Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-18 / 46. szám

A hatvanéves Budapest a rádióban 45* Sipőci és Liber előadásai — Az Uj Budapest tudósitójától — Budapest hatvanadik születés­napja alkalmából a magyar rádió pénteken este emlékünnepséget ren­dezett, amelyen a székesfővárosi ze­nekar működött közre, Sipőcz pol­gármester beszélt és Liber alpolgár- üiester tartott előadást. A rádió- hallgatók százezreinek figyelme egy félórára a magyar székesfőváros története felé fordult, amikor a rádió az aktualitás tagadhatatlan érzésével ünnepelte Budapest szüle-­tesnapjával együtt a magyar faj államalkotó tehetségét és politikai nagyságát is. Az Uj Budapest az alábbiakban részletesen közli Sipőcz polgármes­ter és Liber alpolgármester elhang­zott előadásait. Sajnos, szükresza- bott terjedelmünk megakadályoz abban, hogy az előadásokat teljes térj ed elmük ben közöljük, a bő ki­vonatok azonban, amelyeket közre­adunk, híven illusztrálják az elő­adások gondolatmenetét. a friss elgondolásoknak aiz a gazdagsága, mely az első évtizedekben egymást nyomon köveik Több ez, mint véletlen, több ez, mint az idő természetes 'előrehaladásából folyó gyarapodás, mely igy vagy úgy minden­képpen bekövetkezett volna. Tagadhatatlan, hogy a világvárosok nagy lendületű kiépü­lése az -egész földrészen azonos menetben lieiladt s Budapestnek önkéntelenül is bele kellett kapcsolódnia ebbe az áramlatba, mégis a haladás rezdülésednek ideiében vált, megérzése, az előrejutás ütemének megértő mérlegelése, a sorrendnek a szükségletiek mértékéhez és az anyagi képességek köve­telményeihez való alkalmazása már kiilö- ;iiö'S zamatot adhat ennek a városiasodásnak. * Sipőcz Jenő beszédes — A nagy történetíró: Mommsen mon­dotta, mikor megállóit egyszer a Fonmi Romantunon: Ezek a kövek látták Cice­rót, látták Julius Cesart, ezeken a lép­csőkön járt a nemzetek apostola, Szent Pál.. . Ha beszélni tudnának a kövek, elnémulna a világ minden történetírója,. Ilyen érzéssel néztem a mai napon Bu­dapestet, mikor születésének hatvanadik évfordulóján nagy múltjára gondoltam. — Ez a núrlt csak hat évtized a ma­gyar ezerévből, csak pillanat az idők végtelenségéből, de azért a történetíró köteteket Írhatna róla. Budapest, mint magyar főváros, aránylag rövid múltra tekinthet vissza, de a benne egyesült két városnak, különösen Budának, a mondák és mithoszok világáig visszanyúló törté­nete van. Mi is úgy állhatunk meg Bu­dapest földjén, mint a hires történetiró a Forum Romániámon: ha ezek a kövek beszélni tudnának., elnémulna a világ minden történetírója. Ezek látták a k 1- tákat, látták a római légiókat, majd a világverő hunok fejedelmét, Attilát, ké­sőbb honszerző Árpádot, Szent István királyt, Hollós Mátyást a fekete sereg élén. — Hatalmas népek éltek és uralkod­tak ezen a tájon. Világhódító nagy aka­rat épített magának várat a budai vár­hegyen. A rómaiak a budai sziklákra tűzték a sasokat, annak jeléül, hogy örök hatalmat, római dicsőséget, akar­n földön. xig'y liOZOÍ-C Buda várára, mint a hun birodalom erősségére, melyet nem ingathat meg semmiféle hatalom. Hollós Mátyás talán a magyar örökkévalóságot érezte, mikor megállóit a budai vár bástyafokán. — Az Attilával és Hollós Mátyással sirbaszállott nagy akarat feltámadt, a kelták és rómaiak ereje átömlött Buda­pest népébe: hat évtized alatt megvaló­sult az évezredek nagyszerű álma, ha­talmas világváros épült azon a helyen, ahol a rómaiak és hunok székhelye volt. A. hősi múlt minden energiája fellob­bant a magyarokban, kik felépítették, megszervezték állami létük, kulturális és gazdasági életük központját Buda­pesten. — Buda és Pest egyesítésének eszméje már benne volt az első felelős kormány programjában, de csak a kiegyezés után öltött testet végleges formában. Buda­pest megalkotása az elért nagy eredmé­nyekkel fényesen igazolta az első felelő;; kormány álláspontját és bölcsességét, mellyel az egyesítést kimondotta. — Ha a hetvenes évek Budapestjének képét összehasonlítjuk a mai világvárosi panorámával, akkor látjuk csak, milyen nagyarányú fejlődést mutat Budapest az egyesítés óta. Ha ehhez a külső kép­hez hozzávesszük azt a hasonló kulturá­lis haladást is, amit a mai Budapest képvisel, úgy levett kalappal, ünnepi ér­zéssel kell mogállnuuk a hatévtizedes múlt előtt. A hősi idők méltó folytatást találtak a székesfőváros hatévtizedes történetében, sőt azt mQiidhaljuk, hogy az évezredek története ezen á helyén betetőződött. Budapest méltó büszkesége lehet houszerző Árpád és Hollós Mátyás nemzetének! liber Isidre előadása: — Három kis lélekszámú, kiterjedésé­ben és külső képében hátrább maradott városka egyesítésének hatvanéves évfor­dulóját ünnepeljük és ez az évforduló egyben a mai nagy, külföldi kirándulók számára sokszor végcélul szolgáló világ­város hatvanadik születésnapja. 1873 no­vemberében egyesült a három város eggyé, ekkor kezdte meg fejlődésének páratlan és csak a nyugati világrész metropolisainak éleíiiteméyel mérhető útját, alakult meg egy uj szervezet, mely a történelem hagyományainak tisz­teletben tartása mellett az uj életerő és alkotó készség hatalmát érezte ereiben. Emellett az évforduló mellett nem lehet szó nélkül elmenni, azt visszaemlékezés nélkül átlépni, hálátlanság volna a múlt­tal szemben. * — A magyar- mii vészeiről, a tágabb érte­lemben vett magyar- niüvészeiről van szó -és arról, m erhetün k-e valami szere­pet követelni a « z é k e sí f ő v á r o ® r észé r c, abból a fejlődésből, mély a mű­vészetben az ntolsó hat évtized alatt bekö­vetkezett. — Komoly büszkeséget jelenthet városaink mindem polgára számára m a tudat, hogy a három város egyesítése nem puszta köz­igazgatási intézkedés volt, nem csupán a gyakorlati célok közössége által ajánlott legkedvezőbb megoldás, hanem szellemi szükségesség, gyümölcsöt termő élet jelenség. Csak akikor van igazán jogunk ünnepelni, ha kimutat­juk, hogy az egyesit és ténye több volt p u s z t a ügyi n t é z é ® i egye z e- v ii s i lésnél, fejlődési fokozat volt, mely­nek el kellölt jönnie, hogy föléje tovább épülhessenek a magasságokba vezető lép­csők. ,— Egy pillantás a földrajzi adottságokra és a történelmi párhuzamosságra, s azonnal be kell látnunk, hogy itt két o 1 y au v á- r o s nyújtott e g y m á smak kezet, melye t évszázadok fejlődésc h o zott egymáshoz közel, s mely­nél esak a történelem mo-stehasága állott útjában auínak, hogy a természettől fogva közössé teremtett két Dunáddal, végre ke zetny u jt va egy másnak, egyesiiillessem. — Hiszem alig egy éve futotta ál ,a tudo­mányos világot annak a nagyjelentőségű falfedieaéismek a hire, hogy a pesti oldalon komoly, hatalmas római lakó- é « táborhely volt, hogy bár a rómaiak elhelyezkedésükben kissé másfelé terelődtek, mint a mai Pest-Buda, a két part egymásra utaltságát, annak mai értelmében ők is át­látták és megoldották. * Buda és Pest egyesítése a köz- igazgatás egységesítéséről szóló 1872. évi. XXXIV. t.-e. előtt, éppein közművelődési tereiken ment végbe és pedig 1868-ban, ami­kor a XXXVIII. t. c. Budát és Pestet önálló tankerületté alakítja közös iskolatanáccsal, 1870-ben pedig a X. 4 c., a vároisszabályozás és igy a városszépítés közösségét biztosítja a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felál­lításával. Gróf Széchényi István a V i 1 á g-ban meg­döbbentő ^ képet festett a városok akkori állapotáról; jóakaratot korhol'áasal szürkén festette ki a fájó volnásókat, ám ha csak a tények adatait nézzük, akkor sem ka- p tiH -k sokkal vigasztalóbbat. Hi­szen elég bevezetőnek pár évszám: a XVIII. század legvége, alig két emberöltőnyi a mi korunkhoz, amikor a magyar ihemzet Hulla­iéra ébredt szellemi önállóságának és meg­indul — a nyugattól századokkal hátrama­radva — a. művelődés rögös utján; 1825 a nemzeti fellendülés korának csupán kezdete, 1 ellve -kíséri etekkel, i gyek vésőkkel és íme már 1849. a világdermedés kora, amelyet majd két évtizedes tetszhalál követ. Miikor a nemzet akarata Pestet, Budát és Óbudát egybefoglalva odaállította a magyar állam- éket. és a magyar szellemi világ élére, milyen kevés múlt állott mögöttük, melyet .a nyu­godt fejlődésnek szentelhettek, jóformán az újlakon megszámlálhatok az évek, mélyek a békés magyar kibontakozásnál' évei vol­tak. Hát még a m ii vészét terén I Az örökség jóformán semmi, a lehetőség alig több, csupán az akarat, a céltudatos hala­dás vágya erős és mégis félszázad alatt ma- gamagábóll egy uj világot teremt. * De ^vessünk csak egy pilláját á st magukra a m ü v ó s z e k r e, akik körülbelül az iro­dalom nemzeti fellendülésiének karában kez­denek felbukkanni. Felbukkanásuk elsősor­ban Pesten történik, az egyéb téren kezdő­dött centripetális törekvés itt azonnali érez­teti hatását. Neun kis részük rálép a ma­gyar művész régi útjára, mély külföldire vezet, hogy néha. végleg elveszítse a kap­csolatot a hazával, az itthoinmanadtak pedig kiizködnek, — nem a problémákkal, hanem a puszta élettel — és a magyar festészet két büwziktesége, Barabás Miklós és Bors-ös /József, a fényképészetnek csak külsőséged­ben rokon mesterségéhez kénytelen folya­modni. * Ha az e g y e s i t é s u tán k ö vet­kező i d ő k történetét nézzük, meg­lépő az uj alkotásoknak az a sorozat ossága, Az egyesítés és vele együtt az elkövetkező fellendülés a művészetben ie félreérthetetlenül jobbra fordítja a viszonyokat. Ami a székesfővá­ros szempontjából legjelentősebb, hamaro­san kezel '0 g y komoly művészet- ® z ie r e t ő k ö z ö n s é g kialakulni, úgy, hogy a még régebbi időbe visszanyúló Képzőművészeti Társulat hia-te­lemül kezd megerősödni, súlyban növekedni és már 18'77-bcn megépül az Andrásssy-utod az u. n. régi Műcsarnok, a magyar képzőművészet felfelé lendülő korának büszke bástyája és otthona. Ez az épület, melynek a- kor színvonalán állását az bizo­nyítja, hogy még ma is kóptári célokat szolgál, magába fogadván a Szépművészeti Muzeum modern gyűjteményét, ez volt a színhelye a magyar művészek egyre általá­nosabb sikereinek, a magyar közönség egyre lelkesebb pártfogásának. * Es a pártfogók között a legelső helyen ott állott, amint hivatása és szerepe megkí­vánta, a székesfőváros közönsége. 1880. évi március hó 3-án hozza meg a törvényható­sági bizottság közgyűlése azt a> nevezetes határozatát, hogy a jövőben rendszeresem kívánja „a hazai képzőművészet ü gyét 1 igy e $ e m m el k i s é r n: i“ és a hazai művészek által készítendő müvek vásárlására évrői-évre visszatérő összeget fog fordítani. Ez a közgyűlési határozat feltétlenül sokat jelentő a. magyar müpárlo- lás történetében 'és a művészeti Közvélemény kialakulásában igen elhatározó szerepe van. Ez jóformán az első hivatalos állá® fogta Iá s, mely a magyar mű­vészetnek akkor még fiatal fáuskáját az is­ta pólusára méltónak, jelenti ki és hozzá az istápolóét, közkötelieisségnek ismeri el. Maga a közgyűlés is érezte elhatározása fontosságát, és érezte a< magyar művészet fel karolásának nagy szükségességét, amikor határozata végén egyrészt a kormányhoz fordul, hogy ,,a ház a i képzőmüvé- v é s zetek ügye az eddiginél na­gyobb anyagi támogatásban ré­szesüljön“, másrészt a vidéki törvény­hatóságokat és különösen a városokat, az ittenihez hasonló intézkedések megtételére kérte fel. Bátran állott a ezékesfővános a magyar müpártöilás élére, midőn példaad ás­sa! szólott „mindenkihez., akit illet“, meg­értvén, hogy művészetet esak igazi miipár- tolás tehet naggyá. Ez a határozat azután, szinte szokat- 1 a n 1e u d ü!ette 1 került végre­hajtásra; azonnal megalakul a végre­hajtás szervéül Gerlóezy Károly első al­polgármester elnöklete alatt a képzőoriivé- . szeli bizottság és késedelem nélkül meg is kezdődnek az intézkedések a magyar képző in ü vészét ügyének t á m 0 - g a t á s á r a. * A székesfőváros ni i n d e n m üvés z e t- t e 1 k á, pcs ólat o-«* mozgalomban részt vesz, mindent tőle teihetőleg tá­mogat, hogy ezzel segítse a megvalósítás felé. A budapesti sizobroik legtöbbjének fel­állításában tevékeny részt vesz, n,em egyet ő kezdeményez, úgy, hogy a szobrok állí­tása egésaeu rövid idő alatt hatalma® len­dületet vesz.. Mint érdekességet kell megem­líteni, hogy roig n,z egyesítéskor az egyházi jellegű szobrokon kívül mindössze h á- r 0 m e m 1 é k s z o b 0 r állott, pár év alatt kezd szaporodni az u teák és a t e r e k éren e m z ed é k 0 és a nemzet n a g y- j a- i s 7j oboral a. k b a n á 1:1 a ni a k elén k. A székesfőváros miipártoiásániak sokoldalúságára vall, hogy például' a nagy­ra é-retü szobrokhoz szükséges műterem cél­jaira a főváros ad kedvezményesen telket, hogy ezzel tegyei lehetővé a müvek megal­kotását. I Művészeink emelkednek képességekben, ki állítása ink e g y r e magasabb s z i n- vonaiuak lesznek, a nemzetközi ki­állítás nemi ritka Pesten, sőt nagy képző­művészeti események szátolmlye is lesz a régi Műcsarnok, mely hovatovább szűkké válik, míg a niilleniumi évben felépül az uj, a mai Műcsarnok, a székesfőváros által in­gyen átengedett telken. Az uj kiállítási he­lyiség uj nekilendülést jelent, kezdelek a művészek felfogásukban egymástól'' külön­válni, ami örvendetes él étjeién »ég és való­ban meg is jelenik a második kiállítási he­lyiség, a Nemzeti Szatén, melynek alaku­lása még az uj Műcsarnok előtti időbe nyú­lik vissz», azonban uj helyisége az Erzsé- b'Ot-téri Kioszkban, csalt I°ö5 körül1 nyilak meg a közönségnek. A kiállító helyiségek­hez 1012-ben az Ernst Muzeum csatlakozik, mellyel a mai létszám teljessé lesz és tel­jessé a művészet bemutató szervezete. * Fejlődik azonban a múzeumi élet is. A Nemzeti Múzeumban min denk u' idegm testként ékelődő nagyértókü képtár 1699-ben válik külön intézetté, amikor a székesfővá­ros által adományozott területen megépül a Szépművészeti Muzeum palotája és sokat­mondó gyűjteményeivel a magyar művé­szeti öv téne ti tudomány védővárává, a ma­gyar közönség finom nevelőjévé lesz. A Szépművészeti Muzeum esak a háború után bővül az Andrássy-uti régi Műcsarnokban, m: utam a történelmi a v c Ic é p c s a r- n o k a Tudományos Akadémia palotájában nyer ugyancsak kiváló elhelyezési. Az ipar­művészeti Muzeum már 1696-ban készen áll, sőt maga a főváros is, miután már 1868-ban elhatározta, külön fővárosi mú­zeumot állít fel, mely í907 ben nyílik meg az 1883-iki kiálllátáisbél fennmaradt műcsar­noki épületben. Azután a gróf Zichy Jenő Muzcum egészíti ki a főváros múzeumait, külföldi képző művészeti anyag­gal. mely ideiglenes felállításban 1'122-hen nyílik meg. Ám a főváros múzeumainak teljessége csak éppen a napokban következett he, a Székesfőváros Képtárának a fő­város egyesítésének <50-ii évfordulója alkal­mából való megnyitásával. Annak a bizo­nyos 1880. évi müvószpártoló határozatnak a gyermeke ez az intézmény, mely jófor­mán az akkor megindult mozgalomnak nyil­vános számadáfta ás a mindem korszak jel­legzetes alkotásait pregnáns egymásutánban felsorakoztató képtári anyag, éles kereszt­metszete a magyar művészet utolsó fél szá­za dámák. Budapest szó kés f ő város büszke arra, hogy ebben a képtárban nemcsak be­számolt arról, amit félszázad alatt végzett, hanem mintegy visszaadta a nagyközönség­nek az anyagi hozzájárulások eredményeit, melyekkel a közönség már olyan koránt, a legsúlyosabb feladatok közepette is, a ma­gyar művészet támogatására sietett és attól pénzéidozatait sohasem sajnálta. Ami­dőn ez az intézmény megnyitotta a kapuit, aiz 1880. évi művés»e t p 01 i t lka • ülte diadalát és a művészeti munka régi irányitóinak osztott igazságot a közvélemény. A székesfőváros díszpolgárai között Munkácsy Mihály is helyet foglal, a magyar művészet büszkesége, akiben a1 székesfőváros a magyar művészetet akarta megtisztelni. A „főváros, mely a hazai kép­zőművészetek iránt oly kiváló érdeklődés­sel viseltetik, nem mellőzheti, hogy maga részéről iis méltó kifejezést ne adjon a tisz­teletnek, méllyel a képzőművészetek iránt, s azon tiszteletűtk, mellyel azok legmél­tóbb képviselője, hazánk jeles fia iránit vi­seltetik“. Az 1870-ben az uralko dópár ezüistmennyeg- zőjének emlékére szentelik fel a Bakát®- téri templomot, mely az első a szé­kesfőváros templomai között, ahol a legna­gyobb gondot fordították a méltó és egysé­ges művészi díszítésre. Evvel azután egész sora indult meg a székesfővárosi templomok építésének, melye k- b o n a magyar egyházi művészet jut térhez és viszi el ő r e a m ü al­le o t á s u a k ezt az ágát is maga­sabb tökéletesség felé. A főváros területén épült különböző templomok iga­zolják a helyes mü vész p ár to 1 ásnak meueoe visszanyúló hagyományait, egyben azonoan köt e. 1 e z ő erejét is. * Csak pillanatképeket sorakoztattam egy­más mellé, hogy igy, úgy mondhatnám, a m ozgófénykép technikájával elevenítsem fel a két szembeállított korsza­kot és rámutassak arra, hogy a fejlődés, kétségtelenül; páratlan mértéke mellett, nem lehetett csupán egy eseménynek, a három város 'egyesítésének a következménye, sem esetlegesség, hanem inkább egyik legfon­tosabb tényező az egyesítés kialakulásában. A magyar művészetről beszéltem és ami­kor a székesfőváros egye isit ésáig próbáltam visszavezetni későbbi eredményeket, semmi- esetre sem, akartam mást, raiiat a .székesfő­város közönsége részére azt a megnyugtató tudatot megszerezni, hogy tudott vala­mit tenni a magyar m ii v é s z e - tért. Amit tett, számokban kifejezve, igen soknak mondható, eredményekben talán aránylag kicsinynek, de nem a legszebb eredmény-e az, hogy egy fejlődő magyar művészetnek tudott otthont adni. amely naggyá nőtt ebben az otthonban. Ha boldog élvezet a művészetért dolgozni, vagy ha' ez szigorú kötelesség teljesítése, úgy ebből is, abból is bőven és bátran kivette a részét és egyikért a másikban találta igazi jutal­mát. Városoknak'ez a legszebb nem e s s é g 111 e v e 1 c, mely örökké­való, mint maga a művészet! DÁI szigetelő, aszfalt, CSATO r Bkmt bltumenutépitö vállalat CSATFALTMŰ VEK Budapest Érd Központi iroda és laboratórium : I., Budaörsi-ut 18. Telefon: 56-6-31. Möaszfalt szigetelések a legmegbízhatóbbak Műaszfali szinesburkolatok a legjobbak Műaszfalt gyorskötőburkolatok a legtökéletesebbek. Díjtalan költségvetés. Jótállás. Referencia. LÁSZLÓ ÉS BLUM oki. mérnökök, építési vállalkozók Budapest, II, Hargit-krt 7 Telefon: 51-2-50 MUNKÁCSY GYULA szab. takaréktuzhely, iá, kéménytoldó és lakatosárugyár Budapest, VII. Rózsa-utca 39 Mintaraktár VII., Izabella-tér 3 Telefon: 31-2-80 35 9-16 LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAROSS-U. 77.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom