Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-07 / 40. szám
Budapestf 1933 október 7 XL évfolyam 40. szám UJ BUDAPEST Tek. Fővárosi Nyilvános Könyvtár, st, VIII., Revitzky-u. 1. Előfizetési Ar ok: Egész évre ... * ............................39 Pencjö Fé l évre........................................pengő Egyes szám ára ©O fillér I FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR D>< 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kans Ivor-utca O. Telefon: 82-8-23. Poslaíakarékp. chequeszámla 30013 Felelős-e Sipőcz polgármester a Vásárpénztár vezetőségének és igazgatóságának bűneiért? Hiába akarja Rassay Károly a polgármester ellen tett fegyelmi bejelentéssel politikai mellékvágányra terelni a Vásárpénztár ügyét! — A kereskedelmi törvény 218., az uj fővárosi törvény 10. és 48. §.-ai döntik el a felelősség kérdését — Sipőcz polgármester: Nálam a vásárpénztári igazgatóság vagy felügyelő bizottság egyetlen tagja sem járt a visszaélések ügyében! — Az Uj Budapest tudósítójától — Szőke Gyula felsőházi tagnak, a Keresztény Községi Párt kiváló jogi szakértőjének, az Uj Budapest legutóbbi számában megjelent véleménye a Vásárpénztár igazgatóságának és vezetőségének bűnügyi felelősségéről a maga tiszta és éles jogászi okfejtésével a legélénkebb feltűnést keltette a városházán és várospolitikai körökben. A törvény- hatósági tanács keddi ülésén, amelyen tudvalévőén a Vásárpénztár ügyeinek felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentése került a törvényhatósági tanács elé, több alkalommal szó esett Szőke Gyula pompás jogi okfejtéséről és a jelentés áttanulmányozása kapcsán világos lett a törvényhatósági tanács tagjai előtt, hogy a Vásárpénztár vezetősége nem tartotta be nemcsak a főváros által eléje szabott cél szolgálatát, hanem a kereskedelmi törvény rendelkezéseit sem és így vele szemben kereskedelmi törvényünk 218. szakasza alkalmazandónak látszik. A részvénytársaság vezetősége a mérleg felállításánál helytelenül járt el, a törvényhatóságot a tényeknek meg nem felelően informális., a társaság helyzetét eltitkolta, törvényellenes osztalékot fizetett és a társaság vagyonának az elvesztését kellő időben be nem jelentette: ezek azok a bűnök és visszaélések, amelyekért Szőke Gyula az Uj Budapest hasábjain vádat emelt a Vásárpénztár igazgatósága és vezetősége ellen. Mit mond a Kt 218? A kereskedelmi’ törvény sokat emlegetett 218. paragrafusa az illetékes törvényszék által három hónapig terjedhető fogházbüntetéssel sújtja az igazgatóság tagjait: ha az alapszabályoknak a kereskedelmi cégjegyzésbe bevezetés végett az alaptőke aláírására és lefizetésére nézve tudva valótlan előterjesztést tesznek, ha vétkes mulasztások miatt a társaságnak három hónapon át felügyelő bizottsága egyáltalán nem, vagy nem kellő számban volt, ha a mérleg feláliitásánál törvényellenesen járnak el, vagy ha a közgyűlésen tett előterjesztésekben a társaság helyzetét tudva valótlanul adják elő, vagy annak helyzetét eltitkolják, ha a közgyűlési jegyzőkönyveket szándékosan hamisan vezettetik, ha a társaságnak saját részvényeit megszerzik, vagy azokra köl- csöht adnak. ha a részvényeseknek az alaptőkéből osztalékot vagy kamatot fizetnek, ha a társaság alaptőkéje felének elvesztése esetén a közgyűlést azonnal nem hívják egybe a célból, hogy a társaság további fennállása, vagy feloszlása iránt határozzanak és ebben az esetben az igazgatóság tagjai a csődnyitást kérni elmulasztják. Királyi ügyészt! Az immár nyilvánosságra került vizsgálati jelentésből nyilvánvaló, hogy a Vásárpénztár vezetőségének és igazgatóságának működése a K. t. 218. §-a szempontjából átvizsgálandó. Erre a vizsgálatra természetszerűen a királyi ügyészség hivatott, amely értesülésünk szerint a legközelebbi napokban erre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket hivatalból fogja megtenni. Mivel pillanatnyilag sem kétséges, hogy a Vásárpénztár működéséért úgy büntetőjogilag, mint anyagilag elsősorban a vezetőség, igazgatóság és felügyelőbizottság felelős, a meglepetés erejével hatott a törvényhatósági tanács keddi ülésén Rassay Károly felszólalása. Rassay a polgármester egyéni in- taktságát elismerve, ellene fegyelmi eljárást követel, elrendeltetni kívánva a fegyelmi eljárást mindama székesfővárosi tisztviselők ellen is, akik akár hivataluknál fogva, akár pedig mint a Vásárpénztár Rt. és a Húskereskedelmi Rt. igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjai, kötelesek lettek volna a székesfőváros érdekeit megvédelmezni. Noha a főpolgármester a fővárosi törvény megfelelő paragrafusa értelmében Rassay indítványát nem tette fel szavazásra, mégis meg kell bélyegezni azt az eljárást, amely egy kiváló jogász részéről a törvényes jogszabályok nem ismerésével vagy elhallgatásával kívánja az egyelőre tisztára jogi vonatkozású ügyet mellékvágányra terelni. Rassay indítványának politikai célja volt: elterelni a figyelmet a vezetőség, az igazgatóság és a felügyelőbizottság üzleti gesztiójának bűnügyi vonatkozásairól, politikai zsákutcába, kergetni a Vásárpénztár ügyét, tekintet nélkül arra, kik a valódi bűnösök, kik a felelősek? A régi tanács felelőssége A polgármester f elelősségének kérdését. vizsgálva, két részre kell osztanunk a Vásárpénztár üzletvitelét. Arra a részre, amely az uj fővárosi törvény életbelépte előtt folytattatok és arra a részre, amelyik az uj fővárosi törvény életbelépése után folyt le. A régi fővárosi törvény a városházi ügyek csaknem minden vonatkozásában — idetartozik a Vásárpénztár dolga is — kizárja a polgármester egyéni felelősségét. A polgármester csupán elnöke a hivatalnoki tanácsnak: a főváros minden cselekedete a hivatalnoki tanács akaratából, határozatából és felelőssége mellett folyik. Hogy tehát a régi hivatalnoki tanács megszűnéséig Sipőcz Jenőt a vásárpénztári ügyekért felelőssé tenni nem lehet, — egyetlen pillanatig sem kétséges! És a főpolgármester? Nézzük ezek után az uj fővárosi törvénynek a polgármesteri felelősségiül szóló paragrafusait. Lapozzuk fel előbb a főpolgármester hatásköréről szóló 10. paragrafust, amelynek d) pontja értelmében a főpolgármester ellenőrzi és bármikor megvizsgálhatja valamennyi törvényhatósági szerv működését, valamint a székesfőváros intézeteinek, közintézményeinek és üzemeinek működését, ügyvitelét és vagyonkezelését. A főpolgármestert kifejezetten megilleti ez a jog akkor is, ha ezek a közmüvek vagy üzemek külön jogi személyek. A főpolgármester mindezektől bármikor bármilyen ügyre nézve felvilágosítást kérhet, az iratokba betekinthet, azokat, ha az ügy elodázásával nem jár, be- kivánhatja, a vizsgálathoz a tisztviselőket kirendelheti, a vizsgáló közegeket elsősorban a hivatalos szakértők közül is a székesfőváros’ terhére kijelölheti, intézkedéseit és a vizsgálat során felmerült észrevételeit közli a polgármesterrel. A 10. és a 48. § Ezzel a valóban széleskörű és szinte korlátlan intézkedési hatalommal szemben a polgármester hatásköre a törvény 48. paragrafusa értelmében nem egyéb, mint: felügyel az üzemekre és a vállalatokra. Rassay Károlynak, mielőtt valóban kínos hangulatot inszcenáló indítványát a törvényhatósági tanács keddig ülésén megtette volna, diszting- válnia kellett volna, megvizsgálván a fővárosi törvény fentemlitett 10. és 48. paragrafusainak intézkedéseit, Rassay Károlynak elsősorban A Vásárpénztár ügyeiről hivatalos tudomása az eléje kerülő aktákból nem volt a polgármesternek. De nem volt magánúton sem. Ebben az irányban kérdést is intéztünk Sipőcz polgármesterhez: — Előfordult-e, polgármester ur — kérdeztük — hogy a Vásárpénzazt kellett volna megkérdeznie, hogy a főpolgármester élt-e a törvény keretében biztosított jogaival és gyakorolta-e errevonatkozó kötelességeit: megvizsgáltatta-e a maga szakértőivel a Vásárpénztár ügykezelését, kapott-e erre vonatkozóan jelentést, mi volt ebben a jelentésben, közölte-e ezt a jelentését a polgármesterrel, felszóiitotta-e őt, amennyiben annak szüksége látszott fennforogni, megfelelő intézkedések megtételére, esetleges eljárása eredményéről jelentést tett-e a maga fölöttes hatóságának, a belügyminiszternek; mint a törvény- hatósági bizottság elnöke, a főpolgármesteri hatáskörében tudomására jutott esetleges visszaélésekről tett-e jelentést a törvényhatósági bizottságnak akkor, amikor az a költségvetési közgyűlések során a Vásárpénztár igazgatóságának és félügyelőbizottságának a felment- vényt megadták? Sem joga, sem módjai Csak ezen kérdések feltétele után juthatott volna Rassay Károly abba a helyzetbe, hogy Sipőcz polgármester ellen a fentemlitett fegyelmi bejelentést megtegye. Rassay Károlynak tudnia kell, hogy az önálló vagyonkezelésű Vásárpénztárnak a maga részvénytársasági formájában megvoltak a maga szervei, amelyekbe belenyúlnia a főpolgármesternek módjában állott, a polgármesternek azonban annál kevésbbé! A polgármester szerepe a vásárpénztári ügyekben nem lehetett egyéb, mint hogy törvényszerű kötelességéhez híven a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztette a részvénytársaság vezetősége\ részéről hozzájuttatott igazgatósági és közgyűlési határozatokat, amelyeket az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak valamennyi tagja törvényszerűen aláirt, A polgármesternek sem joga, sem módja nem volt, a törvények alapján nem is lehetett ezen jelentések bárminemű felülvizsgálatához, amelyet azok az igazgatósági és .felügyelőbizottsági tagok Írtak alá, akiket a főváros, mint a részvény- többség birtokosa, a közgyűlési pártok hivatalos delegáltjaiként oda beválasztott. tár igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának valamelyik tagja megjelent Méltóságodnál és közölte, hogy hibák és rendellenességek vannak a Vásárpénztár ügyvezetésében, amelyeket sürgősen orvosolni kell? — Polgármesterségem ideje alatt Sipőcz polgármester nyilatkozata
