Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-04 / 44. szám

1933 november 4 rrj mmAVF&r Látogatás a Verpeléti-ut 3. számú ház telekkönyvi heteiénél Miért emelte a főváros 1928-ban hatvan százalékkal az ingatlan békebeli lakbérét? Budapest születésnapja. (Levél a szerkesztőhöz). Mélyen tisztelt szer­kesztő url Nagy élvezettel és gyö­nyörűséggel olvastam a mi kitűnő polgármesterünknek, S i p ő c z Je­nőnek nagybecsű lapja legutóbbi szóiméinak vezető helyén megjelent cikkét Budapest hatvanadik szüle­tésnapjáról. ,-A főváros életének szerves összhangban kell lennie az egész ország, az egész nemzet életé­vel, a magyar főváros nem lehet öncél az ország életében: minden törekvésünket és célkitűzésünket az a gondolat kell hogy vezesse, hogy Budapestet a maga történelmi hi­vatásának. nemzeti munkájának út­jára állítsuk!“ Aranyszavak ezek, mélyen tisztelt szerkesztő ur, mél­tóak nemcsak Budapest nagyságá­hoz, de a mi polgármesterünk ne­mes és nagyvonalú egyéniségéhez is! Én, aki ebben a városban szület­tem, nevelkedtem, élek és elhalni fo­gok, k ü lönö s meghatott- sággal fogadtam a polgármester ur cikkét, amely felgyújtja a szi­vekben a város szeretettnek fáklyá­ját, rámutatva arra, hogy a haza­fias érzés keretén belül ragaszkod­nunk kell a mi városunkhoz, ezer­éves létünk erős bástyájához: Bu­dapesthez! Rá kell azonban ehelyütt mutanom, mélyen tisztelt szerkesztő ur arra, hogy Budapest hatvanadik születésnapját nemcsak a lapok ha­sábjain kell ünnepelni, hanem a szivekben is. Elsősorban a fo­gé k o n y gyermekszívekben, a jövő reménységeiben, akik ma idegenül betűzik a Belváros utcáit, a Gerlóczy-utca, a Kammer may er- utca nevét, nem tudván, kik azok, akikről ezeket az utcákat elnevez­tük. Ahogy az iskolákban van ma­darak és fák napja, anyáik napja, március 15 iki szabadságünnep: kell lennie B u d a p e st szü­letésnapjának is, amikor a tanárok és tanítók a hatvanéves Budapest megszületéséről, múltjá­ról és jövőjéről tartsanak előadáso­kat. Nem késett el még eziclén sem a polgármesteri rendelet, mélyen tisztelt szerkesztő ur, hogy novem­ber 10-én, amikor hatvanadik évfor­dulója lesz a három-egy város ala­kuló közgyűlésének, az összes fővá­rosi iskolákban íiolgármesteri ren­delet alapján méltassák a tanerők Budapest hatvanadik születésnap­ját! Soraim közléséért szerkesztő urnák hálás köszönetemet nyilvá­nítva, vagyok készséges hive (alá­írás). — Az Uj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági tanács tudva­lévőén hosszú vita után elhatározta, hogy megvásárolja az I. kerület Verpeléti-ut 3. számú házat, Lenkey Györgytől és nejétől, született Czenthe Annától. A vételárat a tör­vényhatósági tanács 405 ezer pen­gőben állapitotta meg és egyben utasította a tiszti ügyészséget arra, hogy a vételi szerződésben kösse ki az ingatlan teljes tehermentesíté­sét, vagyis azt, hogy a 405 ezer pengő vételáron felüli terheket az ingatlantulajdonosnak töröltetnie kell, a vevő főváros a vételári ösz- szeget pedig elsősorban az ingatla­non fennálló terhek kifizetésére fordítja. Látogatást teltünk a budai járás- biróság telekkönyvi hivatalában, hogy megnézzük: hogyan fest a Ver­peléti-ut 3. szám alatti ingatlan te­lekkönyvi betétjének C) lapja? Min­den nagyobb összeadási művelet nélkül megállapítható, hogy az in­gatlan túlontúl el van adósodva, vagyis nagyon helyes volt a tör­vényhatósági tanács utasítása, ami­kor a tehermentesen való vételre utasította a polgármestert. 1925-ig tehermentes volt az ingat­lan, ekkor kebeleztek be a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank javára 9000 arany dollárt. 1927-ben ugyan­csak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank javára 60 ezer pengőt, 1928-ban újabb 17 ezer arany dollárt kebelez­tek be. 1928-ban a Borsocl-Miskolci Hitelbank javára 60 ezer pengőt, ugyanazon évben további 9500 pen­gőt kebeleztek be, mig 1929-ben a Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági — Az Uj Budapest tudósítójától — A Vásárpénztár felszámolása tár­gyában a polgármesternek a tör­vényhatósági tanács elé terjesztett észrevétele foglalkozik a Vásár- pénztár ügyeiben szerepet játszott fővárosi tisztviselők fegyelmi fele­lősségének problémájával. A vizs­gálóbizottság jelentése ugyanis a fegyelmi eljárás megindítását ja­vasolja azon fegyelmi felelősséggel tartozó személyek ellen, akiknél a jelentésben foglaltak alapján a fe­gyelmi vétség elkövetése valószinü- sitve van. A polgármester kijelenti Bank jutott az ingatlanon 75 ezer pengő biztosítékhoz. 1981 márciusá­ban a Magyar Általános Takarék- pénztár 22 ezer pengőt, 1933 márciu­sában pedig njból a Miskolci Keres­kedelmi Bank kebelezett be 50 ezer pengőt megfelelő költségbiztositék- kal. A legutolsó tétel a folyó év má­jusából szól, amikor is Fodor Jó­zsef dr. ügyvéd költségei fejében 149 pengőt kebelezett be Lenkeyék ingatlanára. A fővárosi tiszti ügyészségnek gondosságát mutatja a C) lap máso­dik tétele, amely az 1910. szeptem­ber 22-én kelt bérleti szerződés alap­ján 1910. november 1-től 1922. októ­ber 30-ig terjedő időtartamra szóló bérleti jogot évi 58 ezer korona bér­fizetést kötelezettség mellett iskolai célokra Budapest székesfőváros kö­zönsége javára bekebelezte. Ugyan­csak be van kebelezve 1928. augusz­tus 1-től 193S. augusztus elsejéig terjedő tiz esztendőre a bérleti jog, ugyancsak a főváros közönsége szá­mára. Feltűnő, hogy mig a polgármes­ter által a törvényhatósági tanács elé terjesztett szerint az ingatlan jelenlegi bérösszege 71 ezer pengő, addig 1910-től 1922. végéig 58 ezer korona bérösszeget fizetett a fővá­ros. Annak ' a vizsgálatnak, amely az 1928-ban tiz esztendőre kötött bér­leti szerződés létrejöttének körül­ményeit van hivatva napvilágra hozni, azt is ki kell derítenie, mi volt az oka annak, hogy a békebeli bér 60 százalékával emelte a fővá­ros 1928-ban a Verpeléti-ut 3. számú ingatlan amugyis horribilisen ma­gas bérét? észrevételeiben, hogy a vonatkozó tényállásokat a rendelkezésre álló Idő rövidsége miatt megállapítani nem tudta, de azok megállapítása tekintetében intézkedett és ha ezen tényállások megállapítást nyernek, a saját körébe tartozó intézkedése­ket megteszi. A polgármesteri jelen­tés ezen szakasza alapján az elnöki ügyosztály a legközelebbi jövőben kikézbesiti a felszámoló bizottság, a törvényhatósági tanács által ki­küldött bizottság, továbbá a polgár- mester jelentéseit az érdekelt vá­rosi tisztviselőknek, hogy az abban foglaltakra észrevételeiket megte­gyék. Amikor az elnöki ügyosztályhoz ezek az észrevételezések beérkeznek, fogja a beérkezett véleményeket, illetőleg észrevételezéseket a pol­gármester a tiszti főügyészhez át­tenni, aki azután fegyelmi jogi szempontból tesz javaslatot a pol- gármesternék aziránt, szükségesnek mutatkozik-e és kik ellen a i'egyel- mit megelőző vizsgálat elrendelése. Mivel az érdekelt tisztviselőknek megfelelő időt kell adni az észrevé­telek megtételére, amire vonatko­zóan a közigazgatás egyszerüsité- séről szóló törvény preciz intézke­déseket tartalmaz, a Vásárpénztár ügye a vezetésben és igazgatásban rászívott fővárosi tisztviselők fe­gyelmi felelősségre vonása szem­pontjából egyideig nyugvópontra került. Mint az Uj Budapest mun­katársa értesül, a szóban forgó fő­városi tisztviselőknek több hétre terjedő időt fog engedélyezni a pol­gármester a szükséges észrevétele­zések megtételére. Itt említjük meg, hogy Ereky Károly és Karch Kristóf a felszá­molás alatt álló részvénytársaság volt vezetői a törvényhatósági ta­nács azon határozatát, amellyel a vizsgálóbizottság, illetőleg a pol­gármester jelentését tudomásul vet­ték, a törvényes határidőben meg­fellebbezték a belügyminiszterhez. Wolff Károly ünneplése. Károly napja előestéjén, november 3-án, pénteken este fél 7 órakor a Pesti Vigadó összes termeiben nagygyű­lés keretében ünnepli a keresztény Budapest vezérének: Wolff Károly dr.-nak nevenapját a Keresztény Községi Párt. Köszönteni fogják Csilléry András dr. Buda, Petro- váicz Gyula dél, Homonnay Tivadar dr. észak és Toperczer Ákosné a Ke­resztény Magyar Asszonyok Párt- szövetsége nevében, melyre válaszol Wolff Károly dr. A Keresztény Községi Párt XVI. kér. Tanügyi Bizottsága az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinóban igen népes érte­kezletet tartott, melyen Drégely Dezső elnöki megnyitója után Gyurkovits Hen­rik dr. főv. biz. tag szólalt fel, majd Petrovácz Gyula országgy. képviselő mondott hosszabb beszédet. Beszéde so­rán a tanügyi választásokkal foglalko­zott, majd az ideiglenes állások átminő­sítésének szükségességét hangoztatta. A nyugdijjavaslat egyes fejezeteit igaz­ságtalannak, politikailag kihasználható­nak és az egész közgazdasági életre ká­rosnak minősiti. Kikel a hatalom árnyé­kában meggyőződés nélkül settenkedők ellen, akik felfelé túlontúl lojálisak, de lefelé fukarok a lojalitással. A keresz­ténypárt ellen intézett támadásokra azt feleli, hogy a párt világnézeti alapon áll, amelytől semmiféle törekvés el nem tántoríthatja. — Ezután Szeberényi Gyula tartott felolvasást a keresztény nevelés alapjairól, melynek kapcsán Havas Mihály, Párkányi Norbert és Kárpáti Ottó szólaltak fel. Végül a bi­zottság ragaszkodását fejezte ki Szendy Károly tanácsnoknak, Csilléry Andrást pedig 50-ik születésnapja alkalmából üd­vözölte. t VísírpeozM szerepel laiszoit IM tisziuiseioh fegyelmi felelőssege A MMikr mzMMn amärjsnzMriltKiiBslitiAs» inn MUHI Miit az mm amazt bzmmhm A legmagasabb áruház!! A legalacsonyabb árakkal!! Selyem, szövet, méteráru, kötött-szövött, női konfekció, szőrme, függöny, kézimunka, rövidáru, női kalap, női fehér­nemű, fűző, kesztyű, úridivat, férfikalap, gyermekruha, illatszer, sportáru, bőrönd, bőrdíszmű, bijouteria, alpaka, diszmű, hangszer, játék, üveg, porcellán, kefeáru, festék, háztartási cikkek, papír, csillár, cipő, könyv, fűtőanyagosztályok. ÉLELMISZER­OSZTÁLY Utazás- és szinBáz|e$u!roda

Next

/
Oldalképek
Tartalom