Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-26 / 34. szám
ti WFMtmAPSESt 1933 augusztus 26. MM tizenötezer pengője llz Isivánnapi iDzijáíGh Kulisszái mögül — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Istvánnapi ünnepségek esztendőről esztendőre visszatérő programmpontja az a tűzijáték, amelyet az Idegenforgalmi Hivatal rendez a Gellérthegyen. Az Idegenforgalmi Hivatal megbízásából az Emmerling pirotechnikai gyár gyújtja fel minden évben a gellérthegyi citadellában a különféle röppentyűket, szines szökőkutakat és tüzijáték-vizesé- seket, amelyeket nagy közönség néz végig a dunai sétahajókon és a Duna mindkét partján. Ebben az esztendőben valószínűleg a nedves időjárás következtében nem sikerültek annyira a tűzijáték egyes számai, mint az előző esztendőkben. Röviden és egyszerűen: csütörtököt mondottak a különféle bombaegyvelegek és meteor csillag-hullások. A tűzijátékot néző sok tízezer főre rugó közönség soraiban elkeseredett kifakadások hangzottak el a rosszul sikerült tűzijáték miatt, sokan azt is hibáztatták, hogy a tűzijáték egyes számaiban semmi változatosság nincsen, ugyanazokat a röp- pentyíiegyvelegeket és bengáli világításokat produkálják Emmerlingék, mint tavaly, vagy tavaly előtt. Pedig az alig néhány negyedóráig tartó Istvánnapi tűzijáték a főváros pénztárcáját illetően nem tartozik a legolcsóbb mulatságok közé. Mint minden évben, ezidén is 15 ezer pengőt inkasszált be a pirotechnikai gyár az Istvánnapi tűzijátékért, amelynek műsora — mint azt velünk illetékes helyen közölték — esztendőről esztendőre nagyjában ugyanaz. Hogy mennyit keres az Istvánnapi tűzijátékon az Emmerling- cég, azt természetesen nem tudja a főváros Idegenforgalmi Hivatala, valószínűleg azonban igen jelentékeny ösz- szeget, lévén egyrészről alkalmi üzletről szó, másrészről pedig az Emmerling- cég az egyetlen az országban, amely efajta tűzijátékok rendezésével foglalkozik. Akik gyakran járnak külföldön és figyelemmel kisérik ott a tűzijáték- mutatványokat, azon a véleményen vannak, hogy azokban az országokban, elsősorban Franciaországban és Olaszországban, ahol a közönség előszeretettel viseltetik a tüzijátékmutatványok iránt, sokkal előrehaladottabb stádiumban van már a pirotechnika, mint Emmerlingék monopolisztikus üzemében. A főváros városgazdasági ügyosztálya, amelynek hatáskörébe az Idegen- forgalmi Hivatal révén az Istvánnapi tűzijáték rendezése is tartozik, már megkísérelte, hogy külföldről szerezze be a hagyományossá vált Istvánnapi tűzijáték rekvizitumait, a minisztérium azonban a magyar ipar védelmére hivatkozva elutasította a főváros ezirá- nyu kérését. Emmerlingék tehát a kon- kurrencia lehetősége nélkül fütyültetik egy évben egyszer a citadella mohos falai között röppentyüegyvelegeiket. Az ezévi rosszul sikerült látványos tűzijáték kapcsán a főváros, értesülésünk szerint, azon elhatározás előtt áll, hogy vagy jobb és olcsóbb Programm készítésére kényszeríti Emmerlingéket, vagy pedig újabb felterjesztéssel fordul a kormányhoz külföldi pirotechnikai anyagok behozatalának engedélyezése érdekében. Szó van azonban arról is, hogy amennyiben egyik megoldási lehetőségre sem nyílik alkalom, teljesen beszüntetik az Istvánnapi tűzijátékot, amely évi 15 ezer pengőért valóban költséges és felesleges mulatság. Kedvező alkalom! Egueimiha zubbony nadrág R ftß _ sapka 8 crfF. Polgári ölíöntj p 98net nun» IV.. »OSSUM LsiOS-U. 6. eazDasásiáíT Az inségmunkák csődje A burkolási és csatornaépítési járulékok 50 százaléka nem folyik be az előirt időre — Szomorú kérdőjelek az ut- és csatornaépítési ügyosztály 1934-es költségvetésében — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros törvényhatósági bizottsága az elmúlt évben a nagT munkanélküliség enyhítése céljából kilencmillió pengő erejéig tudvalévőén ut- és csatornaépítési szükségmunkák elvégzését engedélyezte. 1932-ben 6,200.000 pengő erejéig hirdetett versenytárgyalást a polgármester ut- és csatornaépitési szükségmunkákra, ebben az esztendőben pedig a hátralevő összeg erejéig adott vállalatba a polgár- mester áruhitelezési alapon végrehajtandó ut- és csatornaépitési munkákat. Nemrégiben kezdtekhoz- zá a vállalkozók az uj szükség- munka-csoport egyes munkálatainak végrehajtásához: jelenleg 1400 munkást foglalkoztat az inség- rnunka, előreláthatóan november elejéig, amikor ez az inségmunka- esoport is elfogy és vállalkozók és munkások a legszomorubb télnek néznek elébe. Az ut- és csatornaépitési ügyosztály már elkészítette és a pénzügyi ügyosztályhoz el is juttatta a jövő évi költségelőirányzat tervezetét. Ha a polgármester a főváros valamennyi ügyosztálya részére csák úgynevezett keretköltségvetést rendelt el, akkor az ut- és osatomaépi- tési ügyosztály költség’vetése valóban csak üres keret, amelybe nem tüclni, ki fogja a szükséges fedezetet utánapótolni. Hiszen a folyó esztendei költségvetésbe felvett ütés csatornaépitési munkálatokat is csak úgy tudta a polgármester elvégeztetni, hogy ezeket a belügyminiszter által jóváhagyott, költségvetési fedezettel rendelkező munkákat is 36 havi részletfizetés alapján adta vállalatba azoknak a vállalkozóknak, akiknek a hitelművelettel kapcsolatos közmunkához megjelelő összegek állottak rendelkezésre. Kétségtelennek látszik, hogy a jövő esztendőben sem fog tulnagy összeg jutni a költségvetésbe felveendő közmunkákra. Az ut- és csatornaépitési ügyosztály — noha jól tudja a főváros pénzügyi helyzetét — nem tehetett egyebet, mint hogy kijelölte azokat a közmunkákat, amelyek a jövő évi költségvetésbe okvetlenül felveendők. Ezek a munkálatok két csoportra oszlanak: az első csoportba tartoznak a semmi körülmények között el nem halasztható javító és karbantartási munkálatok, a második csoportba azok az uj ut- és csatornaépítések, amelyek a városfejlesztési program szerint soron vannak és Ihalasztha- tatlanoknak látszanak. Az első csoportban levő munkálatokra minden valószinüség szerint megvan a fedezet a költségelőirányzatban, nagyon kétséges azonban, hog-y a polgármester és a törvényhatóság tanácsa és közgyűlése ezeket az újonnan létesítendő munkálatokat nem fogja-e a hitelművelet es vál- lalatbaadások körébe utalni? A törvényhatósági tanácsban és a közgyűlésen is többek felszólaltak abban az irányban, hogy a hi- telmüveleti alapon vállalatba adott ut- és csatornaépítések nagy és indokolatlan terheket rónak a közönségre. Főleg a kisemberek azok, a. város külsőbb perifériáin, akik magük laknak kis családi házukban és elemi csapásnak tartják azt a többezer pengőt, amely burkolási vagy csatornaépitési járulék címén máról-holnapra a nyakukba szakadt. Hogy mekkora csapás ezekre a kisemberekre a szükségmunka, misem mutatja jobban, mint hogy a számvevőség adatai szerint az ingatlantulajdonosok 90 százaléka részletfizetésért folyamodik, vagyis azt kéri a polgármestertől, hogy a kivetett burkolási, illetőleg csatornaépitési járulékot 24 vagy 36 hónap alatt fizethesse meg. Még szomorúbb tünet, hogy viszont a kivetett járulékok 50 százaléka egyáltalában nem folyik be az előirt időre, vagyis a főváros csak végrehajtások és foglalások árán tudja biztosítani, azonban korántsem behajtani a kivetett járulékokat. Mivel a főváros a vállalkozókkal szemben 36 hónapos obligóban van, a részletek fizetését illetően, amely összegek viszont az ingatlantulajdonosoktól nem folynak be az előirt mértékben, nyilvánvaló, hogy a vállalkozók számára a fővárosnak a pénztárakból kell a hiányt pótolni. Természetes, hogy ennek a pótlásnak ismét az ut- és csatornaépitési ügyosztály költségvetése issza meg a levét, mert a költség- előirányzat ezen fejezetében felvett összegeket forditja a polgármester természetszerűen elsősorban a hi- telmüveletes vállalkozók kielégítésére. A költségvetés ezen részének ilyetén való felhasználása még szik kebb körre szorítja nemcsak ují utak és csatornák készpénzen való vállalatba adását, hanem az utak és csatornák javítására és karbantartására felvett összegeket is. Végeredményben tehát az a helyzet, hog-y az ut- és csatornaépitési ügyosztály jövőesztendei költség- előirányzata nemcsak az érdekeltségek szomorú problémája, hanem nagyjelentőségű pénzügytechnikai kérdőjellé nőtte ki magát. Kétségtelen, hogy a költségvetés ezen részében katasztrofális veszélyek fenyegetnek, elsősorban a vállalkozókat és az ut- és csatornaépitési szakmunkásokat illetően, de veszélyes a helyzet a fővárosra is, melynek háztartási egyensúlyát könnyen balra billentheti az előirányzott ütés csatornaépitési járulékok bevételének elmaradása. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAR0SS-U. 77. ^UNICáCS¥ GYULA m. kir. szab. takaréktuzhely, kályha, kéménytoldó és lakatosárugyár Budapest, VII., Rózsa-utca 39 Mintaraktár VII., Izabella-tér 3 Telefon : 31—2—80, 35-9-16. Pezsgőfürdő a Gellértben Bánlaky előterjesztése a polgármester előtt — Az Uj Budapest tudósítójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a Szent Gellérí-gyógyfürdő és szálló üzemének igazgatósága a mai télikert helyén uj fürdő létesítését tervezi. A Gel- lért pálmakertjének hasznosítására vonatkozó érdekes és újszerű elgondolás előterjesztés formájában már a polgár- mester előtt van és azt első őszi ülésén tárgyalja a városgazdasági szakbizottság. A fürdőigazgatóság elgondolása szerint nyitható és zárható fedőszerkezettel a mai télikert helyén létesülne az uj nagy medence, melynek vizét a hullámfürdő medencéjét is betöltő 16 fokos gyógy forrásvíz táplálná. A fűtésről sem kellene külön költséggel gondoskodni, a gőzfürdők és a hullámfürdő kabinjai pedig minden átalakítás nélkül öltöző- és vetkőzőhelyiségül szolgálnának a közönség részére. Bánlaky igazgató, a gyógyfürdőben levő pneumatikus kamrát is az uj fürdőmedence népszerűbbé tételére kívánja felhasználni. A még békében létesített óriási légkompresszor sűrített levegővel telítené meg az uj fürdő medencéjét olyképpen, hogy az a külföldön annyira divatos és népszerű pezsgőfürdő benyomását keltené. A fürdő megnyitása alkalmával súlyos tízezrekbe került lég- kompresszor ilymódon szolgálná tehát a legmodernebb fürdőkulturát! A polgármesterhez intézett előterjesztésében közli a fürdő igazgatósága, hogy — amint azt a Hullámfürdő példája is mutatja — előreláthatólag két-három esztendő alatt a bevételekből teljesen amortizálni lehetne az uj pezsgőfürdőt. Fedezetül a költségvetés azon tételét jelöli meg Bánlaky igazgató, amelyet a Rudas-fürdőnek a Gellért-fürdőből távvezetéken való fűtésére vett fel az ez esztendei költségelőirányzatba a polgár- mester. A költségvetés ezen fejezetében 280 ezer pengő van előirányozva, ennek az összegnek a felhasználása egyelőre nem aktuális, mert ha létesül a távfűtés Becsey-féle elgondolása, amúgy sincs szükség a Rudas-fürdő fűtése céljából külön távvezeték építésére. Kétségtelennek látszik, hogy a pezsgőfürdő látványossága lenne Budapestnek és valóban kedvező perspektívát mutat a Gellért-fürdő egyre romló bevételeit illetően is. Amennyiben a törvényhatósági tanács az előterjesztéshez hozzájárul, a Gellért-fürdő uj látványossága néhány hónap alatt megépülhet. KOSZENDANYA ’s TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD-U. 3 TELEFON: 25-5-54, 25-5-55 ÉS ;25-5-56 Uj kiírások: 1. Épületvasszerkezeti és lakatos-, 2. föld-, kőműves, és beton-, 3. bádogos-. 4. tetőfedő-, 5. üveges-, 6. mázoló-, 7. óra- és nyomásszabályozó-, épület kőműves- stb. átalakítási -, 8. földben elhelyezett tartányok föld-, kőműves- és beton-, 9. gázcsatornák föld-, kőműves beton-. 10. cső. és szennyvízcsatornázás Iparosmunkáira Budapest Székesfőváros Gázmüvei részére az óbudai gázgyár telepén benzolnyerő berendezés létesítésével kapcsolatban. Határidő: 1933. évi augusztus hó 26-ának d. e. 11 óra. Föld-, kőműves-, vasbeton- és elhelyező munkákra a X., Külső Jászberényi-utón megépült városszéli lakótelep iskola és gondnoki épülete részére. Határidő: 1933. évi augusztus hó 28-án, d. e. Vili óra. 181 pár altiszti férflclpő, 500 pár munkás- bakancs, 64 pár halinacslzma elkészítésére és szállítására a Köztisztasági hivatal alkalmazottai részére. Határidő: 1933. évi augusztus hó 30-án d. e. 11 óra. I. kér., Tabán elnevezés alatt ismert és a tervezési programban pontosan körülirt terület városrendezési tervére nyilvános terv- pályázat. Határidő: 1933. évi szeptember hó 30. déli 12 óra. * * Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel jelenik meg é» egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. ÁLTALÁNOS NYOMDA, KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST, VI., NAGYMEZÖ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István.
