Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-25 / 8. szám

XL évfolyam 3. szám Budapest, 1933 február 25 UJ BUDAPEST Tek. Fővárosi Nyilvános-Könyvtár Bpest, vili., Revitzky-u. 1.' KÖZGAUDASÁGt Elflflzelé«! Arak : Egész évre .......................................30 pengő Fé l Avre..............................................................13 pengő Egyet izém Ara 60 fillér mmamsmmmaa^varnmmamammm i FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR DH­i Szerkeszlőtég é* kiadóhivatal i Budapest, IV., Kaas ivor-utca O. Telefon: Aul. 828-23. Postatakarékp. chequetzémla 30013 Improduktív befefetetés=e a Tabán közművel való ellátása? Beszélgetés Petrovácz Gyulával az állítólagos lakás- túltermelésről, a főváros tabáni programjának szűk* ségszerü végrehajtásáról és a lakásépítési téruzsora letöréséről A legsúlyosabb adórendelet A városok állandó kongresszusá­nak, amelynek tudvalévőén, Buda­pest székesfőváros polgármestere az elnöke, kiküldöttei hétfőn küldött- ségileg jelentek meg a, pénzügymi­niszternél, hogy a városok anyagi nehézségeinek enyhítése céljából kormányintézkedéseket kérjenek. Kérik a városok a külföldi eszkö­zökben felvett kölcsönök tőke és kamattörlesztésének felfüggeszté­sét, a kölcsönök kamatainak meg­felelő leszállításával, a függőköl- csönök lejárati idejének meghosz- szabbitását, úgy a törlesztés, mint a függőkölcsönök rendezéséig a vá­rosok fizetési zavarainak megszün­tetését, az önkormányzati jövedel­mek elvonásának megállítását a már elvont jövedelmek fokozatos visszaadását. A városok memoran­dumának külön pontja az a kérés, hogy az összes rendkívüli adópót­lékokat a pénzügyminiszter nem­régiben kelt rendelete értelmében az együttesen kezelt adók főköny­vében kell kezelni és az adók befi­zetéseit elsősorban a rendkívüli adópótlékokra való elszámolás he­lyett az együttesen kezelt vala­mennyi adóra kell elszámolni. A főváros közönségét a memoran­dum ezen utolsó pontja érinti és érdekli a legközvetlenebbül. A kül­földi hitelezőket illetően a főváros Lamotte és Szemethy berlini tár­gyalásai kapcsán megkötötte a maga külön ismeretes egyezségét, a függőkölcsönök kamataival sincsen baj. Baj van ellenben az adófizeté­sek könyvelésének a miniszter által elhatározott uj rendszerével. A ku- riális pénzügyi stílusban megfogal­mazott rendelet magyarra lefor­dítva azt jelenti, hogy az összes be­folyt adókból, tekintet nélkül arra, hogy azok milyen célra, fizettettek, elsősorban a pénzügyi kormányzat által kivetett rendkívüli adókat kell a fővárosnak beszállítania az állam kasszájába, a maradékon azután az eddigi metódus szerint lehet az ál­lamnak és a fővárosnak osztoz­kodnia. A főváros ezévi költségelőirány­zata a mintegy százhetven millió pengős bevételi keretnek a felét, kereken nyolcvanhét millió pengőt, az adókból reméli bevenni. Kétség­telen, hogy a főváros pénzügyi lété­nek az adóbevétel az alapja, az adó­ból származó bevételek hiányában máról-holnapra inzolvenssé válhat Budapest. Az a pénzügyminiszteri rendelkezés, amely a bármilyen cí­men befolyó adóbevételeket első­sorban a rendkívüli állami adók számlájára követeli könyvelni, a gazdasági helyzet rosszabbodása esetén erősen megingathatja a fő­város háztartását. Nem tesszük ez alkalommal szóvá az untig ismert pénzügyi grava- meneket: az államnak a fővárossal szemben fennálló tartozásait, kezdve a képviselőválasztásokkal kapcsola­tosan felmerült kiadások meg nem térítésén és végezve a Nemzeti Színház csökönyös bér nem fizeté­sén. Ezek a tételek kisebb jelentő­ségűek, még ha végeredményben súlyos milliókra rúgnak is, a fővá­ros exisztenciális létét nem fenye­getik. Az a rendelkezés azonban, amely ellen a hétfői nap folyamán emelték fel tiltakozó szavukat a ma­gyar városok polgármesterei, a pénz­ügyi romlás igen magas fokát fogja jelenthetni nemcsak a vidéki váro­sok. de Budapest székesfőváros szá­mára is. — Az Uj Budapest tudósítójától A Keresztény Községi Párt min­den rendelkezésre álló eszközt igénybevett, hogy a tavaszi időjárás bekövetkezésekor minél nagyobbszá- mu munkaalkalmat nyújthasson a főváros és ezzel a lehető legna­gyobb mértékben hozzájárulhasson a munkanélküliség enyhítéséhez. Ezen az elgondoláson alapszik az az akció is, amely a Tabán újjáépítése érdekében indult meg. A Tabán újjáépítésének a gondolatát Wolff Károly vetette fel még 1920-ban, amikoir a Keresztény Községi Párt élén kezébe vette a városházi admi­nisztráció legfőbb irányítását. A mai súlyos viszonyok között joggal várja el a; főváros közönsége min­den egyes közgyűlési párttól, hogy segítségére siessen a városházi ad­minisztrációnak az uj munkaalkal­mak megteremtése terén. Annál fel­tűnőbb, hogy kormány városházi pártjának hétfőn tartott értekezle­tén és a képviselőház szerdai ülé­sén Éber Antal élesen szembefor­dult a Tabán újjáépítésének a gon­dolatával és azt állította, hogy a fő­város vezetőségének nem szabad, a Tabán újjáépítéséhez hozzáfognia. Ez a kormánypárti felszólalás azt az indokolást hangoztatta, hogy Budapesten a lakásokban túlterme­lés mutatkozik, az üresen álló laká­sokat kiadni nem lehet, ilyen kö­rülmények között fölösleges a Ta­bán újjáépítése, mert csak lakás- tulprodukciót fog eredményezni és ezért az akció nem lesz produktiv természetű. Ezzel a felfogással szemben Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő és tanácstag, a Keresztény Községi Párt állás­pontját a következőkben fejtette ki az Uj Budapest munkatársa előtt: — Az óriási arányokban terjedő munkanélküliség és az ezzel járó ínség hatalmas összegeket emészt fel. A főváros milliókat költ szo­ciális veszedelmek elhárítása érde­kében különböző ínség-akciók lebo­nyolít ására. Ezek a hatalmas összegek tu­lajdonképpen az utolsó fillérig improduktív célokat szolgálnak, tehát már csak ebből a szem­pontból is keresni kell olyan akciók megindításának a lehe­tőségét. ahol a befektetett tőke produktiv célokat is keres. Ilyen akció a Tabán újjáépítése. Évtizedek óta előttünk áll e pro­bléma megoldásának a szükségessé­ge. Örülni kell, hogy bizonyos lehe­tőségek mutatkoznak az újjáépítés megkezdése tekintetében, mert ezzel kettős célt fogunk szolgálni: az ed­dig legnagyobbrészt produktiv ered­mények nélkül elköltött összegek egy részét produktiv befektetések­re fordítjuk, másrészt jelentősen enyhitjük a munkanélküliséget. Amióta elkészült a tranzverzá­lis tabáni ut, egyre fokozottabb mértékben jelentkezik a Tabán újjáépítésének a szükségessége. Végre itt van a mód és alkalom a Te,bánon segíteni és megépíteni a Belváros kertvárosát. Az a meg­állapítás sem helytálló, hogy ez a befektetés nem fog produktiv ered­ményekkel járni, mert ha ez igy vol­na, akkor nem nyilvánulna meg e mozgalom iránt olyan óriási érdek­lődés, amit napról-napra fokozot­tabb mértékben lehet tapasztalni a városházán. Nap-nap után újabb és 1','ahb — tekintélyes érdekeltségek­től származó — levelek, beadványok érkeznek a városházára. Válogatni lehet közöttük. De egyébként is a fővárosnak nem az lesz a feladata, hogy a Tabánban házakat építsen. A főváros tabáni programjában csak a közművek kiépítése sze­repel: a csatornázás és az út­építés. A főváros a szabályozás révén ke­letkezett parcellákat magánkezekbe adja át építkezés céljaira, Nem csak belföldi, hanem külföldi tőke- érdekeltség is mozgolódik a Tabán újjáépítésével kapcsolatban. Sőt — és ez a fontos — építőipari vállal­kozások is érdeklődést tanúsítanak, mert mind úgy fogják fel a helyze­tet, hogy az, ami a Tabán újjáépí­tésével készül, nem lesz improduk­tív befektetés. — Ami a lakástulpvodukciót illeti, kétségtelen tén3r, hogy a békeidőben szokásos normális üres-lakás-percent időszaka be­állott. De csak számszerűen ala­kult igy a helyzet, nekünk a mellékkörülményeket is mérlegelnünk kell. Hat és hétszobás lakások valóban üresen _ állanak. Üresen állanak a központi fűtéssel ellátott, tehát drága lakások is._ El­lenben nincs lakáistulprodukció a két- és háromszobás lakásokat ille­tően, Üresen állanak a teljesen el- rongyolódott, lebontásra megérett házak, amelyekben csak a nagy nyo­morúság indokolja, ha egy-két szo­bában még laknak emberek. Azokban a lakásokban, amelye­ket a középosztály tagjai fog­lalnak el, egyenesen hiány mu­tatható ki, amit bizonyít az a körülmény, hogy a városi há­zakban csak protekcióval lehet egy-egy lakót elhelyezni. Határozottan állítom, hogy lakás- termelésre feltétlenül szükség van éspedig éppen az olyan exponált helyen, mint amilyen a Tabán. Ha a fővárosnak sikerülni fog — amit remélek — harmincéves adómentes­séget, biztosítani, természetesen zá­ros határidőn belül megkezdődő építkezésekre, ha továbbá sikerülni fog megkapni a kölcsöut, amit a közmunka-szindikátus bocsátana rendelkezésre közmüvek megépíté­sére, akkor a telkek kialakítását nyomon fogja követni olyan épít­kezési fellendülés, amely az egész gazdasági élet felfrissülését ered­ményezheti. Nekem meggyőződé­sem, hogy ezen az alapon olyan eredményeket fogunk elérni, ame­lyek halomra döntik a Tabán újjá­építését ellenzőknek minden érvét. Szóvátettük Petrovácz Gyula előtt azt a mozgalmat, amely a közmun­katanács által legutóbb kiadott és lényegesen módosított építési szabályzat revíziója érdekében indult meg. A városren­dezési szakbizottság egyik legutóbbi ülésén ugyanis éles támadások hangzottak el a közmunkatanács ellen, amely az építési szabályzat módosításával — az ott elhangzott felszólalások szerint — megmehezá- tette az építési engedélyek kiadását, Petrovácz Gyula, aki építési szak­ember és egyben tag-ja a fővárosi közmunkák tanácsának is, a követ­kező kijelentéseket tette e tárgyban az Uj Budapest munkatársa előtt: — A múlt év végén lejártak bizo­nyos építési könnyítések, amelyeket a fővárosi közmunkák tanácsa az épitkezési tevékenység fellendítése érdekében engedélyezett. Ezeknek az építési könnyítéseknek a megújítá­sára, volt szükség; de egyben szük­sége mutatkozott éppen az időközi tapasztalatok alapján az építési sza­bályzat sürgős módosításának is. Ezt a módosított szabályzatot ja­nuárban adta ki a Fővárosi Köz­munkák Tanácsa. Határozottan ál­lítom, hogy a módosított szabályzat egyet­len rendelkezése sem nehezíti meg az építkezést, hanem meg­könnyíti. Éppen ezért indokolatlannak tartok mindenféle akciót, mert hiszen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mint másodfokú építési hatóság, saját jogkörében jár el, amikor ilyen szabályzatot készít és életbeléptet. A legutóbbi épitkezési szerencsét- lensés’ek, a legújabb építkezéseknél megállapítható épitkezési _ uzsora következményei, a minimális mé­retű szobák és konyhák tették szük­ségessé az építési szabályzat módo­sítását . Az uj énitkezéseknél az uzsora olyan minimális méretű szobá­kat és konyhákat létesít, ame­lyeknek még legközönségesebb bebútorozása is teljes lehetet­lenség. A főváros közönsége érdekében kel­lett tehát olyan rendelkezéseket fel­venni az uj építési szabályzatba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom