Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-04 / 5. szám

XL évfolyam ö. szám Budapest, 1933 február 4­ZU BUDAPEST •I •n-jüiz^-pASH' *IIIA '^se. ‘ju^aAuon: sou^axt^M TsoJBAc^'1 KÖZOALEkASÁGt Előfizet«»! Srak: Egész évre..............................................30 pengfl Fél évre ........................................................13 pengO Eg yes szén Ara OO filier mammmmamamtmammmmammmmm ! FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR i Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utca g. Telefon: Auf. 828-23. Postalakarékp. chequesz&mla: 30013 mert késik a pályázat kiírása a Közgyűlés által szervezett gyakornoki állásokra! Beszélgetés Bednárz prelátussal az ifjúsági problémákról Ankurbelung lmrédy pénzügyin iniszter keddi parlamenti beszéde egy német gaz­dasági kifejezésnek adott hazánkban polgárjogot. Azt mondotta a minisz­ter, az adó-pergőtüzet bejelentő fel­szólalása kapcsán, hogy most, ami­kor abból a kastélyból, amit a mull hagyott reánk, át kell költöznünk egy modern, de kisebb lakásba, a legfontosabb tennivalók a termelés fejlesztése, az államháztartás egyen­súlyának biztosítása és az egész ál­lami berendezkedés átszervezése. A miniszter Ankurbelung-na,k nevezte ezt az egész akciót, meghonosítván nálunk is a divatos berlini kifeje­zést, amely az automobil motorjá­nak megindításából, a felkurblizás- ból vett hasonlatot. Nem feladatunk ehelyütt az ádá­zuk atagot országos szempontból vizsgálni és annak állampénzügyi célkitűzéseit kritika tárgyává ten­ni. Két körülményre azonban reá kell mutatnunk, a főváros hatósága és a főváros közönsége szempontjá­ból. Az egyik momentum az, hogy az uj adók túlnyomó nagy részét Budapest fogja fizetni. Ä villany­körte-adótól a házadó, a jövedelem- és vagyonadó, az alkalmazottak kü­lön adója, vagy a, rokkantsági adó emeléséig az uj adók és a régi adók felemelt tételei a mezőgazdasággal szemben elsősorban a városok, de különösképpen a főváros lakosságát sújtják. Ez az állításunk nem szo­rul bizonyításra. Ugyáriakkor azon­ban, amikor ezeket a főváros adók­kal agyongyötört lakosságát külön­legesen sújtó uj adónemeket és fel­emelt -adótételeket a pénzügyminisz­ter bejelentette, egyetlen szava sem volt arra, hogy az uj adókból és fel­emelt adótételekből származó állami bevételekből mennyit fordít a kor­mány a fővárosra. Mert a minisz­ternek az a bejelentése, hogy a transzfer-alapból a fővárosi nagy­üzemek uj befektetéseibe visszake­rülő külöldi kölcsönpénz tiz-tizenöt millió pengőt a főváros petyhüdt gazdasági érrendszerébe, egyáltalá­ban nem a kormányzat érdeme. Távol áll tőlünk, hogy ezekben a katasztrofális időkben, amikor a parlament nyílt ülésén ellenzéki képviselők már az államcsőd kimon­dását ajánlották a kormánynak, különbséget tegyünk az ország és fővárosa között, hiszen mindany- nyian jól tudjuk, hogy ha Magyar - ország elpusztxd, vele pusztul Bu­dapest is. Teljes tisztelettel a pénz­ügyminiszter koncepciózus egyéni­sége•' iránt, figyelmébe ajánljuk neki, valamint az egész kormány­zatnak is, hogy az Ankurbelung-ot Budapesten, az ország centrális mo­torjában meg kell indítani, mégpe­dig a legsürgősebben, mert ezekben a fagyos téli napokban könnyen jóvátehetetlen baja történhetik a motornak, amin azután nem segít sem a motalko, sem a felkurblizás. Szeretetet, megértést és figyelmet kérünk Budapest számára, nem bir­kózást a költségvetési tételek felett, hanem olyan támogatást, amely lehetőséget nyújt a főváros vezető­ségének arra, hogy a maga szűk, de messze világitó és példát adó hatáskörében a felkurblizás nagy munkáját megkezdhesse. Mert ha ez nem történik meg, az lmrédy által részünkre kijelölt modern kislakás is tul-tágas lesz számunkra és a tes- pedés sivatagából kivezető ut, ame­lyet költői lendülettel rajzolt a Ház elé a pénzügyminiszter, nem a bol­dogabb jövő, hanem a temető felé vezeti a nemzetet! — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bizott­sága elhatározta száz közigazgatási gyakornoki állás megszervezését. Bár a közgyűlés konkrét határoza­tot hozott ilyen irányban, a gyakor­noki állások betöltésére vonatkozóan még mindig nem Írták ki a pályáza­tot és pedig azért, mert előbb meg kell várni a belügyminiszteri jóvá­hagyást. Ez a jóváhagyás viszont azért késik, mert a közgyűlési hatá­rozatot még egyáltalán fel sem ter­jesztették a belügyminiszterhez jó­váhagyás céljából. Azon a közgyű­lésen ugyanis, amelyen a közigazga­tási gyakornoki állások megszerve­zéséről döntöttek, más fontos tár­gyak is szerepeltek a napirenden, úgy hogy folytatólagos közgyűlése­ket kellett tartani, felterjesztésre pedig csak akkor kerülhet sor, ami­kor a közgyűlés befejeződött. Mint­hogy ez most már megtörtént, a gyakornoki állások megszervezésére vonatkozó közgyűlési határozatot napokon belül felterjesztik a bel­ügyminiszterhez jóváhagyás céljá­ból. Az Uj Budapest munkatársa ez­zel a kérdéssel kapcsolatosan beszélt Bednárz Róbert prelátussal, a Ke­resztény Községi Párt ügyvezető al- elnökével, akivel arról beszéltünk, hogy milyen szempontokat kell ér­vényesíteni ezeknek az állásoknak a betöltésénél. ^Bednárz Róbert a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatái’sának: — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros költségvetése, bár kö­zel két hónap óta a belügyminiszté­riumban fekszik, még mindig nem kapta meg a kormányhatósági jó­váhagyást. A belügyminisztérium városi ügyosztályában már teljesen áttanulmányozták a főváros 1933. évi költségvetését, de Keresztes- Fischer bélügyminiszter a jóváha­gyásról még mindig nem döntött. Mivel a városházán nagy érdeklő­déssel várják a belügyminiszter jó­— A betöltésnél érvényesítendő szempontok megállapításánál abból az elgondolásból kell kindulni, hogy ezekből a közigazgatási gyakor­nokokból fog esztendők után ki- terebélyesedni a fővárosi ad­minisztráció tisztviselőkara. A legfontosabb szempont tehát a tisztviselői kar nívójának a meg­óvása. Mi a magunk részéről első­sorban arra törekszünk, hogy minél több állást tudjunk megnyitni az if­júság részére, amely valóban joggal dörömböl a kapukon. Nem szabad megfeledkeznünk a a"i munkaerőkről sem. Nem két­séges, hogy a fővárosnak női alkalmazottakra is szüksége van. Nekünk, akik az ifjúsági probléma megoldásának megfelelő előkészíté­sén fáradozunk, figyelemmel kell lennünk arra a kétségtelen tényre, hogy mindkét nembeli ifjúságot az erkölcsi züllés veszedelme fenyegeti, ha nem gondoskodunk kenyérkere­seti lehetőségekről. Nézetem szerint nemcsak gyakornoki állások szervezésével kell az ifjúsági probléma megoldását elősegi- teni, hanem a tanügyi igazgatás bizonyos átszervezésével is. Mivel komolyan foglalkozom az if­júsági problémákkal, megérdeklőd­tem, hogy mennyit tesz ki a főváros tanintézeteiben a többlet-órák száma. Megállapítottam, hogy a fővárosi tanerők hatezer órá­val tanítanak többet. mint amennyit az érvényben lévő ren­váhagyó leiratának a megérkezését, az Uj Budapest munkatársa La- motte Károly dr. pénzügyi tanács­nokhoz fordult felvilágosításért, aki a legutóbbi napokban konkrét ta­nácskozásokat folytatott a belügy­minisztériumban és a pénzügymi­nisztériumban a főváros jövő évi költségvetésének a jóváhagyásával kapcsolatosan. Azt a kérdést vetet­tük fel, hogy miért késik a jóváha­gyás, miként gazdálkodik a főváros a kormányhatósági jóváhagyás delkezések szerint tanitaniok kellene. Ez azt jelenti, hogy igen sok tanerő heti óraszáma több, mint amennyit vállalni tartozik. Ha ezeket az órákat arányosan felosztjuk és uj tanerőket ve­szünk fel, 38 férfi és női tanerő részére teremtünk kenyérkere­seti lehetőséget. — Ezek a gyakorlati szempontok vezetnek bennünket az ifjúsági problémák megoldásának az előké­szítésénél. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy itt a kormányzatra is sok feladat vár, mert egy ilyen nagy horderejű kérdést egyedül fő­városi vonatkozásban elintézni nem lehet. Bednárz Róbert érdeklődésünkre elmondotta még, hogy legfőbb fel­adatának tekinti — az ifjúsági problémák megoldásának propagá­lásán kiviil — az egyházközségek téli inségakcióinak a lebonyolítá­sát. Bednárz prelátus előadta, hogy az egyházközségi téli inség- akciói a tavalyiaknál sokkal na­gyobb méretekben folynak. Az egyházközségek központi tanácsa egymaga ötvenezer 'pengőt fordított inségcélokra; gyermekvédelemre is körülbelül harmincezer pengő fede­zetet teremtettek elő az egyházköz­ségek. Sajnos — mondotta Bednárz prelátus —- az idén a nyomor lénye­gesen nagyobb, mint tavaly ilyen­kor volt és éppen ez a tudat fokozza a téli inségakciók kiterjesztését célzó gondoskodásnak a tempóját. MBMBEBBigfrwuiPiM—------­me gérkezéséig és mennyiben felel­nek meg a valóságnak azok a hírek, amelyek szerint a belügyminiszter különböző konkrét költségvetési té­telekkel szemben kifogásokat emel. Lamotte Károly dr. tanácsnok, a főváros pénzügyi ügy­osztályának a vezetője a következő­ket mondotta az Uj Budapest mun­katársának: — A főváros 1933. évi költségveté­sének jóváhagyását előkészítő tár­A Mos számára a kormány uj pénzügyi rendeletéi nem nyitnak nj bevételi forrásokat A belügyminiszter nem fogadta el a főváros előterjesztéseit a borfogyasztási adó csökkenése miatt előállott költségvetési deficit kiküszöbölésére. - Az ezévi költségvetés jóváhagyásáig a leszűkített tavalyi keretek között gazdálkodik a főváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom