Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-29 / 30. szám
UJMlUlAi UM 1933 julius 29. Külön leiratban közli a kereskedelemügyi miniszter a fővárossal a vasárnapi munkaszéinet kiterjesztésére vonatkozó törvénytervezetét Amikor prédikálnak a templomokban, zárva fogják tartani a kocsmákat — Munkaszüneti napon legfeljebb másfél óráig tarthatnak nyitva Buda- pesten az élelmiszerüzletek — Á miniszter bizonyos ipari foglalkozásokban törvénnyel kívánja rendszeresíteni a week-end-et _ Az Uj Budapest tudósítójától. — A kereskedelemügyi miniszter nagy fontosságú leiratát vette a csütörtöki napon kézhez Babarczy István báró dr. tanácsi főjegyző, a fővárosi közgazdasági ügyosztály vezetője. A leiratban a kereskedelemügyi miniszter az ipari munkának vasár napokon és egyes ünnepeken való szüneteléséről szóló törvényjavaslatát küldi meg a polgármesternek, azzal a kérőiemmel, hogy az előadói tervezetre legkésőbb folyó évi augusztus hó végéig észrevételeit tegye meg a főváros. A törvényjavaslat tervezete megállapítja, hogy a társadalmi és az egyházi körök állandóan sürgetik a vasárnapi mimkaszünet teijesebbé tételét. Ez a körülmény inditotta arra a minisztert, hogy az ipari munkának vasárnapokon és egyes ünnepeken való szünetelésének újabb szabályozásáról törvényjavaslatot készíttessen. A törvényjavaslat előadói tervezete utal azokra a jelentősebb eltérésekre, amelyeket a tervezet a jelenleg hatályban levő 1891: XIII. törvénycikkel szemben tartalmaz. Mig ez idő szerint csupán vasárnapon és Szent István napján kell munkaszünetet tartani, addig a ter- Amzet értelmében karácsony első napja is munkaszüneti nap lesz. A gyakorlatban, különösen a világháború megszűnése óta, karácsony első ünnepén a lehetőség szerint úgyis szünetel az ipari munka, ennélfogva ennek az ünnepnek munkaszüneti nappá^ való nyilvánítása megfelel a tényleges viszonyoknak. A tervezet első paragrafusa részletesen felsorolja azokat az üzemeket és vállalatokat, amelyekre a törvény hatálya kiterjed. Magyar Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak ______Budapest______ HÁ ZI UIZELLÁTÁSHOZ, HERTOHTlZESHEZ kézi és géphaitásü szivattyúk Kitűnő tartós kivitel Olcsó árak Nagy készlet ® Forgalombahozza: Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, V., Vilmos császár-ut 28. TELEFON: 27-3-20 A tervezet idevonatkozó rendelkezései a munkaszünet körét kiterjesztik olyan területre is (például az őstermeléssel kapcsolatos mellékipari vállalatokra, háziiparra, házalókereskedésre és vándoriparra), amelyeknél ez idő szerint az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló rendelkezések nem érvényesülnek. A munkaszünet tartamát illetően ujitás, hogy a munkaszünet a nappal dolgozó üzemekben legkésőbb a munkaszüneti napot megelőző köznapon esti tiz órakor kezdő- dik^ és az legalább a munkaszüneti napot követő nap reggeli hat órájáig tart. Az éjjel vagy éjjel is dolgozó üzemekben a munkaszünet — miként jelenleg is — legkésőbb a munkaszünet napján reggel hat órakor kezdődik és legalább a munkaszüneti napot követő nap reggeli hat órájáig tart. A week-end-mozgalom- mal kapcsolatosan elhangzott kívánságok méltánylásaképpen a tervezet szerint a kereskedelemügyi miniszter bizonyos ipari foglalkozásokban ' (nagykereskedésekben, bank- és pénzváltó, ügynöki és bizományi iparban, a termeléssel és árusítással közvetlen összefüggésben nem álló irodai munkákban) a munkaszünet kezdetét már a munkaszüneti napot megelőző köznapon délután két órában állapítja meg. A tervezet irányelveket állapit meg a nyílt árusítási üzletek nyitvatartásá- nak rendelettel való szabályozása tekintetében, minekfolytán a rendeleti szabályozás a jelenlegi helyzettel szemben lényeges megszorítás alá esik. A tervezet vonatkozó rendelkezése értelmében a főváros és rendeleti utón megállapított környéke területén csupán a túlnyomóan élelmiszerek és állami egyedárusitási cikkek f or galomb ahozat diára berendezett üzleteket és ezeket is legfeljebb egy és fél órán át, az ország egész területén pedig a nyílt árusítási üzleteket — az árusított cikkekre való tekintet nélkül — legfeljebb két órán át lesz szabad nyitvatartani. Ha' az érdekelt üzlettulajdonosok túlnyomó többsége a miniszteri rendeletben megállapított nyitvatartási lehetőséggel élni nem kíván,, az elsőfokú iparhatóság köteles elrendelni az illető üzletágban a teljes munkaszünetet. Kimondja továbbá a tervezet, hogy az égetett szeszesitalok munkaszüneti napokon való forgalom- bahozatala tilos és elrendeli, hogy a szeszes italok kiméréséI NémetvöIgyi-ut és Mártonhegyl-ut sarkán elterülő telektömbön épülő családi villák Három szoba hallal, minden mellék- helyiséggel, saját külön kerttel ele áns RluiieiDen, kulcs átadásig P 22.000.vel foglalkozó vendéglők, kávéházak és cukrászdák kivételével munkaszüneti napokon délelőtt tiz órától déli tizenkét óráig zárva kell tartani. Vagyis a rendelet szerint vasárnapokon, amikor istentisztelet van a templomokban, zárva kell tartani a kocsmákat. A tízezernél kevesebb lakost számláló községekben a vendéglők és kocsmák zárórája vasárnap és ünnepnapokon este 11 óra. Országos vásárt és heti vásárt munkaszüneti napra engedélyezni, mint eddig nem volt szabad/ezen- tul sem szabad. Azokat a vásárokat, amelyek a törvény életbelépése idején királyi privilégium vagy engedély alapján munkaszüneti napon tartanak, a törvény életbelépésétől számított egy év alatt a vásárfenntartók kívánságához képest vagy meg kell szüntetni, vagy oly napra kell áthelyezni, amely napon nem kell munkaszünetet tartani. A tervezet a mai kor igényének megfelelően szabályozni kívánja a munkaszüneti napon foglalkoztatott alkalmazottak pihenőjének kérdését Ezidőszerint az alkalmazottak havonta egy teljes, vagy kéthetenként egy fél vasárnapon élveznek munkaszünetet. Ezzel szemben a tervezet szerint az volna az általános szabály, hogy a vasárnapon három óránál hosszabb időn keresztül a nyílt árusítási üzletben foglalkoztatott alkalmazottnak minden második vasárnapon, vagy minden második héten a vasárnapot követő hétnek valamelyik köznapján legalább 24 órai, vagy két köznapon legalább 6—6 órai pihenőt kell adni. Azoknak az alkalmazottaknak pedig, akik nem nyílt árusítási üzletben, hanem ipari üzemekben dolgoznak, ha vasárnapon liái’om órán túl voltak foglalkoztatva, a. következő vasárnapon legalább 24 órai pihenőt kell adni. Az általános érdeklődésre számot- tartó törvénytervezet kapcsán Habar czy főjegyző köriratot intézett a fővárosi üzemekhez és intézményekhez, felkérve, hogy a törvénytervezettel kapcsolatosan nyilvánítsák véleményüket és jelöljék meg azokat a speciális kívánságokat, amelyeket az egyes intézmények és üzemek a törvénytervezetbe felveendőknek tartanak. Szakvélemények beérkezte kapcsán fogja azután a főváros végleges elhatározásáról a vasárnapi munkaszünet kiterjesztését illetően a kereskedelemügyi minisztert feliratban tájékoztatni. immm broniÁafS B8DAPCS! TELBTOH I AUTOMATA Nagyobbak megállapodás szerint. Még ez évben 30 évi adómentesség. Lefoglalható: Katona, Szeüeiy es molnár építészmérnökök irodájában, V., SzeméSynök-utea 9-11 Telefon : 29-8-29, 22-5-59. SZÉiESíÖlKl PM WEINGRUBER VÁROSLIGET NAPONTA © KATONAZENE Leltei-e a (Óvárost íiMáséri perelni? Lavoita svuianenaK a nuaros eilen mm- ion nöiariasi nereseiei jogi Hegieienseg- nen minősül a nszti Mész — Az Uj Budapest tudósitójától. — Élénk feltűnést keltett a napilapok azon közlése, hogy Lavotta Gyuláné, az ismeretes Eternit-ügy miatt felfüggesztett fővárosi műszaki főtanácsos felesége, keresetet indított a főváros ellen. Az Eternit-müvektől tudvalévőén 1700 pengőt kapott Lavotta főtanácsos és amikor a rendőrség a nyomozásnak ezt az adatát közölte a fővárossal, Lavotta elismerte, hogy szívességi kölcsönt fogadott el a főváros szállitójától. Lavottát állásától felfüggesztették, majd később, idegei összeroppanása miatt a Szent János kórház idegosztályára szállították. Lavotta néhány hónapos gyógykezelés után elhagyta az intézetet és most várja, hogy az ügyészségi eljárással párhuzamosan folyamatban levő fegyelmi ügyében a polgármester meghozza a döntését. A köztisztviselői fegyelmi szabályzat szerint Lavotta Gyulának természetesen csak ötven százalékkal csökkentett illetményeit folyósítják. Lavotta Gyuláné a bírósághoz beadott keresetében elmondja, hogy férje az ideg gyógyintézetből nem tért vissza hozzá és igy minden anyagi támasz nélkül van. Lavotta Gyuláné a bíróság utján kéri kötelezni a fővárost, hogy férjének a fegyelmi vizsgálat tartamára felére csökkentett illetményét, lakbérét és pótlékát közvetlenül az ő kezeihez folyósítsák. Előadja még Lavottáné, bogy mint a székesfőváros alkalmazottjának törvénye felesége jogosult ahhoz, hogy férjének jövedelméből megélhetését fedezze. Egyes sajtóorgánumokban Lavottáné keresetével kapcsolatosan olyan közlemények jelentek meg, hogy a fegyelmi alatt álló műszaki főtanácsos felesége a főváros, illetőleg maga a polgármester ellen indított nőtartási keresetet. Ebben az ügyben Szemethy Károly dr. tiszti főügyész a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársa előtt: — A keresetről nem tudok, annak beadásáról csak az újságokból értesültem és amennyiben az njságközlemények szerint indult meg a per, azt jogi képtelenségnek kell tartanom. — A Lavotta Gyula elleni fegyelmi vizsgálatot az 1929. XXX. te. megfelelő paragrafusai szerint indítottuk meg és folytatjuk le. Ahhoz, hogy Lavotta Gyula visszatért-e a kórházból való elbocsáj- tása után a feleségéhez, vagy nem, a fővárosnak közvetlenül köze nincsen. Lavottáné a fővárost sem egy pengőre, sem egymillió pengőre nőtartás címén nem perelheti. Legkevésbé azonban a polgármester urat, akinek saját személyében éppúgy nincs köze ehhez a nőtartási keresethez, mint a főváros képviseletében. — Lavotta Gyuláné egyet tehet: keresetet inditliat nem a polgármester, nem a főváros, hanem a saját ura ellen. Ha azután a feleség által megindított per kapcsán a bíróság jogerősen arra kötelezi a fővárost, hogy a felfüggesztés alatt álló férj fizetésének bizonyos hányadát ne a férfi, hanem az asszony kezéhez fizesse le, a főváros — amint erre különben számos példa is van — ennek a bírósági ítéletnek szabályszerűen eleget fog tenni. „HERMUSIN“ a legjobb házi mángorló magyar mosö es Fertőtlenítő Gépgyár Rt. Telelőn: 62-5-23
