Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-07-28 / 29-30. szám

1934 julius 28. lUBUDAPEST i Tut a mélyponton ... Szemelvények a fővárosi statisztikai hivatal legutolsó gazdasági jelentéséből óta fokozat osa a apasztotta, úgy hogy a Beszkárt illetményszámlája az elmúlt négy év alatt több mint 28 százalékkal, közel 10 millió pengővel csökkent. A Beszkárt azonban nem elégedett meg pusztán a kiadások apasztására irá­nyuló intézkedésekkel, hanem az üzem gazdaságosságának fokozására szolgáló intézkedésein felül oly gyökeres reform életbeléptetésére tett kísérletet, amely­­alkalmasnak mutatkozott a gazdasági helyzet és a kereseti viszonyok romlása következtében visszaesett utasforgalom és bevételek további csökkenésének eny­hítésére. Beliató tanulmányok és előze­tes számítások alapján életbeléptette a közönség körében oly népszerűvé vált kisszakasz-rendszert, amellyel nemcsak az volt a célja, hogy a megcsappant utasforgalom növelését és ezáltal a kocsipark jobb kihasználását elősegítse, hanem egyúttal a bevételek nagymérvű csökkenését is enyhítse. A kisszakasz-rendszer életbeléptetése által az utazó közönségnek 25 százalék­tól 62 százalékig terjedő díjmérséklést, nyújtott a Beszkárt; ezt a rendkívüli kedvezményt a közönség általános ro­­konszenvvel és örömmel fogadta s ma már az utasoknak mintegy 40 százaléka kisszakasszal utazik és az 1934. évben az utazó közönség több mint 77 millió kisszakasz-érmét használt utazásra. A kisszakasz-rendszer kedvezően hatott az utasforgalom alakulására s igy az üzemben levő kocsik számát is fokoza­tosan növelték. A Beszkárt e nagyjelentőségű újítását élénk figyelemmel kisérték a külföldi nagyvárosok közúti vasutjai is. Mint ismeretes, Bécsben és Berlinben buda­pesti mintára léptették életbe a kissza­­kaszrendszert s ezenkívül számos közép­európai nagyváros szakemberei jöttek i el Budapestre a kisszakasz-rendszer ta­nulmányozása céljából. A kisszakasz­­rendszert 1933 augusztus 21-ével léptette életbe a Beszkárt. Ugyancsak az elmúlt év augusztusától kezdve rendszeresítette a Beszkárt, valamint kezelésében levő valamennyi közlekedési vállalat összes vonalaira érvényes, korlátlan utazásra jogosító kétpengős napijegyet. ■■■■■ — WW"--------­Drága-e a Széchenyi­­strand büfféje? — Az Uj Budapest tudósítójától — A Széchenyi-fürdő a székesfővá­ros egyik legszebb és legértékesebb objektuma. Strandfürdője fürdő­város-politikai és idegenforgalmi szempontból egyike a legfontosabb tényezőknek. A Budapesten üdülő és szórakozó külföldiek, vidékiek, de meg a pesti polgár is szivesen híisiil a Széchenyi-strand vizeiben. Minthogy panasz merült fel arra vonatkozólag, hogy a strand büffé­­jének árai a kelleténél magasabbak, szükségesnek tartottuk személyesen meggyőződni, helytálló-e ez a pa­nasz. Mint fogyasztók, elsősorban a kiszolgálásról s az ételek és italok mennyiségéről és minőségéről te­hettünk megállapítást s ez a meg­állapítás a büjfé gazdáit dicséri. Figyelmes, szolgálatkész, nesztele­nül dolgozó pincérhad, remek ételek, tökéletesen jegelt üdítő és hüsitő italok állanak a vendégek rendelke­zésére. A fizetésnél pedig kellemes csalódással állapítottuk meg, hogy az árak megfelelnek egy polgári vendéglő árainak s egyetlen ételnél vagy italnál sem haladják meg eze­ket az árakat egy fillérrel sem. A főváros szerencsés kézzel választot­ta meg a strand büfféjének bérlő­jét, kinek tökéletes szakértelemre valló üzletvezetése csak még ked­veltebbé, népszerűbbé teszi a stran­dot és nagymértékben hozzájárul lá­togatottságának fokozásához. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei figyelmezteti az augusztusi ne­gyedben lakást változtató fogyasztóit, hogy a költözések nagy tömegére való tekintettel a folytatólagos áramszolgál­tatást csak az esetben tudja biztosítani, ha a fogyasztók a költözést legalább két héttel előbb személyesen jelentik be az Elektromos Művek bejelentési osztá­lyánál: V„ H o n v é d - u t c a 22. szám alatt. A helyes adatok könnyebb meg­szerzése végett célszerű, ha a fogyasztó a legutolsó áramszámlát magával hoz­za. Ha a fogyasztó a bejelentések elvég­zésére megbízottját küldi el, a meg­bízottnak Írásbeli felhatalmazást kell felmutatnia. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Budapest életének, gazdasági, népese­dési és szociális viszonyainak alakulá­sát úgyszólván lépésről lépésre követik nyomon a székesfővárosi statisztikai hi­vatal havifüzetei. A hivatal igazgatójá­nak, Illyefalvi I. Lajos dr.-nak szer­kesztésében megjelenő statisztikai havi­­füzetekből egyaránt kitűnik a minden­kori közállapotok jobbra vagy rosz­­szabbra fordulása. A napokban megje­lent május havi számban közzétett ada­tok különösen figyelemreméltók, mert belőlük a gazdasági válság enyhülésé­nek és a forgalom emelkedésének szá­mos biztató tünete bontakozik ki és igy minden remény meg lehet arra, hogy a viszonyok lassú, de tartós javulása álta­lánosságban be fog következni. Néhány részletet idézünk itt a leg­utóbb megjelent havifüzetből és meg­szólaltatjuk a számokat, vájjon mit tudnak beszélni a főváros életéről? Budapest idegenforgalma évről évre növekedik jelentőségében. A folyó év május hónapjában különösen sokan ke­resték fel a magyar fővárost. Részben a Nemzetközi Vásár, részben a tor­nász-világbajnokság hozta ide az idegenek százait; de egyre jobban kiépülő idegenforgalmi szervezetünk és propagandánk nyomán Budapest szépségeit is sokan kívánták megismerni. A pünkösdi ünnepek idején vasúton és hajón, gépjárműveken egy­aránt érkeztek az idegenek csoportjai. A havifüzet adatai szerint 24.471 idegen szállt) meg május hónapban a budapesti szállodákban és pensiókban és az álta­luk itt töltött éjjelek száma 72.247 volt. íla nem csupán május hóban, hanem az év eleje óta érkezett 77.040 idegen számát a múlt év május végéig érkezet­tek 73.065-ös számával egybevetjük, kitűnik az idegenforgalom növekvő aránya. Ez a növekedés teljesen a régi Nagy­­magyarország határain kivül eső terü­letekről érkezőkre esik, akiknek száma májusban 10.705, az év eleje óta pedig 27.064 volt. Ezenkívül az év eleje óta érkezett 38.251 személy a vidékről és 11.725 személy a megszállt területekről. * A gazdasági viszonyok javulása ter­mészetesen nem egyszerre bontakozik ki minden téren. A posta forgalmában még nem mutatkozik a várható emel­kedés. A feladott levélpostai küldemé­nyek számában év eleje óta némi ha­nyatlás mutatkozott, a múlt évi 86.5 millióról a folyó évben 84.3 millióra esett vissza. Emelkedés csupán leg­utóbb, május hónapban tapasztalható, melyben a feladott levélpostai külde­mények száma a múlt évi 14.7 millióval szemben 15.2 millió volt. Teljesen ha­sonló a helyzet a feladott táviratoknál is, miután múlt év májusában 70.504, ez év májusában pedig 73.360 táviratot ad­tak fel a postahivataloknál. A csórna g­­forgalomban már állandó emelkedés mutatkozik. Az 1933. évben május vé­géig 1,583.000 csomagot, ez évben pedig az első öt hónapban 1,692.000 csomagot vettek át továbbításra a budapesti pos­tahivatalok. Némi csökkenés mutatkozik a posta­utalványforgalom összegében, év eleje óta a folyó évben 44.8 millió pengőt ad­tak fel postautalványon Budapesten; — 1.7 millióval kevesebbet, mint tavaly — de viszont a 231.8 millió pengő összegű postatakarékpénztári csekkbefizetés 11 millió pengővel múlta felül a tavalyit. Nagy emelkedést mutat a telefonbeszél­getések száma a múlt évihez képest. Az előfizetők telefonjainak és a postahiva­talok nyilvános telefonállomásainak he­lyi beszélgetési forgalma a múlt év első öt hónapjában 42.8 millió, a folyó év május végéig pedig 44.2 millió volt. Az ez évi május havi 9.4 millió beszélgetés is hatszázezerrel múlta felül a tavalyit. * A fogyasztás válságának enyhülésére és a termelő munka megindulására en­gednek következtetni azok az adatok, melyek az áruforgalom növekedéséről számolnak be. 1933 első negyedében 14.6 millió, 1934 első negyedében már 16.6 millió métermázsa áru érkezett vasúton és hajón a fővárosba. De emelkedett a fővárosból elszállított áruk mennyisége is, az 1933. évi 2.9 millióról ez évben 3.8 millió métermázsára. Lényegesen nőtt a gabonanemüek forgalma és az élelmi­cikkek felhozatala. Emelkedett azonban az ipari nyers-, segédanyagok és kész­áruk forgalma is. A budapesti lakosság élelmiszerfo­gyasztásának emelkedésére jellemző a nagyvásártelep forgalmá­nak alakulása, ahova 1933 első öt hónapjában 328.000, 1934 első öt hónapjában pedig már 406.000 mázsa élelmiszert hoztak fel. Különösen megnövekedett a burgonya, zöldfőzelék, déligyümölcs és a tejtermékek felhoza­tala. * A munkanélküliség alakulásáról sajnos nem tudunk teljes képet adni, azonban annak csökkenésére jellemző néhány adat. A budapesti hatósági munkaközvetítőhöz 1933 májusában 2049, 1934 májusában pedig már 3187 munka­adói megbízás érkezett. Az év eleje óta adott 11.408 megbízás 4279-cel haladta meg a múlt évi megbízások számát; igaz, hogy a munkásmegbizások száma is emelkedett, de ennél kisebb mérték­ben. Elhelyezést nyert ez utón 1933 má­jusában 1811, 1934 májusában pedig 2960 munkakereső. Év eleje óta 4349-cel .több elhelyezés történt, mint fiz plőző évben. A munkanélküliség csökkenését mu­tatták a szakszervezetek nyilvántartásai is. A magyarországi szakszervezeti tanács által nyilvántartott munkanélküli szak­munkások száma 1933 májusában Buda­pesten és környékén 16.156, 1934 májusá­ban pedig már csak 13.520 volt. A ke­­resztónyszocialista szakszervezetek 1933 májusában 1184, 1934 májusában pedig 948 munkanélkülit mutattak ki. A leg­több" szakszervezeti munkanélküli az építőiparban, a faiparban, a nyomda­iparban és a vasiparban van, de számuk a faipart kivéve mindenütt lényegesen csökkent. * A munkaalkalmak emelkedésére és a munkanélküliek fokozatos elhelyezkedé­sére vall a kerületi elöljáróságok által kiadott munkakönyvek száma. Az 1932. év első öt hónapjában 2582, az 1933. évben ugyanezen idő alatt 2754. 1934-ben pedig már 4284 munkakönyvét adtak ki a kerületi elöljáróságok. Ta­­noncszerződések is nagyobb számban köttettek, mint a múlt évben: 1934 má­jus végéig az év elejétől 489 tanoncszer­­ződést kötöttek, ugyanezen idő alatt 1933-ban csupán 369-et. * Az ipari termelés alakulására kétség­telenül kedvező hatással lesz az a kö­rülmény, hogy a gazdasági válságban igen nagy szerepet játszó agrárolló a legutóbb lényegesen ösz­­szébb csukódott. 1933 május végén 12.80 pengő volt a 80 kilogramos pestvidéki búza tőzsdei ár­maximuma, 1934 januárjában 7.20, má­jus végére pedig 14.30 pengőre emelke­dett. Hasonlóképen nagy emelkedés volt a többi szemestermények (rozs, árpa, stb.) árában is. A magyar tisztántuli tengeri ármaximuma a múlt év májusá­ban 7.10 pengő volt, ez év május végéig 11.75 pengőre emelkedett. * A gazdasági válság kimélyülésével járó elszegényedés és bizonytalanság megállította a bankokban elhelye­zett takarékbetét-állomány gyara­podását. A postakarékpénztár és a 12 legnagyobb budapesti pénzintézet takarékbetétállo­mánya 1932 májusában 510.1 millió, 1933 májusában pedig 509.1 millió pengő volt. A takaréktőkeképződés megindulá­sát jelzi tehát a fenti pénzintézeteknek 553.2 millió pengős takarékbetétállomá­nya 1934 május havában. Nem hallgat­ható el azonban emellett a folyószámla­betétek állományának csökkenése sem, mely állomány az 1933. évi 679.2 millió­val szemben 1934 májusára 644.2 millió pengőre apadt. Ez utóbbi jelenség oka a valutaforgalmi korlátozások következ­tében a külföldi értékekben elhelyezett folyószámlabetétek állagának csökkené­sében rejlik. * A székesfővárosi statisztikai hivatal legutóbb megjelent havifüzetóből kira­gadott néhány adat kétségtelenül azt mutatja, hogy a reánk nehezedő válságos idők mélypontját már elértük, sőt azon talán már túl is haladtunk és ha a viszonyok javulása, mely a gazda­sági élet egyes területein már hónapok óta tart, még nem is következett be minden téren, a biztató előjelekből re­mélnünk kell, hogy életviszonyaink a jövőben, habár lassan, de mégis javulni fognak. ß Vásár hirdetései Ul bonyodalom a Hirdető uaiiaiai turcsa szerepe «űrül — Az Uj Budapest tudósítójától — Ezelőtt három hónappal szóvátettük azokat a kifogásokat, amelyek a Fővá­rosi Hirdető Vállalatnak a Nemzetközi Vásár területén való hirdetései körül felmerültek. Illetékes helyről származó nyilatkozat kapcsán közöltük azt is, hogy a Nemzetközi Vásáron a hirdetési jog hasznosításáért a Vásár vezetőségé­nek hatezer pengőt fizetett a főváros — szemben azzal a ténnyel, hogy a Vá­sár vezetősége a múltban tulnyomórész­­ben csak ígéretet kapott, pénzt annál kevesebbet. Ezen közlemény során -— amelyről hangsúlyozzuk, hogy annak információ­ját illetékes helyen kaptuk — a Balogh Sándor hirdetőiroda most annak közlé­sére kér fel bennünket, hogy nem való, miszerint az előző években, amikor a hirdetési jogosítvány magánhirdetőiro­dák kezében volt, ezek a magánhirdető­irodák a vásár igazgatóságával szem­ben fizetési kötelezettségüknek nem tet­tek eleget. A Balogh Sándor hirdető­iroda, amely egyike a szakma legjobb nevű cégeinek, az előző években a Nem­zetközi Vásár hirdetőterületének egye­düli bérlője, a Nemzetközi Vásár igazga­tóságával szemben fennállott anyagi kötelezettségének mindenkor eleget tett. Ennék bizonyítására megküldötte az iroda jogi képviselője szerkesztőségünk­be a Nemzetközi Vásár hozzájuk inté­zett levelét, amely megállapítja, hogy az Uj Budapestben közölt adatok csak téves információk alapján jelenhettek meg és közli azt is, hogy három egy­másután következő éven át bérelte a Balogh-iroda a Nemzetközi Vásár terü­letén a hirdetési jogot és úgy ezen, mint egyéb kapcsolataik során az iroda a Nemzetközi Vásárral szemben vállalt kötelezettségeit mindenkor, mindenben a legpontosabban teljesítette. Az Uj Budapest minden vonatkozás­ban jóhiszemű cikkének illetékes hely­ről származó azon állításával szemben, hogy a Fővárosi Hirdető Vállalat nem kereste a Nemzetközi Vásár területén való hirdetési jog megvásárlását és a Vásár vezetősége kérte fel a főváros illetékes tényezőit, hogy a Vásár terü­letén monopóliumszerűén rábízhassa a hirdetések felvételének jogát hatezer pengőért a főváros üzemére, azt álla­pítja meg a Nemzetközi Vásár vezető­sége nevében Vértes ügyvezető alelnök és Hallóssy igazgató, hogy a tényállás nem igy van. A Nemzetközi Vásár ve­zetőségének tudomása szerint a Fővá­rosi Hirdető Vállalat azzal a kéréssel fordult a Vásár előtt a főváros polgár­­mesteréhez, hogy a Vásár céljára kije­lölni szokott városligeti közterületet csak abban az esetben engedje át vásár­rendezés céljaira, amennyiben a Vásár vezetősége ezen a területen a hirdetés jogát a Hirdetővállalat rendelkezésére fogja bocsájtani. Ezen előzmények után indultak el a főváros közvetítésével a tárgyalások, amelyek a Fővárosi Hir­dető Vállalat megbízásához vezettek. Ily körülmények között természetsze­rűen megállapítjuk, hogy cikkünknek a Balogh-iródára vonatkoztatható kri­tikai része tárgytalan, aminthogy cik­künk a szóbanforgó iroda nevét sem említette s azt is megállapítjuk, hogy a Balogh-iroda a fővárosi napilapokban megjelent attól a hirdetéstől, amelyben egy ismert lipótvárosi ügyvéd jelentke­zésre szólitja fel mindazokat, akiknek a főváros hirdetővállalatának működé­sét illetően a Nemzetközi Vásárral kap­csolatosan kifogásuk van, távol van, azt nem kezdeményezte és ahhoz semmi köze nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom