Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-01-28 / 4. szám
1933 január 28. UJ BUDAPEST 7 Uj, földfeletti gyorsvasul építési programja Meleghy mérnök érdekes és értékes elaborátuma Az üzemek megszüntetéséből nem fakadhat üzlet Üzemi vita a Saskörben — Az Uj Budapest tudósítójától — Változatok az Éber-húron Szabad-e a Kereskedelmi és Iparkamarát kiszolgáltatni a gyáriparosok mohó étvágyának? — Az Uj Budapest tudósítójától — A HÉV átvétele kapósán szévátettiik, hogy továbbra nein várathat magára a nagy közlekedési program megalkotása és ha egyelőre a- főváros mai súlyos anyagi helyzetében csak üres keretiekről lehet is szó, fontos, hogy előre szabályozott m e- ederbe terelődjön közlekedési •politikánk és városfejlesztésünk. Ebből az elgondolásból kiindulva örömmel üdvözöljük a főváros egyik tehetséges mérnök-tisztviselőjének, M © 1 e g h y Gyulának most megjelent tanulmányát, amely földfeletti városi gyorsközlekedés imaug uralását tervezve részletes elaborátu- mot ad a főváros jövő közlekedési programját illetően. Meleghy megállapítja, hogy egye« város' részek és elővárosok egymásközötti forgalomét nem lehet többé a Rákóczi-utón és a .körutakon lebonyolítani. Magasvasutunk két dunai átkelési pontján., nevezetesen az újpesti és a ferencvárosi összekötő vasúti hidakon, nyáron n a* p o n t a majd százezer ember gyaloguton kerül el a tu- zsufoilt közúti hidakat. A községesi- tett Helyiérdekű vonalain évente huszimiHió utas kerül bele a fővárosi forgatagba. Az üressé vált Belváros 6« a gomba- módra a földből nőtt külvárosok és elővárosok közlekedésének egységesítésére és összhangba hozatalára teljes uj elveken felépülő nagy átfogó programot. kell megállapító1 ni. Meleghy — aki maga is megállapít ja, hogy © tervek megvalósítására vajmi kevés pénze van jelenleg a városnak, holott az első terv csoport megvalósítására szerinte kétmillió pengő elég Lenne — a ceglédi vasútvonalat az álttainvasuti kör vasútra akarja1 kihelyezni és •a magaßvasuti MÁV vonalakat a fővárosi közlekedésbe kívánja bekapcsolni. Ebből a szempontból a közúti közlekedésb© kívánja kapcsolni a- T)éli pályaudvart is, melynek jelentősége a Dólivasut államosításával amúgy is megszűnt. Helyesnek tartanók, ha aMelegh y-f éle tervezetet és azokat a magánszorgalomból készülő egyéb program-kidolgozásokat. amelyek a főváros közlekedésének egységesítésére vonatkoznak, hivatalos helyeken tárgyalás alá vennék. Ha> a Sztrókay- féle tervezet horribilis költségelőirányzata folytán egyszersinindieinkorra le is került a napirendről', akadhat talán, olyan megoldás, amely » praktikus szempontokat és az anyagi lehetőségeket is tekintetbe véve alkalmasnak látszik közúti közlekedésünk gyorsítására és megjavítására. Ebből a szempontból a- Meleghy-féle tervezetet, amelynek szakszerűsége és tudományos alapossága mellett gyakorlati jelentősége is kétségtelen, elsősorban kell figyelembe venni. Február elsején megkezdik működésüket az uj helyi lelkészségek. Serédi bíboros hercegprímás leiratban értesítette a főváros vezetőségét, hogy a budai Szent Adalbert és Szent Gellért egyház- községek területén a kegyúri helyi lelkészségek szervezését tudomásul veszi és elrendelte a helyi lelkészségek felállítását, melyek február elsejei hatállyal kezdik meg működésűket. Előadás az idegenforgalomról. A Baross Szövetségben kedden este Feszi József, az Országos Idegenforgalmi Tanács megbízottja előadást tartott az idegenforgalomról. Megállapítja, hogy a gazdasági válság ellenére az idegenforgalom nem mutat visszaesést. Sajnálatos azonban az a tény, bogy a múlt évben körülbelül 160 millió pengőt költöttek el a magyar nyaralók külföldön. Megemlítette, hogy úgy az állam, mint a főváros költség- vetésében igen csekély — 25.000 pengő — összeg, van beállítva idegenforgalmi propagandára, holott Ausztria 65 milliót, Németország 60 milliót, Olaszország pedig 200 millió lirát költ erre a célra. Az előadásért llovszky János mondott köszönetét. — 80 éves múltam, mert „Igmándit“ ittam, Minden héten egyszer, fél pohárral reggel! Kflzntl gőz- és motorbeagerlftst villái W0LFF EHNŰ M«apeil-Helrai«ld, Kdevl«l«-iil 1. a nrota/eta: WOLFFHL Telcrfei i isi MM! — Az Uj Budapest tudósítójától — Amíg' Éber Antal, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a közgyűlési teremben folytatja reménytelen szélmalom-harcát a fővárosi üzemek ellen, keresve azt a bizonyos szálkát, ele a saját portáján a gerendát sem látva meg: a kamarában tömörült kereskedők és iparosok hivatalos érdekképviseletét olyan veszély fenyegeti, amely sokkal eminensebb, mint a sokat hánytor- gatott üzemi probléma. Fabinyr miniszter törvénytervezetéről van szó, amely szerint a kereskedelmi és iparkamarák az eddigi két osztály helyett három osztályra tagozódnának: gyáripari, kereskedelmi és kisipari osztályra. Ez az elgondolás, amely törvényjavaslat formájában állítólag már hamarosan a parlament elé is kerül, azt jelenti, hogy a vergődő kisiparral és kiskereskedelemmel szemben a kamarában túlsúlyra jut a dúsgazdag gyáripar, a maga célkitűzéseit illetően lehetőséget kapva arra, hogy azokat, mint az egész kereskedelem és az egész ipar hivatalos érdekképviseletének véleményét juttassa kifejezésre az illetékes tényezők előtt. A gyáriparnak a kiskereskedelem és kisipar ellen inditott ezen hadjárata, úgy látszik, egyelőre hidegen hagyja Éber Antalt, aki az ismeretes Szúr day-incidens óta béküléke- nyebb húrokat penget a gyáriparral szemben, amit bizonyít Chopin Ferencnek vásári társelnöki tisztsége is. Éber Antal a régi gramo— Az Uj Budapest tudósítójától — A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár r.-t. igazgatósága megállapította a takarékpénztár 1932-iki üzletévére vonatkozó mérlegét, amelyet a törvényhatósági tanács egyik legközelebbi ülésén fog tárgyalni. A takarékpénztár óvatos és a viszonyok gondos mérlegelésével irányított üzletpolitikájának eredményeképpen ez a mérleg arról számol be, hogy a közismerten súlyos gazdasági és pénzügyi válság emez évében az intézet nemcsak mobilitását őrizte meg teljes mértékben, de erőit is fenntartotta, sőt fokozta. A takarékpénztár irányában egyre szélesebb körben megnyilvánuló bizalomnak legkifejezőbb bizonyítéka az, bogy amikor az ország betétállománya általában csökkent, a takarékpénztár betétállománya csaknem 10%-os növekedéssel a inultévi 52.4 millióról 57.3 millióra emelkedett. A takarékpénztár hitelezési tevékenységének a viszonyok természetesen korlátokat szabtak. A váltótárcának 42 millióról 42.6 millióra történt emelkedése, tekintetbe véve azt, hogy a visz- szafizetett tételek összegét az intézet újból kihelyezte, mégis arra mutat, hogy a takarékpénztár nemcsak a hitelek lehető fenntartásával, de uj hitelek nyújtásával is igyekezett a gazdasági életnek segítésére lenni. A székesfővárosnak az év folyamán jonlemezt recsegtetve, fantomokat kerget a városházán, ezalatt pedig az ő elnökségeihez fog fűződni a kamara ipari frontjának teljes letörése és a gyáripar részére való kiszolgáltatása. A tervezetnek az a része, hogy minden osztály önállóan is felírhat a miniszterhez abban az esetben, ha javaslatát a teljes ülés többsége leszavazza, mátsern változtat azon a tényen, hogy végeredményben a gyáripar, sőt a kartelek is, a kamara hivatalos bélyegzőjét viselheti a jövőben feliratain és elképzelhető olyan eset, hogy míg a ka mar a kisipari osztálya a leg éleseb ben szembefordul a kar telekkel és azok túlkapásait ostorozza, ugyanakkor a létesítendő gyáripari osztály a tömegtermelés — és az ár- szabályozás dicséretéről zeng himnuszokat a kereskedelemügyi miniszternek. Amikor az 1868. VI. t.-c. létrejött, a kereskedelem és ipar érdekeinek együttes előmozdítását tűzte ki a törvényhozó a kereskedelmi és iparkamarák hivatásául. Ha az illetékes tényezőknek, párosulva Éber Antal nemtörődömségével, annyira fontos a gyáripar megfelelő hivatalos képviselete, szervezzék át hivatalos testületté a Gyáriparosok Országos Szövetségét, de hagyjuk békében a kamarát, melynek törvényes hivatását és belső békéjét valóban nem szabad a tulmohó gyáriparnak az elnökség féjbóíongató nemtörődömsége mellett kiszolgáltatni. jelentkező rövidlejáratu átmeneti hiteligényeit a takarékpénztár rendeltetésének megfelelően erőviszonyai gondos mérlegelésével mindenkor kielégítette. A főváros intézményeinek nyújtott s ez évben is külön kimutatott hitelek összege a tavalyi 10.7 millióval szemben 10.5 millió. Ebben a tételben szerepel a főváros betéteiből e célra külön lekötött fedezet mellett a Vásárpénztárnak nyújtott 6 milliós hitel összege. A hosszúlejáratú kölcsönök nyújtása a pénzpiac ismert helyzetében szünetelt és igy e kölcsönök állománya a múlt- évi 23.9 millióról 23.1 millióra csökkeni. A kölcsönök után az év végén fennálló hátralékos annuitások összege a súlyos viszonyok ellenére sem múlja felül a normális mértéket. Aktivált a takarékpénztár a leggondosabb értékeléssel vette fel mérlegébe. Ennek az elvnek megfelelően értékpapírjai értékelésénél a 260—1933. M. E. számú rendeletben biztosított azt a kedvezményt, mely azoknak a tényleges forgalmi áraknál magasabb értékelését is megengedi, egyáltalában nem vette igénybe. Az ebből eredő veszteséget az intézet mérlegében elszámolta, úgyszintén a takarékpénztári ingatlanok értékéből eszközölt leírásokat is. Az intézet igazgatósága a viszonyok által megkövetelt gondos értékeléssel felállított mérleg alapján úgy határozott, hogy a kimutatott 285.693.43 pengő tiszta nyereségből az alapsza- bályszerü levonások után a multévi 2.5 pengős osztalék helyett ezidén 2 pengős osztalék kifizetését fogja a közgyűlésnek javasolni. fi Község! Takarék mérlege (özei háromszázezer pengő az intézet elmúlt évi tiszta nyeresége - A betétállomány az általános gazdasági leromlás ellenére a legutóbbi évben tiz százalékkal emelkedett A Saskör nagy érdeklődést kiváltó, magasszinvonalu vitaestét tartott, amelyen a közüzemek kérdését vitatta rneg. Nagy Ferenc tanácstagnak, a Saskör ügyvezető elnökének felkérésére a bevezető előadást Szőke Gyula dr. felsőházi tag, az üzemi bizottság elnöke tartotta. Kifejtette, hogy nincs szó üzempárti és üzemellenes állásfoglalásról. Vannak üzemek (viz, gáz, villany, Beszkárt), amelyek közüzemi jellegének szükségessége nem vitatható. Vannak viszont olyanok — többnyire a szükség szerint annak idején felállított műhelyekből kifejlődőitek —, amelyeket senkisem tart hosszabb időkre fenntartandóknak, amelyek azonban csak a közigazgatás megfelelő kialakulásával karöltve szüntethetők meg fokozatosan. Óvatosságot ajánl, nehogy a főváros szárnyai alól ezek egyes nagyvállalkozók kezeibe kerüljenek. Elvként kell kitűzni: Az üzemek megszüntetéséből nem fakadhat üzlet. Nagy Ferenc gyorsabb tempót tart célravezetőnek. Szerinte a főszempont: minél több önálló egzisztencia kitermelése, mert ezek a nemzetnek s a székesfővárosnak is legerősebb pillérei. Természetesen ő is mérlegelendőnek tartja a megszüntetésre a legalakalmasabb időpont megválasztását. Nagy hozzáértéssel, gyakorlati szempontokból boncolta az egyes üzemek (kenyérgyár, élelmiszerüzem, házinyomda stb.) fenntartásának kérdését. Csehacsek Vilmos, Kerezsy György dr., Filszeker Zsigmond, Sándor Béla, Payerl József, Mackó Vilmos, Vucsenik István és Mentsik Győző felszólalásai világították még meg e rendkívül fontos kérdést. ban._ A tör vény hatósági"" ta*ttócs*”c«ütörtöki niesén terjesztette dő Schaler tanács- ® szociálpolitikai ügyosztály vezetője, a íováros egyes bérházaiban levő lakások béreinek csökkentésére vonatkozó javaslatát. A bérosokikenéc mértélvének megállapításánál az ügyosztály egyenként birálta e 1 a házakat és lakásokat és elő- terjesztését azzal indokolja, hogy a bérek magassága- miatt a jelenleg bennlakó biztos bért űzető lakók a házakból fokozatosan kiszivárognak és a tapasztalat azit mutatja, hogy a lakáspiacé r- nívója felett álló bérű lakásokba beköltözők komoly bérfizetési s z á n il é k á h o z kétség tor. Az előterjesztés szerint legnagyobb százalékkal (16.99%) csökken a Simor- uteai bérház üzlethelyiségei- n o k bére. Ezután az óbudai Hunor- é s veder-utea-i házak következnek (12.4%)’ a Vác i-u t 170. bérház (10.86%), a Haller- utcai bérház (10.81%), a kőbányai K o - 11 o a * v á r i-u t i bérház (10.20%) és a Vác i-ut 169. számú bérház (10.24%). A legkisebb a csökkenés a Kisfalud y-u teái bérházban (4 30%), a N é m © t v ö 1 g y i-u t i bérházban (4.80%) és az Üllői- lit 124. szám alatti bérházban (5.32%). Feltűnően kevéssel, majdnem semmivel (0.38%) csökken a Budaörsi-uti bérház bérbevétele, minden valószínűség szerint azért, mert ebben a bérházban van a legkevesebb ü r e 8 1 a k á s, és ha megüresedik valamelyik, arra rögtön akad bérlő. Végeredményben a kislak ásó« bérházak évi 4,110.402 pengős bérjövedelme összesen 212 009 pengővel ©sokkén. Az átlagos csökkenés 5.10%-os. A polgármesteri jelentés végezetül rámutat arra, hogy február elsejétől kell a városi b é r háza k b a n a béreket leszállítani, ha ez nem történne meg a lakások május hó elsejétől kezdődőeen túlnyomó nagyrészben üresen marad n á n a k. Kilenc aranykorona a Nemzeti Bank idei osztaléka. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa 1933. évi január hó 11-én tartott ülésén dr. Schober Béla vezérigazgató előterjesztése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint a nyereség- és veszteségszámláját, amelyek szerint az 1932. évi tiszta jövedelem 4,453.000 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből 9 százalékos osztalék kifizetését fogja javasolni. A főváros kötvényei a berlini tőzsdén. A székesfőváros 1914. évi 4.5%-os kölcsönköt- vényeit a berlini tőzsdén a hét elején 31— 30.62 árfolyamon jegyezték. Zongorák, planinók, ojak, at játszottak részletre legolcsóbb- ban beszerezhetők Llpovniczfey Szevér zongoraké8zitő mesternél. Jsvi tás, hangolás, bőrözé® jótállássá1 Erkel-ulca 20. sz. Ént. 319—26
