Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-02-17 / 7. szám
Tek.Fővárosi Nyilvános Könyvtár, Bpest, VIII., Revitzky-u. 1.közgaxdasági ElOilzelésl Arnk : 1-gAsz évre .......... 30 pengő rél évre............................................. 15 pengő Egye* szAm ára 60 linér! FELE LÖS »ZEUKtSZ I ö : I) O B Y ANDOR DR-i Szerkesztőség és kladóhivaial: Budapest. IV. Kaas Ivor-utca 9. Telefon: 3. Posta*akarékp. chequesz^mla 30913 A polgármester észrevételei az uj fővárosi törvényjavaslatra Az Uj Budapest részletesen ismerteti Sipőcz polgármester felterjesztését a fővárosi reform-törvény ügyében — A szakszerűség címén a törvényhatósági bizottságban helyetfogiató tagok szavazati jogát nem tartja célszerűnek elvenni a polgármester, kívánja a sajtó számára valamennyi szakbizottság ütésének nyilvánossá tételét és aggodalmát fejezi ki a számszék személyzeti tultengése miatt A bécsi árnyék A bécsi városháza körül lobbanó ágyuk kísérteties visszfényt vetnek a. budapesti firmamentumra. A legteljesebb objektivitással meg lehet állapítani, hogy a háromnapos polgáirháiboru a szomszéd fővárosban a szociáldemokrata világszemlélet haldoklási folyamatának utolsó erőfeszítése és vonaglása volt és nem történhetett másképp, ellentétes elektromossággal töltött pólusok érintkezése kirobbanás lett. Szögezzük le: a bécsi Rathaus a világháború vége óta szöges ellentétben állott a nemzeti célkitűzésekkel. azokkal az irányeszmékkel, amelyek először gyengébben, azután erősebben, végül pedig viharos tombolással követelték az osztrák öncéluság nemzeti öntudatra való ébredése kapcsán a szociáldemokrata. tanokkal szöges ellentétben álló krisztusi világszemlélet alkalmazását a politikai élet minden viszonylatában. Két világszemlélet hatalmas küzdelme volt a bécsi forradalom és nemcsak jelkép, hogy elsőnek a Marx-udvar épületkolosszusát ágyuzták tönkre Dollfus ütegei és az egymásrsa omló romok maguk alá temették az austro-marxismust, annak minden bűnével és polipszerű iultenyésével együtt. Bécs nagyhatalmú szociáldemokrata polgármestere börtönben, a világnézeti szempontból is annyira fontos személyzeti osztályok élén a szociáldemokrata laikus-tanácsnokokat már mindenütt felváltották a keresztény eszme hivatott zászlóvivői. A Rathaus négy tornyán ott leng a zöld-fehér Heimwehr-lobogó. Mi a tanulsága a bécsi eseményeknek a budapesti városháza szempontjából? Az első az, hogy a keresztény világszemlélet sokkal gyorsabban és radikálisabban tudott végezni a budapesti városházán a demokrata-liberális-szocialista uralommal, mint odaát. Budapest keresztény öntudata talán a békében alatta maradt Lueger radikálisabb tempójú keresztényszocializmusának, de kétségtelen, hogy 1918 riasztó tavasza és rettenetes nyara után Budapesten sokkal gyorsabban lendült az élre a nemzeti öntudat. Amikor ennyire erősek és uralmilag a szociáldemokrácia számára égyszersmindenkorra bevehetetlenek a városháza bástyái Budapesten, amikor szinte már elképzelni is lehetetlen, hogy a milliós magyar főváros kormányzása né a keresztény és nemzeti gondolat jegyében történjen, akkor kétszeres erővel kell Visszautasítani minden olyan törekvést, amely az önkormányzat gyöngitésével rést üt a bástyákon, hidat ver a sáncokon, gyökerében rágja el a fát, amely tizenöt esztendő alatt a kisded magból kevély sugárba szökkent még akkor is, ha ez a támadás nem a manikűrözött magyar szociáldemokrácia, hanem a kormány részéről történik. Felemeljük szavunkat a fővárosi reformtörvény parlamenti tárgyalása kapcsán: ne apró hatalmi szempontok, más utón is megoldható bürokratikus differenciák vezessék a kormányt a fővárosi önkormányzat kritikájában, hanem az a tudat is, hogy a budapesti önkormányzat erősítése egyben a keresztény és nemzeti világszemlélet diadalát, annak^ bukása pedig az eszme bukását í$ jelentheti. Amit pedig Gömbös Gyula, akarhat a legkevésbbé! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A közigazgatási (bizottság hétfői ülésén Sipőcz polgármester tudvalévőén bejelentette, hogy felterjesztést intézett a kormányhoz a már benyújtott fővárosi törvényjavaslat tisztán közigazgatási szempontból való módosítása tárgyában. Megállapította felszólalásában a polgármester, hogy a belügyminiszter leiratban közölte vele az uj fővárosi törvény módosítása tárgyában a képviselőházhoz benyújtott javaslatot, miéit is szükségesnek tartotta, hogy az alpolgármesterekkel és a tiszti főügyésszel való előzetes tárgyalás után azokat az észrevételeket, amelyek a fővárosi közigazgatásra vonatkoznak, az uj törvény intencióit illetően felterjesztésben közölje a kormánnyal. Petrovácz Gyula kérésére a polgármester a belügyminiszterhez intézett felterjesztést sökszorosittatta és megküldötte a törvényhatósági bizottság azon tagjainak, akik az országgyűlés tagjai is. Függetlenül azoktól a kijelentésektől, amelyek a főváros vezető tisztviselőinek az autonómia szellemével egybehangzó magatartására a közigazgatási bizottságban és a törvényhatósági tanácsban elhangzottak, megállapíthatjuk, hogy a főváros azon felterjesztése, amely, mint azt Liber alpolgármester a közigazgatási bizottságban is megjegyezte, a képviselőház egyesitett bizottságaiban való tárgyalás alkalmával máris egyik-másik módosítás alapjául szolgált, ment minden politikumtól és kizárólag a fővárosi hivatali közigazgatás érdekeit tartja szem előtt és szigorúan semleges marad a reform-törvény azon paragrafusait illetőleg*, amelyekbe a politikum belejátszik. Az Uj Budapest abban a helyzetben van, hogy az alábbiakban részletesen ismertetheti a polgármester felterjesztését, kapcsolatban az uj fővárosi törvény javaslat egyes paragraf usaival. $ A polgármester felterjesztése felemeli tiltakozó szavát a reformtörvény azon rendelkezése ellen, hogy a törvényhatósági bizottságban szakszerűség címén helyetfoglaló tagoknak törvényhatósági bizottsági tagsági minősége megszűnik, vagyis a szakszerűség cimén a törvényhatóság bizottságában helyetfoglaló tagok szavazati jogot nem gyakorolhatnak. ,— A szavazati j,og gyakorolhatásának megszüntetése — állap it ja meg pregnánsan a polgármester — egyrészt érinti a szakszerűség képviselőinek a törvényhatósági bizottságban a múltban fennállott tekintélyét, másrészt nagyban hozzájárul ahoz, hogy a törvényhatósági bizottság munkája iránt a múltban észlelt és a székesfőváros anyagi érdekei szempontjából jelentőségteljesnek minősülő érdeklődésük csökkenjen. ■A főváros vezetőségének a sajtó nyilvánosságát a bizottságokba beengedni kivánó közismert álláspontja nyilvánul meg a főváros felterjesztésének azon részében, amely ellentétben a törvényjavaslattal, nemcsak a pénzügyi szakbizottságban, hanem valamennyi állandó szakbizottságban a tanácskozás és határozathozatal nyilvánossá tételét ajánlja a belügyminiszternek. Fenntartandónak véli a polgármester a reform törvény javaslat azon intézkedését, hogy úgy a pénzügyi bizottságban, mint valamennyi állandó bizottságban az elnök egyes ügyeknek zárt ülésben való tárgyalását rendelhesse el. A polgármester felterjesztésében ezután néhány kisebb jelentőségű pont következik. így kivánja a polgármester, hogy az u j törvény tilalmat léptessen életbe abban a tekintetben, hogy a közszolgálatban állott nem székesfővárosi nyugdíjasokat a fővárosnál csak kivételesen lehessen újból alkalmazni. Kivánja a polgármester, hogy a kerületi választmány állandó tagjainak névszerinti megjelölése az ő hatáskörébe menjen át. Felveti a kérdést a polgármester, hogy az uj közigazgatási kerületek választmányaiban megbízást nyert kerületi választmányi tagok tagsági jogaikat gyakorolják-e, és ha igen, miként. Ennek megállapítása azért fontos, mert. ha most működnének a kerületi választmányok, az I. közigazgatási kerület ügyeit csak az a három kerületi választmány intézhetné együttesen, amely uj kerületek az uj kerületi beosztás értelmében a mostani I. kerületből ki fognak haeittatná. Fontos megállapításokat tartalmaz a főváros felirata a számszéki igazgató vizsgálatait és hatáskörét illetően. Megállapítja a polgármester, hogy a számszéki igazgató vizsgálatáról szóló jelentés olyan üzleti titkokat is tartalmazhat, amelyeknek nyilvánosság elé vitele a székesfőváros érdekeivel ellentétben áll. Ezért a számszéki igazgató jelentésének az autonómia fóruma elé való terjesztését csak abban az esetben kivánja a polgármester engedélyezni, ha ezt az előterjesztést a polgármester szükségesnek tartja vagy a belügyminiszter kivánja. Megállapítja a polgármester, hogy a tör vénytervezet azon intézkedése, amely szerint a számszéki igazgató feladatkörének ellátásához szükséges személyzetet részben jogi, részben műszaki és részben könyvizsgálói képesítéssel rendelkező egyénekből kell összeállítani, a székesfővárosi számszéket eredeti rendeltetésétől eltéríti és ez az eltérés, figyelemmel az állami számvevőszék feladatkörére is, már ebből a szempontból sem indokolt. Nem indokolt már csak azért sem* mert ezeknek a rendelkezéseknek keresztülvitele a szükséges személyzet létszámának szaporítását vonja maga után. A polgármesteri felirat szerint az elmúlt esztendőben a számszéki igazgató feladatkörének ellátásához szükséges személyzet összesen 19 személyből állott és személyzeti kiadásai 118.175 pengőt tettek ki, ugyanakkor, amikor az állami számvevőszék személyzete az elmúlt évben 70 személyből állott, személyzeti kiadása pedig mindössze 444.000 pengőre rúgott. Indokoltnak tartja a polgármester, hogy a székesfővárosi számszék költségeit a magyar királyi kincstár viselje, annál is inkább, mert a számszéki igazgató és feladatkörének ellátásához szükséges személyzet az illetmények szolgáltatásán kivül minden vonatkozásban kizárólagosan a belügyminiszternek áll rendelkezésére. A felirat többi részében a helyettesítések és behelyettesítések, a polgármesternek és az alpolgármestereknek állásukban való megerősítése, az üzemvezető és az üzemi választmány viszonya, a tiszti főorvos-helyettes kinevezése tárgyában teszi meg észrevételeit a polgármester, aki záró soraiban arra kéri a belügyminisztert, hogy észrevételeit tegye magáévá és azokat a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása alkalmával érvényesítse.
