Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-06-02 / 22. szám
TU BUDAPEST 1934 június 2 Ami rendben van és ami nincs rendben a Vízmüvek Irta: SZŐKE GYULA Azt sem hiszem, hogy a szanálás leghelyesebb módja volna, hogy a kormány eljárása következtében kényszerítve legyünk eddigi kutrendszerünket feladni, eddigi kiadásainkat kidobni és valahonnan máshonnan sokkal nagyobb távolságból, ha ugyan található ilyen nagy mennyiségben, a vizet Budapestre vezetni. A vizmüvek dolgáról a fenyegető kánikulai vízhiánnyal kapcsolatosan mindenki beszél, de szinte senki sem törődik komolyan azzal, mi a valóságos helyzet. A mai kort jellemzi, hogy a főváros egyik legfontosabb ügyével még egészen komoly férfiak is csak abból a szempontból foglalkoznak, hogy egy-egy megrendelés vagy intézkedés mikor, miért történt és külön személyes érdekeket keresnek minden lépés mögött, nem gondolván meg, hogy egy ilyen mü kiépítése egyes ténykedések összetételéből történik és természetszerű, hogy, amíg emberek vannak, a részleteknél lehetnek olyan tévedések, amebjek nincsenek ugyan az ossz rovására, de talán más körülmények között máskép is csinálódhattak volna. Azok pedig, akik elég lelkiismeretlenek mindenkit önmagukról megítélni, a jóhiszemű embereket _ tudatlan vagy rosszakaratú megjegyzéseikkel és lármájukkal könnyen félrevezetik. A törvényhatósági tanács az egész vizmü-ügyben csak két dolgot látott: bizonyos csőmegrendeléseket és az alagutak építését. Mind a kettő csak részletkérdés és az én igazgatósági tagságom előtti időben keletkezett. Tagadhatatlan, hogy vizet vezetni az ahhoz szükséges csövek nélkül lehetetlen és a szentendrei szigetről a fővárosba a csöveket átvezetni, vagy ugyanonnan a budai vízmüveket vízzel táplálni csak úgy lehet, ha a viz vezetésére szolgáló csöveket vagy a Dunameder alatt, tehát alagutépitéssel, vagy a Duna fölött valamely hidszerü mü felépítésével átvezetik. Ennélfogva úgy a csövek megrendelése, mint az alagút építése szükségszerű volt. Miután Magyarországon, a kartelek hazájában csőkartel is van és külfölről csövek behozatalát a kormány nem engedélyezte, sőt a kereskedelmi minisztérium tárgyalta le a csőkartellel a cső árát, ennélfogva a főváros igazán nem tehetett mást. mint hogy a szükséges csőveket ott megrendelje. Viz alatt alagút építése nem könnyű feladat és össze sem hasonlítható a leanehezebb hegyi alagút építésével. Ehhez a kérdéshez igazán csak azoknak szabad hozzászólások, akik a dolgot előbb tanulmányozzák. Amikor felvetődött a kérdés éppen az alagutépitéssel kapcsolatban, hogy a felmerült nehézségek ^ eloszlatása céljából uj igazgatóság küldessék ki és annak én is tagja legyek, heteken át tanulmányoztam a kérdést és még ükkor is félve mondottam igent az igazgatósági tagság elfogadására, amely egyébként tiszteletbeli állás, mert nem közömbös az, hogy egy ilyen ügyben még a hallgatólagos hozzájárulással is minő következményt hárítunk a fővárosra. És hosszú hónapok tanulmánya után állapítottam meg, hogy melyik az az ut, amelyiken a főváros járhat és merem mondani, hogy ha azt az utat következetesen követték volna, sok félreértés ellcerültetnék. Természetesen azzal föltétlenül számolni kell, hogy egy ilyen munkánál a legkülönbözőbb meglepetések élhetnek. A Duna med-ének az altalaja annyira változatos,^ hogy a viznyomás és vizáteresztás szempontjából egyes helyeken a. legkisebb távolságokban más és más hatással kell számolni, aminek következtében ^ az ismételten előállható nehézségek nem annyit jelentenek, hogy valaki gondatlan, vagy rosszhiszemű, hanem annyit, hogy a föld mélyén és a viz alatt történő munkálatoknál a természeti erők megnyilvánulásával fokozottabb mértékben kell számolni és az emberi véges elme a legpontosabb matematikai számítás mellett sem tud jóslásokba bocsátkozni, amint azt a külföldi szakértők kudarca fényesen igazolta. Ha most már a magyar szakemberek és ebben is lehetőleg gyakorlati emberek összefogása igyekszik a nehézségeket legyőzni, ezt a munkát nem ócsárlással kell nehezíteni, hanem buzdítással kitartásra ösztönözni. Minden komoly embernek számolni kell azzal, hogy ilyen nagy alagutat a Duna medre alatt most építenek először és tehát csak elméletre és nem tapasztalatra támaszkodva lehet a munkát végezni. Mind a két kérdés azonban szinte jelentéktelen volna, ha a szentendrei szigeten a kormány által is ióváihagyott és szükségesnek elismert kutak kiépítése megkezdődött volna. Mert akkor egészen természetes volna, hogy a kutakból nyerendő viz elvezetésére úgy a csövek, mint az alagút szükséges. Ámde a kormány különös elgondolása ugyanakkor, amikor a vízművek bővítését szükségesnek mondja ki és hozzájárul úgy a tervekhez, mint az ecélból felveendő kölcsön felvételéhez, megakadályozza a gyakorlati keresztülvitelt azzal, hogy a földművelésügyi miniszter sem a vízjogi engdélyt ki nem adja immár negyedik éve, sem pedig a kisajátítási jogot meg nem kaptuk mindeddig azokra a területekre, amelyeken a kutak építendők volnának. Ezekből a területekből mintegy 550 kát. hold kisemberek tulajdona, 86 kát. hold pedig a szigetmonostori kincstári erdőterülethez tartozó mezőgazdasági ingatlan. A földművelésügyi miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy a főváros vegye meg az egész 861 hold kincstári erdőt, mert ő nem enged abból 86 holdat kisajátítani. Amikor a polgármester a közgyűlésen való jelentéstétel helyett ennek az ingatlannak a kényszerű megvételéről kezdett tárgyalni, kitűnt, hogy olyan feltételeket szabtak, amelyek mellett Magyarország legjobb szántóföldjeit is meg lehetett volna vásárolni. Azzal indokolták: mi ezeket a területeket adjuk a kisemberektől kisajátítandó területekért cserebirtokul. A hatóság nem vette észre, hogy ez az indokolás gyakorlatilag keresztülvihet etlen. A kisembereknek a szántóföldjük helyett a fel nem osztható erdő nem olyan csereterület, amelynek az elfogadására őket kötelezhetnék. Különben is erdő csak akkor vágható ki, ha mi helyette máshol erdősítünk. De ez az erdőtalaj annyira gyenge homok, jórészben futóhomok, hogy lelkiismeretesen azt csereterületül még akkor sem adhatnók, ha a kormány az erdő kipusztitását megengedné. Mire való akkor ennek a birtoknak a megvételé^ erőszakolni és még ráadásul azt is kikötni, hogy a főváros öt község kegyúri terheit vállalja magára örök időre? Nincs a fővárosnak itt helyben elég kegyúri kötelezettsége? Vagy talán azért akarják, hogy más községekét is vegye magára, mert itt a kötelezettségét jól teljesíti? r Megengedhetetlen, hogy különféle egyéb kérdéseket igy kerülő utón összekapcsoljanak és a főváros vezetőségét olyan helyzet elé állítsák, hogy vagy kénytelen a földet mindenáron megvenni, csakhogy a vízmű építése előrehaladjon, vagy pedig a vízmű kibővítését abbahagyja, ami pedig annál is inkább lehetetlen, mert a májusi nagy melegek megmutatták, hogy a mai berendezéseink és mai kutjaink a legmelegebb nyár vízszükségletét nem tudják kielégíteni. A kormány most szanál bennünket. Nem hiszem, hogy komolyan a szanálás egyik módjának tekintse, hogy meg nem lévő pénzünkből mindenáron olyan kincstári földbirtokot akarjon velünk megvétetni, amelyre nekünk szükségünk nincsen, és még erre fel drága kölcsönből fizessük ki a vételárat. — Az Uj Budapest tudósítójától — A képviselőház belügyi költségvetési vitájában Keresztes-Fischer belügyminiszter bejelentette, hogy a gyámügyi közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslatot csak az ősz folyamán fogja a parlament elé terjeszteni. Maga a törvénytervezet, amelyet Kádár Levente miniszteri tanácsos készített, teljesen készen áll a minisztérium törvényelőkészitő osztályában és csupán az igazságügyminisztériummal lefolytatandó bizonyos tárgyalások az oka annak, hogy azt a miniszter nem tehette le a képviselőház asztalára. A minisztérium törvényjavaslata közelről érinti a főváros árvaszékét és gyámügyi intézményeit és annak sorsát ez okból élénk érdeklődéssel kisérik a városházán is. A törvény intencióiról és fővárosi kihatásairól illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — A törvényjavaslat világosan megállapítja, hogy a fővárost kiveszi a reformból, amely tulajdonképpen nem egyéb, mint a gyámügyi igazgatás teljes államosítása. Arról van szó, hogy a nyolcvanegy magyarországi árvaszék közül hatvan megszűnne és a létesítendő alsófoku közigazgatási bíróságokkal kapcsolatosan csak a nagyobb törvényhatóságok székhelyein működnének ezután az árvaszékek. — A fővárost a javaslatnak csupán azon intézkedése érinti, amely szerint a jövőben az árvaszéknél való működés az egységes ügyvédi és bírói vizsga letételéhez lesz kötve. Természetesen ez a rendelkezés nem érinti a már szerzett jogokat és csak a jövőre vonatkozik. Ä miniszter véleménye szerint erre az intézkedésre az árvaszék nívójának emelése céljából van szükség, azon körülmény hangoztatásával, hogy az árvaszék nem közigazgatási szerv, Végül azt sem hiszem, hogy a kormány a szanálás legjobb eszközéül azt tartaná, hogy a törvény világos rendelkezése ellenére a szükséges vízjogi és kisajátítási engedélyt ki ne adja. A vizmüvek igazgatósága legutóbb tartott ülésén ezt az egész kérdést behatóan tárgyalta, a szükséges javaslatokat a polgármester elé terjesztette. Szeretném hinni, hogy úgy a polgármester, mint a kormány azokat megszívleli és módot ad most már a kibővítési munkálatok komoly folytatására, amely egyszer és mindenkorra megszünteti a roszindulatu pletykákat és biztosítja a főváros vízellátását. hanem bírói funkciókat végző hivatal, — A fővárost közelről érinti a törvénytervezet azon intézkedése, amely az autonómiákat gyermekvédelmi hivatalok felállítására utasítja. A törvénytervezet szerint a főváros köteles lesz meglevő gyermekvédelmi szerveit külön szabályrendelettel gyermekvédő hivatalba tömöríteni, amely az elhagyott, züllött kiskorúak ügyében lesz igen fontos szerepet betöltő hatóság. A törvénytervezet ebből a szempontból messze kiható szociális jelentőségű és teljesiti azokat a kívánalmakat, amelyek a főváros szociálpolitikájának fejlesztése tekintetében az autonómia különböző fórumain évtizedek óta felmerültek. — Szó van arról is, hogy^ a gyámügyi igazgatás államosítása kapcsán úgy a vidéken, mint a fővárosban megszűnnek a gyámpénztárak. A gyámpénztárak mai formájukban feleslegesek, Ausztriában, ahonnan a gyámpénztári intézményt átvettük, már 1925-ben megszüntették ezt az elavult intézményt. Mint értesülünk, a főváros illetékes tényezői az uj törvénytervezet kapcsán memorandumban hívják fel a belügyminiszter figyelmét azokra a teendőkre^ amelyeket az árvaszék racionalizálása, továbbá a gyermekvédelmi hivatalok felállítása szempontjából szükségesnek tartanak. Amon Antal és Fiai ut-, csatorna- és Delonépltésl vállalkozó Budapest Vili., futrt utca 10 Telefon: 30-3-Ö5--------------------------------------------■■■■ ■HliW—mi --------------------------------------------------A belügyminiszter gyermekvédelmi hivatal felállítására kötelezi a fővárost Az uj gyámügyi törvényjavaslat az árvaszékek államosítása alól kiveszi a fővárost, de Budapesten is ügyvédi és bírói oklevél kell a gyámügyi szolgálathoz CMDERONI ÉS TÁRSA lófszerészek Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. Telefon: Auf. 811 48. Szemüvegek, orrcsiptefők, lorgnettek. színházi- és versenylátcsövek a legjobb kivitelben. renukepeszefi cikkek. A Székesfővárosi Seottöalap szállítója.