Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-18 / 46. szám

t j . j 1933 november 18 TU BTHMPFST «■MMVWWHí «ssäwei A Keresztem) Községi Párt méhes szereplése a költségvetés tanácsi iRáJában Szemelvények Wolff Károly, Petrovácz Gyula, Müller Antal, Ilovszky János, Csilléry András beszédeiből — Az Uj Budapest tudósítójától — Mint minden esztendőben, ezidén is összegyűjtjük a törvényhatósági tanács közgyűlési vitája kapcsán azokat a maradandó értékű gondo­latokat, amelyek a kereszténypárt egyes szónokai részéről elhangzot­tak. Ezek az axióma-jellegű meg­állapítások élénken jellemzik azt a magas színvonalat, amelyen a ke­reszténypárti szónokok mozognak és az autonómia életének olyan fon­tos állomásait is jelentik, amelye­ket minden vonatkozásban figye­lemre kell méltatni. A felszólalá­sok sorrendjében a következő érté­kes gondolatokat jegyeztük ki a kereszténypárti tanácstagok beszév- dei'ből: Wolff Károly: (A titkos jelentések) Én nem akarok titkos jelentése­ket, melyeket nekem pecsét alatt küldenek meg, hogy ne mutassam meg senkinek, nem akarok bizal­mas tanácskozásokat, hanem tes­sék az ügyeket idehozni a tanács­ülés elé. Majd meg fogjuk látni ak­kor, hogy hol van a felelősség! Én nem vagyok hajlandó bizalmas mó­don elintézni semmiféle dolgot, ami a város érdekét sérti. Ezt köteles­ségemnek tartottam itt hangsúlyo­zottan megmondani a törvényható­sági tanácsban. * (Idegenkedés az uf gondolatoktól) Sok tekintetben hibáztatom az adminisztrációnál, hogy rettenete­sen idegenkedik uj gondolatok konkrét feldolgozásától. Igenis, nem járhatunk mindig a régi csapáson, hanem egy uj légkört kell figye­lembe vennünk. De mindenesetre ránk nehezedett az a körülmény, hogy kék ceruzát és féltékenységet látok itt. * (Adó-paradoxon) A kövezést járulék, a csatorná­zási járulék megöli az embereket, mert ahol nincsen forgótőke és va­laki épit egy kis házat amortizá­lásra, ha kérik tőle egyszerre az ut- és csatornaépitési járulékot, akkor ez megöli az illetőt. Ezeknek a járulékoknak a törlesztésére most 12 százalékos kamattal kéteszten- dős határidőt adnak. Ezzel is meg­ölik a polgárságot, elárverezik a házat, jön egy másik, a mi régi polgárságunkat kihajtják a saját házából. A házamat százötvensze­resen megterhelik, akkor segitenek rajtam, de ha tehermentes vagyok, akkor elárvereznek. Ez a pénzügyi politika! Petrovács; Gyula: (Az indítványok sorsa) Abba a naivitásba nem akarok beleesni, hogy indítványokat és ja­vaslatokat adjak be a költségvetés­sel kapcsolatban, mert sajnálattal látom, hogy mi a sorsa ezeknek az indítványoknak. Részben kapunk meglehetősen gömbölyű válaszokat, amelyektől okosabbak nem le­szünk, részben ezeknek a határo­zati javaslatoknak a végrehajtása amugysem történik meg. * (A kinevezések) Nem mondom azt, hogy a rang­sor ' szamárlétra legyen, amelyet pontosan be kell tartani, mert van­nak különös és kivételes tehetségek, de a rangsor mégis azt jelenti, hogy ciz előléptetéseknél a lehetőségig figyelembe kell venni, nehogy a ki­nevezéseknél olyan igazságtalansá­gok történhessenek, amiket nekünk a magunk részéről is meg kell aka­dályozni. * (Nagyobb ellenálló képességet!) Nekünk elsőrendű szükségleteink­re nincsen pénzünk, viszont olyan szükségletekre, amelyek tőlünk ha nem is idegenek, de távolállók, a székesfőváros kénytelen bőségesen adózni. Nekünk ezen a téren na­gyobb ellenálló képességgel kellene rendelkeznünk, amikor elsőrendű szükségleteinket sem tudjuk kielé- giteni. Müller Antal: (Iparos-gondok) A középiparosok, a kisiparosok, akik a fővárosnak nem ma, hanem évtizedek óta rendes munkaválla­lói és szállítói, a fővárosi hitele­zési alapon kiadott munkáknál nem jöhettek számításba. A jövőben ilyen hitelezési munkák kivitelezé­sétől tartózkodnunk kell. Az egyes bankérdekeltségek és kartellirozott érdekeltségek érdekét szolgálja a hitelezési munka, de nem azét a tisztes iparét, amely ipart nekünk elsősorban kötelességünk támo­gatni. (Minimális munkabért) Az irreális ajánlattevők kiszorí­tották a városi közrnuukákból az évtizedek óta becsületesen, minimá­lis polgári haszonra kalkuláló cé­geket, mert ők valahogyan megta­lálják munkájuknál számításaikat, amikor egyszerűen a munkabére­ken keresték meg ezt a differenciát. Hogy egyenlő versenytárs legyen és a becsületes vállalkozó megvé- dessék- azért én nagyon helyesnek tartom, hogy a közmunkáknál a minimális munkabér feltüntetendő legyen. Ezt már egy-két állami üzemnél is bevezették. IlovszKy János: (A sorrendi kérdés) Vannak fájdalmak, amelyek az iparosokat és kereskedőket érdek­lik, vannak témák a Vásárpénztá­ron kiviil is, amelyek érdeklik az embereket, hogy a régi iparos kap­jon munkát. Miért kell tönkremen- niök azoknak az iparosoknak, akik negyven-ötven évig tisztességes adófizető polgárai voltak a fővá­rosnak? Muszáj annak a sorrendi kérdésnek bekövetkeznie, hogy az egyik előbb, a másik utóbb menjen tönkre? * (Kétféle uzsora) A tisztességes megélhetést min­denkinek a számára kötelességünk biztosítani, mert aki a munkával követ el uzsorát, az éppen olyan uzsorás, mint aki a pénzét uzsora­kamatra helyezi ki. Csilléry András: (Szolgálati pragmatika) A tisztviselői kar nyugodtf mun­kálkodását az állandó fizetéscsök­kenés, az állandó bizonytalanság lehetetlenné teszi. A törvényható­ságnak igyekeznie _ kell lehetővé tenni azt, hogy a tisztviselők nyu­godt megélhetését biztosítsa. Fon­tosnak tartom a szolgálati, pragma­tika. mielőbbi megalkotását: a szol­gálati pragmatika megalkotása ese­tén legalább tudná mindenki, mi­lyen kötelezettsége van, milyen joga van. * (Féíbenmaradf temlomok) Erkölcsi szempontból lehetetlen, hogy a székesfőváros területén fél- benmarcidt templomok legyenek. Nem tartom semmiképpen feleme­lőnek erkölcsi szempontból a vako­latlan templomokat: az erkölcsi romláson felül az anyagi romlása is bekövetkezik ezeknek az egyhá­zaknak. A polgármester urnák sürgősen előterjesztést kell tennie a főváros területén félbenmaradt templomok befejezése és az egyhá­zak templomépitési adósságainak végleges rendezése iránt. The Neachatel Asphalte Company Limited Budapesten Brate: fl» W«»w eSnár-M ti, M, TtWn : AtriHcat« 212-40. tete: ¥L. fteMM M. m. TfMtft ' Amt on ad i 9t44l. űyétt te eted Vai te raesteot, .«ftteáli kttunieat. ftte«i«rtwMi ctefsfcct. KteziS: Travcni ternttezete» »tente*«# aazf&áutaluit te öntött mz- járdákat te kocciutekat Kate*««* nCkerHrtoM HtrtiUtM «AUalkaitU Magyar MOannagirugyar Budapest, V., Hoilán-u. 3 telefon: 17-9-39 Készít: müfából koporsókat a legszebb és legdíszesebb kivitelben, müipari és iparművészeti tárgyakat. Műmárvány­ból kozmetikai tégelyeket, reklám ha­mutálcákat, lapokat, baba- és hideg- porcellángyártás, W. C. ülőkét egy da­rabból egyszerű és többszínű luxus- kivitelben. Közúti gőz- és motofhengerlést vállai BiBűepesí-iieseaüöiíl, Eícle liöSíT-uí s. sz. Sürgönyeim : WOLFFEKE. Tel.: Lőnymányos t3-?r Hasznos tudni, a snsgfeielő kóresetekben otthon minden évszakban sikerrel alkalmazhatók. Bsdnárz ftóbert naguszabásu hmturrrogramía A keresztény tanszem! komoly és lelkes mozgalma — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Tanügyi Bizottság központi tanácsa magas színvonalú gyűlésen foglalkozott a közeljövő célkitűzéseivel és legfontosabb pe­dagógiai és szociális kérdésekkel. Bednárz Róbert prelátus nagy­szabású kulturprogramot terjesz­tett elő. Az iskola bármilyen jéllegü is, az ősi tradíciók alapján kell foly­tatni az épitőmunkát. A hazafiság- nak tettekben kell megnyilvánul­nia, azért áldozatkész, jellemes, test­ben és lélekben erős nemzedéket kell nevelnünk. A magyar nemzeti gondolatot csak keresztény világné­zet alapján álló pedagógusok szol­gálhatják sikerrel. Jobbra-balra kacsingató, gerinc­telen ember nem lehet magasrendü eszmék szószóló apostola, aki a fel­támadás felé vihetne tépett szár­nyakkal az ifjú nemzedéket. De tud­juk azt is, hogy e nevelőnek szük­sége van lelki megnyugvásra, azért szociális kérdésekkel a legbeha­tóbban foglalkozunk, amint a hír­lapokból erről mindenki meggyő­ződhetett a nyngdijjavaslat tárgya­lásával kapcsolatosan számos mó­dosítást eszközöltünk. A kinevezéseknél és választások­nál igazságosan akarunk eljárni, de első kellék, magyar nemzeti szem­pontból való megbizhatóság. Amint a tanügyi tisztikar a pedagógiai szemináriumi felvételeknél is meg­győződhetett, a behivottak bizonyos százaléka fővárosi alkalmazottak gyermekeiből került ki. ezen meg­értő támogatásért elsősorban Szen- cly Károly tanügyi tanácsnokot il­leti elismerés. A jövőben a Tanügyi Bizottság tagjai hetenként fognak összejönni, s igy mód kínálkozik a szervezet tel­jes kiépítésére és a kerületi szerve­zetek egységes irányítására, amivel egészséges tanügyi közvéleményt teremtünk és módot adunk az ifjú­ságnak munkássága révén az érvé­nyesülésre. A nagy tetszéssel fogadott elő­adáshoz hozzászóltak: dr. Párkányi Norbert, Drégely Dezső, Ölveczky Pál, Ekamp Nándor, Prágai Mária, dr. Jablonkay Géza, Reischl Réw Sándor, Ruttner Gyula, Till Géza, vitéz Öry Gyuláné, Kováts Gyula, Józsa Rezső, Vándory Nándor, Fal- lenbüch Tivadar, Lenkei Lehel, Fe­kete Géza és Urbányi C. József, aki javasolta, hogy a Tanügyi Bizott­ság kérje a továbbképző iskolák ok­tatóinak, a gyógytorna és tornata­nárok véglegesítésének lehetőségé­hez megfelelő állások átszervezését. Egyben jelenti, hogy a közeljövő;- ben Frank Antal tanitóképezdei igazgató tart előadást Keresztény világnézet a nevelésben címen. A kerületi körök a folyó tanévben kü­lönösen a revízió kérdésével fognak foglalkozni. Bednárz Róbert prelátus örömé­nek adott kifejezést az érdeklődés felett, ami a Tanügyi Bizottság si­keres munkásságának záloga lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom