Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-12-20 / 49-50. szám
10 TU BUDAPEST I5TSÄSQC 1934 december 20, Az első pesti polgármester Az Uj Budapest részére irta: BUDÓ JUSZTIN dr. A most lezajlott polgármesterválasztás felette aktuálissá tett egy kérdést: ki volt Pest város első polgármestere és mikor választották meg? Pest szabad királyi városi kiváltságleveléből ugyanis, amelyet egyidejűleg kapott P.uda városával 1703 október 23-án I. Lipót királytól, azt lehetne következtetni, hogy a privilégium elnyerése után Pest élén is polgármester állott, éppúgy, mint a többi szabad királyi városokban. Pedig a valóság az, hogy Pest városa csak hetven évvel később jutott abba a helyzetbe, hogy polgármestert válasszon és így polgármester álljon az élén. Ez is amellett bizonyít, hogy Pest a visszafoglalás után még sokáig jelentéktelen város volt és inkább Buda külvárosának tekintették. Sem a lakosa és ennek folytán a bevétele sem volt annyi, hogy polgármesteri állásra is tellett volna. Ilymódon Pesten mint communalis tisztviselő a város élén a bíró (Stadtrichter, judex) állott. Egy személyben ő volt a törvénykezési és közigazgatási ügyek (negotia judiciaria és negotia oeconomica et publica) legfőbb intézője. 1725 április 13-án történt először, hogy a pesti választott polgárság a kettőnek a különválasztását kérte a pesti tanácstól; mégpedig úgy, hogy a törvénykezést bízza a legidősebb tanácsnokra, vagy — szervezze meg* a polgármesteri állást! A közjövedelmek elégtelensége miatt a dologból nem lett semmi. 1740 december 20-án a polgárság köréből újból kérelmezték a polgármesteri állás megszervezését (neben dem Stadtrichter noch ein Bürgermeister). A tanács ez alkalommal azért nem foglalkozott érdemileg a dologgal, mert nem az illetékes választott polgárság részéről érkezett a kérelem s mert csupán conventiculumokban hányták-vetették azt meg. Az első sikeres lépés ebben a tekintetben 1767 július 4-én történt. A lökés kívülről jött. Szlávy Pál királyi jogügyi igazgató jelentést tett a helytartótanácshoz, hogy a törvénykezés nem a kívánatos módon folyik, a peres ügyeket késedelemmel intézik el, mert ugyanazokon az üléseken tárgyalják, amikor a közigazgatási ügyeket (processum revisio iisdem sessionibus, quibus publica pertractantur assumi solita múltúm retardetur). Véleménye szerint ezen úgy lehetne legjobban segíteni, ha a peres ügyek letárgyalására helyettes bírói állás szerveztetnék. A helyettes bírót pedig arra kellene kötelezni, hogy négy mellérendelt tanácsnokkal hetenként két ülésben tárgyalja le a peres ügyeket. Ugylátszik, hogy Szlávy Pál királyi biztos még mielőtt ebben az ügyben írásbeli jelentést tett volna a helytartótanácshoz, szóbelileg ilyértelmű utasítást adott a pesti tanácsnak. Itt ugyanis már egy hónappal előbb, 1767 június 5-én tartották meg az elő ülést teljesen a kapott utasítás szerint, Josephy György bíróhelyettes (substitutus judex) elnöklete alatt. Az ülés előtt Veni Sancte-t tartottak a templomban, az elnök latin beszéddel nyitotta meg az ülést, mire az előadó szintén latinul válaszolt. Eszerint 1767 derekán a közigazgatást elválasztották a törvénykezéstől; az elsőt intézte a bíró (judex), az utóbbit a helyettes bíró (judex substitutus). Három év múlva a pesti tanács a legmagasabb fórumok döntését is provokálja eben az ügyben. 