Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-25 / 8. szám

UJBUDAPESI Egy tanácstag naplójából 33 Irta: Ilovszky János Kiesett a világ kereke . . . ; Melyek útját állják az építkezési uzsora érvényesülésének. A leg­elemibb igényeket sem lehet kíelé- M'iteni egyes ilyen uj házakban. A főváros közönsége tehát, az a rész, amely lakókból áll, joggal várja tőlünk, hogy érdekeit megvédelmez­zük. A pénzügyminiszternek az adó- mentességről szóló légii jabb rendelkezéseiben már ez a ten­dencia érvényesül, amennyiben ezek a rendelkezések a lakások modernizálását követelik: sőt a lakások kényelmesebbé tétele érdekében bizonyos kikötések is szerepelnek a rendelkezések között. A közmunkatanácsnak a kormány legújabb ilyentermószetii rendelke­zéseit figyelembe kellett vennie és keresztül kellett vezetnie az építési szabályzaton. Kiderült ugyanis, hogy sokan, akik újabban építkez­tek, kellemetlen meglepetésekhez ju­tottak, amennyiben nem kapták meg azokat az adókönnyítéseket, amelyekre számítottak és pedig azért, mert éppen a pénzügyminisz­teri rendeletben megszabott feltéte­leknek nem feleltek meg. Összhang­ba kellett hozni az építési szabály­zat rendelkezéseit és a legújabb kormányrendelkezéseket. Ez a ma­gyarázata az építési szabályzat mó­dosításának, amely ellen nincs ok semmiféle mozgalomnak megindí­tására. HEIVEY III D* * * VEGYÉSZETI GYÁRA BUDAPEST, Ul., EŰTUOS-UIGA 21 TELEFON: 27-2-75 flONAll RAFAELIG bronzöDtö BUDAPEST TELEFON i AUTOMATA »!»—ML A közgazdasági életnek a már huza­mosabb ideje óta tartó betegségéről az egész világ sajtója, igy idehaza is a napi-, heti- és szaksajtó sokmillió­nyi sort irt. Közgazdászok, szakemberek könyvek­be foglalják a panaszokat, a tanácso­kat, a kibontakozáshoz vezető megoldási lehetőségeket. A világ minden nyelvén külön-kiilön tárgyalják a szaklapok, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a szabad, a kötött és a közszolgálati ágak speciális panaszait. Milliárd és milliárd betiit állítottak hadirendbe a felhozott érvek bizonyí­tása, elismerése és megismerése érdeké­ben. Miképp?... Mindegyik gazdasági szakértő a maga álláspontját tartja egyedüli üdvözítő gondolatnak. Kormányférfiak a különböző orszá­gokban féltéglával verik a mellüket: én vagyok és én leszek az, aki megmentem az emberiséget! Higyjetek! A kormányférfiakon kivül: különböző fél - és a 1 szakér tők, bizottságok és konferenciák, bizalmas és nem bizalmas értekezletek, helyi és országokra terjedő szervezetek, az emberiségre reáoktrojált népszövetségi szervek üvöltőnek, veszekednek, eredményeket jelentenek, nagyképiisködnek, hallgat­nak vagy felhorkannak, légy b ő 1 elefántot — elefántból legye­ket csinálnak. Biztatnak vagy lazíta­nak, állitólagos emberi jogokat adnak. Adnak, vesznek, csereberélnek, „n épe­ket szabadítanak f e 1“, határo­kat tologatnak és ezt mind m int vív­mányokat, mint haladást hozzák tu­domására a világnak ... Közben — migaz ormokon tart az üvöl­tés, a cserebere, a „felszabadítás“: — a válság egyre nő !... Az első vívmány mint a pásztázó jég­eső — csak rendeket vágott! A második vívmány... ? Mint a vi­harzó ár, földterületeket csatolt ide és oda, évezredes határköveket lendítve ki helyéből. A harmadik vívmány ... ? Istentaga­dásba kergette a milliókat. A negyedik ... ? Ismét ölt: barátságot, szeretetet, megértést, népi elrendezést. ...