Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-12-20 / 49-50. szám

1934 december 20.

E9CB51

UJSUBAP£ST

9

Jegyzeten Toperczer Ákosné KQitseguetesi beszédéhez

Az Uj Budapest részére irta; CSORNA KÁLmáft Dr.

Egy meleg női szív költői megnyilatkozása volt az a beszéd, amellyel Toperczer Ákosné a költségvetés rendszerint száraz, színtelen vitájának egy félórára fényt, melegséget kölcsönzött.

Kedvenc témájával, a székesfőváros szociális működésével foglalkozván, indítványozta, hogy szervezzen meg a polgármester egy olyan ügyosztályközi állandó bizottságot, amely az összes érdekelt ügyosztályok, hivatalok és intézmények, továbbá az érdekelt egyesületek képviseletének bevonásával, valamint a szociálpilitika téren elismert szaktekintélyek részvételével alkalmas legyen a székesfővárosi szociálpolitika ügykörének egész egyetemére kiterjedő tervszerű és eredményes tevékenység kifejtésére. Indítványozta továbbá egy, a szociálpolitikai igazgatást. egységes rendszerbe foglaló szabályzat. megalkotását is.

Hallgatva a színes és megkapó beszédet., kettős érzés tartott hatalmában. Egyrészt az öröm érzése, másrészt a megnyugvás érzése, hogy az a gondolat. amelyet hosszú évek óta írásban és szóban hirdetek — a szétforgácsolt hatósági és társadalmi szociális munka szerveinek és tevékenységének összefogása és összeműködtetése — immár utat tört magának a fórumon is és mint mellőzhetetlen követelmény jelentkezik.

Sietek hozzátenni, a gondolat nem az enyém, mert azt már közel két évtizede érzékelték és feltárták német, osztrák stb. szociálpolitikusok, különösen a gyermekvédelmi tevékenység területein. Az én szerény szerepem csupán arra szorítkozott, hogy a külföldi példák útmutatása alapján felismerve, nálunk ugyanazon bajok kútforrásait, könyveimben és székesfőváros hivatalos szerveihez tett jelentéseimben és javaslataimban már 6—7 évvel ezelőtt reámutattam a rendszer- és módszerbeli hibákra és azok orvoslási módjára. Mély megnyugvással — de a hiúság paránya nélkül vettem tudomásul már a IX. ügyosztály tanácsnokának 1934. május 5-én a gyermekvédelmi bizottság munkaprogrammja tárgyában készített előterjesztésében foglalt azt a megállapítását, hogy osztja felfogásomat gyermekvédelmünk hibáit illetően és elfogadja a bizottság munkaprogrammjául azt a nézetemet, illetve munkatervemet, amelyet a „Szociális gyermekvédelem” című munkámban kifejtettem. Toperczer Ákosné megragadó beszéde pedig újabbi megerősödését és. 7)iegtermékenyülését jelenti a gondolatnak, amelynek most már nem is szabad a köztudatból eltűnni. És hogy ez így lesz, arra biztosíték a gondolat felkarolóinak lelkes buzgalma, szívóssága és tettereje, amely mármekvédelmi ügy ügyosztályközi és mekvédelmi ügy ügyosztályköri és szakértőkkel is kiegészített átfogó jellegű szakbizottsága már működik, ennek az egész szociálpolitikai tevékenységre kiterjedő hatályú továbbfejlesztése pedig csak idő kérdése.

Nagy lépés lesz viszont a megvalósulás felé az a népjóléti igazgatást rendező szabályrendelettervezet jogszabállyá válása, amely jogszabálynak majdnem éppen a szociális munkaszervek összefogása, célszerű és harmonikus összeműködése fogja alapvető gondolatát képezni.

Talán nem lesz szerénytelenség, ha megemlítem azt, hogy ennek a szabályrendelettervezetnek alapot lerakó munkálatainál Liber alpolgármester úr felkérésére jelen sorok írója és Szokola Leó ülnök-kollégám hónapokon

át tevékenyen közreműködtünk és hogy munkánk során a tervezetbe nem egy ideánk is belekerült.

Az a szabályzat — helyesen szabályrendelet — tehát, amelynek elkészítését Toperczer Ákosné mély szántású és lendületes beszédében szintén sürgette, a megvalósulás útján van. Igaz ugyan, hogy az új fővárosi törvények és a megbillent gazdasági viszonyok folytán beállott változások a szabály-Jeszenszky János

papi és polgári szabó Trunühahn cég volt papi szabásza. — szolid

áraH, pontos kiszolgálás.

Budapest, ;u., irányi utca 21. sz. teiemeiet 7.

(Irányi-utca és Veres Pálné-utca sarok).

^uiHinjiiiiiiiiiiiiiitiuiuiiiiiiiimmtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimfUiiiiiimiiiimiiiitiumiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiite

1 K líÁLOYl’LA I

I EŐFARAGÓMESTER 1

= =

1 síremlék usstst*' I

I Budapest, III., Lajos-utca 77-79. Tel. 624-88. |

niiiiiiimmiiiHiiiiiiitfttMiiiiiiiiiiHiiiimiiiiimiitiiiniiiiiiwiiiiiiimiiiii/iiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiHC

rendelettervezet újabbi átdolgozását

teszik szükségessé és a gazdasági viszonyok stagnálása még egy ideig elodázhatja a szabályrendelet végleges kialakulását, de meggyőződésem az, hagy ha Toperczer Ákosné az ő lelkes buzgalmával, energiájával és ékesszólásával ébren tartja e fontos kérdést, úgy az nem fog lekerülni a napirendről, hanem belátható időn belül megvalósul.

Zoenánctáblák

a legolcsóbban

Beér Sándor

IÁ, Gról Tisza István-u. 5. !

Telefon : 82—4—29.

f g B £1 f i í SZELLŐZŐJELIJE BERENDEZÉSEK SCHUSAUER FERENC magánmérnök i

Budapest, III., Földmű. 51 T e 1 e f o n : 62 — 2—06.

LINGELRúzsa-u. 4.

V M

VÁSÁR

meglepően olcsó árak

Gör Piccolő, Jour-kocsi és servir asztal különlegességek.

Recamiék, összerakható könyvszekrények — antique és modern — alkalmi bútordarabok nagy választékban,

Szendy Károíyéknál

Látogatás egy budai uriházban

— Az Uj Budapest tudósítójától. —

Harangvirág ucca. Az ucca nevéből

derű, békesség, verőfény sugárzik. Csöndes kis budai ucca, az elején egyemeletes ház. A babonások szerencsés hetes száma a kapu felett.

Itt lakik Szendy Károly polgármester feleségével és két felnőtt fiával. Ebből a meghitt családi otthonból merít erőt felelősségteljes munkájának elvégzéséhez, ide tér vissza szerettei közé a napi munka után. Egy finom asszonyi kéz nyoma látszik a polgármester lakásán; nemcsak feleség, de élettárs is Szendy Károly hitvese.

A polgármester élettársához jött interjút kérni az újságíró. Az élettárshoz, aki Szendy Károly mellett volt közel huszonöt éve jóban, rosszban, küzdelmekben, sikerekben és néha, talán csalódásokban. Azt szoktetk mondani, hogy a házastársak sok együtttöltött év után hasonlítani kezdenek, külsőleg is egymáshoz. Valóban, Szen dy Károlyné arcán is ott dereng az a komoly, nyugodt mosoly, amelyet úgy ismerünk a polgármesternél. Mosolyogva válaszol kérdéseinkre is, a közéleti ember feleségének biztonságával.

— Hogy fogadtai, méltóságos asszonyom, a hírt, — tesszkk fel az első kérdést —- hogy férjét a törvényhatóság egyhangú bizalma Budapest polgármesterévé választott?

Csillog a méltóságos asszony szeme:

— Te7'mészetesen nagyon örültem. . .

Azutáyi kissé elfátyolosodik a vidám hang, ahogy folytatja:

—. . . csak attól félek, hogy ezentúl még kevesebb ideig tartózkodhat otthon. Pedig, hogy szeret itt kenni! Az uram szereti a csö7idet, szeret itthon dolgozni, közöttünk. Sokszor hazahozza a munkáját, aktákat, előterjesztéseket és késő éjszakáig tamdja, ta- 7iulmányozza azokat...

— Sajnos, mióta alpolgármesterré választották, alig va7i itthon.

—■ Mi a napi beosztása a polgármester úrnak? —• hangzik a következő kérdésünk.

—• Reggel félnyolckor reggelizik az uram. Azután negyednégyig nem látjuk, akkor jön csak haza ebédelni.

—• Megvárják az ebéddel? Á fiai is?

— Természetese7i. Együtt étkezik az egész család. Rövid ideig tart az ebéd és félötkor az-uram már elsiet, hazulról. Néha ülésre megy, ha, nincs ülés, akkor is be7negy a hivatalába. Este 10 óra is van, mire hazakerül.

—• És akkor elmennek valahová szórakozni? . . .

—• Ritkán. Vacsorázunk — hideget. Vacsora után sokszor, 7nint 7nár említettem, késő éjszakáig dolgozik . . . Így él a polgármester . . .

—• Színház?

—• Egyszerű életet élünk, inkább egymásnak, családunk7iak. Hetekint egyszer ehnegyünk az Operába, ahol

bérlők vagyunk. Társaságba az utóbbi időben keveset járunk, sok a dolga az uramnak.

—• Méltóságos asszo7iyo7n, az előbb e7nlítette, hogy esténkint hideg felvágottat vacsoráznak. Egy indiszkrét kérdés ezzel kapcsolatban: mint háziasszony, hogy van megelégedve férjével?

Szendy Károlyné jókedvűen felnevet:

— Nincs ellene semmi panaszom. De nem is lehet. Uranmak nincsenek passziói, szerény, minden étel ízlik neki. Igazán könnyű dolga van mellette a háziasszonynak. Egyébként ilyen tekintetbeii én is hasonló vagyok uramhoz. Ő mindig elégedett, jókedvű, panasza soha sincs.

Egy kis asztalon nyitott könyv hever. A méltóságos asszony felfogja kérdő pillantásomat és már válaszol is a ki nem mo7idott kérdésre:

— Most olvasom. Makkal Sándor könyve, a „Sárga vihar”. Sokat olvasu7ik 7nindketten. Mindenfélét: klaszszikusokat és modem könyveket is. Én természetesen többet érek rá olvasni és épp ezért sokszor úgy oldjuk meg a problémát, hogy fel szoktam hívni az uram figyelmét egy-egy jelentösebb irodalmi becsű munkára: olvassa el. Néha azután ö ajánl nekem, könyveket. Most olvasta az uram Bánffy Miklós „Megszámiáltattál” című művét, különöse7i tetszett neki.

—• Ohxisáson kívül egyéb szórakozás ?

—• Tenniszezünk, evezünk. Nyáron Visegrádon szoktunk lenni, vara egy csónakunk, sok időt töltünk a Dunán.

A polgármesterné derűs sze7nei elméláz7iak. A múltba tekÍ7it visszai, a negyedszázad előtti id,őbe és csöndesen, halk hang07i folytatja:

— A sport hozott össze mi7iket, a

tennisz. Ismeretségünk a Magyar Atlétikai Club temiiszv er senyein kezdődött . . . Tenniszeztünk .. . 1909-ben

volt ez . .. Mikor férjhezmentem, az ura7n segédfogalmuzó volt. . .

—• A gyerekeiről valamit, méltóságos asszonyom! — kérleljük.

Az a7iyai büszkeség csendül ki a polgármester hitvesének hangjából:

—• A 7iagyóbbik fiam két és fél éve 7nérnök. Kitüntetéssel végezte a Műegyetemet. A kisebbik jogász. A kicsi a férjemre, a nagyobbik rám hasonlít.

—• Ki nevelte a gyerekeket, méltóságos asszonyom, vagy a polgármester úr?

— Én. A gyereknevelés az asszony hivatása! — hangzik a határozott válasz.

.. . Budapest polgá7°mestere, Szendu Károly, nyugodt, határozott, megelégedett ember. Ezt a nyugalmat, megelégedettséget az otthonából, a családi környezetből hozza magával, ahol egy derűs, figyelmes asszony ügyel arra, hogy a gond, a ?nindennapi élet bajai 7ie felhözzék be a polgármester ho7niokái.

Ez az asszony a polgámnestei fele* sége, élettársa ...