1770 július 30-án ugyanis a királyi kamarához intézett előterjesztésében elmondja, hogy az ügyek könnyebb és gyorsabb elintézése céljából a közigazgatási üléseken a bíró, a törvénykezéseken pedig a bíróhelyettes elnököl (pro facilitatione et acceleratione causarum, in magistratualibus et politico — oeconomicis Ordinarius judex, in judiciariis verő sessionibhs substitutus judex officio praesidis defungatur). És mégis Pesten a helyettes bíró csak tanácsnoki fizetést kap. Ezért arra kéri a kamarát, hogy a bíró és helyettes bíró fizetését tegye egyenlővé. Minthogy a kamara a királyi kancelláriával egyetértve, a kérelem teljesítését javasolta az uralkodónál oly módosítással, hogy a helyettes bírói állás polgármesteri állásra szerveztessék át, Mária Terézia királynő 1771 november 5-én döntött: in Pest ein Bürgermeister und ein Stadtrichter mit dergleichen Besoldung per 600 fl. angestellt werden möge. Erre a kamara 1771 december 17-én értesítette a pesti tanácsot, hogy a királynő a helyettes bírói állást Pesten megszüntette és helyébe úgy, mint a nagyobb szabad királyi városokban; névszerinti Pozsonyban, Sopronban, Kassán és Budán, — polgármesteri állás szervezését engedélyezte, mégpedig a bíróéval egyenlő, évi 600 forint fizetéssel (in hac quoque civitate loco substituti judicis consul aequali cum judice 600 flór, salario constituatur). Az újonnan szervezett polgármesteri állást a város a legközelebbi tisztújítás alkalmával betöltheti. Eszerint Pesten a polgármesteri állás közvetlen elődje a helyettes bírói állás volt, amelyet viszont a közigazgatás és törvénykezés különválasztásával egyidejűleg azért kreáltak, hogy a bíró (Ordinarius judex) jobban és gyorsabban tudja elintézni a közigazgatási és gazdasági, a helyettes bíró pedig (substitutus judex) ugyanúgy a törvénykezési ügyeket. Két évvel később már azt is kérte a pesti tanács, hogy az újonnan szervezett polgármesteri állás a bírói állás fölé helyeztessék. A kamara 1773 február 20-án ehez is hozzájárult (officium consulatus in hac quoque civitate Pestiensi judicatui anteponatur). Hozzájárulását két okkal magyarázza. Az egyik az, hogy Pest Budának közvetlen szomszédja, a másik pedig az, hogy a régi, Lipót-féle kiváltságlevélben is a polgármester a bíró fölé van helyezve (in antiquo etiam Leopoldino privilegio consul judici praepositus fuisse cernatur). Végül a kamara azt is megengedte, hogy Pest városa már a legközelebbi tisztújítás alkalmával, Buda városához hasonlóan, a polgármesteri állást a bírói állás elé helyezhesse (occasione proxime peragendae magistratualis restaurationis consulatus officium judicatui, ad normám civitatis Budensis, anteponere possint). A fenti rendelkezések után az első tisztújítás 1773 április 23-án vette kezdetét. A választott polgárság a tanácscsal az élén a városházáról a plébániatemplomba vonult, ahol Veni Sancte után szentmisét hallgatott; innen újból a városházára tért vissza és elkezdték a tisztújítást. A polgármester választására másnap, április 24-én került a sor. Előbb felolvasták a királyi elhatározást közlő királyi helytatótanácsi és királyi kamarai leiratokat, amelyek szerint ebben a — Az Uj Budapest tudósítójától. — Furcsa kártérítési pert tárgyalt a minap a tábla Vályi-tanácsa. A pert Sugár-Schnaur Gyula indította a főváros ellen, keresetében 7.748 pengőt követelt azért, mert szerinte jogtalanul mondották fel neki a központi vásárcsarnokban árusítóhelyét. A vásárcsarnok ellenőrzői ugyanis megállapították azt, hogy Sugár engedély ellenesen mással társult és úgy árulja standján a burgonyát. Ezekut-án úgy a vásárcsarnok vezetői, mint későbbi felebbezésre a polgármester úgy döntöttek, hogy Sugár-Schnaur az 1895/96-os csarnoki szabályrendelet 42. és 43. §-ába ütköző^ cselekményt követett el, következéskép azonnali hatállyal felmondották Sugár-Schnaur bérleményét. A perben a kereskedő azzal védekezett, hogy az ellene lefolytatott eljárás során csak azokat a tanukat hallgatták ki, akik tulajdonképpen neki ellenségei, konkurrensei és akiknek az volt a céljuk, hogy a város rendelkezése értelmében ő elveszítse keresetét, standját. Márpedig köztudomású az, hogy ö nagy áldozatokat hozott az árusítóhely megszerzéséért, átvállalta az előző tulajdonos adósságait, épp ezért egzisztenciájában érinti öt a főváros azonnali hatályú felmondása. Az első bíróság azonban elutasította a keresetet, mert elfogadta a fővárosnak azt az érvelését, hogy a polgármesternek saját hatáskörében joga van dönteni arra vonatkozólag, hogy mulasztást követett-e el a kereskedő, vagy sem, a tanuk vallomásából pedig megállapítható, városban is a helyettes bírói állás helyett polgármesteri állás szerveztetik, a bíróéval egyenlő évi 600 forint fizetéssel. Továbbá a polgármesteri állást a budai mintájára kell megszervezni s a megválasztandó polgármester a város részére adományozott kiváltságlevél értelmében is, nemkülönben az 1773 február 20-án kelt kamarai végzés alapján a bírót rangban megelőzi. A polgármesteri állásra jelölték: Mosel József bírót, Josephy György és Crines Mihály tanácsnokokat. Pest első polgármestere lett: Mosel József eddigi bíró. A tisztújítás befejezése után áxtanács a választott polgársággal együtt a plébániatemplomba vonult, ahol a polgármesterré megválasztott Mosel József és a bíróvá megválasztott Josephy György az oltárnál letette a szokásos hivatali esküt. hogy Sugár-Schnaur engedély nélkül társult. A felebbezési bíróság Sugár-Schnaur ügyében további bizonyítást rendelt el és azoknak az iratoknak a beszerzését kívánja, amelyek révén megállapítható, hogy vájjon milyen formában kötött megállapodást az elárusítóhelyre a fővárossal Sugár-Schnaur Gyula, és csak azután fog dönteni arra vonatkozóan, hogy jár-e a kereskedőnek kártérítés és hogy jogosan mondották-e fel azonnali hatálylyal az elárusítóhelyet, vagy sem? ViGHALI RAFAELLO bronzömtő BUDAPEST Lakás Petnehazy-utca 73 D. Gyár Ul, Jász-Utca 74. SZ. TELEFON 91-9-12. LISKA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK VÁLLALKOZÓ Budapest, VMS., Baross-u. 77. CSAUÍBI HAZAK RÉSZLETFIZETÉSRE Budapest környékén nagy választékban FŐVÁROSI TISZTVISELŐKNEK Engel László VII, Rottenbiller-u. 6/B Telefon : 3S-1-64. Modern szigeteléseket, asztaltutéplteseK ef, szinesaszfaltburkoiatoKat és e szakmába vágó min*- I nemű munkálatokat a legelőnyösebbenvégzi: CSATŐ PÁI Budapest. >. Budaörsi ét 18 - Tel.: 58-6-81 „CSatfalt“ hidegaszfalt törv. védve! Biehn János | IX., Fepeoo-HQPiit 36. TELEFON: 87-S-G3. Aszfaltozás, szigetelés, Sedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraSSm. .. i ! KÖHN GYU1LA kefe és eesetg'ysM-os Araitykoszörjss mester QVfiR:un., Hőzsfl-ísiea 20. Telefon: 30-2-45. Egy stand regénye Sugár-Schnaur pere a iőváros ellen
