Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-06-09 / 23. szám
1934 junius 9 UJ BUDAPEST á A fővárosi közüzemek szanálási tervezete Irta: SZŐKE GYULA A szanálási tervezet az uj főpolgármesternek rendkívül széleskörű felhatalmazást adott a közigazgatás rendezésére, a pénzügyi helyzet megjavítására, az üzemi gazdálkodás átalakítására, szóval a főváros életének uj alapokon való megszervezésére. A szanálási tervezet egyébként nem hozott semmi újat, azon keretben mozog, amelyet a belügyminiszter az országgyűlés mindkét házában ismételten körvonalazott. Amikor az uj törvény s a szanálási tervezet Borvendég Ferenc főpolgármester kezében elindult a hatályosulás útjára, az az őszinte kívánság kiséri, hogy a főpolgármester közismert jóindulata, tudása, szorgalma és erélye mellett álljon az egész fővárosi szervezet igyekezete, támogatása, szorgalma és jó törekvése, és álljon az egész törvényhatóságnak a főváros szeretetéből folyó tevékenysége, amelyek együttes munkával képesek lesznek a fővárost a nehéz viszonyok között is a boldogulás utján vezetni. A szanálási tervezet nem beszél részletekről. Megállapítja, hogy a költségvetés keresztülvitelénél a bevételi és kiadási lehetőségek szorgosan figyelembe veendők. Ennek során szükség esetére a közigazgatásban a személyi és dologi kiadások apasztandók, az alkalmazottak létszáma megállapítandó és azok összes illetményei rendezendők. Mindez már régóta fennálló és végrehajtandó rendelkezés. Az üzemek életére vonatkozólag a helyzet szorgos mérlegelésével kell döntenie az üzemek tevékenységének korlátozása, az üzemek összevonása, vagy azok megszüntetése tekintetében, meg kell gondos mérlegeléssel állapítania az üzemek szolgáltatásaiért szedhető járulékok mennyiségét, felül kell vizsgálnia a Vásárpénztár r.-t. felszámolását, és az üzemek vizsgálata tekintetében szükséges javaslatot a felügyelő egyetlen szóval sem emlékezett meg elődjéről. Hat órakor már le is oltódtak az ülésterem csillárjai, mindenki hazament — egyáltalában nem v id ám abb a n, ah o g y a köz g y ü lésre eljött.,. * A N ÉV M AGY ÁROS IT AS 1 AKCIÓ a törvényhatósági bizottsági tagok között is megkezdődött. Spur Kálmán clr. ügyvéd, a Keresztény Községi Párt érdemes tagja, nevét a belügyminiszter engedélyével B o c s ár y-S p u r-ra változtatta át. * RÄTKAI PIROSKA, Rátkai Karoly dr. kollégánknak az Esti Kurír kitűnő és népszerű városházi szerkesztőjének leánya junius 16-án délelőtt %12 órakor tartja esküvőjét a kelenföldi református templomban F. Szabó Sándor református lelkésszel. A polgári esketést a városházán Sipőcz Jenődr. polgármester, az egyházi szertartást Sebestyén Andor lelkész végzik. Tanuk lesznek R a s s a y Karoly dr. főszerkesztő és F. Szabó Géza országgyűlési képviselők. * UNGER BÉLA DR. józsefvárosi elöljáró-tanácsnok házasságot, kötött Torr Júlia urhölggyel. * ABBÓL AZ ALKALOMBÓL, hogy a legzavarosabb fantazmagóriák kelnek hétről-hétre szárnyra a. pesti Dunapart építését illetően, elevenítjük fel a következő kedves kis anekdótát, amelyben az a legérdekesebb',' hogy megtörtént: ...Néhai Glück Frigyes bácsiról van szó, aki tudvalevőleg alapítója annak a korszakos gondolathatósághoz kell mielőbb beterjeszteni. Az üzemek beruházásait felfüggesztheti és az önálló városi közszolgáltatásokat, illetékeket, vámokat, helypénzeket és dijakat a viszonyokhoz képest újból megállapíthatja. Miután az uj törvény a főpolgármesternek a főváros helyzetének javítása céljából legfeljebb két évre átmenetileg teljes hatalmat biztosit, ezek a rendelkezések csak annyiban hatnak az újság ingerével, hogy a törvényhatóság közgyűlése helyett a főpolgármester intézkedik. És valljuk meg, erre a büntetésre bizonyos mértékben rá is szolgáltunk. Unosuntalan sürgettük a tisztviselői állások és fizetések rendezését és a közigazgatásnak megfelelő átszervezését. Szinte már kellemetlen módon követeltük az üzemek dolgának a rendezését, az üzemi szabályzat elkészítését és a könyvvitel, valamint mérlegkészítés elveinek egységes megállapítását. Örök rejtély maradt, hogy mindez, mely irodák labirintusain akadt meg. Az elnökletem alatt működött üzemvizsgáló bizottság hosszú hónapok munkája után javaslattal fordult a most megszűnt törvényhatósági tanács, a közgyűlés és a belügyminiszter elé az üzemek rendezése tárgyában. Az autonómia szervei ezeket a javaslatokat egyhangúan elfogadták, a belügyminiszter némi módosítással magáévá tette és mint rendeletet küldötte vissza a fővárosnak. A legszorgosabb kutatás sem képes megállapítani, miért maradt ez a rendelet jórészben csak álom és nem vált valósággá. Amikor tehát a belügyminiszteri szanálási tervezet a főpolgármesternek az üzemek körül a rendkívüli hatalmat megadja, módot ad neki, hogy azokat az akadályokat elhárítsa, amelyek talán mulasztásból, talán más okból az üzemek terén való rendcsinálást megakadályozták. A törvényhatóság közgyünak, hogy a Vigadó-tér előtt meg kell építeni a pesti S zent már kteret. Olyképpen gondolta mindannyiunk kedves Frici bácsija, hogy a Vigadó épületének az árkádjait ki kell nyitni, le kell spongyázni onnan a csúnya üvegtáblákat, meg kell vásárolnia a fővárosnak a Vigadó-téren levő két biztosító-palotát: az Első Magyart és a Phönixet és azután: el kell tüntetni a Hanglit. A Hangli helyén nagy négyszögletű kőkockákat kell lerakni, hogy a tér a legapróbb nüanszaiban is hasonlítson velencei kollégájához. Az álmodozásnak egyéb részletei is voltak: ezek közül legfontosabb a villamos eltüntetése a pesti Dunapartról, ami azóta is frázis maradt a fantaszták ajkán, akik felelőtlenül ábrándoznak a főváros zsebére. Glück Frigyes valósággal apostola volt, valljuk be: halva született ideájának, alig akadt társaság, amelyben az ő jovális módján előadást ne tartott volna élete céljáról: a budapesti Szent Márk-tér megépítéséről. Egyik alkalommal egy vendéglőstársaságban beszélt a Dunapart átépítéséről Frici bácsi, Gun del Károly megkérdezte tőle; — Hát azután, Frici bácsi, hová teszed a Dunapartról a villamost? — Hová teszem? — zsörtölődött Glück Frigyes. — Hát a Mária Valéria-utcába! — Jó, jó, — válaszolta mosolyogva Gundel, — de hogyan viszed a villamost a Mária Valéria-utcába, — hiszen akkor annak a korzót keresztben kell átmetszeni valahol! — Ugyan, ugyan! — mordult fel Frigyes bácsi — te is csak azért nehezíted a dolgokat, hogy elvedd az ember kedvét! Ilyen kicsiségekkel, mint a villamos áthelyezése, én igazán nem törődhetem! lése ugyanis már kormányhatósági jóváhagyással határozott az üzemek munkájának a korlátozása, az üzemek öszszevonása, vagy megszüntetése kérdésében és ha ez pontosan keresztülvitetik, alig hisszük, hogy a főpolgármesternek még ebben a tekintetben további tennivalója volna. Megszűnt mind az az üzem és műhely, amely a magángazdaságnak oktalan konkurrenciát csinált, össze lett vonva mind az az üzem, amely akár a költségek nagysága miatt, akár más gazdasági okokból kiilön-külön nem felelt meg a céljának, vagy nem szolgálta a köz javát, de a működésnek a fenntartására a fővárosnak szüksége van. Korlátoztatott mindazon üzemek munkája, amely munkarésszel az üzem nem szolgálta annyira a közérdeket, mint ártott a magángazdaságnak. Ezt az egész kérdést, amely minden tényező közmegelégedésére elintéztetett, újrakezdeni csak a köznyugalom és béke zavarása volna. Még hallunk, és pedig sokszor hangos szónokokat, akik mást mondani nem tudván, a közüzemeket szidják, mint, amelyek a magángazdaságnak ártalmára vannak. Megtörtént a napokban is, hogy egy kisiparos nagy beszédet mondott a közüzemek ellen, mint amelyek a keresztény kisiparnak megélhetését lehetetlenné teszik, akik ezért kénytelenek még a keresztény vallásos szervezeteket is otthagyni. Kérdésemre beismerte, hogy a fővárosnál a magángazdaságra kártékony üzemek megszűntek, de még nem szűnt meg az állami ruházati intézet, azonkívül nagyon sok konfekciós üzlet, termézetesen magánemberek, akik nem szakértő vállalkozók, és nekünk, mint fővárosi kormányzó pártnak, a Keresztény Községi Pártnak, ezt is mind meg kellett volna szüntetnie! Sajnos, ezeket nagyon nehéz felvilágosítani, mert nem akarnak felvilágosodni. És ezeket füti az a vallásellenes propaganda is az üzemellenes hangulat mellett, amelynek egyszer már sikerült a fővárost és az országot felforditani és amellyel szemben a kormány még mindig nem látta be, hogy a mi támogatásunk az egyetlen eszköz, amely ezután is, mint az utóbbi másfél évtizedben rendfenntartására a lelki élet vezetésével rendelkezésére áll. Itt tehát a főpolgármesternek legfeljebb az a teendője, hogy kellő módon nyilvánosságra hozza a már elvégzett munkát, hogy a közvélemény láthassa a rendezés megtörténtét és legyen vége az uszításnak. Hátra van azonban az üzemek belső életének az átszervezése, az alkalmazottak létszámának, fizetésének és mellékjövedelmének megállapítása, az üzemek gazdasági működésének rendszeresitése, könyvitel, péntárkezelés, kalkuláció egységes alapra helyezése, számadások egyszerűsítése és világossá tétele, mérlegkészítés egységesítése, a vagyonbecslés és vagyonleltár helyes felvétele és állandó nyilvántartása, amelyekből következik az a világos, áttekinthető üzemvitel, amelynél az üzleti rentabilitás a közérdek szolgálata és a főváros polgársága igényének a kielégítése megállapítható. Mindezek nélkül lehetetlen arról nyilatkozni, hogy az üzemek szolgáltatásáért járó díjazás leszállitható-e, vagy felemelendő és a szolgáltatás mérve csökkenthető-e, vagy bővíthető. Erre a rendezésre különben van már példa a Gázmüveknél, ahol az egész munkavezetés a modern kereskedelmi elgondolás alapján történik. Ha a főpolgármester mindezt helye-Hasznos tudni, »agy Schmidthauer keserűvize, gyorsan elhárítja a sok evéstől és ivástól eredő kellemetlen érzéseket sen elintézni kívánja, úgy az uj törvény alapján alig van szükség a 4600—1933. M. E. számú rendeletnek a fővárossal szemben való érvényesítésére. A főpolgármester által kiadandó rendelkezés keresztülvitelét a teljhatalmú főpolgármester ellenőrzi, a számvevőség és a fővárosi számszék segítségével, ahol a legkülönbözőbb szakemberek is tanácsadói megbízást kapnak. Még ezenkívül a belügyminiszter minden üzembe elküldheti az ő megbízottját, valamint minden üzem választmányába két-két szakembert beültetnek. Ha most ezek mellé még a Felügyeleti Hatóság által megkívánt kimutatások és adatszolgáltatások is készítendők és végrehajtandók, ennek a hatóságnak az intézkedései is, — amely lehet, hogy nem is lesz egybevágó a főpolgármester rendelkezéseivel — nagyon nehezíti a végrehajtó szervek működését, mert az üzemek vezetősége a sok ellenőrzés szolgálatára kell, hogy álljon, ahelyett, hogy a teendőit végezné. A Felügyeleti Hatóság működése tehát az adott viszonyok között, helyesen a főpolgármester számára való tanácsadásra vonható össze, amellyel sokkal több szolgálatot tesz a köznek, mintha a külön folytatandó vizsgálatok alapján ő is külön rendelkezik. Ennek a munkának gyorsan kell lefolynia! Nemcsak azért, mert a törvény is legfeljebb két évre tervezte, és nem is azért, mert már türelmetlenek vagyunk, hanem azért, mert a főváros anyagi ügyeinek a rendezése, amelyet immár évek óta magunk is sürgetünk, nem húzható tovább és a bizonytalanság a közben már nem növelhető. És ezt a munkát hozzáértő embereknek kell végezni! Az üzemek megszüntetése során bőséges tapasztalatokat szereztünk arra, hogy az egyes ügyek elintézéséhez legkevésbbé értő emberek kiküldése a fővárosnak mennyi kárt okozott. Bírói ítélet mutatott rá, hogy a Pedagógiai Filmgyár felszámolóinak a hozzá nem értése a fővárosnak milyen kárt okoz. Magam ismételten hangoztattam, hogy a Vásárpénztár r.-t. felszámolásának a legrosszabb időben való kimondása és keresztülvitele a fővárosnak rendkívül nagy kárára van. A belügyminiszter helyesen értékelte ezt, amikor a főpolgármester gondjaira bízta ennek az ügynek az újból való felülvizsgálását. Nem szabad ezeket a rendezési kérdéseket politikai, de főleg pártpolitikai szemüvegen át nézni. És amint helytelenül történt az meg, hogy a Vásárpénztár kérdésében velünk szemben, akik az óvatosságot ajánlottuk, a helyes gazdasági felfogás helyett a megijedt intéző körök a saját tévedéseiket érvényesitették, a Keresztény Községi Párt tovább is változatlanul kitart amellett a felfogása mellett, hogy az szolgálja igazán a főváros érdekét és a polgárság javát, az működik valóban szociálisan és gazdaságosan, aki pártbefolyásoktól menten tárgyilagosan nézi az üzemgazdálkodás és közigazgatás kérdéseit és nem a leghangosabbakra hallgat, hanem azokra, akik az egyes ügyeket szakszerűen, csendben bírálják. Nagy munka vár az uj főpolgármesterre, ugyancsak nagy a feladata a polgármesternek és az ő munkatársainak, valamint a törvényhatóság közgyűlésének is. Remélem, hogy a nagy feladat jelentőségét helyesen értékelve az öszszes erők együttesen fognak kölcsönös megértéssel dolgozni a főváros helyzetének a javítására! nem minden nap tsmad lűz, de minden percben keletkezhet S"véde'“ Tűzoltó bomba „KROMOFA6“ vegy. gyár, VI., Reiter Ferenc-utca 13
