Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-06-23 / 25. szám

6 Uf BUDAPEST 1934 Junius 23. fl munkanélküliség csökkenése a (Óvárosi stilisztikái tiiuaiai ieienigsaaen — Az Uj Budapest tudósítójától — A székesfőváros Statisztikai Havifüze­teinek megjelenése elé ma fokozott vá­rakozással tekintenek azok, akik a gaz­dasági élet alakulását figyelemmel ki­sérik. Ez a füzet, mely Illyefalvi I. La­jos dr. statisztikai hivatali igazgató szer­kesztésében jelenik meg, valóságos hadi­jelentés a gazdasági helyzet frontjáról. Egy hónappal ezelőtt, mikor az 1934. esz­tendő első negyedéről nyújtottak össze­foglaló képet a Havifüzetek, örömmel állapítottuk meg a válságból való ki­emelkedés határozott tüneteit. A most megjelenő füzet újabb adatai kell, hogy eldöntsék, vájjon ez az emelkedés tartós­nak mutatkozik-e és joggal várhatjuk-e végre-valahára a helyzet jobbrafordu­­lását? A gazdasági élet szemléjének legérde­kesebb része a munkapiac adatai. A munkanélküliség kétségkívül a válság legsúlyosabb tünete, melynek orvoslása legelsőrendü feladat. A budapesti ható­sági munkaközvetitő a jelentés havában, 1934 áprilisában 2762 munkahelyet tar­tott nyilván, mig a múlt év azonos ha­vában 1999 munkahelyet jelentettek be. Ez az emelkedés kétségkivül a munka­­lehetőség szaporulatára enged következ­tetni. Igaz, hogy ezzel szemben a mun­kakeresők száma is 7736-ról 8200-ra nőtt és az is bizonyos, hogy a munkakeresők többségét ma sem lehetett kenyérhez jut­tatni; a fenti adatok egybevetése mégis határozott javulásról tesz tanúságot. Száz munkahelyre ugyanis a múlt év áprilisában 387, a folyó évben pedig csak 297 munkakereső jutott. Az is örvende­tes tünet, hogy a hatósági munkaköz­vetítőnek 2331 munkakeresőt sikerült el­helyezni a tavalyi 1547 helyett. A mun­kakeresők százalékában az elhelyezések száma 20%-ról 28.4%-ra javult. Hasonló alakulást mutatnak a szak­szervetek által kimutatott munkanélkü­liségi adatok is. A keresztényszociálista és szociáldemokrata szakszervezetek ál­tal nyilvántartott munkanélküliek ösz­­szes száma 14.893 volt, az 1933 áprilisi 18.000 főt meghaladó létszámmal szem­ben. Tavalyhoz képest tehát a munka­­nélküliség a szakszervezetek kimutatásai szerint 18%-kál csökkent. Azt sem ér­dektelen megfigyelni, hogy a március havi adatokkal szemben az idényszerü javulás is erősebb mértékű, mint tavaly volt. Egy hónap leforgása alatt ugyanis a folyó évi létszám 744 fővel csökkent, mig tavaly márciusról áprilisra a csök­kenés csak 434 volt. A munkanélküliség csökkenése két­ségkivül arra utal, hogy a termelés — a fővárosban természetesen elsősorban az ipari termelés — ismét felfelé haladó irányzatot veit. Sajnos, az ipartelepeken folyó termelő munkára nézve csak évi adatokat gyűjt a statisztika és igy a Havifüzet e téren nem közölhet adatokat. Hat net alatt elkészül a városszéli telep uj épiezese — Az TJj Budapest tudósítójától — A városszéli telep második részé­nek épitkezése folyamatban van. A polgármester a legutóbbi napon adta ki a 33 uj földszintes ikerház és egy orvosi épület föld-, kőmű­ves-, elhelyező-, ács- és asztalos­­munkálataira vonatkozó megbízá­sokat. A polgármester, kapcsolat­ban Müller Antalnak a törvényha-? tósági tanácsban elhangzott feíszó- * * * lalásával, olyképpen intézkedett, j hogy az egyes házak építését nem, generál-vállalkozók kapták, hanem minden munkanem külön kapott több épületre vonatkozó megbízást. Ily módon jelentékeny számú kis­iparost sikerült az eddigi generál­­vállalkozói rendszer helyett a vá­rosszéli telepítés második részénél foglalkoztatni. Mint Wossala Sándor tanácsnok, a magasépítési ügyosztály vezetője munkatársunknak kijelentette, hat héten belül elkészül a városszéli te­lepítés második része, és az uj te­leprész augusztus elsejére^ beköltöz­hető lesz. Elkészült a főváros a te­lep uj kutjainak fúrásával is: az uj kutak jóízű, bőséges mennyiségű vizet szolgáltatnak, nagy örömére a telep lakóinak. Az uj földszintes ikerházak lakóit a szociálpolitikai ügyosztály előterjesztésére a pol­gármester fogja kijelölni. ÁLTALÁNOS NYOMDA, KÖNYV-mmmmsÉiEi Ki kapja a Mátyás-templom tornyának átépítési munkáját? fiz ajánlattevők harca az olcsó vidéki pályázó ellen — Az Uj Budapest tudósítójától — Az elmúlt napokban járt le annak a versenytárgyalásnak a határ­ideje, amelyet a polgármester a bu­davári koronázó templom Mátyás­tornyának átépítési munkáira irt k,. A versenytárgyaláson legolcsóbb a Müller Ernő cég volt: 172.585 pengő vállalati összeggel, utána kö­vetkezett az Aprily Testvérek cég 180.383, Král Gyula 197.517, Müller Rezső 202.622, a Dunántúli Mésztégla és Kőipari Rt. 203.507, végül a Seen­­r/cr Béla cég 231.530 és Weisinger György 236.602 pengő vállalati ösz­­szeggel. A rossz gazdasági viszonyok kö­zepette a jelentékeny összegű köz­munka élénk izgalomba tartja a vállalkozói köröket. Igen éles harc indult meg a 200 ezer pengős meg­bízásért. amely elsősorban a legol­csóbb ajánlattevő, Müller Ernő el­len irányul. Azt mondják az érde­kelt vállalkozók, hogy Müller Ernő azért lehetett a legolcsóbb, mert Süt­­tőn van telepe, ahol a kis faluban a munkabérek 40—50 százalékkal ol­csóbbak, mint Budapesten. Az érde­keltségek szerint Müller Ernő a bu­dapestinél olcsóbb vidéki munka­bérre támaszkodva lehetett a legol­csóbb, ajánlata azonban egyéb szem­pontokat^ véve figyelembe, drágább a többinél, Müller elégedjen meg az­zal, hogy nála kell amúgy is meg­rendelni a mészkövet. Az érdekelt vállalkozók hivatkoz­nak a főváros általános ajánlati fel­tételeire, amely szerint budapestiek előnyben vannak vidéki vállalko­zókkal szemben. Általánosságban ezt az elvet követi a főváros — a fő­városi adófizető polgárság védel­mében — az összes versenytárgyalá­sok eldöntésénél. Viszont a kereske­­delemiigyi_ minisztériumnak van olyan határozata is, amely a Köz­­szállitási Szabályzat alapján ki­mondja, hogy helyben vagy vidéken lakó pályázók között a vállalatba adásnál különbséget tenni nem le­hel. A munka vállalatba adása fö­lött a legközelebbi napokban dönt a polgármester, aki igen nehéz hely- I zetben van, mert igazuk van rész­ben a_z érdekelt vállalkozóknak is, de végeredményben a Müller-féle ajánlat mégiscsak jelentő megtaka­rítást jelent, és a legolcsóbb aján­lattevő elvét sem szabad megsér­teni. A kuliszák mögött különben a munka megosztását illetően foly­nak tárgyalások. Az útépítési ügyosztály nyári programja Bővítik és vészkiőmlővel látják el az angyalföldi szivattyútelepet — S belügyminiszter jóváhagyá­sát©! függ a két uj nagy fővárosi szükségmunka — Az Uj Budapest tudósítójától — Az ut- és csatornaépítési ügyosz­tály megfeszített erővel dolgozik, hogy a költségvetés szükreszabott keretei között munkaalkalmakat biztosítson. Erről a munkásságáról és az ügyosztály legközelebbi célki­tűzéseiről illetékes helyen a követ­kezőket mondták az Uj Budapest munkatársának: — Az ügyosztály munkaprog­ramja keretében legközelebb kerül kiírásra az angyalföldi szivattyúte­lep bővítése. Az angyalföldi telepet a bővítéssel kapcsolatban vészkiöm­­lővel látjuk el, feltevén a koronát ezzel a közmunkával az angyalföldi csatornahálózat megépítésére. Ké­szen áll a főgyűjtőcsatorna, renge­teg mellékcsatorna is épült az utóbbi évtizedben Angyalföldön, a telep kibővítésével, ami mintegy 259 ezer pengőbe kerül. Angyalföld csator­názási munkája befejezettnek te­kinthető. —- A másik nagy közmunka, amin dolgozunk, a külső Fehérvári-utnak a volt városi vámtól az uj vámig, a főváros határáig bazaltfejkővel való burkolása. Ezzel a közmunká­val egyrészt azon célkitűzésűnket valósítjuk meg, hogy a fővárosból kivezető főforgalmi utak elsőrendű burkolattal legyenek ellátva, más­részről a Balatonra autóval kirán­dulók régi kívánságát teljesítjük, akik a Fehérvári-utnak ezen igen rossz állapotban levő szakasza ellen sok jogos panasszal léptek fel. Hangsúlyozzuk, hogy a Fehérvári­­ut ezen szakasza csak a legutóbbi időben került a főváros kezelésébe, eddig az államhoz tartozott.-- Úgy a Fehérvári-ut ezen részé­nek burkalását, mint a Róna-ut cai csatornázást hitelmüveleti ala­pon irtuk ki versenytárgyalásra. Az akták most vannak a belügyminisz­tériumban és ha a hitelmüveleti ala­pon való kiírást a miniszter elvileg jóváhagyja, akkor azonnal kiadjuk a munkát. JOBB A RADIO A főváros, mint bérlő A polgármester éles megállapításai — Az Uj Budapest tudósitójától — Esztendők óta hangoztatja az Uj Bu­dapest, hogy rendet kell teremteni a magánházakban elhelyezett fővárosi hi­vatalok és intézmények bérletei körül. A polgármester még a múlt esztendőben rendeletben liivta fel a főváros összes intézményeinek és üzemeinek vezetőjét, hogy jelentsék be mindazon érvényben levő szerződéseket, amelyekkel a szé­kesfőváros akár hivatali, akár üzemi, akár bármilyen egyéb célra helyisége­ket és ingatlanokat bérel. A beérkezett jelentések alapján most uj rendeletet bocsájtott ki a polgármes­ter, amelyben megállapítja, hogy az ügyosztályok, valamint az egyéb fővá­rosi intézmények a bérleti szerződése­ket és megállapodásokat egyes esetek­ben saját maguk, kötötték meg. Előfor­dult, hogy egyes szerződésekben a fővá­ros az általános bérviszonyoknak meg nem felelő terheket vállalt magára és a szerződések sincsenek úgy megkötve, hogy esetleg per esetén a főváros ér­dekei megvédhetök legyenek. A polgármesteri rendelet azt is meg­állapítja, hogy a főváros egyes hiva­talai gyakran bérelnek helyiségeket magánosoktól olyan fővárosi ingatlanok közelében, amelyeket a főváros bérbe­adás utján hasznosít. Azonban a fővá­ros gyakran sokkal kisebb bérösszeget kap a' magánosoknak bérbeadott saját ingatlanaiért, mint amennyit fizet az általa bérelt helyiségekért, sőt kényte­len gyakran peres eljárást is indítani, hogy bérleményeiért a bérleti szerződés­ben, vagy megállapodásban megállapí­tott összegeket megkaphassa. Arra is rámutat a polgármester, hogy vannak olyan bérletek, amelyeknek béreiért né­hány évi törlesztés mellett esetleg az ingatlant is meg lehetne vásárolni. A fenti észrevételek alapján a polgár­­mester elrendelte a városgazdasági ügy­osztály hatáskörében az összes hivata­los intézmények és üzemek által bérelt helyiségek és ingatlanok, valamint az ezekre vonatkozó szerződések központi nyilvántartását, és felülvizsgálatát. Eré­lyesen hangzik a polgármester azon ki­jelentése, hogy a jövő év január elsejé­től kezdve a bérleti szerződésekért a bérlő hivatal vagy üzem vezetőjét és a városgazdasági tanácsnokot egyetemle­gesen teszi felelőssé. 28-án nyílik meg- a pezsgőfürdő. A hullámfürdővel kapcsolatos pezs­gőfürdő építési munkálatai befeje­ződtek. Az ünnepélyes megnyitást Kovácsházy tanácsnok e hó 28-án este 8 órára tűzte ki, amikoris a ki­világított fürdőt ünnepélyes keretek között fogják átadni a forgalomnak. — inni» ii -------­UJ kiírások: Föld-, kőműves-, elhelyező-munkákra a II., Fenyves-ut és Branyiszkói-ut sarkán létesítendő székesfővárosi elemi iskola ré­szére. Határidő: 1934. évi junius hó 26-án (kedden) d. e. All ó. Bontási munkálatokra az I. kér., Had­­nagy-utea 3. számú (azonos Görög-u. 17.) és Virág Benedek-u. 5. számú bérházak ré­szére. Határidő: 1934. évi junius hó 26-án (kedd) délelőtt 9—All óra. , Papíráruk szállítására a székesfőváros üzemei részére. Határidő: 1934. évi junius hó 27-én délelőtt 11 óra. Föld-, kőműves-, vasbeton-, válaszfal- es elhelyező munkákra a XI. kér. Horthy Mik­­lós-ut 141. sz. alatt építendő elemi iskola ré­szére. Határidő: 1934. évi julius hó 2-án (hét­főn) délelőtt 9—All óra. Kőműves- illetve meszelés! munkákra a széüesfőváros községi közoktatási intézetei részére. Határidő: 1934. évi julius hó 2-án (hétfőn) délelőtt Vall óra. 6000 q zab, 8000 q anyaszéna és 5500 q rozs­szalma szállítására a Köztisztasági Hiva­tal részére. Határidő: 1934. évi julius hó 6-án (pénteken) d. e. Vall ó. Téli ruhaanyagok (posztófélék, bélés, uj­­jabólés, barchend stb.) szállítására a székes­fő '-áros egyenruházott alkalmazottai részére. Határidő: 1934. évi julius hó 9-én (hétfőn) délelőtt 11 óra. UISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, fűi., BAROSS-«. 77. T U N G S R A M RÁDIÓCSŐVEL Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST. VI.. NAGYMEZÖ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom