Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-27 / 42. szám
8 TU BUDAPEST 1934 október 27. ÚAlDAMGHEltT Miért nem kaphatja vissza a főváros a transzfer-alapba befizetett milliókat? A külföldi kölcsönök kamatszelvényeinek hetven százalékát Budapesten váltják be — Az Uj Budapest tudósítójától. — A költségvetés pénzügyi bizottsági vitájában az egyeztetés során tette Petracsek Lajos dr. egységespárti bizottsági tag azt a figyelemreméltó indítványt, hogy a főváros kérje kölcsön a Nemzeti Bank által kezelt transzfer-alapba befizetett milliókat a külföldi hitelezőktől, az ilyképen kölcsönvett pénzen létesítsenek azután nagyobb beruházásokat. A pénzügyi bizottságban Lamotte tanácsnok zárt ülésen nyilatkozott a főváros kölcsönügyeinek állásáról, a bizottság a pénzügyi tanácsnok nyilatkozatát tudomásulvéve, elhatározta, hogy a főváros felír a pénzügyminiszterhez és a főváros által a transzferalapba befizetett és a kölcsönszelvények beváltására fel nem használt összegek visszautalását kéri. A Petracsek-féle indítvány tárgyában a pénzügyi bizottság ülése óta bizonyos tanulmányozások és megbeszélések folytak, amelyek során nyilvánvalóvá lett, hogy a főváros által a transzfer—alapba befizetett összegek kölcsönképen való visszakérése meg nem valósítható. Erről a nagyfontosságú problémáról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: —• Bármennyire is tetszetősnek látszott első pillanatban a Petracsekféle indítvány, kiderült hamarosan, hogy az, sajnos, meg nem valósítható. Miért nem? —• A főváros évente a külföldi kölcsönök kamatszolgálata fejében mintegy tizenkét tizennégymillió pengőt fizet be a transzfer-alapba. Pontosan azért nem állapítható meg a főváros által egy esztendő leforgása alatt pengőben a fizetendő összeg, mert annak nagysága az egyes külföldi valuták mindenkori árfolyamával van összefüggésben. A kölcsönszerződések értelmében az esedékes kötvényszelvények Budapesten is beválthatók, vagyis a főváros által a Nemzeti Bankba befizetett kamatoknak igen jelentékeny része Budapesten kifizetésre is kerül. — Nem érdektelen annak megállapítása, hogy a fővárosi kölcsönök kamatszelvényei közül mennyit váltanak be Budapesten. 1932-ben még mindössze az esedékes kamatszelvények 25 százaléka került Budapesten beváltásra. A budapesti beváltás ezen időponttól kezdve állandóan emelkedik, 1934 októberében már kerek 70 százalékra rúg. Vagyis látnivaló, hogy a kamatszelvények állandóan Budapestre szivárognak, egyre kisebb összegekben tezaurálódnak a transzfer-alapban a tényleges külföldi hitelezők számára, a kamatszelvényekkel Budapesten jelentkeznek az ügyfelek a Nemzeti Bankban. — Jelenleg mintegy tíz-tizenegy millió pengőre rúg az a folyton fluktuáló és egyre kevesebb kamatszolgáltatás, amely a Budapesten be nem mutatott és be nem váltott szelvények ellenértékeképen a transzfer-alapban a külföldi kölcsönök után rendelkezésre áll. Mivel pedig számolni kell azzal, hogy egyre nagyobb mennyiségben viszik ki a Budapesten bemutatott szelvények révén a transzfer-alapból a fővárosi kölcsönök kamatszolgáltatásait, mindössze öt-hat millió az az öszszeg, mely a főváros által esetleg kölcsönképen visszakapható lenne, mert hiszen nem kétséges, hogy legalább ugyanekkora összegnek kellene a transzfer-alapban ott maradnia, hogy az esetleg jelentkező igények kielégítést nyerjenek. — A következő kérdés: megéri-e ez az öt-hat millió pengő azokat a komplikációkat, amelyekkel kölcsönképen való visszavételük járna? Előtérben vannak a jogi komplikációk, kétségtelen ugyanis, hogy a kamatok fölött rendelkezni jogosult külföldi hitelezők engedélye nélkül ezek az összegek vissza nem vehetők. Megadják-e a külföldi hitelezők ezt az engedélyt? És ha megadják, érdemes-e vele élni? Mibe kerül ez az újabb kölcsönkibocsájtás? Külföldön, főleg Svájcban, a kötvénykibocsájtások hazájában, immáron jelentékeny adók sújtják az új kötvénykibocsájtásokat. Mire használja a főváros ezt a pénzt? Beruházásokra? Ez csak úgy lehetséges, ha a kamatban megkapott pénzét új kölcsönképen rendelkezésre bocsájtó hitelező legalább tíz esztendőre leköti ezt az új kölcsönt. Ezt pedig a mai viszonyok között még elképzelni is bajos! — Ily körülmények között, — folytatta informátorunk — annál kevésbbé lehet Petracsek indítványát megvalósítani, mert a maxÍTnálisan öt-hat millió pengő, amit ilyképen a főváros kölcsönkapna, valóban meg sem éri ezt a sok utánjárást és izgalmat. Valami más módot kell keresnünk, hogy a főváros költségvetési deficitje eltüntethető legyen, és rendelkezésre álljon az a tőke is, amelynek révén a költségvetésen kívüli beruházások megvalósíthatók lesznek! vélnie. Mivel a Kálvin-tér tervbevett rendezése természetszerűen hosszabb időre hi„ vatott rendet teremteni, már a tér a jövőbeli képét tartotta a főváros szem előtt, amikor már a Baross-utca Kálvin-téri torkolatánál megszűnik a vilamos-közlekedés és úgy a Baross utcából a Kecskeméti utcába nem kell az átmenő közlekedést biztosítani. A közel jövőben megindulnak a tárgyalások az illemhely vállalkozókkal a Kálvin-téri illemhelyek a föld alá való sü~ lyesztése tárgyában. Szó van arról is, hogy kisérletképen a Kálvin-tér rendezésével kapcsolatosan próbálják ki a gyalogjáró közlekedésnek az útkereszteződéseknél földalatti alagút formájában való megoldását, amint az Londonban mindennapos. Az erre vonatkozó tervek már készülnek a főváros útépítési ügyosztályában. * A főváros a Beszkár negyedmillióján felül további százezer pengőt fog előirányozni a Kálvin-tér átrendezésére. Minden remény megvan arra, hogy ez az építési szempontból is nagyjelentőségű átrendezés a kora tavasszal megindulhat. IVienczer Gusztáv tisztító ruháit egy évi jótállássá! fényteleniti Budapest, ll., Török-u. 10. Tel.: 50493. Irgalmasokkal szemben. Vidékre is szállít. Gallér, frakkdngek, ruhák tisztításában vezet Elsőrendű KecéHpőroK, centrai-BoOOin varrógépen és gramofonok havi részletre. Leguia'-b antóKarosszerias gyermekkocsin nagyba ni árban a fentiekhez alkatrészek. dauitómObeiy. oieséérak B*BBgS6PJtTiaKS,Sa weajflwiiJUK. LÁNG IBISE BlÉRHilK Hl.. Terez-kűrul 3B. Telelőn: IS-0-1S. KŐSZÉN BÁNYA ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) ♦ Budapest, V., Klotild-utca 3. Telefon : 25-5-54 25-5-55 és 25-5-56 Uj kiírások Csomagolópapír szállítására a Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme részére. Határidő: 1934, évi november hó 3-án déli 12 óra. Papíráruk szállítására a székesfőváros üzemei részére. Határidő: 1934. évi november hó 6-án délelőtt fél 12 óra. Vasbeton munkákra a X. kér. népligeti iskolai sporttelep részére. Határidő: 1934. évi november hó 6-án (kedd) délelőtt fél 11 óra. Futópálya salakozási munkákra a X. kerületi népligeti iskolai sporttelep részére. Határidő: 1934. évi november hó 6-án (kedd) délelőtt fél 11 óra. Az Uj Budapest minden héten szóm baton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Körtoe-körbe • • • Delta-formában rendezik át a Kálvin-tér környékét Az átrendezéssel kapcsolatosan építik meg Budapesten az első gyalogjáró-álagutat — Kora tavasszal megkezdődik a több mint háromszázezer pengőt reprezentáló nagy közmunka — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Fővárosi Közmunkák Tanácsának mérnöki bizottsága kedden tartott ülésén foglalkozott a főváros felterjesztésével a Kálvin-tér rendezését illetően. A polgármester a megtartott tervpályázat eredményeképen még a folyó év május havában küldte fel a Kálvin-tér rendezésére vonatkozó aktákat a Közmunkák Tanácsához, amelynek mérnöki bizottsága csak öt hónap múltán foglalkozott ezzel a fontos problémával. Hogy emnnyire elkésetten, mutatja az a körülmény, hogy időközben a Beszkár javaslatai alapjár uj tervet készített a főváros útépítési ügyosztálya és a Közmunkák Tanácsa a legközelebbi napokban abban a helyzetben lesz, hogy ezzel az uj a jelenlegi viszonyok között tökéletesnek mondható megoldási módról mondjon véleményt. A Kálvin-tér rendezésének legújabb elgondolásairól illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — A Közmunkák Tanácsa által elkésetten csak most elfogadott májusi terv és az általunk készített legújabb terv között az a lényeges különbség, hogy a lefolyt hónapok alatt megérkezett hozzánk a Beszkár azon nyilatkozata, amely közli, hogy a maga részéről szükségesnek tartja a Kálvin-í ér végleges rendezését és erre a célra kerek negyedmillió pengői irányoz elő. A Beszkár ezen nyilatkozatának birtokában szűrtük le a meghirdetett tervpályázat tanulságait és a Beszkár ral egyetértésben állapítottuk meg azután azt a véglegesnek mondható tervet, amely a világvárosi forgalomhoz méltó rendet teremti meg a Kálvin-téren. — A legújabb és immár véglegesnek tekinthető terv szerint, amely a közeli napokban kerül át a Közmunkák Tanácsához, a Beszkár a sínpárokat a Kalvintéren közvetlenül egymás mellett deltaformában rendezi el. A Muzeum-korutról az Üllői-utra, az Üllői-utról a Vámházkörutra és a Vámház-körutról a Muzeumkörutra beforduló kocsik alkotják m a delta-vonalat. A háromszög közepén megmarad a szökőkút, amely köre >)yönyörű zöld gyep fog üde szint varázsolni, úgy mint a Baross-téren is van, a kőrcngetegben. Azért csak gyep és nem bokrok, mert közlekedési-rendőri szempontból fontos a tér áttekinthetősége. Az egyes útvonalak torkolatainál fognak a vágányok a térre összefutni. Természetszerűen a megfelelő helyeken járdaszigeteket fogják ezt a delta-rendszert tarkítani, amely tökéletesen oldja meg körbe-körbe rendszerrel a Kálvin-tér komplikált közlekedését úgy a villamosok, mint a kocsik és gyalogközlekedés számára is. — A főváros által most elhatározott megoldás figyelmen kívül hagyja a Baross-utca-Kecskeméti utcai villamos közlekedést, itt minden marad a régiben. Erre vonatkozóan a helyzet ugyanis az, hogy az előzetes tárgyalások során a kereskedelemügyi miniszter több alkalommal a leghatározottabban fejezte ki azon véleményét, hogy a belvárosi villamosközlekedésnek a Kecskeméti-Prohászka Ottokár-Veres Pálné-Irányi utcákon át meg kell szűnnie, illetőleg autóbusszal felcseni esselényi-könymyemda (Friedmann A.), Budapest, VII., Kertész-ucca 20.
