ért el az elmúlt esztendő­ben a tudakozóiroda, amelyben a fiatal fogalmazók váltakozva telje­sítenek szolgálatot, több mint hat­ezer esetben nyújtott szóbeli felvi­­lágositást és hatszáz esetben vette jegyzőkönyvbe a felek kérelmét. Az ügyintézési és kezelési egyszerűsí­tések hatása elsősorban az ikta­tott ügydarabok számának jelenté­keny csökkenésében mutatkozott meg, aminek következtében azt az örvendetes megállapitást tehetem, hogy az árvaszéknek uj alkalmazot­takra szüksége nincsen, a mai személyzeti létszám mellett le tudjuk bonyolítani fontos és közhasznú tevékenységünket. Ezután az árvaszéki működés egyik legfontosabb részletéről, a gyúrni pénzek kezeléséről intéztünk kérdést Csorna árvaszéki elnökhöz. — Néhány statisztikai adattal szolgálok — mondotta Csorna Kál­mán. — A gyámpénztár forgalma az elmúlt esztendőben 7,740.335 pen­gő bevétel és 7,814.062 pengő kiadás volt, a forgalom 13,288.504 pengővel volt kevesebb, mint 1932-ben, ami­nek főoka az volt, hogy a gyám­pénztár az elmúlt évben értékekben kevesebbet vett be és kevesebbet adott Id, aminek folytán a bankok­nál történő pénzelhelyezés és tőlük való visszavonás is csökkent. A gyámpénztár az elmúlt esztendő vé­gén a következő vagyoni állagot mutatta: készpénzben: 5,237.973 pen­gő, értékpapírokban és ékszerekben: 6,837.763 pengő. — Az elmúlt év végén készpénz­­vagyonként feltüntetett öt és egy­negyedmillió pengőből nyert zálog­kölcsönökben négy és félmillió pen­gő, takarékpénztári betétkönyvek­ben négyszázezer pengő volt elhe­lyezve. Az elmúlt esztendőben kü­lönben nagyobb készpénzösszegü ha­gyaték alig volt, a kiskorú örökö­sök tehát számottevő pénzt nem örökölvén, a gyámpénztár készpénz­készlete alig változott. — A gyámpénztári adósok az el­múlt esztendő folyamán tőketör­lesztés címén 424.558 pengőt, kamat címén 262.643 pengőt, késedelmi ka­mat cimén 32.474 pengőt fizettek, aminek folytán az elmúlt évben a gyámpénzíári kölcsönök tőkeösszege 421.558 pengővel csökkent. Összesen 387 gyámpénztári kölcsönt tart nyil­ván az árvaszék, amiből 169 gyám­­pénztári kölcsönnél az adósok pon­tosan teljesítették fizetési kötele­zettségüket. Az árvaszék az elmúlt eszten­dőben a leghatározottabban be­tartotta azt a még 1932 szeptem­berében hozott teljes ii’ési dön­tését, amely szerint újabb gyám­­pénztári kölcsönt mindaddig, amig a készpénztőke egyhárma­­da a gyámpénztárban mint kész­pénz rendelkezésre nem áll, nem szavaz meg, bármilyen fedeze­tet ajánljanak is fel. Elmondotta még munkatársunk­nak Csorna árvaszéki elnök, hogy az árvaszéknek 17.975 véghatározata közül a múlt évben mindössze 385-öt fellebbeztek meg, vagyis az összes érdemi határozatoknak 2.1 százalé­kát. A múlt esztendő folyamán be­érkezett 385 fellebbezésből csak 262 nyert elintézést, ezen felül még az 1932. évből maradt 67 fellebbezéssel foglalkozott a másodfokú gyámha­tóság. Az óv végén tehát 123 felleb­bezés maradt elintézetlenül. — Ennek a szokatlanul nagy hát­raléknak az az oka — mondotta Csorna Kálmán, — hogy a közigazgatási bizottság plená­ris üléseinek elhúzódása folytán több ízben elmaradt a gyám­ügyi fellebbviteli küldöttség ülése. Mint a fentiekből látható, a buda­pesti árvaszék, az ország legelső és legnagyobb árvaszéke, minden vo­natkozásban hivatása magaslatán áll, méltó módon kiérdemelvén azt az osztatlan bizalmat, amely a fő­város közönsége részéről ezt a nagy­szerű intézményt méltán körülövezi. Az elhunyt nagy árvaszéki elnök­nek, Sipőcz Lászlónak és Ágoston Gézának méltó utóda Csorna Kál­mán dr., az . árvaszéknek alig egy esztendő óta elnöke, aki a maga ki­váló szaktudásával, meleg szivével és mag as fokú intelligenciájával dí­szére válik nemcsak az árvaszék ér­demes tisztikarának, de a főváros közigazgatási személyzetének is. Very valuable propaganda! Lelkesüli és elragadtatott levelekben köszönik meg a külföldiek a főváros idegenforgalmi naptárát — Az Uj Budapest tudósítójától. — Liber alpolgármester utasította a főváros városgazdasági ügyosztá­lyát, hogy azokat a köszönőlevéle­ket, amelyekben a gyönyörű fővá­rosi idegenforgalmi naptárért kül­földi előkelőségek mondanak köszö­netét. gyűjtsék össze, fordítsák le és nyomtassák ki. Az alpolgármes­ter utasítására az idegenforgalmi hivatal elkészítette a fordításokat, amelyek a legközelebbi napokban már nyilvánosságra is fognak ke­rülni. Az alábbiakban szemelvénye­ket közlünk a beérkezett érdeke­sebb köszönőlevelekből. Sir Cooper Rauron angol képvi­selő megköszönve a naptárt, azt ír­ja, hogy szeretne részletes felvilá­gosítást kapni a naptárbari emlí­tett fürdők és azok gyógy javalla­tairól. John Hasiam azt Írja, hogy ez a naptár állandó emlékeztető len­ne a gyönyörű Budapestről, — ha egyáltalában emlékeztetőre szorul­na. Sir Hasiam nem tudja elkép­zelni, hogy bárki is elfelejtethetné vele azt a mosolygós vendéglátást, amelyben minden látogatójukat ré­szesítik. I. A. Lawson megállapít­ja számtalan köszönettel, hogy a naptár nemcsak hasznos és^ művészi, de egyben a Budapest érdekében való igen értékes (very valuable) propaganda is. Ernest E. Lloyd a naptár remek kiállításához gratu­lál. Watchon Smithen igen kitűnő­nek tartja, hogy ilyen módon akai;ja felkelteni az angol nép szimpátiá­ját és érdeklődését maga iránt Bu­dapest. Hollandiából F. W. A. Alphen azt írja, hogy a naptár a gyönyörű és szép Budapest meglátogatására ösztönzi. H. E. Bőddé véleménye szerint a naptár értékes és művészi munka. Bolle & Co., egy hágai vas­kereskedelmi részvénytársaság igaz­gatója azt közli, hogy az elküldött naptár dísze lesz az irodájuknak! Fiehler müncheni polgármester a naptár megköszönése kapcsán azon reményének ad kifejezést, hogy a Budapest és München közötti baráti kapcsolatok ebben az évben is ki fognak alakulni. Erich Fia­tom berlini közjegyzőnek nagy örö­möt okozott a naptár, amely szerin­te bármely lakásnak díszére válha­­tik. A Hessische Universitäts Bib­liothek Kiessenből már most kéri, hogy jövőre is küldje meg a fővá­ros a naptárt, amelyet olvasóter­mükben fognak kifüggeszteni. Dr. H. Droz, a Neue Züricher Zeitung szerkesztője azt írja, hogy Magyarország megérdemli, hogy a svájciak sokkal fokozottabb mérték­ben válasszák utazásaik célpontjául, mint eddig. O. Schwab berni gyógy­szerész reméli, hogy sikerülni fog rövidesen a kelet Párizsát, Budapes­tet meglátogatnia. Dr. Lemaschon- Delalande párizsi orvosprofesszor szerint a naptár megkönnyíti „mind­nyájunk által szeretett és csodált Hazájuk megismerését és értékelé­sét“. Nagy örömömre szolgálna — Írja a párizsi professzor —, ha az önök művészi albumát átadhatnám gazdag betegeim és barátaim közül azoknak, akikről azt hiszem, hogy egy nap elvihetik maguknak a, mi szép Franciaországunk üdvözletét! Gaeta Besana milánói urhölgyben a pompás naptár azt a vágyat kel­tette fel, hogy „egy nap az önök szép országát felkeressem“. Nob. A. Cornoldi velencei ögyvéd azt Írja, hogy valóban fényes és csudálato­sán szuggesztiv ajándék ez a nap­tár. Intézkedett az ügyvéd, hogy a naptár Cittá di Monzano szállodá­ban, melynek tulajdonosa és ahol gyakran lakik, a hallban jó elhelye­zést nyerjen. A maser atal (Hálta) városi könyvtár igazgatója közli, hogy a naptár hatásos képét adja a nagyszerű város művészeti és ter­mészeti szépségeinek és kétségtele­nül fel fogja ezen könyvtár számos látogatójában a Budapest felkere­sése iránti^ vágyat kelteni, miután az egész éviben ki lesz a muzeum látogatói részére állítva. Grand Uff. N. Benedetto Vitale Genovából már­is megígérte a naptár kapcsán, hogy őszinte örömmel fog a jövő évben családjával Budapestre jönni. J. N. Guilera Albinyana Burcelonából a következő levelet küldi: — Kellemesen lepett meg az önök gyönyörű naptára, amely csudála­tos kivitelénél fogva, véleményem szerint, igen hatásos meghívás az önök szép városának meglátogatá­sára. Ez a naptár élénk bizonyítéka az önök kifinomult Ízlésének. Fel­keltette érdeklődésemet Magyaror­szág iránt és remélem, sikerül alkal­mat találnom tervem kivitelére... Á műszaki alpolgár­­mesferség problémája Méhes Emil előadása — Az Uj Budapest tudósítójától. — Méhes Emil dr. oki. mérnök, aki leg­utóbb a Kálvin-tér rendezésére kiirt fő­városi pályázat első diját nyerte, a Magyar Mérnök és Építész Egyletben az elmúlt héten „Európai nagyvárosok műszaki igazgatása és a budapesti mű­szaki alpolgármesterség kérdése“ cim­­mel tartott nagyérdekü előadást. Az előadás széleskörű adatgyűjtés alapján foglalkozott az európai városok igazgatásával általában és annak kere­tén belül a műszaki igazgatással részle­tesebben. Kiindult a mai európai váro­sok keletkezéséből és jogtörténeti ku­tatómunka alapján ismertette a városi igazgatás feladatait az első időkben, be­mutatta, hogyan alakultak évszázado­kon át az igazgatási teendők, majd ho­gyan nőttek meg rohamosan a technika fejlődésével, a városok igazgatásába be­nyúló műszaki feladatok révén. A kö­zépkori város városi mivoltát a jogi ki­váltságok és az azok alapján gyakorolt jogi ténykedések adták meg, — a mai város városi mivoltát pedig elsősorban műszaki berendezettsége, épületei, út­testei, csatornázása, villamossági áram­szolgáltatása, közlekedési eszközei, — vonta le a következtetést az előadó. Négyszázezernél nagyobb lakós-számu város negyven van ma Európában. Eb­ből a negyvenből huszonháromnak ada­tait ismertette az előadó. Minden egyes városnál röviden érintette a város ön­igazgatásának alkotmányos berendezését, érdekes összehasonlításokat téve a kü­lönböző országokban kialakult rendsze­rek és azok egymásrahatása között, majd ismertette a város hivatali igaz­gatásának szervezetét és ezen belül rész­letesen a műszaki feladatokat ellátó hi­vatali szerveket. Igen sok városnál is­mertette a költségvetési adatokat is, megmutatta, hogy a város összkiadásai­nak átlagosan egyharmada esik a mű­szaki igazgatás kiadásaira. A felvonidtatott adatokból rendkívüli erővel emelkedett ki, hogy milyen ha­talmas részét teszi ma ki minden nagy­város igazgatásának a műszaki igazga­tás és a különböző városok más-más igazgatási rendszeréből levonható volt a következtetés: a mai nagyváros mű­szaki teendőinek óriási terjedelme és nagy hordereje megkívánja a műszaki igazgatásnak egy mérnök-szakember ve­zetése alá való helyezését. Ez nem te­kinthető a mérnöki kar egyoldalú kí­vánságának, ez a köz érdekében elkerül­hetetlenül szükséges. Már a jelenben is számos külföldi nagyvárosban megvan az összes műszaki ügyek egy kézben való összefogása, amint azt előadó adatgyűjtése alapján' bemutatta, és kétségtelen, hogy ez nem­csak a jövő, de a legközelebbi jövő fej­lődés általános iránya is. Ezért a köz érdekében rendkivül indokolt, hogy a főváros műszaki igazgatósa átszervez­­tessék és élére műszaki alpolgármester kerüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom