Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-04 / 44. szám

0 iismmAwmt 1933 november 4 A főváros dilemmája Éles liarc várliató a rendkívüli bázadómcn* lesség* megfossz abbiíása Siörül a fővárosi közgyűléséi Költözik a Saskör Megszűnik a Saskör és a Keresztény Községi Párt közös otthona — Az Uj Budapest tudósítójától — A Saskör szombat este igazgató­ság‘i és választmányi ülést tartott, melyen Nagy Ferenc ügyvezető el­nök bejelentette, hogy a kör novem­ber elején költözik át uj helyiségé­be. A választmányi ülést, mely Szőke Gyula dr. felsőházi tag felszólalásá­val éi't véget, vacsora követte, ez al­kalommal Mihályhegyi Géza dr. az ifjúság problémájáról tartott elő­adást. A fiatalok problémája mindig égető kérdése a mostani életnek. So­kan foglalkoznak ezzel a kérdéssel de a legszebb példáját az ifjúság pártolásának — mondotta — a Sas­körben látja, mert itt Nagy Ferenc nem szavakkal, hanem tettekkel pár­tolja az ifjúságot. A szép előadást Nagy Ferenc kö­szönte meg. örömet okoz neki, hogy a kör tagjai méltányolják önzetlen törekvését. Nála az uj stílus, uj tempó, va­lóban a fiatalság pártolását je­lenti. Nem a szavak, hanem a tettek fontosak s a Belváros di­csekedhetik azzal, hogy itt ad­tak a legtöbb fiatalnak kenyeret. Ezután üdvözli a közben megjelent Hodászy Miklós testnevelési főigaz­gatót, mint a kör régi tagját. Beje­lenti a tagoknak, hogy az uj helyi­ségben az első összejövetelt novem­ber 11-én, a helyiség felavatását pe­dig ünnepélyes keretek között no­vember 18-án tartják meg. Felhivta a tagok figyelmét november 3-án a Pesti Vigadóban tartandó nagygyű­lésre. amelyen a párt vezérének, Wolff Károlynak a névnapját fog­ják ünnepelni. Kéri jelenjenek meg a tagok — különösen az egyensap­kás Sas-gárda megjelenésére helyez nagy súlyt — minél nagyobb szám­ban, hogy ezzel is kifejezésre juttas­suk a pártvezérhez való ragaszkodá­sunkat. * Itt emlitjük meg, hogy a Saskörrel együtt a Keresz­tény Községi Párt is elköltözik a Ferenciek-tere 7. szám alatti helyiségekből. A Keresztény Köz­ségi Párt a Fővárosi Házépitő RT. (amely az Orvos Szövetség részvénytársasági kerete) Város­ház-utca 10. szám alatti bérpalo­tájában vett ki magának helyi­ségeket. A külön való költözéssel a Keresztény Községi Párt és a Saskör évtizedes kapcsolata a közös otthont illetően megszűnt­nek tekinthető. nuszerfizem + Ggöguszerflzem Kórházi Anyagraktár Schön tizemigazgató vissza- heriil a Gázgyárhoz — Az Uj Budapest tudósítójától. — A belügyminiszter ismeretes leirata a fővárosi üzemek ügyében tudvalévőén megszüntette a Községi Müszerüzemet, nemkülönben a Községi Gyógyszerüze­met is. Rövidesen kicserélik a Müszer- iizem Nagydiófa-utca 14. számú épületé­nek cimtábláját: a Budapest Székesfő­város X. ügyosztályának Kórházi Anyag­raktára feliratú táblára. Szó van arról is, hogy a Gyógyszerüzem utódaként már most működő gyógyáruraktárat szintén áthelyezzék a Nagydiófa-utcai épületbe. A jövőben a fővárosi kórházak üzem­anyag- és gyógyszerszükségletét a pol­gármesteri közegészségi ügyosztály fogja intézni, a városgazdasági ügyosztály ke­retében működő anyagszertár utján. Itt említjük meg, hogy Schön Oszkár, a megszűnésre Ítélt Községi Müszerüzem igazgatója, aki mint gázgyári igazgató volt a Müszerüzem vezetésével megbízva, visszakerül a Gázgyárhoz, ahová őt ere­— Az Uj Budapest tudósítójától — Az a huszonkét érdekképviselet, amely az építőiparban súlyosan érezhető munkanélküliség további elharapódzását meg akarja akadá­lyozni, a Budapesti Építőmesterek Ipartestülete, a Magyar Mérnök- és Épitészegylet és a Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége vezetésével be­adványban fordult a pénzügymi­niszterhez, amelyben a rendkívüli házadómentességről szóló törvény megváltoztatását kéri. Az építő­ipari érdekeltségek beadványa sú­lyos dilemma elé állítja a minisz­tériumot, amely mindezideig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendkívüli házadómentesség további meghosszabbitásáról az állam pénz­ügyi érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem lehet iszó. kétségtelennek látszik ugyanis, hogy azok a súlyos érvek, amelyeket az építőipari ér­dekeltségek beadványa felsorol, minden vonatkozásban alkalmasak arra, hogy más belátásra bírják az ország fináncügyeinek legfőbb in­tézőit. Az építőipari érdekeltség memoran­duma megállapítja, hogy mig Budapest külső övezetei nagyarányú fejlődést mu­tatnak, addig a város belső részeiben az építkezés nagyon fontos pontokon visz- szamarádt és különösen a régi házaknak újakkal való kicserélése nem követke­zett be abban a mértékben, ahogy ezt a főváros közegészségügyi, szociális és általános közgazdasági érdeke kívánta volna. A fővárosban sokezer kicserélen­dő régi ház van, amelyeknek házbére indokolatlanul nyomja a modern felké­szültségű uj házak béreit is. Mindent el kell követnie a kormányzatnak a régi házak lebontására és ezek helyén újak építésére, annál is inkább, mert ezeknél az építkezéseknél a kincstár érdekei tel­jes mértékben érvényre jutnak, hiszen tudott dolog, hogy az építkezés fellen­dítése közvetett utón az állam bevéte­leit 35—10 százalékkal emeli és igy tu­lajdonképpen az uj építkezés mintegy 15 évre egyszerre pótolja az elmaradó házbér adójövedelmeit. Az érdekeltségek azt kívánják a pénz­ügyminisztertől, hogy a létesítendő uj törvényben adjon 25 esztendőre terjedő rendkívüli házadómentességet mindazon épületeknek, emelet- és toldaléképitke- zéseknek, amelyek 1936 december 31-éig teljesen lakható állapotba helyeztetnek. A törvény adjon a pénzügyminiszternek felhatalmazást arra, hogy a főváros olyan területére is kiterjeszthesse a rendkívüli házadómentességet, amely ez- időszerint közmüvekkel ellátva nincsen Városfejlesztési szempontból Budapest egyes területein harminc évi rendkívüli házadómentességet kérnek az építőipari érdekeltségek. Ilyen területek a Teréz­város és az Erzsébetváros belső fele, a Rákóczi-ut, Károly-körut, Vilmos csá- szár-ut, Berlini-tér, Nagykörút által ha­tárolt terület, a Vízivárosnak a Vár, Margit-körut, Dunapart, Clark Ádám- tér által határolt területe, Óbuda belső részén a Bécsi-ut, Vörösvári-ut, Hévízi­éit, Veder-utca által határolt terület, az egész Belváros, az újjáépítendő Tabán egész területe, az Erzsébet-sugárut. A házak modernizálásával kapcsolato­san befektetésre kerülő tőkének megfe­lelő mértékű házadómentességet kíván az építőipari érdekeltség biztosítani. To­vábbi öt évi többletadó-kedvezményt kérnek az építőiparral foglalkozó testü­letek, a főváros területén évente a leg­jobban megépített, három zártsorú bér- háznak, két legjobb bérvillának. Össze­függő zárt házcsoportok építkezésénél, amennyiben az építési összeg egymillió­nál nagyobb tőkét vesz igénybe, külön­leges adószubvenciót kér az építési ér­dekeltség, amely emeletráépítésnél és toldaléképitkezésnél szintén különleges adókedvezményeket akar biztosítani az építtető magántőke számára. A főváros törvényhatósági bizott­sága a költségvetési közgyűlések során abban a helyzetben lesz, hogy a felszólalások során állást foglal­jon a rendkívüli házadómentesség meghosszabbítása tárgyában. Érte­sülésünk szerint minden pártból fognak akadni felszólalók, akik ^ a főváros egyenes és határozott állás- foglalását követelik a rendkívüli házadómentesség ügyében, amely­nek tárgyalását eddig azzal halo­gatták a közgyűlési pártok, hogy a főváros külterjes fejlődésének ha­tárt kell szabni, sürgősebb és fon­tosabb a régi házak modernizálása és a belső városrészek fejlesztése. Ezt a nézetet vallják a többségi pár­tok előkelő mérnöktagjai is, úgy­hogy a házadómentesség tárgyában való fővárosi állásfoglalást illetően élénk és érdekes összeütközésekre van kilátás. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAROSS-U. 77. §<iUNICÄ€SY GYULA m. kir. szab. takaréktüzhely, kályha, kéménytoldó és lakatosárugyár Budapest, vss. Rózsa-utca 39 Mintaraktár VII., Izabella-tér 3 Telefon: 31-2-80, 35 9-16. A haldokló liget k béliekül felére mérséklik a mtiíat- ványostelep béreli — Az Uj Budapest tudósítójától — A városligeti vurstli bérlői szinte má­sodik otthonuknak tekintik a városhá­zát, mert alig van nap, hogy egy-két vurstli-bérlő ne siránkozna a városgaz­dasági ügyosztályban, haladékot kérve hátralékos bérei fizetésére. A főváros az év tavaszán olyképpen igyekezett a vurstli bérlőin segiteni, hogy elmúlt évi hátralékaik fizetésére méltányos részlet- fizetést engedélyezett. A bérlők azonban ezeket a terminusokat nem tudták be­tartani, aminek főoka az idei rossz nyár, amikoris nemhogy elmaradt bére­ket nem tudtak fizetni, de a bevételek a folyó kiadások fizetésére sem voltak elegendők. A városgazdasági ügyosztály most gyökeresen akar segiteni a vurstli bér­lőinek szomorú helyzetén, amelyről min­denki elismeri, hogy a rossz gazdasági helyzet sodorta a fizetésképtelenség ha­táraira önhibájukon kívül a bérlőket. Arról van szó, hogy a vurstli-bódék és egyéb szórakozóhelyek béreit a békebeli bér ötven százalékára szállítsa le a fő­város, egyben a meglevő hátralékokra még az eddiginél is kedvezményesebb uj részletfizetést engedményezzen. Itt emlitjük meg, hogy a Beketow- örökösöknek, a Fővárosi Cirkusz bérlői­nek az a kérelme, hogy szerződésüket versenytárgyalás kiírása nélkül hosszab­bítsa meg a főváros, nem fog teljesülni. Az ügyosztály összeállította Beketowék köztartozásainak listáját, amelyből ki­derült, hogy a Fővárosi Cirkusz bérlője 70 ezer pengővel tartozik, csak a folyó esztendőről nyolcezer pengővel. Ily kö­rülmények között az ügyosztály azt ja­vasolja a városgazdasági szakbizottság meghallgatása kapcsán a polgármester­nek, hogy a folyó esztendő végével le­járó szerződést ne újítsák meg, hanem az épület hasznosítására írjanak ki pá­lyázatot.---------------rr> ■».. -------­A nemzeti munkahét előkészületei. A nemzeti munkahéttel kapcsolatos ipar­csarnoki kiállítás iránt igen nagy ér­deklődés nyilvánul meg. A nagy érdek­lődésre való tekintettel a rendezőség műszaki csoportja péntektől kezdve ki­költözik az Iparcsarnokban levő iroda- helyiségbe és a helyszínen ad felvilágo­sításokat. A kirakatversenyre való je­lentkezések már befejeződtek. Az ország minden részéből megnyilvánuló érdeklő­dés azt mutatja, hogy a nemzeti munka­hét ünnepségei a vidéket is megmozgat­ták. Az ötvenszázalékos utazási kedvez­mény, amelyet a jegyigazolványok ut­ján lehet megszerezni, már november 8-án életbelép. Az igazolványok érvé­nyessége november 22-én éjfélkor jár le. A helyiérdekű vasutak a nemzeti mun­kahét tartama alatt szintén ötvenszáza­lékos kedvezményt adnak a fővárosba utazóknak. A kedvezmény november 10- től 19-ig minden igazolvány nélkül igénybevehető, csak a vasúti jegyet kell a TESz által lebélyegeztetni. At. utazási igazolványok különböző szórakozások­nál, színházakban, fürdőkben, szállodák­ban, kávéházakban kedvezményeket biztosítanak. A nemzeti munkahéttel kapcsolatosan a TESz felhívást intézett a háztulajdonosokhoz, hogy a nagy ün­nepségre való tekintettel házaikat lobo­gózzák fel. Szász Albert oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit-körut 43 Telefon : 51—4—06. Uj kiírások: Benzin szállítására a székesfőváros intéze­tei és üzemei részére. Határidő: 1938. évi november hó 6-án, délelőtt 12 órakor. Papíráruk szállítására a székesfőváros üzemei részére. Határidő: 1933 jiovember 14-én d. e. 12 ó. Zab, széna, rozsszalma szállítására a Köz­tisztasági Hivatal részére. Határidő: 1933 november 29-én (szerda) d. e. 'áll ó. Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. & A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. ÁLTALÁNOS NYOMDA. KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ, RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. BUDAPEST, VI.. NAGYMEZŐ-UTCA 8. Felelős: Dr. Uj István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom