Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-07-14 / 28. szám

6 UJ BUDAPEST 1934 julius 14. Egy könyv, mindenki számára. Bu­dapesti Hivatali Útmutató cimen Radó Richárd és Gárdonyi Jenő városházi újságírók szerkesztésében díszes kiállí­tású, rendkívül értékes könyv jelent meg, amely mindenki számára nélkü­lözhetetlen, akinek elintézni valója van a főváros hivatalaiban. A könyv előszavát Sipőcz Jenő polgármester irta és rámutat arra, hogy az útmu­tatóban a nagyközönség kimerítő fel­világosítást kap mindarról, amit a vá­rosházi közigazgatásról gyakorlati szempontból tudnia kell. A könyv köz­érdeket szolgál, mondja a polgármes­ter, hézagpótló munka a maga nemé­ben és ez okból mindazoknak a figyel­mébe ajánlja, akik a városi közigaz­gatás ügyvitele iránt érdeklődnek. Az útmutató könyvárusi utón mindenütt beszerezhető. Tóth Lajos pala* és cserépfedő-mester Vállal: Eternit-, cserép-, facement- és börlemezfedést, tetők jókarbantartását és tatarozását BUDAPEST, IX., KÖZRAKTÁR U. 24 Telelőn; 87-7-27 Rekord-rollfilm 26° Sch. 6x9. 8 felvételes P 1.40 Amatőr felvételek kidolgozása elsőrendű kivitelben REKORD foto szaküzlet, VII, Kyár-utca 10. Telefon 40-4-03 Hunyadi János természetes keseriiviz as emésztőszervek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban sem hiá­nyozhat. Hatásában felülmúlhatatlan SSUEHMER IHDRáS, BUDAPEST CSALÁD! HAZUK RÉSZLETFIZETÉSRE BUDAPEST körn; kén nagy választékban fővárosi tisztviselőknek Engel László VII., Rottenbiller-u. 6/B. Telefon: 35-1-54. mérnökök, építési vállalkozók BUBAPEST, vili., Népszinnaz-u. 13 Telelőn: 43-1-44 Igyunk „Haimar-uizet! Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (L, Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03) Ha Ön ideges vagy szívbeteg, fogyasszon Mézmaltin tápszert kávé helyett. Kapható minden drogéria és füszerüzletben ! úAZDMJfűi £lET Miért csökken a gázfogyasztás ? El kell határolni a gáz és a villany fogyasz­tási területeit és Intenzív gázpropagandát kell kezdeni a nemfogyasztók körében! — Az Uj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági bizottság zár­­számadási közgyűlései egyáltalá­ban nem voltak alkalmasak arra, lio gy a fővárosi üzemek fontosabb­nál fontosabb problémáit megvita­tás tárgyává tegyék, annál ke­vésbé, mert az üzemek, — elsősor­ban a nagyüzemek — zárszámadá­sának az a része, amely a közgyű­lés elé kerül, nem eléggé részletes arra, hog-y annak számoszlopai kö­zött azok is eligazodjanak, akik nem tökéletes szakemberek. Holott a nagyüzemeknek vannak olyan zárszámadási problémái is, ame­lyek hosszabb zárszámadási vita esetén érdekelik a törvényhatósági bizottságot. Egy ilyen nagyfontos­­ságu részlete az üzemek zárszám­adásának a gázfogyasztás hanyat­lása, amelyet a Magyar Gázmüvek Országos Szövetsége ezévi közgyű­lési jelentése alapján közlünk. 1930—1933. között 5.2%-kal csök­kent Budapest gáztermelése. 1930- ban 96.671.200, 1931-ben 97.270.100, 1932-ben 94.752.800, 1933-ban 89,813.200 köbméter gázt termelt a fővárosi gázgyár. 1,620.744 mázsa kőszenet, 540.818 mázsa barnaszenet és 67.804 mázsa kokszot dolgozott fel az el­múlt esztendőben a budapesti gáz­gyár, amelyből 59,993.100 köbméter köszéngázat, 1,935.600 köbméter viz­­gázat, 27,884.500 köbméter generátor­— Az Uj Budapest tudósítójától. — Bad-Aussee-ben a múlt héten az európai nagy útügyi vállalatok út­ügyi bemutatót tartottak, amelyen a kereskedelemügyi minisztérium és a főváros útügyi szakértői is meg­jelentek. A bemutatón megismertet­ték — nagyobbrészt a megépített próbauton — tiz európai államból odaérkezett hivatalos kiküldöttek előtt azokat a legújabb útügyi ta­lálmányokat, amelyeket az egyes országokban kivánnak a szabadal­makat és gyártási eljárásokat tu­lajdonukban biró érdekeltségek népszerűsíteni. A kies osztrák für­dőhelyen bemutatásra került útügyi találmányok közül a legjelentőseb­bet, a vasból készült ut építését kü­lönleges buzgalommal vizsgálták meg a magyar küldöttek, annál is inkább, mert a gyártási licencet az Állami Gépgyár már megszerezte és minden remény megvan arra, ho^y az uj, igen ötletes és érdekes útépítési eljárás a közeljövőben már Budapesten is alkalmazásba kerül. gázat, 1,318.917 métermázsa kokszot, 104.339 métermázsa kátrányt és 19.000 köbméter különféle ammó­niái kot állított elő. Kétségtelen, hogy az általános gazdasági leromláson túlmenően a gázfogyasztás csökkenésének jelen­tékeny tényezője a villanyáram versenye. Budapesten természetsze­rűen ez a verseny nem éleződik ki, hiszen úgy a Gázmüvek, mint az Elektromosmüvek ugyanazon kéz: a főváros birtokában vannak. Ahol azonban magánkézben van mind a két mű, azt látjuk, hogy a gázfo­gyasztás jelentékenyen visszaesik. így például Miskolcon 1930-ban 844.470 1931-ben 818—680, 1932-ben 758.750, 1933-ban mindössze 594.040 köbméter gázt fogyasztottak, a csökkenés tehát négy esztendő alatt 21.7%, vagyis a fogyasztás csaknem egynegyedével esett vissza. Ezek a számok meggondolásra késztetnek atekintetben, hogy a fő­városban hogyan kellene elhatá­rolni a gáz és az elektromos ár am fogyasztási területeit, és nem len­ne-e felesleges a gázgyárba invesz­tált tőkék megmentése érdekében fokozott propagandát kezdeni a nem fogyasztók körében; kétségte­len lóvén, hogy a gázfogyasztás csökkenésének egyre jelentékenyebb méretben az elektromosáram kon­­kwrenciája az oka. A találmány lényege az, hogy a betonalapra néhány centiméternyi négyzetekből álló vashálózatot fek­tetnek, annak hézagait pedig felü­leti kezeléssel bitumennel kitöltik. A vasból épitett útnak felülről olyan képe van, mintha acélhálóza­ton szaladnának a kocsik. Jelentő­sége az uj épitési eljárásnak külö­nösen a hegyi utaknál igen nagy, mert az intenzív tapadásnál fogva sokkal könnyebb és veszélytelenebb még esős időben is a rajta való ha­ladás, mint az eddig használatba vett különféle találmányok alapján épült utakon. Már tárgyalások indultak meg atekintetben, hogy a főváros egyik erőslejtésü hegyiutján, valószinii­­leg a Budakeszi-utón kipróbálják az uj találmányt. Négyzetméteren­ként tizenkét pengőbe kerül ez az uj, Ausztriában meredek lejtésű al­pesi utaknál kiválóan bevált útépí­tési módszer, melynek használatba­vételénél az is latba esik, hogy ko­pása igen lassú, évenként alig né­hány milliméter. Még mindig elégedetlen a Kamara az Élelmiszer üzemmel. Az elmúlt na­pokban jelent meg a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamarának az elmúlt esztendőről a kereskedelemügyi minisz­terhez intézett jelentése. A jelentés szerint a hatósági üzemek kereske­delmi téren az elmúlt évben is sok bajt okoztak és rengeteg panaszra ad­lak okot. Majd igy folytatja a jelentés: A kereskedelemre nézve sérelmes ható­sági üzletek között legelső helyen Bu­dapest székesfőváros Községi Élelmi­szerüzeme áll. Sajnálatos, hogy a szé­kesfőváros még mindig indíttatva érzi magát arra, és eddigelé legalább sem­miféle érveléssel nem volt eltérithető­­attól, hogy élelmiszer detailkereskedést saját számlájára folytasson. Az ársza­bályozás jelszava, mely fenntartásának jogcíméül szolgál, merőben téves, nem­csak azért, mert az Élelmiszer­üzemtől mi sem áll távolabb, mint az árszabályozó hatás, de azért is, mert ez az üzem árakat szabályozó tevé­kenység kifejtésére nem is képes, hanem legfeljebb arra, hogy ritka esetekben áralákinálással, amire a fővárosi in­tézményeknek való monopolisztikus szállítások képesítik, egészségtelen ver­senyt okozzon a legális kereskedelem­nek. A kereskedelem nem tehet mást, folytatja a küzdelmet az óhajtott cél: a székesfőváros hivatalos élelmiszer­­árusításának megszüntetése eléréséig. Az Országos Tejgazdasági Szövetség köz­gyűlése. Csütörtökön tartotta meg az Or­szágos Tejgazdasági Szövetség közgyűlését, derlei Lajos szövetségi elnök megnyitó­jában kifejtette, hogy a szövetség tevé­kenységének irányvonalát az általános gazdasági helyzet és a tejgazdaságnak eb­ből folyó különleges helyzete szabták meg, melynek előterében a tejfor­galom szabályozásáról szóló rendeletek és ezzel kapcsolatos kérdések álltak. Az 1932. év tavaszán lépett életbe a székesfőváros és környékére — tejellátás tekintetében — a kötött forgalom. Az azóta eltelt idő ta­pasztalatok szerzésére nyújtott alkalmat, melyek igazolták a szövetség által évek óta képviselt követelmények helyességét. Ezek sorába tartozik, hogy e nagy fogyasz­tási terület tejellátását az üzemi tej rendszerén kell felépíteni. Mint hivatalos adatokból is megállapítható, a tejellátást egyre nagyobb mértékben a szigorú közegészségügyi felügyelet alatt álló vállalatok helyett a belterületi ég aszfalttehenészetek, valamint tej­csempészek végzik. Rögtön hangoztatta a szövetség azt is, hogy a tejpiac rendezése érdekében a fogyasztási és ipari tej ára közti különbözetet csök­kenteni kell. Ezért létesült az árkiegé­­szitő alap, melynek egyre fokozódó jelentő­ségét igazolja az a körülmény, hogy állan­dóan növekedő vajexportunk a világpiaci árak mellett csak rendkívül alacsony érté­kesülést és ennek megfelelőleg alacsony ipari tejárat tesznek lehetővé. Nemcsak a tej vállalatok, de a tejtermékipar is nehéz körülmények között dolgozott az elmúlt év­ben. Az évek óta sürgetett sajtrendelet még mindig nem jelent meg, ami a kontáripar­nak térhódítását eredményezi. Az elnöki megnyitó után V a 1 k ó Rudolf dr. ügyve­zető-igazgató előterjesztette a szövetség mű­ködéséről szóló 1933. évi jelentést. STEINER és SZIMPER Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-, templom-, szobafestőd es mázolod Budapest, IX., Üilői-ut 57 Telefon: 3Q-6-29 Ámon Antal és Fiai ut-, csatorna- és befon - épltésl vállalkozó Budapest, Vili., rufó-ulca 10 Telelőn: 30-3-85 Ujj felírások s Papíráruk szállítására a székesfőváros üzemei részére. Határidő: 1934. évi julius. hó 31-én d. e. 11 óra. Az Uj Budapest minden héten azombaton reggel Jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. * A »zerkesztésért é« kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. PEBPECEN Étterem Déli menü, a polgári étteremben P Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. 120 ANGOL PARK A terrasz étteremben főúri BRHBHHHHHBHHBHHBHIHHIH ételek, magyar-francia a legkellemesebb esti szórakozóhely konyha polgári árak, kitűnő italok. A parkban naponként szimfonikus zenekar hang­versenyez, hetenként csütörtökön elsőrendű művészek fel­léptével egész estéket betöltő opera^ és operettelőadások. Vashátó-ielületíet épitih át a Budaheszi-utat Az Állami Gépgyár szerezte meg a nagyjelentőségű osztrák átépítési szabadalmat ÁLTALÁNOS NYOMDA, KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST. VI., NAGYMEZŐ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom