Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-18 / 7. szám
á ÓBB 1033 február 18. Tíz év óta nem volt ilyen jó műsor a mini a februári műsor! — Ha ezt a tételt veszem alapul, akkor mondhatom, hogy ez f undált f o r g a - lom, — talán nem annyira fundált, mint a föld, vagy mint az arany, de az arany az állami bankjegy alapja, hanem az államba v o I e t t bizalom és az álla m életképessége. Az arany pincék megszűntek, aranyalap nincsen, de igenis van egy aranyalap: a magyar állam életképessége. Minél jobban tudom a termelést a magyar államban fokozni, annál nagyobb lesz az aranyalap. — A magam szempontjából ezt a gondolatot, hogy a hátralékokat igy eszkomptálja a kincstár és akkor egy okos amortizációs tervvel csökkentse a kibocsátott kincstári illetékeket a termelés arányában, — ezt a gondolatot a j á n 1 o m k o m o l'y m e g - fontol á s r a, mert hiszen ezáltal amortizációs alapot létesítettünk kincstárjegyekkel, ami által emelni lehet a termelési lehetőségeket. A másik előny, ami ebből a dologból származik, az, hogy nem kell komplikált kölcsönökhöz fordulni. Ugyanis a külföldi hitelezők kérdésében olyan eltolódás állott elő, hogy kötvényeink nagy- része itt van Magyarországon, de' még mindig szerepel külföldi érdekeltségek utján. — Ismétlem tehát, hogy a magam részéről is megszívlelendőnek tartom ezt a gondolatot és helyeselném, ha az illetékes tényezők foglalkoznának vele. A városok krízise — Kétségtelen, hogy a város o k krízisét nem fogjuk tudni megoldani, illetőleg az államháztartás egyen- splyát nem fogjuk tudni fenntartani, ha egyidejűleg a városok háztar - tását mindig nehzebb helyzetbe hozzuk. Ezt a gondolatot már több Ízben hangoztattam, legutóbb a 33-as bizottságban is szóvátettem. Ugyanis egyrészt az állami hozzájárulások emelése, másrészt a városok bevételeinek csökkentése, azután a fázisadó — amit egyébként elvileg helyeslek — igen nagy mértékben megnehezíti a városok helyzetét. Méltóztassék különben megnézni a pénzügyigazgató ur kimutatását, amelyben a forgalom halódásáról igen szomorú statisztikát látunk. A v á- r o s i f á z i s a (1 ó megint csökkenteni fogja a város bevételeit, de ezzel szemben emelkednek a szociális kiadások, amelyeket nem mellőzhetünk. A polgármester ur jelentéséből láthatjuk, hogy ijesztő mértékben növekszik az ingyenebéd- a da gok száma. Az a helyzet, hogy ma 14—75.000 ebédet osztanak szét. A dolgozók, illetőleg a keresők száma állandóan csökken, ezzel szemben az eltartottak száma mindig növekedik, tehát a városokban óriási krízis fog előállni. Ezt nem lehet azzal megoldani, hogy a z adókat emelem, csökkentem a városok bevételeit és ne in t ö - r ő d ö m a v á roso k szanálás á v a 1. — Több ízben szó volt már arról, hogy a mezőgazdasági lakosságnak ide való torlódását bizonyos vonatkozásokban csökkenteni kellene. Hozzáteszem, hogy alkotmányjogi elv úgy an a szabad költözködés tétele, ezt tudom, de végeredményben az állam végszükségben v a n, tehát ennek a jognak a korlátozása nem a szabadságjogok terhére, hanem a megélhetés lehetővé tételére irányúin«. Budapest önálló egységes frontja — Helyeslem a telepítés gondolatát, de ahhoz óriási tőkére van szükségünk. Mindig volt telepítés, de az financiálisán sohasem volt alátámasztva. Itt volt például a Nagyatádi-Szabó-féle telepítés, amely szintén nem volt megfelelően alátámasztva, aminek az eredménye azután az, hogy m a ott áll a 3—4 hold fő I d, senki se m tud megélni belőle, fundus i n- struktus nincsen. Ha az önellátás és a zártfogyasztás tételére menne át az egész termelés, akkor ez teljesen irreleváns kérdés lenne. Nemcsak Budapesten ilyen n fUmiDAPEST helyzet, hanem olvastam Debrecen város jelentését is, ottan is az a helyzet, hogy a falusi lakosság elhagyja a falut és a városokba vonul be, ott keres magának élelmet, munkát, vagy szociális ellátást. A városi lakosság kénytelen egységes frontot csinálni ebben a kérdésben, még pedig ;t polgárság és a munkásság egyaránt. Bizonyos okos, célszerű és reális szabályokat kellene életbeléptetni, hogy ezt a folyamatos krízist megakadályozzuk. Több Ízben fölpanaszolták, hogy a közmunkák- nál c s a k budapesti munkásokat akarunk igénybevenni és ezt a k ö r n y 6 k n e h é z ni é n y e z, i. Engedőimet kérek, a fővárosra nem lehet azt mondani, hogy korlátlan eszközökkel rendelkezik. A magam részéről mindenesetre felvetem ezt a kérdést, mélt óz Írassanak hozzászólni. 12°/0-os késedelmi kamat — Ki kell emelnem azt az intézkedést, amely a mai nehéz gazdasági helyzetben különösen anakronizmusként hat, még pedig azt, hogy amikor úgyis nagyon nehezen folyik be az adó, akkor ma is fenntartják a 12%-os késedelmi kamatot a közszolgáltatási kötelezettségek után. Ez az intézkedés a háborús időkből é s az inflációs i d ő k b ő 1 maradt meg, amikor tudták a pénzt kamatoztatni és akkor hozta he az állam ezt az intézkedést, hogy ráké n y s zeri t se az embere- k e t a dófizctésr e. Ma azonban ez nem állja meg a helyét és én mint biró-ember megállapítom, hogy manapság a 12%-os kamat, ahogyan ma a közszolgáltatások után minden köziilet 12%-os kamatot számit, uzsoraszámba megy. Méltczlassanak Csak íigyelembeverani, hogy az O T i micsod a t erhebet esi n á 1 a z á. 11 a 1, h o g y 12°/o-o s k 6 ® c d e 1 in i k a' m a tót sz e d és hogy e z e k a h a- t a 1 m a s ö ® s z e g ü k amatol; milyen n a g y m é r t é (ki ben nőve 1 i k a k ö z- í artoz á sok h á t r a 1 é k n i t. Ebből kifolyóan javasolom', írjon fel a közigazgatási bizottság a in. kir. kormányhoz, hogy a késedelmi kamat összegét haladéktalanul szállíttassa le. — Mikor a Nemzeti Bank leszállítja a kamatlábat, akkor mindenesetre a 1 a e s o m y késedelm i k a m atet ki v á n o k. Azt akarom, hogy ez az előkelő testület a maga súlyával hathatósan támassza alá a polgár* Ságnak ezt a jogos évs- méltányos kérelmiét. J& családi Siázak katasztrófája- A következőkben azokat a tapasztalataimat akarom ©Lmomdiam, nancfyekrc az- i n r-t 6 g m u n k á k g y a k o r lati k i v i - tele z é s é n él r á j ö t í e m. Az inségmunka keretében utcákat, utakat kell építenünk, mert az a legkönnyebb kenyér adási lehetőség. Ezek «, csatornák és utak rendszerint külterjesek. A magam részéről most igazán demokratikus alapon beszélek, mikor azt mondom, hogy ezen a vidéken csupa esaládiház van és minél messzebb megyünk az utakkal, annál inkább kisebb családi házakkal találkozunk. Azt nem liehet nehézményozaii, ha valaki e s a 1 á d i hazat épít m a g á n a k, sőt ellenkezőilieg, lehetővé kell teami. Igaz ugyan, hogy ezek a kfus házak és ez a külterjes fejlődés a városra- nézve nem előnyös. Ezek az emberek azonban azelőtt pincelaká- ■sokbam, odúkban laktak és ha oda kimennek a levegőre, ez egészséges folyamat. Most, ha kémek irtaikat és csa tornákat, akkor mit csinálunk ? C o rat re c o c u r esi n álun k ii e le i k ii t a k a t, látom, hogy ki van már adva a csatornázási és az útépítési munka. Mondom, ott vannak eeek a családi házak, inig a régi békeidőben szakították ki a parcellákat és előfordul, hogy 30—40 méteres frontjuk van ezeknek a pareelTáknaik. Ezeken a parcellákon varainak kis házacskák, , amiket a pareellaiulajdouosok összekap o r g a t o 11 p é n z ükön építettek iöl, ragaszkodnak a házhoz és mindenáron meg akarják tartani. Jön azonban az inségmuiika, csinálnak ott utat és csatornát és 4CÖÖ pengőt vetnek ki erre a családiház-tulajdonosra. Természetesen a családi háznak a tulajdonosa nem tudja előteremteni a 4080 pengőt és ha nem házbérrel operáló tulajdonosok az illetők, akkor mind ebbe a helyzetbe kerülnek. Hogyan ütik agyon a kisembereket?- Van ugyan ezeknek a kisembereknek b i z o m y o s k e cl v e -z meny ii k, még pedig az, hogy B o r vendég alpolgármester ur megengedte nekik, hogy esetleg 2—3 év alatt törlesisz-ék le őzöket az összegeket, de erre a három évre .ISVo-ot üt rájuk, vagyis a 1: i vetet t 4000 pengő -e g y h a r m a- d á t p 1 u s síké n t kell nekik me g- fizetmiök. Ezt a témát ne méltóztassék elhárítani, ez olyan téma, amelyet a város- fejlesztéssel kapcsolatban fél kell vetnünk. Nem lehet a várost fejleszteni, utakat és csatornákat építeni úgy, hogy csak mosolygónk ezen a téren és azt mondjuk, hogy elárverezzük a házat. Tönkretegyünk becsületes és készséges embereket? Csinálunk álihumamzmust, ingyenesen életünk embereket, viszont ezzel szemben b e- c sülé t e « e ra d o 1 g o z ó ik i- ® e an' b e r rali e-t, akik ennek a. váróénak becsületes polgárai és munkásai akarnak lenni, azokat k é is z a k a r v a a g y o n ii t j ük egy reii- d e .1 'közőssel, mert hiszen ha e z o k r e 4—500(1 p e ng ő t k i s z a b o k, akkor 1 u1 a j d on képpen agyúrail t ö 11 e m őket. Ez. nem lehet az i - ■ ------------- ■ ' Há tizsák, sátor és ponyva, pokróc, kötél és zsineget vehet olcsón MBDBLKQSÁNDOR 94 éves cég cégnél, Budapest, ¥13., Károly kiráíy-ut 15 | DEBRECEN ÉTTEREIM .4< > j RAK0CZI'UT 88 DÉLI MENÜ P Ji A világítási költségek túlnyomó részét as áramszámla teszi, ehhez képest az izzólámpa ára elenyésző. Á silány minőségű lámpa csak a beszerzésnél olcsóbb; az áramfogyasztásban azonban annál drágább! Vegye tehát csak a bevált, gazdaságos NGSRAM LÁMPÁT! adminisztráció felad a' t a. Az ad - minisztrációba értelmet kell beíevinni, nv. admi-niisztváerának az értelem jegyében kell dolgozna, éppen ezért ebből a szempontból gondoskodni kell bizonyos megoldási módozatokról. Nézetem szerint azért van. nekünk K ö 'z « égi T a k a r é k p é n z t á r urak, hogy az segítsen. Csináljunk amortizációs alapot, amelynek az volna a rendes járuléka, hogy ő B/-ot fizet, amivel már nemcsak a kamatot, hanem a tőkét is lehet törleszteni. Miért ne lehetne ezt behozni a városnál éa miért keli a tőkére plussz 12Vo késedelmi kamatot fizetni? — Ez szociális gondolat, amit annyival i* inkább meg kellene szí viel,nie, mert hiszen ma a szoe á >1 i s gondolatok jegyében élünk. Beszéltem egy előmxmkással, azt mondotta-, hogy -egész életében takarékoskodott, nem ivott, mein dohányzott, hanem ö'sszekuporgatott egy kis pénzt. Ezep. a pénzen vett egy telket és épített rá egy házat. Előfordult, hogy egy egész utcának a népe jött hozzám de- putáeióba, hogy elviszik a házaikat, m -e r t m e m bírják kifizetni a r á- j u k rótt összegeket, kölcsönt pedig ne m. a d nekik se n k i. Most jö» a város és ilyen terheket ró rájuk. így nekem nem kell inségmunka, mert egy pár nagyvállalkozó kedvéért nem vagyok hajlandó a kisemberek tömegeit tönkretenni. Ez a paragrafusoknak értelem nélkül való alkalmazása, ami öl és- amely a m a i szociális időben nem jogosult. — Ennek az eljárásnak a sürgősségét jelentem he itt és hangsúlyozom, hogy n o m f o g o k megszűnni ezért a gondolatért küzdeni. Meg vagyok győződve róla, hogy szavaim sok kis házba-» r e ni cry t f o g na k kelteni és a m a- g -a m részéről nem fogom engedni, hogy ebben a reményükben ezek a kisemberek csati ra- k o z z a n a k. Ennek következtében felelősségem t u d a t óban mondtam mind azt, amit ebben a kérdésben előadtam. Épitőipar részvénytársaság Budapest, VIII., Baross-utca 15. szám Aszfaltgyár és anyagtelep IX., Guäacsl’üi 37. szám Telefon: 41-1-49. ÜELUEY ISÖii fl> VEGYÉSZETI GYÁRA BU01PEST. Hí.. EŰTUOS-UTGA 21 TELEFON: 27-2-75 Biehn Jiies IX., fereiií-itöriil 4ö Telelőn öT-ö-03 Aszfaltozás, szigetelés, fecSéSSsmez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. III., Kossuth LaiOS-U. 6. Egyenruhák és polgári öltönyök Mil Iliit! Kmléklapos tisztek és karpaszományosok szabályosan felszereltetnek Nagy választék angol szövetekben. innunk jarmar-uizei! Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03)
