Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-21 / 3. szám

aJMOBAPJtM 1933 január 21. Iliért bocsájtották el azonnali hatállyal állásából Ágotái Béla filmgyár! vezérigazgatót? Megdöbbentő megállapítások a Pedagógiai Film­gyár R.-T. dsungeléről egy tisztiügyészi periratban — Az Uj Budapest tudósítójától — Hétfőn alig' néhány perces köz­gyűlésre gyűltek össze a Pedagó­giai Filmgyár Rt. felszámolói, hogy a részvénytársaság 1931. évi zárószámadását előterjesszék és el­fogadják. A közgyűlésen jelentést tettek a Pedagógiai Filmgyár Rt. tulajdonát képező vagyontárgyak 'bérbead ásóiról a Magyar Film­iroda Rt. részére, bejelentették, hogy az adósok állománya 46.153 pengő, a hitelezőké viszont 97.682 pengő, kérték és megkapták a be­mutatott és a feltigyelőbizottság által is megvizsgált mérlegnek jóváhagyását és úgy a felszámoló, mint a felügyelő bizottságnak az 1931. évre a felmentvény megadá­sát. Miután minden előterjesztést hozzászólás nélkül egyhangúlag el­fogadtak, véget is ért ez a közgyű­lés, és teljes csendben és rendben Némethy Károly dr. tanácsnok precíz irányítása mellett tovább fog folyni a felszámolás munkája. Elkalandozva a filmgyári dráma zárójelenetén, vessünk egy pillan­tást arra a mérleg-adatra, amely az 1930. évi részvénytársasági vesz­teséget végeredményben 444.177 pengőben tünteti fel. Emlékezzünk vissza Ágotái Béla vezérigazga­tóra. akinek vezérigazgatói műkö­dése ideje alatt történt a 600.000 pengős alaptőke kétharmadának el­vesztése, és ismerkedjünk meg an­nak a munkaügyi pernek az ira­taival, amelynek tanúsága szerint a volt vezérigazgató 53.669 pengő tőke és jár uléfoáí iránt indított keresetet a budapesti kir. központi járásbíróság előtt a részvénytár­saság felszámolói ellen. A kereset szerint 1931. december 31-én délután a részvénytársaság felszámolói közelebbi indokolást nem tartalmazó levélben Ágotái szolgálati viszonyát azonnali ha­tállyal megszüntették. Ágotái sze­rint ő az azonnali elbocsátásra semmiféle okot nem szolgáltatott, miért is szerződése hátralevő ide­jére járó javadalmazása és vég­kielégítése egy összegben való igényléséhez nyílott joga. Ezen ál­láspontjából kifolyóan perli a fő­várost 1935. julius 31-ig fixfizetés címén havi 900 pengőre, huszonkét évi szolgálat után megfelelő vég­kielégítésre, de perli az elmaradt karácsonyi segélyeket, sőt a kive­tett jövedelmi- és szükségadónak fizetéséből levont összegei visszaté­rítését is. Végeredményben a fent- emlitett 53.669 pengőre rúg az az összeg, amelyet a volt vezérigaz­gató a felszámolóktól, azaz még inkább a részvénytársaság- kizáró­lagos tulajdonosától, Budapest székesfőváros közönségétől igé­nyel. Mennyiben felelős a vezér- igazgató a részvény- társaság üzletviteléért? A főváros tiszti ügyészsége a királyi járásbíróságnál elfekvő iratok szerint hosszú előkészítő irattal felel Ágotái keresetére, kérve az 53.669 pengős kereset el­utasítását és Ágotáinak a perkölt­ségekben is való marasztalását. Az ebben az előkészitő iratban szereplő megdöbbentő tényállítá­sok azok, amelyek az egyébként jelentéktelen munkaügyi pert el­sőrendű szenzációvá avatják: ki­derül ebből a periratból, miért bocsájtották el a felszámolók azon­nali hatállyal a. vezérigazgatót, melyek voltak azok a cselekmé­nyek, amelyek Ágotái vezérigazga­tói működése során jelentékeny mértékben hozzájárultak ahhoz, hoop a részvénytársaság alaptő­kéjének háromnegyedrésze elve­szett. A főváros előkészitő irata, amely elsősorban a vállalat ügyei­nek felülvizsgálatára felkért tör­vényszéki hites szakértő megállapí­tásaira támaszkodik, azt is elénk tárja, hogy a részvénytársaság szerződéses vezérigazgatója meny­nyiben felelős a részvénytársaság üzletviteléért, azon üzletvitelért, amely nem a kereskedelmi tör­vényben meghatározott szabályok szerint történt. A tiszti ügyészség előkészitő irata szerint a törvényszéki hites szak­értő megállapította azt, hogy a részvénytársaság pénztára által kiállított kiadási bizonylatok nagyrésze igen hiányosan van felszerelve, mert az azokhoz mellé­kelt és a cégek által benyújtott számlák nagyrészén az áru átvé­telének igazolása nem található, A törvényszéki hites szakértő sze­rint a bizonylat mellé szerelt számlák kifiizetés után nem let­tek megsemmisítve sem lyukasz­tás, sem bélyegzés, vagy bármely más alkalmas módon, úgy, hogy ezeknek a már kifizetett számlák­nak az ismételt felhasználása köny- nyen lehetséges lett volna. Ahonlóh Goíúsiem Leónak A szakértő különösen két céggel való összeköttetését vizsgálta meg a részvénytársaságnak, és pedig a Goldstein Leó budapesti céggel fennállott üzleti összeköttetést, amely esetben megállapította. hogy a részvénytársaság anélkül, hogy részére folyószámlát nyitott volna, 1925-ben 117.103.500 koronát. 1926­ban pedig 298.412.525 koronát fize­tett ki, amely kifizetéseknek nyolc­van százaléka megállapít hatóan akontófizetés volt. A szakértő ren­delkezésére bocsátott Goldsiein- számlák felszerelése hiányos, több esetben azokon a kezelésnek, illetve az elszámolásnak nyoma sincsen. Ezekből a ténymegállapításokból a szakértő szerint, megállapítható az is. hogy a G old stein-féle üzleti összeköttetés a részvénytársaság üzleti könyvei alapján többé már nem is rekonstruálható és nem ál­lapítható meg az, hogy az akontó fizetések egyáltalában elszámoltat­tak-e és hogy a kifizetett összegek ellenértéke áruban a részvénytár­sasághoz befolytak-e. Ugyanezt a tényállást állapította meg a tör­vényszéki hites szakértő a Lajta Andor céggel fennállott üzleti öszeköttetésre vonatkozóan is. FetérSékelf mérlegek Megállapítja a tiszti ügyészség előkészítő irata szerint a törvény- széki hites szakértő azt is, hogy a részvénytársaság működésének utolsó évében, 1930-ban szintén hanyagul és a kereskedelmi tör­vényben megállapított rendelkezé­seknek meg nem felelő módon ve­zették a könyveket. A részvénytár­saság igazgatósága éveken keresz­tül annak dacára, hogy mérlegé­ben állandóan veszteséget mutatott ki, igen felértékelt mérleget ter­jesztett a közgyűlés elé. így meg­állapítja a szakértő, hogy a rész­vénytársaság leltára szerint 27.839 pengőre értékelt műtermi villany - berendezés tényleges értéke Í000 pengőnél nagyobb összegre nem becsülhető. Megállapítja továbbá azt is, hogy a részvénytársaság ezen villamos világítási berende­zésre 1927—28-ban Í7J06 pengőt fordított. Paulai László, a kedvenc villanyszerelő De nézzük ezt a bizonyos műter­mi villanyvilágitási berendezést közelebbről! 1927-ben szükebbkörü versenytárgyalást hirdettek a mű­terem villanyvilágitási berendezé­sére, szabályszerű kiírási feltételek közlése mellett. A mérnöki felül­vizsgálat azt a véleményt adta, hogy az első helyen fekvő Paulai és a második helyen fekvő Vozáry cég túlnyomó részben irreális egység­árakkal a munkaanyag önköltsége alatt tett ajánlatot és ezért ajánla­taikat irreálisnak és komolytalan­nak mondják ki és elfogadásra al­kalmatlannak találják. Ezen súlyos vélemény dacára — állítólag a rész­vénytársaság végrehajtóbizottsága Paulai Lászlónak adta ki a vil­lanyberendezési munkálatokat. A tiszti ügyészség megállapítja, hogy az iratok között ennek a végrehajtó- bizottsági ülésnek a jegyzőkönyve feltalálható nem. volt.: az igazgató­ság 1927 szeptember 23-i üléséről felvett jegyzőkönyv tartalmaz csak adatot arra vonatkozóan, hogy a nyári szünet alatt az igazgatóság iiiést nem tarthatván, a végrehajtó­bizottság volt kénytelen ezen mun­kálatokat odaítélni. Súlyosbítja^ az odaítélési eljárást, hogy a rész­vénytársaság adminisztratív veze­tősége, amelynek élén Ágotái ál­lott, eltért az eredeti kiírástól, tel­jesen más villamosberendezést ren­delt meg anélkül, hogy az ezen be­rendezésre vonatkozó költségvetést műszaki közegeivel felülvizsgáltat­ta volna és az odaítélési áron ezen a vállalkozók által egyoldalúan be­terjesztett költségvetés szerint haj­tattak a munkálatok végre. Ezt a világítási berendezést egyetlenegy­szer használták, már egy év múlva, 1928 nyarán a filmgyár igazgató­sága kénytelen volt uj villany­berendezési felszerelésről gondos­kodni. Végrehajtóbizottsági ülés, amelyen csak az elnök és a vezérigazgató vesznek részt, és vigatt döntenek Ezen munkálatra ismét zártkörű versenytárgyalást tartott a rész­vénytársaság és az 1928 augusztus 28-án tartott végrehajtóbizottsági ülésen hozott határozat értelmében Hátizsák, sátor és ponyva, pokróc, kötél és zsineget vehet olcsón Telefon: 41-5-07 94 éves cég NEDELKO SÁNDOR cégnél, Budapest, VI!., Károly király-ut 15 IDEÁLIS OTTHONA BETEGNEK ÉS ÜDÜLŐNEK a Dr. Pajor Szanatórium és Vizgyógyintézet Budapest, VIII., éas-utca 17. szám Bel-, ideg-, asztma-, szívbetegek stb. felvétele SEBÉSZET, SZÜLÉSZET, ORTOPÉDIA, ZANDER Rádiumkezelés, bélfürdők (Darmbad) a munkát ismételten Paulai László kapta meg. A végrehajtóbizottsági ülésre vonatkozóan megjegyzi a tiszti ügyészség, hogy az arról fel­vett jegyzőkönyv tanúsága szerint azon kizárólag Purébl Győző ak­kori székesfővárosi tanácsnok és Ágotái Béla vezérigazgató vettek részt. Ezzel kapcsolatban megálla­pítja a tiszti ügyészség, hogy az augusztus 28-án tartott végrehajtó- bizottsági ülésen annak tagjai ha­tározatképes számban nem voltak jelen, a végrehajtóbizottság az alap­szabályok szerint nem volt jogo­sítva ezen ügyben határozni, a vil­lanyberendezési munkálatok ismé­telten ia kiírási feltételektől eltérő módon kerültek kivitelre, a vállal­kozó kiírási feltételek szerinti vö­rösréz vezetőeres ólomkábel föld­vezeték helyett ennél értékben sok­kal csekélyebb légvezetéket készí­tett. A törvényszéki iszakértő jelentése kapcsán került azután a felszámoló­bizottság egyik ülésén sor arra, hogy Némethy Károly székesfővá­rosi tanácsnok, a felszámolóbizott­ság elnöke szóval közölte a felpe­ressel a felszámoló bizottság kifo­gásait az aznap hozott azonnali el- bocsájtásra vonatkozó határozatot, ezt követőleg pedig a felszámolók nevében írásban is közöltétett Ágo­tái Bélával az azonnali hatállyal való elbocsájtás. Pártpolitika ? Pártérdek ? A tiszti ügyészség végezetül vi­tába száll Ágotái periratának azon állításával, hogy a részvénytársa­ság életében a tudományos munka mellett a vá ospolitika és pártér­dek éppen Ágotái jobb igyekezete ellenére is téri o utáló szerephez ju lőtt. A tiszti ügyészség éles hangon tiltakozik ezen meggyanusitás el­len, mintha akár az igazgatóság, akár a felügyelőbizottság nem ál­lott volna annakidején hivatása magaslatán és nem kizárólag a részvénytársaság ügyeinek előmoz­dítását tartotta volna szem előtt. Kétségtelennek látszik a fentiek alapján, hogy Ja bíróság Ágotái ke­resetét, amelynek eddigi tárgyalá­sai során tanukat hallgattak ki, el fogja utasítani. Kérdés azonban: miért nem tartotta szükségesnek a felszámolóbizottság a törvényszéki hites szakértő adatai alapján Ágotái. Béla ellen a megfelelő bírói eljárásokat az azonnali hatályú el- bocsájtással egyidejűleg megindí­tani? VIONALI BÁMULÓ bronidBA BUDAPEST Ukáa: »CtB£li4Z«-8tCa T»/%. »I fi, JAu-Bka fi náa TELEFON i AUTOMATA Mt-U. Tíz év óta nem volt ilyen fő műsor a mint a januári műsor!

Next

/
Oldalképek
Tartalom