És ez igy megy évek óta: minden vívmány — újabb átok! Közben a gyerekek serdülők lettek, kamaszokból meglett felnőttek. Vagyo­nos polgárokból — szegények, szegé­nyekből — népkonyhások vagy koldu­sok ... És ez mind, mind a vívmányok: a „felszabadított emberiség“ jel­igéje alatt történt. Hát nem esett ki a világ kereke? Erre mindenki csak azt felelhetné: igen. De a szakértőknek biztosan nem ez a feleletük: látjuk kicsiben most a Talbot-centrálé ügyének feltárásánál. Ahány szak­értő, annyiféle a vélemény. Nem tudnak egyező véle­ményre jutni. Csak azért sem ! * Közben mi szegény polgárok fizetünk és fizetünk, ezer sebből vérzőnk, sorva­dunk és velünk együtt sorvad mint az idült heptikás beteg — az egész világ! Hát nem esett ki a világ kereke? * Amerikában egyes parkokban szószé­kek vannak tisztes hallótávolságokra felállítva. Vasárnapi szórakozása a nép­nek, a szószékekre fellépő ismert és is­meretlen nagyságok meghallgatása. A 1933 február 25. szónokokat körülállják, úgy hallgatják. Ha „okosan“ beszél, felszaporodik körülötte a tömeg gyűrűje, ha ,,n e m jól b e s z é 1“, vékonyodik a hallgató­ság karéja. De biztos, hogy tanaikhoz, nézeteikhez mérten több vagy kevesebb követőre találnak. Attól függ, hogy miként tudják a hallgatóságban a meg­győződésüket vagy tanaikat beleol- tani, bcleszuggerálni, bele­préselni. Ha valamelyik szónoknak a felbujtásra tehetsége van, úgy egy szuszra száz bolondot csinál, ha nincs, vagy kevés tehetsége van, akkor tizet, de úgy mondják, újabb bo­londok nélkül szónok még sohasem távozott a parki emelvényről! A sok gazdasági szakértőt, üvöltőt, veszekedőt egymás meghallgatására a szószék köré kellene csoportosítani. Aki legjobban tudná kibőjtölni, meg­győzni a szakértő hallgatóságot, an­nak elgondolása alapján kel­lene a világot kivezetni a mai sivár helyzetéből... Hátha... „egy okos:“ e megbom­lott, kiesett kerekű világot ki tudná ve­zetni a helyes útra. — Kiesett a kerék! — Ki bizony! SZlNTIIÓ EERENC OKI , MÉRNÖK KÖVEZŐ MESTER BUDAPEST, I., MENSilNÁ JÁNOSI). 11. TELEFON: 55 1-81 Beretvás pasztilla fejfájás ellen Városházi notesz SIPŐC'Z POLGÁRMESTER mint a kiadott hivatalos kommü­niké közli — hétfőn foglalta el hi­vatalát és átvette a városháza ügyeinek irányítását. A polgármes­ter első teendője volt, hogy alpol­gármestereivel és a pénzügyi osz­tály vezetőjével folytatott tanács­kozást. A polgármesteren erősen meg­látszik a szobafogság, arcszine feltűnően sápadt. A törött kar tel­jesen összeforrt, azonban a hosszú kezelés láthatóan kimerítette Sipőcz Jenőt. Szó is van róla, hogy arneny- nyiben az aktuális nagy problémá­kat, amelyek az ő részvétele nélkül meg nem oldhatók, sikerült letár­gyalni, a polgármester március első harmadában n é h ány hétre ü dűlni meg y. * GALLINA TANÁCSNOK állapo­tának örvendetes javulásáról adha­tunk számot. Az elmúlt héten még meglehetősen súlyos volt a nép­szerű tanácsnok állapota, főképen azért, mert heves influenza támadta meg, amely napokon át magas láz­zal gyötörte. Az influenza azonba/n szerencsésen véget ért, a vérömlés is teljesen felszívódott és Gallina tanácsnok a hét végén — jövő hét elején már kikerül a R óku s- k ór ház sebészeti osztályá­nak külön szobájáról és fele­sége, aki a kórházban is állandóan ápolja, házi gyógykezelésbe veheti. Szó van arról, hogy Gallina ta­nácsnok néhány hetet Hajóson, a családi birtokon tölt, és csak ha üdülési szabadsága végétért, már­cius vége táján veszi át hivatala vezetését. * A VÁROSHÁZI BETEGLISTÁN S ze ndy tanácsnok vezet, akinek makacs influenzája még mindig nincsen mulóban. Német h ?/ tanácsnok, aki szin­tén heteken át feküdt influenzában, felesége társaságában Balatonkene­sén üdül. Nemethyékkel velük van gyönyörű kutyájuk, amely több szépségversenyen nyert már első dijat és az unatkozó kenesei üdülő­telep egyetlen szenzációja. * VÁLTOZATLAN ERŐVEL DÚL A HARC, hogy a törvényhatósági bizottság örökös tagságát illetően ki lépjen Platt hy Gy ör g y ö r őkébe. A budai bizottsági ta­gok az elmúlt napokban próba­szavazást tartottak, amikor is a megjelent huszonhét bizottsági tag közül huszonhat Lam pe l Vil­mosra, a várbeli egyházközség nép­szerű elnökére adta le szavazatát. — Egy szavazat esett P akányi Ferencre, aki a kereszténypárt vár­beli listáján tudvalévőén Lampel után következik. (Zárójelben meg kell jegyeznünk, hogy ezt a bizo­nyos egy szavazatot nem Pakányi adta önmagára, mert a konventiku- lumon Pakányi részt sem vett.) A budaiak azon erős elhatározá­sával szemben, hogy az örökös tag­sági hely most Budát illeti, szem­ben áll a pestiek széthúzása, akik­nek az egységes huszonhat budai szavazattal szemben — h ár o m- n é g y jelölt j ü k is van. V ég- eredményben a Keresztény Községi Párt értekezlete fogja elhatározni, ki legyen a párt hi v at aló s j előlije az örökös tagságra, erre a jelöltre adja azután szavazatát minden kereszténypárti bizottsági tag, akár budai, akár pedig pesti mandátummal rendelkezik a szava­zó városatya. * APPONYI ALBERT GRÓF EM­LÉKEZETÉNEK HÓDOLT A SAS­KOR múlt heti ülésén, amikor is Csókás Károly főtitkár, B ed­it ár z prelátus népszerű káplánja mondotta az ünnepi beszédet. — Apponyi — mondotta Csókás — a boldog Nagy-Magyarország ki­magasló alakja volt, az isteni Gond­viselés nagy ajándéka számunkra, magyar Mózes, hogy vezessen kál- váriás utunkon. Évezredes magyar kultúránk kitermelt remeke, Európa dicsősége, oly ideális magaslaton, hogy ellenfelei is szinte szédülve tekintettek reá. Nem reálpolitikus, hanem ideális bajnoka a tiszta er­kölcsnek, jognak és szabadságnak. Méltóbb halála nem is lehetett volna: igy szolgálta hazáját mind­halálig még halálával is. A genfi gyászpompa komor feketeségében a trikolóros koporsó hangos jajkiál­tása a megtépett magyar igazság­nak. Mózes nem mehetett be az Ígéret földjére, de Nébó hegyéről megláthatta már. T alán az ő látnoki szeme is megpillantotta a magyar feltámadást. Az ősi vár kriptája, az ő nyughelye Nébó hegye! A költői hangulatú beszéd mély hatást tett a nagyszámban egy- begyült körtagokra. * K. CSÁSZÁR FERENC a Keresz­tény Községi Párt jelöltje a Köz­munkák Tanácsában a Platt hy György elhunyta kapcsán megüre­sedett tagsági helyre. * MEGÜRESEDETT AZ ELEK­TROMOS MÜVEK FŐÜGYÉSZI ÁLLÁSA, és mint ilyenkor szokás, megindult a nagy versenyfutás, a mai időkben anyagi szempontból sem jelentéktelen pozícióért. Több törvényhatósági tagot emlegetnek, akik hajlandók lennének nemcsak bizottsági tagságukat, hanem ma­gánügyvédi praxisukat is feláldozni a köz oltárán az állás kedvéért. Az illetékes tényezők most arra az eléggé nem helyeselhető elhatáro­zásra jutottak, hogy az Elektromos Müvek főügyészsége nem lesz egy­mással versengő bizott­sági t a g-ü g y v é d e k könnyű vagy nehéz z s ák mán y a. A döntő elhatározás szerint a főváros tiszti ü gyészség ér öl fog va­laki kerülni a Váci-uti palotába, Arra vonatkozóan azonban, hogy kire esik majd a választás, e l h a- távozás még nem történt. * A KITŰNŐ NAGY FERENC PÁ­RATLAN AGILITÁSA javára könyvelhető el a Sas-Kör ezidei bálja. Kerek hat esztendeje elmúlt, hogy a hires Sas-csárdás: a Rá­csos kapu rácsos ablak pat­togó ütemére nem táncolhattak az öreg Sasok ifjú fiókái, részben a rossz gazdasági viszonyok miatt, de részben azért is, mert senki sem, tartotta a vezetőség tagjai közül különleges ambíciójának, hogy frakkba és klakkba öltözötten ve­zesse karonfogva a bálanyákat a részükre fenntartott karosszékekig. Mióta azonban a mi kitűnő Feri barátunk a Sas-Kör ügyvezető el­nöke, mint sok más minden a Sas- Körben, ez a bálrendező-tétlenség is máról-holnapra megváltozott. Nagy Ferenc intézkedésére K e r e z s y György dr., a vigalmi bizottság el­nöke vette kezébe a bálrendezés ügyét és szombaton este — részben fájdalmas emlékként — a régi S a s-K ö r Irányi-utcai helyiségei nyíltak meg egy estére a, Sas-bál számára. Nagy éljenzés fogadta Sipőcz polgármestert, a kör elnökét, aki első alkalommal, hogy orvosai ezt megengedték, a szó szoros értelmé­ben, a betegszobából ment el a S a, s-b ál megnyitására. Lelkes taps és éljenzés fogadta a polgármestert, akinek engedélye alapján azután Nagy Ferenc meg­nyitotta, a bált, amely kivilágos- kivirradtig: vasárnap reggel hét óráig tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom