Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-06 / 39. szám
1934 október 6. LU JiULUWZ 'Ä 'yJL Sipücz Jenő: Budapestet, mint uilfiguarost Bell tenntartanunh I mély hatást Keltett a polgármesteri expozé a pénzügyi szaKCizcttsigüan .— Az Uj Budapest tudósítójától. — Valóban impozáns külsőségek közepette mondotta el Sipöcz polgármester költségvetési expozéját a pénzügyi bizottság keddi ülésén: a beteg Kozma Jenő kivételével ott volt a bizottság minden tagja, megjelent Borvendég főpolgármester is és teljes számmal eljött a sajtó, amelynek polgármester beszédét az alábbiakban ismertetjük lapunk olvasóközönségével: — Az 1935. évi költségvetés tervezetét mutatom be és ezzel kapcsolatban vázolni fogam a főváros pénzügyi helyzetét és azt az egyévi munkaprogramot, amelyet megvalósításra ajánlok. Elöljáróban ennek a költségvetési tervezetnek, illetve annak tárgyalási módjának akarom néhány jellemző vonását adni. Jellemző erre a költségvetésre, hogy azt egy pár évi szünet után ismét a pénzügyi bizottság tárgyalja. Meggyőződésem, hogy az abban helyet foglaló sok kiváló szakférfiúnak a hozzászólása a költségvetésre jótékony hatást fog gyakorolni. A másik jellemző vonás az, hogy a tárgyalás nyilvánosság mellett történik. Az eddigi zárt ajtók mellett való tárgyalásnak az a gyakorlati hátránya volt, hogy a főváros lakossága, amely nagyon behatóan érdeknyilvánosságát az új fővárosi törvény beengedte a szakbizottság ülésére. Ezek a külsőségek méltó keretet adtak a polgármesteri beszédnek, amely tak a polgármesteri beszédnek, amely, mint minden évben, ezidén is komoly, konciliáns, optimista volt és a főváros jövőjébe vetett rendületlen hitet tükrözte vissza. ló'dik a költségvetés iránt, nem tudott megfelelő tájékozást kapni, mert a hivatalos közlések természetszerűen szűkszavúak voltak és viszont a bizottsági tagok egy-egy elejtett megjegyzéséből felépített híradás rendszerint nem fedhette a tárgyalások hív szellemét. De a nyilvánosság jelenlétét nagyon fontosnak tartom alkotmányjogi szempontból is. Helyes az, ha a napsugár, fény és világosság besugározza egy közélet egész területét. Tiszta közélet másképp el sem képzelhető ! Szanálás és költségvetés — A harmadik jellemzője ennek a költségvetésnek az, hogy felette lebeg az úgynevezett szanálás. Az, hogy felette lebeg, azt jelenti, hogy a szanálási temek a költségvetésbe bedolgozva nincsenek. Nincsenek pedig azért, mert én kötve voltam a törvény által kötelezően előírt határidőkhöz és viszont nagyon természetes, hogy a főpolgármester úr a szanálás hatalmas tervezetével még nem készülhetett el. Kétségtelen, hogy a költségvetés és a szanálás között van valami eszmei kapcsolat. Mert hiszen a főpolgármester a bevételi és kiadási tételeket változtathatja, felemelheti, vagy csökkentheti és így az egész munkatervet is alapjaiban megváltoztathatja. Fel is merült az a gondolat a sajtóban, vájjon ilyen körülmények között nem hiábavaló-e a költségvetés részletes letárgyalása. Én azt hiszem, hogy nem hibavaló munka, mert egyebektől eltekintve, érdekes adatokat és hasznos szempontokat nyújthat a főpolgármester részére, aki a szanálás munkájában bizonyára készségesen fogja felhasználni azokat. A főpolgármesternek nemrégiben tett nyilatkozata arra enged ugyanis következtetni, hogy számít a tö-rvényhatósággal való együttes és eredményes munkára. A válság fordulóponton ? — főváros pénzügyi helyzetének ismertetésénél abból a kedvező gazdasági jelenségből indulhatok ki, hogy úgy látszik, mintha a válság fordulóponthoz ért volna és ha nem is állt be feltűnő javulás, legalább is rosszabbodásra nincs kilátás. Eizonyos gazdasági tünetek: így az ipar erősebb foglalkoztatottsága és a munkanélküliek számának némi csökkenése engedi ezt a kedvező következtetést és ez kihat természetszerűen a főváros pénzügyi helyzetére is. Örömmel állapíthatom meg, hogy a főváros idei bevételei körülbelül azonosak a tavalyi ugyanilyen időszak eredményeivel. Nevezetesen az adóbevételek körülbelül ugyanazonosak. Igaz ugyan, hogy a forgalmi-adó részesedés a fázisrendszer kiterjesztése folytán némileg esett, de ezt ellensúlyozza a fogyasztási adó nagyobb bevétele. A főváros vagyonának bevétele az idén is körülbelül annyi volt, mint tavaly. Négy év alatt 56.8 millióval kevesebb bevétel! — A főváros üzemeinek bevételei a tavalyihoz képest részben még emelkedtek is; hogy az üzemek mégis kevesebb hozzájárulást adnak a főváros központi pénztárába, ez nem a bevételek rovására írandó, hanem arra, hogy egy-két nagyüzemünk a néhány évvel ezelőtt felvett beruházó kölcsön törlesztését most kezdi el, illetve nagyobb mértékben folytatja. Az idei bevételek ilyen alakulása folytán a jövő évi költségvetés bevételi oldalát úgyszólván teljesen az idei mintájára lehetett megszerkeszteni. Ami a kiadásokat illeti, vezérelv a kiadásoknak további lefaragása volt. Ami azonban több oknál fogva meglehetős nehézségekbe ütközött. Már az idén is a tízszázalékos zárolást több esetben át kellett törni, mert Sipöcz Jenő ... De nem hallottuk tőle a sértett önérzetnek és a méltatlanul való megbántás tudatának azokat a tragikus és pathetikus hangjait sem, mint a szerdai közgyűlésen. Sápadtan és remegő hangon hivatkozott a polgármester az öt ért támadással szembem árra a tizennégy esztendőre, amelyet mostani pozíciójában nem érdemtelenül töltött el a főváros szolgálatában. Arra is hivatkoznia kellett a polgármesternek, hogy miféle esküt tett illusztris pozíciója elfoglalásakor. Mély hatást tettek valamennyi párton ezek a szavak, amelyek mindennél határozottabb színekkel jellemzik Sipöcz nemesveretű egyéniségét. . . * RJPKA FERENC NYUGALMAZOTT főpolgármestert hatvanharmadik születésnapján felkeresték Fonyódon U s etty Béla, Scheuer Róbert és Petracsek Lajos országgyűlési képviselők, a községi kormánypárt oszlopos tagjai. A fonyódiak részéről S z e g e d y Péter főszolgabíró vezetésével jelent meg a község tisztikara, a bélatelepi nyaralóegyesület pedig G erlóczy Zsigmond egyetemi tanár vezetésével köszöntötte a friss és fiatal R ipk a Ferencet. * GREGOROVICS ERNŐ SZÁZADOS, a kitűnő céllövőbajnok, Bertái a n f f y Blankának, Sipöcz polgármester kedves és népszerű titkárnőjének ura, első lett a Kaposvárott tartott agyaggalamb céllövő-versenyen és a dunántúli bajnok büszke címét hozta diadalmasan az értékes trófeával együtt haza. SZEMETHY KÁROLY DR. tisztifőügyész, aki külföldön töltötte szabadságát, hétfőn átveszi hivatala vezetését. * SZENTMIKLÓS1 JÓZSEF DR. tanácsjegyző, néhai való jó római jogi professzorunknak, Szentmiklósi Mártonnak a fia, nemcsak kitűnő tisztviselő, hanem, amit gyors karrierje és előkelő hivatali beosztása jutalmaz, hanem — szorgalmas és tudós férfiú is. Az az összeállítás ugyanis, amelyet a derék Szentmiklósi a megboldogult törvényhatósági tanács működéséről készített, ebből a szempontból is kiválóan érdekes. — Érdekes megfigyelni — írja Szentmiklósi, aki tudvalévőén elejétől végig jegyzője volt a tanácsnak — miképen tükröződik a törvényhatósági tanács működése a rideg számok ad ataib an, miképen látja a tanács működését az, aki egyetlen kivétellel a közel másfélszáz ülés mindegyikén elejétől végig jelen volt, de soha fel nem szólalt, csak figyelt és jegyzett: a törvényhatósági tanács jegyzője... * MINT MÁR MEGÍRTUK EGY ALKALOMMAL, ugyancsak Szentmiklósi adatai alapján, összesen 1U8 ülést tartott a törvényhatósági tanács, 3.9U6 volt a jegyzőkönyvi tárgyak száma, amit összesen Í93 órán keresztül tárgyalták meg a tanácstag urak. 3.835 oldalra terjed az összegyűjtött jegyzőkönyv, a 3.835 oldal jegyzőkönyvnek egy-egy oldalán 33 sor van, összesen tehát 126.555 sor, soronként pedig átlag 52 betű, összesen tehát 6,580.860-szor, illetve a jegyzőkönyv-másolatok elkészítésével együtt több, mint t i z e n hárommillió s z o r kellett az írógép billentyűjét leütni a jegyzőkönyvek írásához ... * A LEGSZORGALMASABB FELSZÓLALÓ S ip ö c z polgármester: 359 felszólalásával. Borvendég alpolgármester 162, Lib e r alpolgármester pedig 118 esetben szólalt fel. A tanácstagok sorában 278 felszólalással Csillár y András dr. vezet, legközelebb áll hozzá Révész Mihály, utánuk következik B üchl er J ózsef, majd Harrer Ferenc. Egyetlen törvényhatósági tanácstag volt, aki egyetlenegyszer sem szólalt fel, — hogy ez azonban ki volt, arról lojálisán hallgat — a mi kitűnő Szentmiklósi barátunk . . . * NEM IGEN TARTJÁK SZÁMON, hogy Budapest földesúr: többezer holdnak boldog birtokosa a főváros közönsége, ezen a címen vezető tagja a fővárosi mezőgazdasági bizottságnak, amelyben minden törvényhatóság területén tudvalévőén a mezőgazdasági érdekeltségek tömörülnek. A fővárost, mint földbirtokost ebben a mezőgazdasági bizottságban, a közgazdasági ügyosztály mindenkori vezetője képviseli. A polgármester a legutóbbi napokban rendeletet bocsájtott ki, amelyben közölte az arra illetékesekkel, hogy a mezőgazdasági bizottságban a fővárost, mint földbirtokost a közgazdasági ügyosztály új vezetője: Felkay Ferenc dr. tanácsnok képviseli. * NÉHA KIÜTKÖZIK AZ IRODÁKBAN körmölö tanács jegyző és fogalmazó urakból az oroszlánköröm: egyebet is tudnak fogalmazni, mint a hivatalos aktákat, tősgyökeres magyarsággal, frissebben és színesebben, mint a kuriális stílus megszokott nyelvezete. Egy vidéki újság került a kezünkbe, a Nyirvidék, melynek nemes irredentizmusára jellemző, hogy nemcsak a folyó évszámot jelzi, hanem azt is közli naponta a lap homlokán, hogy Trianon tizenötödik esztendejében sínylődünk ... Ebben az ízes magyar újságban írt Benedek Szabolcs székesfővárosi főjegyző úr egy poétikus cikkecskét az őshazáról, ahova visszasír az ő pesti lelke. Megemlékezik édesapjáról, Benedek Sándorról, a közigazgatási bíróság nagyhírű nyugalmazott másodelnökéről, aki az elmúlt napokban töltötte be nyolcvanadik életévét. Megénekli a cikk Nagykállót, a nyíri homokot, amely furcsán formálja ki a maga embertípusait. A Nyírség ősi gyermekmeséi csillannak vissza a gyermekkor ködös homályából, már csak a mesék emléke maradt meg: a sarkonforgó vár, a félig nyúzott kecske, a kis kakas . . . Hiába akarnak éket verni a magyar vidék és a magyar főváros közé! Egyek ők az édes anyaföld szer etetőben, amint azt a Pestre származott nyíri fi: Benedek Szabolcs főjegyző úr édes-bús visszaemlékezése is bizonyítja! * ERHARDT SÁNDOR PÉNZTÁRI ALIGAZGATÓ, néhai Gallina tanácsnok unokaöccse, a belügyminiszter engedélyével Kosztol dny i-ra magyarosította nevét.
