Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-05-05 / 18. szám
1934 május 5 WfBUDAPESI IMnni**l,y wmmmmm^ —e— mi»imtmiimmmmmmmmmmmm Kartelek és közterhek Irta: MÜLLER ANTAL Az állam gazdasági életében a Tyler-féle jelentés és a költségvetés tárgyalása az országgyűlés képviselőházában, a városházán pedig az elmúlt évi zárószámadás előterjesztése a polgármester által, nemkülönben a folyó évi költségvetés ügyében a hivatalos fórumok között keletkezett vita ismételten az ipari és gazdasági problémák felé terelik a közfigyelmet, amelyet — és ez áll különösen a városházára — az utóbbi hetekben és hónapokban túlontúl is igénybe vettek a nem éppen gyakorlati jelentőségű politikai kérdések. Én a magam részéről — lévén a gyakorlati élet embere és a meddő politikai viták helyett reális célkitűzéseket és munkaalkalmakat váró iparosság képviselője az ország és a város parlamentjében — mindig helytelenítem, ha a politikai élet mérlegén háttérbe szorulnak a praktikus problémák, hogy helyet adjanak azoknak a fölösleges vitatkozásoknak, amelyek legtöbbször személyi kérdésekből gyökerezvén, egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy a fórumokon keltett izgalmon túlmenően általánosabb érdeklődést váltsanak ki a mindennapi élet ezer gondjával küzködő lakosság körében. A kartelleket illetően utalok a népszövetségi főmegbizott jelentésének nem uj, de minden egyes alkalommal feltűnést keltő kijelentéseire. Utalok e tekintetben a képviselőház előtt folyó költségvetési vita egyes fázisaira is, amelynek során magam is felszólaltam, rámutatva a nemzeti munkatervre, amelynek 59. pontja intézkedik az ipari árak szabályozásáról. Az ipari árak szabályozása alatt nem lehet mást érteni, mint lefaragni azokat a háború utáni kinövéseket, amelyeket rövid összefoglalásban kartellier nevezhetünk. Ez előtt két esztendővel a kereskedelemügyi kormányzat hivatalosan megállapította, hogy 256 kartell működik Magyarországon, kimutatták azt is, hogy a karteleknek 98 százaléka az árak megállapítására szervezkedett. Ez a körülmény a ma meglevő kartelszervezetek létjogosultságának alapját szünteti meg. El tudok ugyanis általános nemzetgazdasági szempontból képzelni bizonyos vonatkozásban létjogosultságot a karteleket illetően, ha ez a kartel az ipari termelvények, az ipari termelés felosztására rendezkedik be és szervezkedik meg, vagy pedig az ipari értékesítést felosztja maga között. Sajnos, az elmúlt két esztendő alatt a kormánynak nem sikerült a nemzeti munkaterv 59. pontjának érvényesítése, a kartelek Magyarországon ma hatalmasabbak és erőteljesebbek, mint valaha, nemcsak a magángazdaság, hanem a legnagyobb közfogyasztók: az állam és a főváros is egyképpen sinyíik ezt a karteluralmat, amelynek pusztításait a kisegzisztenciákat illetően igazán nem kell ismételnem. Egy másik nagyfontosságu probléma, amely szorosan összefügg úgy az állami, mint a fővárosi Háztartás vitelével: a közteher-probléma. Amig az egyik oldalon a kartelek fentebb említett túlzott, kedvezményezését látjuk, a gyenge és tehetetlen kormányzattal szemben, más oldalról a fogyasztóközönség teherviselése nem lévén arányban a nemzeti jövedelemmel, ezeknek a társadalmi osztályoknak állandó elszegényedését és további pauperizádódásáit idézik elő. Állapítsuk meg sine ira et studio, hogy senkinek az adózása nincs arányban az ő jövedelmével. Ezért tekintek félve a főváros multévi zárószámadásának előterjesztése, valamint a községi háztartás vitelének ebben az évben való alakulása elé. Kétségtelen, hogy az adóterhek valamivel csökkentek, ezzel a valamivel szemben azonban éppen felére esett a nemzeti jövedelem. Statisztikai adatok igazolják, hogy az évi ötmilliárdos nemzeti jövedelem aránylag rövid idő alatt 2.5 milliárdra csökkent. A nemzeti jövedelemnél a csökkenés rohamos, hogy egy matematikai kifejezést használjak: mértani arányban történik, ezzel szemben az adóterhek csökkenése enyhén fokozatos, számtani haladványban történik, végeredményben a nemzeti jövedelem és a közteher egymástól még jobban eltolódik, az aránytalanság közöttük esztendőről esztendőre nagyobb és mindig ijesztőbb lesz. Ezen okokból kell irreálisnak tartanom úgy az államháztartás, mint a főváros költség-előirányzatait. Az állami háztartásnál az a helyzet, hogy 6 millióval állították be a házadó csökkenését, 4.5 millióval a jövedelemadó csökkenését, az alkalmazottak adójának csökkenése 3.7 millióval, a társulati adó csökkenése 2 millióval van beállítva. Hasonló arányban látjuk az adózási tételek csökkenését a főváros — Az Uj Budapest tudósítójától. — E pillanatban még mindig erősen kétséges, épitenek-e a Rudasfürdőre uj emeletet reuma-kórháznak, kiképzik-e előtte a kolonádot, hogyan oldják meg az Erzsébet-hid budai torkolatánál a közlekedés problémáját. Még bizonytalanabb, hogy Fabinyi kereskedelemügyi miniszter, aki a múlt esztendő végén ahhoz kötötte a 800 ezer pengős kölcsön megszerzését a Rudas-fürdő átépítésére, hogy április végéig ténylegesen megkezdődjön az építkezés, állja-e ígéretét most is, amikor különféle városrendezési. és közlekedés-technikai szempontokból a Rudas-fürdő problémája bonyolultabb, mint valaha. Egy bizonyos: a törvényhatósági tanács határozatához képest a magasépítési ügyosztály megkezdte a Rudas-fürdő gázfütési berendezését, és megvan minden remény arra, hogy ez a nagyszabású munka az őszi hónapokra el is készül. — A Rudas-fürdő gázfütési berendezéséről, ezzel kapcsolatban a Rudas-fürdő forrásainak kitágitási munkálatairól, továbbá a pezsgőfürdő építkezéséről illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: n — Rudas-fürdő gázfütési berendezése óriási lépésekkel halad előre. Szeptemberre lesz kész az alacsonynyomású gázkazánok felállítása, amely, ha nem is fogja olcsóbbá folyó évi költségelőirányzatában is, amelynek jóváhagyását az uj fővárosi törvényre való tekintettel éppen a legutóbbi hetekben odázta el a belügyminiszter. A fővárosnál a folyó évi előirányzat az adóbevételeket a múlt esztendei előirányzathoz képest 7.4 millióval csökkenti. A forgalmi adó-részesedés 2.7 millióval, a kereseti adó csökkenés 1.6 millióval, a községi pótadó egy millióval csökken, de — hogy a polgármesteri előterjesztést idézzem — csökken a házbérkrajcár, a szemetfuvarozási illeték, a városi vagyonátruházási illeték, _ az italmerési illeték, a közlekedési ado, a vigalmi adó, az ebadó és a községi hatósági dijak előirányzata is. Csak a községi fogyasztási adó előirányzata emelkedik, bizonyságául annak, hogy a főváros adópolitikája változatlanul a legkönnyebben megfogható adónemeket tartja meg háztartása alapjául. Egyfelől a kartelek uralma, más oldalról a folyton csökkenő nemzeti jövedelem és ezzel arányban nem állóan a közterhek megmaradása: ez a szomorú ma kétségbeejtő karakterisztikonja. Amig egész Európában általános gazdasági fellendülésről beszélnek, nálunk ez a világhullám nem tud komolyabb eredményeket elérni, ezek a hullámok, elgyeugülnek a kartelek és a szörnyű közterhek sziklaszirtjein! tenni a Rudas fűtését, két jelentékeny előnnyel jár. Az egyik előny az, hogy füstmentes lesz a tüzelés, ami által a tervezett fürdővárosnak ezt a gyönyörű részét sikerül a most komoran kavargó füstfelhőktől mentesíteni, de eltűnik a Rudas-fürdő kazánháza is, amely évtizedek óta botrányköve a budai Dunapart gyönyörű városképének. — Ami a Rudas-fürdő forrásait illeti, örömmel jelenthetjük, hogy az Attila-forrás tisztogatási munkája jelentékeny mértékben előrehaladt és máris megcáfolhatok azok a hírek, amelyek ennek a nagyszerű kénes forrásnak eldugulásával riasztották a közvéleményt. Kiderült, hogy az Attila-forrás egyike a Rudas legbővizübb forrásainak, úgy hogy könnyűszerrel tudjuk az eddigi 35 literes percenkénti vízszolgáltatást az engedélyezett 45 literre felemelni. — Nagy munka folyik a Juventus-forrás kibővítése kapcsán uj kádak üzembehelyezését illetően. Jelenleg öt fürdőkádhoz folyik ez a gasteinivel legalább is teljesen egyenértékű gyógyvíz, amelynek keresletére jellemző, hogy az öt fürdő állandóan két hónapra előre van jegyezve, a nap minden órájára! Most további négy fürdőszobába vezetjük be a .Tuventus-forrás áldásos rádióaktiv vizét, a szenvedő emberiség gyógyulására. Elmondották még illetékes helyen munkatársunknak, hogy a pezsgőfürdő építését késleltette az a kéthónapos huza-vona, ameddig az nem minden nap tamad fűz, de minden perclen nemet Tűzoltó bomba segítség a torve-Rögtőn biztos segn nyileg védett „Kromofag mKROMOFAG“ vegy. gyár, VI., Reiter Ferenc-utca 13 Az Atilla és a Juventus Kitisztították és bővizüvé tették az Attila-forrást — Újabb négy fürdőszobába vezetik be a rádióaktiv Juven tus-vizet, a meglevő fürdőszobák két hónapra előre a nap minden órájára elő vannak jegyezve — Épül a füstmentes gázfütési berendezés a Rudasban — Junius elsején nyílik meg a pezsgőfürdő, a Hullámfürdőt ellenben már a jövő héten megnyitják 3 HYILT a maroiíszioeti PALATÍNUS hotel szanatórium és gyógyfürdő építkezési akta a bürokrácia útvesztőiben barangolt. Most már azonban abban a helyzetben van Bánlaky Géza, a fővárosi fürdő üzemnek kitűnő vezérigazgatója, hogy kitűzhette a pezsgőfürdő megnyitásának dátumát is: junius elsejére. A jövő héten nyílik meg a Hullámfürdő, egyelőre ideiglenes bejárattal, amig a pezsgőfürdő el nem készül. Azután természetesen visszakapja a pezsgőfürdőn keresztül régi bejáratát a Hullámfürdő, és bizonyos, hogy a két egyesített fürdő egyike lesz Budapest nevezetességeinek. ÜMtill mémöhöft, építést váüaBhozóK BUDAPEST, VIII., NépszSníiö/u. 13 Telelőn: 43-1-44 Magyar Hír. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Budapest izi VIZELLÜTÉSHQZ, HERTÖnTlZESHEZ itézl és séjiliajlásn szivattyúk Kitűnő tartós kivitel Olcsó árak Nagy készlet Forgalombahozza: Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, V., Vilmos császár-ut 28. TELEFON : 27-3-20
