Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-05-12 / 19. szám
***" 4‘'*^ 1 UJBmáPIST 1934 május 12 ......... zott tőke törlesztése és kamatai üzleti fölösleg és természetbeni szolgáltatások cimén együttvéve 28.11 millió pengőt juttattak a községi háztartásnak. Az üzemek összes bevétele az elmúlt évben 119 millió volt, hétmillióval kevesebb, mint amennyit a költségvetés előirányzott; az összes kiadások 110 millió volt, hatmillióval kevesebb az előirányzott összegnél. Veszteséges üzemek az elmúlt évben a gyógyfürdők és az Autóbuszüzem voltak. Ezek vesztesége együttesen 2.13 millió pengő. Végezetül a törvény előírásának megfelelően a főszámvevő rögzíti a főváros összes vagyonát. A főváros összes vagyona a múlt év december 31-én az üzemekben fekvő vagyonnal együtt 1,777.059 pengőre rúgott, amely összeg a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően a közvetlenül hasznot nem hajtó^ vagyonrészeket (iskolák, árvaházak, szegényházak stb.) magában foglalja. A főváros terhe a főszámvevő jelentése szerint 718 millió pengő. Végeredményben tehát a főváros tiszta vagyona a múlt év utolsó napján 1,058.827 pengőre rúgott. Szász Albert o!s3. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, 13., Margit-körut 43 Telefon : 51—4—06. EC*0 f*É14 SZELLŐZŐBERENDEZÉSEK §£f30($asi€r FCrCHC magánmérnök BUDAPEST, III., rölD-UTCA 31 Telefon: 62-2-06 Fóthi üt, Klapka, Tüzér, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvező feltételek jffc mellett IslUtlU Bővebbet: vasárnap délelőtt helyszínen Föílll lit 35, hétköznapokon Rudolf tér fi, IV. 22. Telefon: 24-1-15 Ágoston Géza emlékezete Kegyeletes ünnepséggel leplezték le az árvaszék tanácstermében Ágoston Géza arcképét — Az Uj Budapest tudósítójától — Az a kegyeletes ünnepség, amely kedden, e hó 8-án zajlott le az árvaszéken, megcáfolja a régi német közmondást, hogy a halottak gyorsan lovagolnak, hirtelenül enyésznek el az emberek emlékezetében. Ágoston Gézának, a budapesti árvaszék néhai nagynevű elnökének arcképét ^ leplezték le ez alkalommal az árvaszék tanácstermébe]!, bizonyságául annak, hogy a hűséges baráti és kartársi szivek még mindig melegen dobbannak, ha a tragikus körülmények között elhunyt kedves jóbarát és főnök jut az eszükbe. Az árvaszék délszaki növényekkel diszitett tanácstermében a fővár-ős vezető tisztviselői teljes számmal gyűltek össze Huszáír főpolgármester és Sipőcz polgármester vezetése mellett a kegyeletes aktusra. Csorna Kálmán, az árvaszék jelenlegi érdemes elnöke, leplezte le a gyönyörű olajfestményt, amely Gábor Móricnak, a kitűnő festőművésznek egyik legszebb és legmüvészibb alkotása. Az elesettek és gyengék támasza voltál — mondotta meghatott hangon Csorna Kálmán —, helyreállítója és továbbfejlesztője a budapesti árvaszék jó hírnevének. Lelkes hazafi voltál, egyházadnak hü fia és amiképpen a régi rómaiak különös tiszteletben tartották az ő házi jó géniuszaiknak, a Lares-nek tiszteletére szentelt helyet, azonképpen a Te arcképed itt nagy elődöd, Sipőcz László jobbján lesz a mi védelmező, óvó és intő géniuszunk! — Csorna beszédének utolsó szavai már a meghatottság könynyeibe fúltak. Ezután Sipőcz polgármester mondotta a következőket: — Akit nagyon szeretünk, annak képét mindig a lelkűnkben hordozzuk, annak emléke nem mehet feledésbe, mert mindig a szivünkben marad! Amikor ebbe a terembe léptem, Ágoston Géza képét hoztam magammal ide a szivemben. Most, hogy lehullott a lepel, elébünk kerül a másik kép, de van egy harmadik képe is Ágoston Gézának, a hűséges, kötelességteljesítő tisztviselőnek a képe. Ez a három kép gyönyörű összhangban egyesül, nem rontja egyik a másikat, egységesen és határozottan rajzolódik elénk Ágoston Gézának az igazi képmása. — A lélek és a szív embere volt — folytatta Sipőcz polgármester, — furcsa erények a huszadik században, az álf elviiá go sült ság korszakában! Talán volt idő, amikor megmosolyogták Ágoston Gézának ezeket az erényeit, de jött kor, a háború és a forradalmak után, amikor felismerték az emberek, hogy a lélek nemessége, a komoly és becsületes szív a legnagyobb erények közé tartozik. Ezért volt szükség ennek az intézménynek az élén Ágoston Gézára, aki az árvaszék helyreállitásában és naggyáépitésében maradéktalanul tudta érvényesíteni nemes lelkét és bensőséges szivét. Csak egyetlen körülményre utalok rá ez alkalommal: az ő mély vallásosságára. Már egyetemi hallgató korában előadás előtt templomba ment mindig, ezt a tiszteletreméltó szokását megtartotta férfikorában is, hivatalbajövetel előtt léptei naponta az Istenházába vezették. — Mint polgármester — fejezte be szavait Sipőcz polgármester —, mély hálával emlékezem meg azokról az elévülhetetlen érdemekről, amelyeket Ágoston Géza az árvaszék élén szerzett. Mint szerető jóbarát, három évtized benső barátsága után, a hűséges és bensőséges lelkű barátról emlékezem meg róla, a jogászkodás éveiről, a későbbi időkről, amikor ő boldogult édesapám titkára lett. Öt is, engemet is értek csapások hosszú barátságunk ideje alatt, de mindig egymás mellett voltunk, egymást segítettük, egymást támogattuk. — Mint barát, örökké fogsz élni emlékezetünkben, kegyelettel őrizzük meg nemes emlékedet! A család nevében Potter miniszteri tanácsos köszönte meg Sipőcz polgármesternek és Csorna árvaszéki elnöknek a kegyeletes megemlékezést. KRAL GYULA KOrAKAGÓnESTE» SÍREMLÉK SUSÍSlhS'"" BUDAPEST, ÜL LBJOS-U. 77/79. TEL 620-89. LOPOS GYULA B'JBffiPElf 133-1 BÉCSI-UT £5. SZ. Iskolapadok, tornaszerek, játszótéri berentiezések, tenisz ütök és hajlított sportcikkek TUEF 0 33 SZÁM: 62-5-SS nENCZER GUSZTÁV fisztllö Ruháit egy évi jótállással íényteleniti. Budapest, II., Török-u. 10. Telefon: 50-0-93. Irgalmasokkal szemben. Vidékre is szállít. Gallér, frakk-ingek, ruhák tisztításában vezet. SZEKESFQUÁRSSIPHUILLGE! WEINGRUBER VÁROSLIGET NAPONTA KATONAZENE STEINER és SZIMPER Cégtulajdonos: Steiner §*íór Dísz-, templom-, szobafestőn es mazolóH Budapest, IX., Üslői-ui S7 Telefon: 30-S-2S Bűim János IX., Ferenc-kerül 43 Telefon: B7-8-03 Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, moSorbensol, paraffin. miQMill NOTESI A KÁNIKULA VÉGÉRVÉNYESEN ÉS VISSZAVONHATATLANUL beköltözött a hivatali bárókba és a városháza boltíves folyosói alá. Még az az általános izgalom, amely annyira kuszálttá teszi politikailag a városházi helyzetet, sem képes keresztültörni a bágyasztó forróságon, amely júliusi hangulatot varázsol a hivatali szobáikba. Az események súlypontja amúgy sem a városházán, hanem a Várban van, ahol sokat és behatóan tanácskoznak a. város vezetői, Sok szó esik a váirosház ügyeiről a képviselőház folyosóin is, ahol gyakran megjelennek délutánonként a városházi vezetők. A helyzet karakterisztikonja napról-napra, szinte óráról-órára változik. Egy bizonyos csupán: a. gyümölcsöt érlelő májusi kánikula hamarosan megérleli a városházi problémát is, amelynek eldöntése immáron nem várathat sokáig magára ... * MÁSIK JELE A KÁNIKULÁNAK: az elnöki ügyosztályban Schindler tanácsi fogalmazó már buzgón teszi az előkészületeket a tanácsnokok nyári szabadságának beosztására. A polgármester és az alpolgármesterek szabadságidejéről nem történik külön rendelkezés, ez inkább barátságos megegyezés tárgya. A tanácsnokok szabadságát illetően az a polgármester intenciója, hogy a tanácsnokoknak legalább f e l e tartózkodjon állandóan hivatalában, hogy a városházi munka folyamatossága ne szenvedjen fennakadást. A tanácsnokok első fele junius utolsó napjaiban, a másik augusztus közepetáján megy szabadságra. Szeptember közepén azonban az összes ügyosztályt vezető tanácsnokok helyükön lesznek. Az előljáróágoknál az a helyzet, hogy az elöljáróságot vezető tanácsnok vagy főjegyző szabadsága után igazodnak a többi hivatalnokok. Ugyanez a helyzet a szakhivataloknál is, ahol a hivatalt vezető főitisztviselő határozza meg szabadságidejét, ez idő alatt állandó széktartója helyettesíti, úgy hogy egyetlen szakhivatal sem marad még a legforróbb kánikulában sem vezető nélkül. * LIBER ALPOLGÁRMESTER VALÓBAN GYÖNYÖRŰ és megható beszédet mondott az Anyák napja vasárnapi ünnepségén, amelyet a magyar ifjúsági Vöröskereszt rendezett. Az alpolgármester beszéde a magyar anya apóié o z i s a, a beszéd hatásos, költői képeivel, nagy irodalmi tájékozottságra valló idézeteivel és bensőséges érzéseivel általános feltűnést keltett a városházán. — Ma, az anyák napján — mondotta az alpolgármester — a család igazi összetartó erejének a képviselőjét, az édesanyát ünnepeljük. Ez az ünnep nem mesterségesen erőltetett és parancsszóra szervezett ünnep, hiszen, amint tudjuk, annak gondolata egy szegény amerikai báiny ászasszony tiszteletére önként rendezett ünneplésből fakad. Ez a jó és nemes gondolat azonban úgy terjedt, mint a tűz. Lassanként egyre többen és többen értették meg, hogy mindenkinek meg kell emlékeznie legalább évente egyszer az emberiség történelmének leghősibb névtelen hőseiről: az édesanyákról. Beszéde további során egy kedves japán mondást idézett Liber adpolgármester: — Melyik a leggazdagabb és melyik a legszegényebb ember a világon? Az a leggazdagabb ember, akinek szerető édesanyja van, akinek pedig nincsen szerető édesanyja, az a legszegényebb ember... * AZ ESZTENDŐRŐL ESZTENDŐRE VISSZATÉRŐ kertészeti kiállítás gyönyörű virágai minden évben meghozzák a maguk termését. Nem azokra a magokra gondolunk, amelyeket a virágokból esztendőről esztendőre szorgosan öszszegyüjt a főváros kertészete és kertészeti tanintézete, hanem arra az általános elismerésre és szinte ünneplés-szerű méltánylásra, amelyet a hivatalos tényezők és a kiállítást látogató közönség a főváros kertészetének vezetőjével, Morbitz e r Dezsővel, a kiváló kertészeti igazgatóval szemben tanúsít. Az ezévi kertészeti kiállítás a maga művészi érzékkel elrendezett virágágyaival, pompás gruppjaival, ezerszinü harmóniájával csak öregbítette Morbitzer Dezső szaktudósi tekintélyét. Mellette bőven kijut az elismerést Szilágyi főfelügyelőnek és Vargha Mártonnak, a fővárosi kertészeti tanintézet kiváló igazgatójának is, akit egész Európáiban mint szakmája egyik legelsőrendü tudósát emlegetnek. * PAPP-SZILÁGYI EGON NÉ, fővárosi tisztviselőnő, aki az elnöki, majd a közjótékonysági ügyosztályban teljesített szolgcdatot, hosszas szenvedés után szerdán elhunyt. * a névmagyarosításokat ILLETŐEN a magyar neveket kérő tisztviselők részéről általános a panasz, hogy a belügyminisztérium meglehetősen lassan intézi el a beadott kérvényeket és azokban az esetekben, amikor nem közismert, engedélyezett névre kérik a városházi tisztviselők a magyarosítást, nehézségeket támaszt, fekteti az aktákat, sem el nem utasít, sem nem engedélyez. Több vezető állásban levő fővárosi tisztviselő, akik pedig harctéri szolgálatot is tudtak igazolni, kérte nevének édesanyja régi családi nevére való változtatását. Noha az illető tisztviselők személyesen is utánajártak a belügyminisztériumban az engedélyezésnek, mégis azt mondották nekik, hogy válasszanak uj neveket, mert — úgy látszik — nem szereztek elég érdemet arra, hogy édesanyjuk nemesi hangzású nevét viseljék. Ez a hűvös és méltánytalan eljárás általános elégedetlenséget kelt a városházán és általában azt mondják a tisztviselők, hogy amenynyiben nem engedik meg nekik az általuk választott név használatát, akkor maradnak a régi, jólismert nevük mellett. Ha a belügyminiszter érvényt akar szerezni azon szándékának, hogy a közhivatalokban ne legyen idegen nevű tisztviselő, akkor tágítania, kell a kereteket, mert a mai zárkózott rendszer mellett a legtöbb idegen nevű tisztviselő neve — idegen is marad!
