Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-07-28 / 29-30. szám
UJ BUDAPEST 1934 julius 28. Az ötvenezres Az uj Közszállitási Szabályzat és a tőváros Irta: MÜLLER ANTAL Előttem a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter és a magyar királyi belügyminiszter 50.000/1934. K. M. számú rendelete, amely a két miniszter együttes aláírásával a közszállitásokról és a hazai beszerzés kötelezettsétjéről szól. Röviden a Közszállitási Szabályzat revíziójának nevezett kormányrendelet, amely a legutolsó, a 100-ik pragrafus szerint 1934. október elsején lép életbe, megszünteti a régebbi Közszállitási Szabályzat (121.000/1929. K. M% számú rendelet), valamint a Közszállitási Szabályrendelet (88.500/ 1929. B. M. számú rendelet) érvényességét azzal, hogy a hatályban levő általános részletes és különleges feltételek, amennyiben a jelen rendelet rendelkezéseibe nem ütköznek, további intézkedésig hatályban maradnak. Ha nem lennének elkoptatva a nagy szavak a politikai élet fórumain, akkor azt mondanám, hogy a három hónap múlva érvénybe lépő uj Közszállitási Szabályzat fordulópontot jelent a magyar ipar, elsősorban a kézműipar életében. Az Uj Budapest hasábjain nem szükséges az uj Közszállitási Szabályzatot ismertetnem, ezt elvégezte már régebben a lap érdemes szerkesztője azokban a cikkeiben, amelyekben a miniszter által annakidején leküldött, akkor még csak tervezetként szereplő rendelet egyes vonatkozásait ismertette, különösen abból a szempontból, hogy azok a fővárosi intézmények, hivatalok és üzemek megvilágításában mennyiben hasznosak a közre. Arra is rá kell mutatnom, hogy az Uj Budapest a szabályzat megjelenését közvetlenül megelőző tárgyalásokról, amelyek a kereskedelmi minisztériumban az Országos Ipartanács kebelében folytak, mindenkor megemlékezett, hűségesen beszámolva arról is, hogy szerény erőmhöz és tehetségemhez képest, mint a kereskedelem és ipar hivatott képviselője, hogyan küzdöttem ezeken a tárgyalásokon, de általában az önkormányzat fórumain is, hogy az uj Közszállitási Szabályzat az legyen, aminek készült: komoly és hivatott védelmezője a hatóságoknál a kisipar érdekeinek a kartelirozott. nagyipar és bankérdekeltségek falanxaival szemben. Az Uj Budapestnek nincs helye arra, hogy különben is a kizárólag az iparosokat érdeklő részleteket: hogyan kell letenni a bánatpénzt, miképpen kell kibocsájtani az ajánlati felhívást, mi a döntés határideje, melyek a figyelembe nem vehető ajánlatok és az odaítélés általános elvei, mi az a megosztott odaítélés, hogyan kell a szerződéseket megkötni, hogyan tárgyalhat a hatóság az ajánlattevővel, melyek a jogorvoslati fórumok, hogyan kell a szállítási munkát megkezdeni és általában a szerződést teljesíteni, hogy állunk a számlák kifizetésével, melyek a kizárási eljárásnak különböző fórumai, — ismertesse újólag. Ehelyütt az uj Közszállitási Szabályzatnak inkább azokkal a rendelkezéseivel foglalkozom, amelyek az autonómia vonatkozásaiban is fontosak és érdekesek. Arra akarok ezenfelül rámutatni, hogy az autonómia különböző fórumain helyetfoglaló iparos érdekeltségeknek, akár hivatalos megbízásból, akár egyéni címen foglalnak helyet a törvényhatósági bizottságban, illetőleg a szakbizottságokban, önmagukkal és az iparostársadalommal szemben lelkiismereti kötelességük vigyázni arra, hogy az uj Szabályzatot a városházán a legmesszebbmenően, a legpontosabban, az iparos és kereskedő érdekeknek a legmegfelelőbben hajtsák végre. A száz paragrafusból álló szabályzat 51. pontja a kisipar részére biztosított kedvezményekkel foglalkozik. Az uj Szabályzat ezen paragrafusát tartom én a kisipar szempontjából a városházán a legfontosabbnak. Tudják iparostársaim, de mindazok az önkormányzati fórumok is, amelyeken több, mint egy évtizede állandóan szót emeltem a kisiparosérdekek mellőzése miatt, mennyire fontos, hogy végre van norma, amelyhez a városházi hatóságok kötelesek tartani magukat. Az én szerény véleményem az, hogy ez az 51-ik paragrafus, főleg annak 1. pontja a kézműipar reneszánszát jelenti, Budapesten. All ez különösen a felruházó iparra: a szabókra, cipészekre, stb., de az asztalos-, bádogosstb. iparosokra is, mindazokra, amelyeket ez a nagyszerű 51. pragrafus részletesen felsorol. Uj éra kezdődik a kisipari foglalkoztatás szempontjából a városházán, meglazulnak a régi kartel-összeköttetések, hogy egyik napról a másikra azután teljesen meg is szűnjenek. Az autonómia fórumait áthatja a kisipar védelmének az az érdeke, amelyet ez a kisipar a főváros egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb adófizető társa dalmi rétege, már régen megérde melt volna. Az 51. paragrafus 1. szakaszánál nemkevésbbé fontosabb a 2. szakass sem, amely a helyi vállalkozók számára nyújt előnyt megfelelő minőség és nem lényeges árkülönbözei mellett. A főváros ajánlati feltételei régebbi idő óta magukban foglalták^ a helyi vállalkozók kötelező előnyét más helységbeliekkel szemben, azonban ez az elv legutóbb elhalványult, hogy csak a Mátyástemplom kőfaragási munkáit említsem,. A budapesti vállalkozóknak a jövőben nem kell attól félniök, hogy kisebb munkabérrel dolgozó vidék vállalkozók előnyben részesülnek velük szemben. Mit említsek még, mint igen fontosak? Talán a 47. paragrafust, amely a valószerüség és olcsóság elveinek szerencsés öszetétele. Emlitsem-e a 65. szakaszt, amely az ajánlatban megjelölt munkabérek fizetését teszi kötelezővé a munkásokat illetően, kötbér kikötésével, megakadályozva ezzel a munkások kiuzsorázását? Emlitsem-e a 81. szakaszt, amely közli, hogy 30 nap alatt ki kell fizetni a kiállított számla összegét? Utaljak-e a 85. paragrafusra, amely a hazai beszerzés kötelezettségét írja elő, minden eddiginél erősebb és hatékonyabb formában1? Mint előbb is kijelentettem, nincs szándékomban végigmenni részletesen a Közszállitási Szabályzat fontosabbnál-fontosabb rendelkezésein. Hála és köszönet a belügyi és a kereskedelmi minisztereknek, akik ezt a rendeletet annyi esztendei halogatás után végre csakugyan kiadták és meghatározták annak életbelépési terminusát is (hány olyan érvényes és szabályszerű utón létrejött törvény és rendelet van, amely még mindig nincs életbeléptetve, holott azokra igen nagy a szükség!). Be hála és köszönet az iparos osztály minden igaz barátjának és harcosának, akik vállvetett erővel harcolták ki ezt a rendeletet, amelyről cikkem utolsó szavaiban is csak azt ismételhetem: a kisipar reneszánszát jelenti! Db komoly ellenvetése nem lehet. Átszállás a Margithid lépcsőjénél a legegyszerűbb, de némileg kényelmetlen megoldás. A közvetlen bef'ordulóval a Margithidról és esetleg az Üstökös-utcán is, átlag rövidebb az ut. Minkenképpen jobban eloszlik a forgalom és megmarad a Török-utca fordulója. A Gellért gyógyszálló egy nagy „kurszalon“, — itt pezsgő az élet, — nem lehet nyugalom. A komoly, tömeges gyógyfürdővendég befogadására a Császárfürdőnek van alkalmas környezete és légköre. Több gyomor többet fogyaszt és jár ebből^ a kurezalonba. Nem beszélek uj gyógyszállókról, csak elég legyen — megfelelő helyen — az ágy, az anyagi megértés, a zavartalan átjárás az utcán, valamint lehetőleg a terászos átjáró a szállóból a fürdőbe, meg a lombos napos parkba. így képzelem el ezt a Császárfürdőben, — alig számottevő költséggel. A József hegyi-, a Pusztaszeri- és a Doberdo-ut védelmi vonalaiba, legrövidebben — pont a Császárfürdő parkos hegyoldalán vezet majd fel az ut. az 1908 év óta vajúdó Kavics-utca rendezésével. Nem tételezzük fel — az úgynevezett vezérkari határról a légi támadást, a Mátyáshegy, meg a Szemlőhegy virányos berkein keresztül. Minderről megfeledkezett a házadómentesség tárgyában kiadott rendelet. A Császárfürdő fejlesztésének előmozdítása még a megfontolás tárgyát sem képezi, és hol marad Óbuda gyáriparának építkezése? Hogyan épüljenek be az engedélyezett hajmeresztőén üres, emberöltőn szomszéd nélkül maradó tűzfalak. ha nem házadómentesség gél? Mikor szűnnek meg, a sáncépités korából öröklött, szűk, zártsorú utcák? És hol van az ellenséges repülőgépek kellő fogadására kész úthálózat, meg a kellő vegyipar Budapesten? Óbudai problémák Aé** r r f *» Hí rr £ „ t ■ ■■ rr Ifi ■ Csaszarfurdo es a jovo háborúja Irta: nemes NÁTLY IGNÁC ny. ezredes Meg kell világítanunk — újabb vörös, oláh, trianoni behódolások elejét veendő — az álcivilizáció és a kereskedelmi konkurrencia okozta világháborúban alkalmazott légi támadások ellenszerét, a vegyi gyáriparból kifejlődött gázvédelmet, — legalább is, szép székesfővárosunkra vonatkozóan. Mérges és egyéb gázok nagymenynyiségben a levegő áramlásával, külön szerkezetekkel, gránátokkal, gyújtókkal és az eddigi lövegekkel, bombákkal egyetemben is, a kívánt helyre irányíthatók. A mérges gázok megtámadják a lélegzési szerveket, a szem kötőhártyáját, sőt a test bőrét. A köd- vagy felhőképző gázok kizárólag, valamely tárgy — város, gyár, hid — vagy hadművelet leplezésére szolgálnak és gyakran puszta megjelenésükkel nagy riadalmat, okoznak. Nehezebb fajsúlyú gázok a föld lejtője és alja felé, a könnyebbek, valamint a melegek felfelé terjeszkednek, — a szellő szétoszlatja. — a köd, viz magához vonzza őket. Szélcsendes hely, pince, mély ut, szűk magas zártsorú utca, vagy udvar — mérges gázok elárasztásával — hetekig meg közelíthet etlenné válhat, gázálarc nélkül. A budai hegylánc, a Duna és^ a nagyrészt északnyugati légáramlás, némileg természetes védelmet nyújtanak a gázokkal szemben. Budapest nagy körutainak, a Dunapartoknak, valamint a közvetlen hegyvidék úthálózatának gondos kiépítése a legfőbb tényezők Budapest egész területének védelmében, mindenféle harci támadás tekintetében. A harci gázok nélkülözhetetlenné váltak, — ezért ma már mindenkinek ismernie kell, legalább az alapfogalmakat. Egyébként a gázálarc megfelelő ruházat és vegyszer alkalmazásával — kellő védelmet nyújthat — mindenféle gázmérgezés ellen. # Óbuda a jövő háborúját tekintve — és az élet állandó háború — két részre osztható: az iparosvárosra és a fürdővárosra. A Császárfürdő a szűk Zsigmond-utcában lezsinegeli Óbuda életerét, forgalmát, azért jogos a Császár fürdő halálra ítélését követelni, — de csak azért, hogy hamujából Phőnixként — Budapest második felhőkarcoló palotája — felemelkedhessék, munkát és életet osztogatva. Csodájára járjon a világ Óbuda fürdővárosának, Gülbaba sírjától Schmidt Miksa viharverte klastromáig. A Császárfürdő fürdővárosi jellegét másképpen, mint a közúti forgalom teljes kizárásával a Zsigmondutca szíik részéből nem lehet megoldani. Ennek ilyértelmü átvezetése ellen az Újlaki rakpartra, senkinek Tóth Lajos pala- és cserépfedő-mester Vállal: Eternit-, cserép-, facement- és bőrlemezfedést, tetők jókarbantartását és tatarozását BUDAPEST, IX., KÖZRAKTÁR U. 24 Telefon: 87-7-27 STESHER és SZEMPER Cégtulajdonos; Steiner Mór Disz-, templom-, szobafestőn és mázolóh Budapest, IX., ILIoi-ut 57 Telefon: 30-6-29 Rekord-rolifilm 26° Sch. 6X9. 8 SeSvéteBes P 1.40 Amatőr felvételek kidolgozása elsőrendű kivitelben REKORD foto szaküzlet, VS8, Kyár-utca 10. Telefon 40—4—03 LOPOS GYULA BUDAPEST Hl-, BÉCSI-UT 85. SZ. Iskolapadok, tornaszerek, játszótéri berendezések, teniszütők és hajlitoit sportcikkek TELEFONSZÁM: 62—5—05 JOBB A RADIO T U N G S R A M RÁDIÓCSŐVEL
