Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-25 / 8. szám
XL évfolyam 3. szám Budapest, 1933 február 25 UJ BUDAPEST Tek. Fővárosi Nyilvános-Könyvtár Bpest, vili., Revitzky-u. 1.' KÖZGAUDASÁGt Elflflzelé«! Arak : Egész évre .......................................30 pengő Fé l Avre..............................................................13 pengő Egyet izém Ara 60 fillér mmamsmmmaa^varnmmamammm i FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR DHi Szerkeszlőtég é* kiadóhivatal i Budapest, IV., Kaas ivor-utca O. Telefon: Aul. 828-23. Postatakarékp. chequetzémla 30013 Improduktív befefetetés=e a Tabán közművel való ellátása? Beszélgetés Petrovácz Gyulával az állítólagos lakás- túltermelésről, a főváros tabáni programjának szűk* ségszerü végrehajtásáról és a lakásépítési téruzsora letöréséről A legsúlyosabb adórendelet A városok állandó kongresszusának, amelynek tudvalévőén, Budapest székesfőváros polgármestere az elnöke, kiküldöttei hétfőn küldött- ségileg jelentek meg a, pénzügyminiszternél, hogy a városok anyagi nehézségeinek enyhítése céljából kormányintézkedéseket kérjenek. Kérik a városok a külföldi eszközökben felvett kölcsönök tőke és kamattörlesztésének felfüggesztését, a kölcsönök kamatainak megfelelő leszállításával, a függőköl- csönök lejárati idejének meghosz- szabbitását, úgy a törlesztés, mint a függőkölcsönök rendezéséig a városok fizetési zavarainak megszüntetését, az önkormányzati jövedelmek elvonásának megállítását a már elvont jövedelmek fokozatos visszaadását. A városok memorandumának külön pontja az a kérés, hogy az összes rendkívüli adópótlékokat a pénzügyminiszter nemrégiben kelt rendelete értelmében az együttesen kezelt adók főkönyvében kell kezelni és az adók befizetéseit elsősorban a rendkívüli adópótlékokra való elszámolás helyett az együttesen kezelt valamennyi adóra kell elszámolni. A főváros közönségét a memorandum ezen utolsó pontja érinti és érdekli a legközvetlenebbül. A külföldi hitelezőket illetően a főváros Lamotte és Szemethy berlini tárgyalásai kapcsán megkötötte a maga külön ismeretes egyezségét, a függőkölcsönök kamataival sincsen baj. Baj van ellenben az adófizetések könyvelésének a miniszter által elhatározott uj rendszerével. A ku- riális pénzügyi stílusban megfogalmazott rendelet magyarra lefordítva azt jelenti, hogy az összes befolyt adókból, tekintet nélkül arra, hogy azok milyen célra, fizettettek, elsősorban a pénzügyi kormányzat által kivetett rendkívüli adókat kell a fővárosnak beszállítania az állam kasszájába, a maradékon azután az eddigi metódus szerint lehet az államnak és a fővárosnak osztozkodnia. A főváros ezévi költségelőirányzata a mintegy százhetven millió pengős bevételi keretnek a felét, kereken nyolcvanhét millió pengőt, az adókból reméli bevenni. Kétségtelen, hogy a főváros pénzügyi létének az adóbevétel az alapja, az adóból származó bevételek hiányában máról-holnapra inzolvenssé válhat Budapest. Az a pénzügyminiszteri rendelkezés, amely a bármilyen címen befolyó adóbevételeket elsősorban a rendkívüli állami adók számlájára követeli könyvelni, a gazdasági helyzet rosszabbodása esetén erősen megingathatja a főváros háztartását. Nem tesszük ez alkalommal szóvá az untig ismert pénzügyi grava- meneket: az államnak a fővárossal szemben fennálló tartozásait, kezdve a képviselőválasztásokkal kapcsolatosan felmerült kiadások meg nem térítésén és végezve a Nemzeti Színház csökönyös bér nem fizetésén. Ezek a tételek kisebb jelentőségűek, még ha végeredményben súlyos milliókra rúgnak is, a főváros exisztenciális létét nem fenyegetik. Az a rendelkezés azonban, amely ellen a hétfői nap folyamán emelték fel tiltakozó szavukat a magyar városok polgármesterei, a pénzügyi romlás igen magas fokát fogja jelenthetni nemcsak a vidéki városok. de Budapest székesfőváros számára is. — Az Uj Budapest tudósítójától A Keresztény Községi Párt minden rendelkezésre álló eszközt igénybevett, hogy a tavaszi időjárás bekövetkezésekor minél nagyobbszá- mu munkaalkalmat nyújthasson a főváros és ezzel a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulhasson a munkanélküliség enyhítéséhez. Ezen az elgondoláson alapszik az az akció is, amely a Tabán újjáépítése érdekében indult meg. A Tabán újjáépítésének a gondolatát Wolff Károly vetette fel még 1920-ban, amikoir a Keresztény Községi Párt élén kezébe vette a városházi adminisztráció legfőbb irányítását. A mai súlyos viszonyok között joggal várja el a; főváros közönsége minden egyes közgyűlési párttól, hogy segítségére siessen a városházi adminisztrációnak az uj munkaalkalmak megteremtése terén. Annál feltűnőbb, hogy kormány városházi pártjának hétfőn tartott értekezletén és a képviselőház szerdai ülésén Éber Antal élesen szembefordult a Tabán újjáépítésének a gondolatával és azt állította, hogy a főváros vezetőségének nem szabad, a Tabán újjáépítéséhez hozzáfognia. Ez a kormánypárti felszólalás azt az indokolást hangoztatta, hogy Budapesten a lakásokban túltermelés mutatkozik, az üresen álló lakásokat kiadni nem lehet, ilyen körülmények között fölösleges a Tabán újjáépítése, mert csak lakás- tulprodukciót fog eredményezni és ezért az akció nem lesz produktiv természetű. Ezzel a felfogással szemben Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő és tanácstag, a Keresztény Községi Párt álláspontját a következőkben fejtette ki az Uj Budapest munkatársa előtt: — Az óriási arányokban terjedő munkanélküliség és az ezzel járó ínség hatalmas összegeket emészt fel. A főváros milliókat költ szociális veszedelmek elhárítása érdekében különböző ínség-akciók lebonyolít ására. Ezek a hatalmas összegek tulajdonképpen az utolsó fillérig improduktív célokat szolgálnak, tehát már csak ebből a szempontból is keresni kell olyan akciók megindításának a lehetőségét. ahol a befektetett tőke produktiv célokat is keres. Ilyen akció a Tabán újjáépítése. Évtizedek óta előttünk áll e probléma megoldásának a szükségessége. Örülni kell, hogy bizonyos lehetőségek mutatkoznak az újjáépítés megkezdése tekintetében, mert ezzel kettős célt fogunk szolgálni: az eddig legnagyobbrészt produktiv eredmények nélkül elköltött összegek egy részét produktiv befektetésekre fordítjuk, másrészt jelentősen enyhitjük a munkanélküliséget. Amióta elkészült a tranzverzális tabáni ut, egyre fokozottabb mértékben jelentkezik a Tabán újjáépítésének a szükségessége. Végre itt van a mód és alkalom a Te,bánon segíteni és megépíteni a Belváros kertvárosát. Az a megállapítás sem helytálló, hogy ez a befektetés nem fog produktiv eredményekkel járni, mert ha ez igy volna, akkor nem nyilvánulna meg e mozgalom iránt olyan óriási érdeklődés, amit napról-napra fokozottabb mértékben lehet tapasztalni a városházán. Nap-nap után újabb és 1','ahb — tekintélyes érdekeltségektől származó — levelek, beadványok érkeznek a városházára. Válogatni lehet közöttük. De egyébként is a fővárosnak nem az lesz a feladata, hogy a Tabánban házakat építsen. A főváros tabáni programjában csak a közművek kiépítése szerepel: a csatornázás és az útépítés. A főváros a szabályozás révén keletkezett parcellákat magánkezekbe adja át építkezés céljaira, Nem csak belföldi, hanem külföldi tőke- érdekeltség is mozgolódik a Tabán újjáépítésével kapcsolatban. Sőt — és ez a fontos — építőipari vállalkozások is érdeklődést tanúsítanak, mert mind úgy fogják fel a helyzetet, hogy az, ami a Tabán újjáépítésével készül, nem lesz improduktív befektetés. — Ami a lakástulpvodukciót illeti, kétségtelen tén3r, hogy a békeidőben szokásos normális üres-lakás-percent időszaka beállott. De csak számszerűen alakult igy a helyzet, nekünk a mellékkörülményeket is mérlegelnünk kell. Hat és hétszobás lakások valóban üresen _ állanak. Üresen állanak a központi fűtéssel ellátott, tehát drága lakások is._ Ellenben nincs lakáistulprodukció a két- és háromszobás lakásokat illetően, Üresen állanak a teljesen el- rongyolódott, lebontásra megérett házak, amelyekben csak a nagy nyomorúság indokolja, ha egy-két szobában még laknak emberek. Azokban a lakásokban, amelyeket a középosztály tagjai foglalnak el, egyenesen hiány mutatható ki, amit bizonyít az a körülmény, hogy a városi házakban csak protekcióval lehet egy-egy lakót elhelyezni. Határozottan állítom, hogy lakás- termelésre feltétlenül szükség van éspedig éppen az olyan exponált helyen, mint amilyen a Tabán. Ha a fővárosnak sikerülni fog — amit remélek — harmincéves adómentességet, biztosítani, természetesen záros határidőn belül megkezdődő építkezésekre, ha továbbá sikerülni fog megkapni a kölcsöut, amit a közmunka-szindikátus bocsátana rendelkezésre közmüvek megépítésére, akkor a telkek kialakítását nyomon fogja követni olyan építkezési fellendülés, amely az egész gazdasági élet felfrissülését eredményezheti. Nekem meggyőződésem, hogy ezen az alapon olyan eredményeket fogunk elérni, amelyek halomra döntik a Tabán újjáépítését ellenzőknek minden érvét. Szóvátettük Petrovácz Gyula előtt azt a mozgalmat, amely a közmunkatanács által legutóbb kiadott és lényegesen módosított építési szabályzat revíziója érdekében indult meg. A városrendezési szakbizottság egyik legutóbbi ülésén ugyanis éles támadások hangzottak el a közmunkatanács ellen, amely az építési szabályzat módosításával — az ott elhangzott felszólalások szerint — megmehezá- tette az építési engedélyek kiadását, Petrovácz Gyula, aki építési szakember és egyben tag-ja a fővárosi közmunkák tanácsának is, a következő kijelentéseket tette e tárgyban az Uj Budapest munkatársa előtt: — A múlt év végén lejártak bizonyos építési könnyítések, amelyeket a fővárosi közmunkák tanácsa az épitkezési tevékenység fellendítése érdekében engedélyezett. Ezeknek az építési könnyítéseknek a megújítására, volt szükség; de egyben szüksége mutatkozott éppen az időközi tapasztalatok alapján az építési szabályzat sürgős módosításának is. Ezt a módosított szabályzatot januárban adta ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Határozottan állítom, hogy a módosított szabályzat egyetlen rendelkezése sem nehezíti meg az építkezést, hanem megkönnyíti. Éppen ezért indokolatlannak tartok mindenféle akciót, mert hiszen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mint másodfokú építési hatóság, saját jogkörében jár el, amikor ilyen szabályzatot készít és életbeléptet. A legutóbbi épitkezési szerencsét- lensés’ek, a legújabb építkezéseknél megállapítható épitkezési _ uzsora következményei, a minimális méretű szobák és konyhák tették szükségessé az építési szabályzat módosítását . Az uj énitkezéseknél az uzsora olyan minimális méretű szobákat és konyhákat létesít, amelyeknek még legközönségesebb bebútorozása is teljes lehetetlenség. A főváros közönsége érdekében kellett tehát olyan rendelkezéseket felvenni az uj építési szabályzatba,
