Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-02-17 / 7. szám
UJ BUDAPEST 1934 február 17. a főváros közönségének osztatlan bizalmát érdemeli nagyszerű munkájával az árvaszék Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök nyilatkozik a budapesti árvaszék múlt esztendei működéséről — Miért és meddig nem ad ki újabb gyámpénzíári kölcsönöket az árvaszék? — II közigazgatási bizottság gyámügyi küldöttségének lassú működése veszélyezieti az árvaszéki racionalizálás eredményeit-?•- Az Uj Budapest tudósitójától. — Az elmúlt napokban készült el Csorna Kálmán dívnak, az árvaszók elnökének, a fővárosi törvényhatóság1 közigazgatási bizottságához intézett jelentése az árvaszék 1933-ik évi működéséről. Ez az első jelentés, amelyet a néhai elnök, Ágoston Géza dr. halála után az árvaszék uj elnöke szignál mintegy beszámolót adván a jelentésben nemcsak az árvaszék, hanem a saját maga elmúlt évi működéséről is. A jelentés kapcsán Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A közigazgatási bizottsághoz intézett jelentésem legfontosabb része az általános számadatokon felül annak az eredménynek az illusztrálása, hogy a racionalizálás, amelyet még boldogult elődöm kezdeményezett, hogyan vált be a gyakorlatban. Még 1932 júniusában állapította meg az árvaszék teljes ülése, hogy a racionális ügyintézés két fő alapelve, a gazdaságosság és a gyorsaság, Ízeli, hogy legyen: a beérkező ügyek gyors és érdemleges elintézésére kell törekedni. Célkitűzésűnk az árvaszék minden irányú működésében az volt, hogy a bürokratikus intézkedések lehető mellőzésével könnyűvé tegyük a feleknek az árvaszéken való eljárást, ami annál fontosabb, mert hiszen a fontos családjogi és vagyonjogi vonatkozások következtében a közönségnek olyan rétegei is közvetlen érintkezésbe jutnak az árvaszék hatóságával, amely rétegek egyébként semmiféle hatósággal vagy bírósággal kapcsolatba nem jutnak. — Ami most már a racionalizálás gyakorlati eredményeit illeti, elsősorban arra mutatok rá, hogy az 1931-ben megszervezett árvaszéki tudakozóiroda a felek érdemleges felvilágosításával nagyszerű eredményeket ért el az elmúlt esztendőben a tudakozóiroda, amelyben a fiatal fogalmazók váltakozva teljesítenek szolgálatot, több mint hatezer esetben nyújtott szóbeli felvilágositást és hatszáz esetben vette jegyzőkönyvbe a felek kérelmét. Az ügyintézési és kezelési egyszerűsítések hatása elsősorban az iktatott ügydarabok számának jelentékeny csökkenésében mutatkozott meg, aminek következtében azt az örvendetes megállapitást tehetem, hogy az árvaszéknek uj alkalmazottakra szüksége nincsen, a mai személyzeti létszám mellett le tudjuk bonyolítani fontos és közhasznú tevékenységünket. Ezután az árvaszéki működés egyik legfontosabb részletéről, a gyúrni pénzek kezeléséről intéztünk kérdést Csorna árvaszéki elnökhöz. — Néhány statisztikai adattal szolgálok — mondotta Csorna Kálmán. — A gyámpénztár forgalma az elmúlt esztendőben 7,740.335 pengő bevétel és 7,814.062 pengő kiadás volt, a forgalom 13,288.504 pengővel volt kevesebb, mint 1932-ben, aminek főoka az volt, hogy a gyámpénztár az elmúlt évben értékekben kevesebbet vett be és kevesebbet adott Id, aminek folytán a bankoknál történő pénzelhelyezés és tőlük való visszavonás is csökkent. A gyámpénztár az elmúlt esztendő végén a következő vagyoni állagot mutatta: készpénzben: 5,237.973 pengő, értékpapírokban és ékszerekben: 6,837.763 pengő. — Az elmúlt év végén készpénzvagyonként feltüntetett öt és egynegyedmillió pengőből nyert zálogkölcsönökben négy és félmillió pengő, takarékpénztári betétkönyvekben négyszázezer pengő volt elhelyezve. Az elmúlt esztendőben különben nagyobb készpénzösszegü hagyaték alig volt, a kiskorú örökösök tehát számottevő pénzt nem örökölvén, a gyámpénztár készpénzkészlete alig változott. — A gyámpénztári adósok az elmúlt esztendő folyamán tőketörlesztés címén 424.558 pengőt, kamat címén 262.643 pengőt, késedelmi kamat cimén 32.474 pengőt fizettek, aminek folytán az elmúlt évben a gyámpénzíári kölcsönök tőkeösszege 421.558 pengővel csökkent. Összesen 387 gyámpénztári kölcsönt tart nyilván az árvaszék, amiből 169 gyámpénztári kölcsönnél az adósok pontosan teljesítették fizetési kötelezettségüket. Az árvaszék az elmúlt esztendőben a leghatározottabban betartotta azt a még 1932 szeptemberében hozott teljes ii’ési döntését, amely szerint újabb gyámpénztári kölcsönt mindaddig, amig a készpénztőke egyhármada a gyámpénztárban mint készpénz rendelkezésre nem áll, nem szavaz meg, bármilyen fedezetet ajánljanak is fel. Elmondotta még munkatársunknak Csorna árvaszéki elnök, hogy az árvaszéknek 17.975 véghatározata közül a múlt évben mindössze 385-öt fellebbeztek meg, vagyis az összes érdemi határozatoknak 2.1 százalékát. A múlt esztendő folyamán beérkezett 385 fellebbezésből csak 262 nyert elintézést, ezen felül még az 1932. évből maradt 67 fellebbezéssel foglalkozott a másodfokú gyámhatóság. Az óv végén tehát 123 fellebbezés maradt elintézetlenül. — Ennek a szokatlanul nagy hátraléknak az az oka — mondotta Csorna Kálmán, — hogy a közigazgatási bizottság plenáris üléseinek elhúzódása folytán több ízben elmaradt a gyámügyi fellebbviteli küldöttség ülése. Mint a fentiekből látható, a budapesti árvaszék, az ország legelső és legnagyobb árvaszéke, minden vonatkozásban hivatása magaslatán áll, méltó módon kiérdemelvén azt az osztatlan bizalmat, amely a főváros közönsége részéről ezt a nagyszerű intézményt méltán körülövezi. Az elhunyt nagy árvaszéki elnöknek, Sipőcz Lászlónak és Ágoston Gézának méltó utóda Csorna Kálmán dr., az . árvaszéknek alig egy esztendő óta elnöke, aki a maga kiváló szaktudásával, meleg szivével és mag as fokú intelligenciájával díszére válik nemcsak az árvaszék érdemes tisztikarának, de a főváros közigazgatási személyzetének is. Very valuable propaganda! Lelkesüli és elragadtatott levelekben köszönik meg a külföldiek a főváros idegenforgalmi naptárát — Az Uj Budapest tudósítójától. — Liber alpolgármester utasította a főváros városgazdasági ügyosztályát, hogy azokat a köszönőlevéleket, amelyekben a gyönyörű fővárosi idegenforgalmi naptárért külföldi előkelőségek mondanak köszönetét. gyűjtsék össze, fordítsák le és nyomtassák ki. Az alpolgármester utasítására az idegenforgalmi hivatal elkészítette a fordításokat, amelyek a legközelebbi napokban már nyilvánosságra is fognak kerülni. Az alábbiakban szemelvényeket közlünk a beérkezett érdekesebb köszönőlevelekből. Sir Cooper Rauron angol képviselő megköszönve a naptárt, azt írja, hogy szeretne részletes felvilágosítást kapni a naptárbari említett fürdők és azok gyógy javallatairól. John Hasiam azt Írja, hogy ez a naptár állandó emlékeztető lenne a gyönyörű Budapestről, — ha egyáltalában emlékeztetőre szorulna. Sir Hasiam nem tudja elképzelni, hogy bárki is elfelejtethetné vele azt a mosolygós vendéglátást, amelyben minden látogatójukat részesítik. I. A. Lawson megállapítja számtalan köszönettel, hogy a naptár nemcsak hasznos és^ művészi, de egyben a Budapest érdekében való igen értékes (very valuable) propaganda is. Ernest E. Lloyd a naptár remek kiállításához gratulál. Watchon Smithen igen kitűnőnek tartja, hogy ilyen módon akai;ja felkelteni az angol nép szimpátiáját és érdeklődését maga iránt Budapest. Hollandiából F. W. A. Alphen azt írja, hogy a naptár a gyönyörű és szép Budapest meglátogatására ösztönzi. H. E. Bőddé véleménye szerint a naptár értékes és művészi munka. Bolle & Co., egy hágai vaskereskedelmi részvénytársaság igazgatója azt közli, hogy az elküldött naptár dísze lesz az irodájuknak! Fiehler müncheni polgármester a naptár megköszönése kapcsán azon reményének ad kifejezést, hogy a Budapest és München közötti baráti kapcsolatok ebben az évben is ki fognak alakulni. Erich Fiatom berlini közjegyzőnek nagy örömöt okozott a naptár, amely szerinte bármely lakásnak díszére válhatik. A Hessische Universitäts Bibliothek Kiessenből már most kéri, hogy jövőre is küldje meg a főváros a naptárt, amelyet olvasótermükben fognak kifüggeszteni. Dr. H. Droz, a Neue Züricher Zeitung szerkesztője azt írja, hogy Magyarország megérdemli, hogy a svájciak sokkal fokozottabb mértékben válasszák utazásaik célpontjául, mint eddig. O. Schwab berni gyógyszerész reméli, hogy sikerülni fog rövidesen a kelet Párizsát, Budapestet meglátogatnia. Dr. Lemaschon- Delalande párizsi orvosprofesszor szerint a naptár megkönnyíti „mindnyájunk által szeretett és csodált Hazájuk megismerését és értékelését“. Nagy örömömre szolgálna — Írja a párizsi professzor —, ha az önök művészi albumát átadhatnám gazdag betegeim és barátaim közül azoknak, akikről azt hiszem, hogy egy nap elvihetik maguknak a, mi szép Franciaországunk üdvözletét! Gaeta Besana milánói urhölgyben a pompás naptár azt a vágyat keltette fel, hogy „egy nap az önök szép országát felkeressem“. Nob. A. Cornoldi velencei ögyvéd azt Írja, hogy valóban fényes és csudálatosán szuggesztiv ajándék ez a naptár. Intézkedett az ügyvéd, hogy a naptár Cittá di Monzano szállodában, melynek tulajdonosa és ahol gyakran lakik, a hallban jó elhelyezést nyerjen. A maser atal (Hálta) városi könyvtár igazgatója közli, hogy a naptár hatásos képét adja a nagyszerű város művészeti és természeti szépségeinek és kétségtelenül fel fogja ezen könyvtár számos látogatójában a Budapest felkeresése iránti^ vágyat kelteni, miután az egész éviben ki lesz a muzeum látogatói részére állítva. Grand Uff. N. Benedetto Vitale Genovából máris megígérte a naptár kapcsán, hogy őszinte örömmel fog a jövő évben családjával Budapestre jönni. J. N. Guilera Albinyana Burcelonából a következő levelet küldi: — Kellemesen lepett meg az önök gyönyörű naptára, amely csudálatos kivitelénél fogva, véleményem szerint, igen hatásos meghívás az önök szép városának meglátogatására. Ez a naptár élénk bizonyítéka az önök kifinomult Ízlésének. Felkeltette érdeklődésemet Magyarország iránt és remélem, sikerül alkalmat találnom tervem kivitelére... Á műszaki alpolgármesferség problémája Méhes Emil előadása — Az Uj Budapest tudósítójától. — Méhes Emil dr. oki. mérnök, aki legutóbb a Kálvin-tér rendezésére kiirt fővárosi pályázat első diját nyerte, a Magyar Mérnök és Építész Egyletben az elmúlt héten „Európai nagyvárosok műszaki igazgatása és a budapesti műszaki alpolgármesterség kérdése“ cimmel tartott nagyérdekü előadást. Az előadás széleskörű adatgyűjtés alapján foglalkozott az európai városok igazgatásával általában és annak keretén belül a műszaki igazgatással részletesebben. Kiindult a mai európai városok keletkezéséből és jogtörténeti kutatómunka alapján ismertette a városi igazgatás feladatait az első időkben, bemutatta, hogyan alakultak évszázadokon át az igazgatási teendők, majd hogyan nőttek meg rohamosan a technika fejlődésével, a városok igazgatásába benyúló műszaki feladatok révén. A középkori város városi mivoltát a jogi kiváltságok és az azok alapján gyakorolt jogi ténykedések adták meg, — a mai város városi mivoltát pedig elsősorban műszaki berendezettsége, épületei, úttestei, csatornázása, villamossági áramszolgáltatása, közlekedési eszközei, — vonta le a következtetést az előadó. Négyszázezernél nagyobb lakós-számu város negyven van ma Európában. Ebből a negyvenből huszonháromnak adatait ismertette az előadó. Minden egyes városnál röviden érintette a város önigazgatásának alkotmányos berendezését, érdekes összehasonlításokat téve a különböző országokban kialakult rendszerek és azok egymásrahatása között, majd ismertette a város hivatali igazgatásának szervezetét és ezen belül részletesen a műszaki feladatokat ellátó hivatali szerveket. Igen sok városnál ismertette a költségvetési adatokat is, megmutatta, hogy a város összkiadásainak átlagosan egyharmada esik a műszaki igazgatás kiadásaira. A felvonidtatott adatokból rendkívüli erővel emelkedett ki, hogy milyen hatalmas részét teszi ma ki minden nagyváros igazgatásának a műszaki igazgatás és a különböző városok más-más igazgatási rendszeréből levonható volt a következtetés: a mai nagyváros műszaki teendőinek óriási terjedelme és nagy hordereje megkívánja a műszaki igazgatásnak egy mérnök-szakember vezetése alá való helyezését. Ez nem tekinthető a mérnöki kar egyoldalú kívánságának, ez a köz érdekében elkerülhetetlenül szükséges. Már a jelenben is számos külföldi nagyvárosban megvan az összes műszaki ügyek egy kézben való összefogása, amint azt előadó adatgyűjtése alapján' bemutatta, és kétségtelen, hogy ez nemcsak a jövő, de a legközelebbi jövő fejlődés általános iránya is. Ezért a köz érdekében rendkivül indokolt, hogy a főváros műszaki igazgatósa átszerveztessék és élére műszaki alpolgármester kerüljön.
