Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-10 / 23. szám

XL évfolyam 23. szám

Budapestf 1933 junius W

ttt BUDAPEST

Tek- Fővaro <

BP°et,B*?yllván

Zíl-' Rem*fctáf'

’u- 1.

vArospoutikai V &s

Előfizetési Arak :

Egész évre ...*

............................30 pengő

Fé

l évre............................................ . - - t3 pengő

Eg

yes izám éra 60 fillér

i

FELELŐS SZEÜKESZ1Ő:

DOBY ANDOR DR

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. IV.. kans Ivor-ulca O. Telefon: 82-8-23.

Postatakarékp. chequeszömla 30013

Az inségmunka mérlege

Sipőcz polgármester a szüKségmunKa szociális és városfejlesztési fontosságáról

A háztulajdon válsága

Egyre több jel mutat arra, hogy a háztulajdon világválságához értünk el. A Kurfürstendamm palotáiban emeletsorok tátonganak üresen, a párisi nagy bouleyardokon egyre több a lehúzott redőny, ezerszámra állanak lakó nélkül a lakások Londonban és N ewyorkban, Párisban és Budapesten. Nem helytelenül állapította meg a háztulajdonosok római kongresszusa, hogy a háztulajdonban fundált tőkének nemcsak jövedelmezősége, de léte is teljes mértékben veszélyeztetve van és mivel Európaszerte a házingatlan a legkönnyebben megfogható, legbiztosabb és legstabilabb adózási alap, a háztulajdon válsága az, amely az állami és községi háztartások deficitjeit is ijesztő mértékben növeli.

A háztulajdon válságámak számos oka van. Az általános elszegényedésen felül a nagyvárosok külterjes fejlődése, a saját ház után egyre fokozódó vágyakozás és az építkezési ipar tultengése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a belterületi bérpaloták ijesztő mértékben nép- telenednek el, és mindenütt megindul a lakosságnak menekülés- szerű áradása a perifériák felé. A házadóból eredő adóbevételek folytonos csökkenése, a lakók nélkül szűkölködő bérházak növekvő elhanyagoltsága, a háztulajdonost terhelő jelzálogkövetelések túlzott kamatterhei jelzik az érem másik oldalát, parancsolóan szükségessé téve a közületeknek, hogy ezzel a nagyjelentőségű problémával a legbehatóbban foglalkozzanak, és a városi ingatlan válságának khaoszá- ból igyekezzenek megtalálni azt a kivezető utat, amely a közérdeknek és a divergens jogos magánérdekeknek megfelel.

Bennünket természetszerűen csak Budapest szempontjából érdekel a kérdés, és mellőzzük a probléma 1 aglalásánál a legkihivóbb ellentétet: a szocialisztikus és kapita- lisztikus szempontok éles megkü- lönböztetettségét. Objektiv állás- foglalásunk csupán azon körülmények tisztázására szorítkozik, hogy a problémának nagyobb vonásokban és szélesebb körökben való taglalását tartjuk szükségesnek: állandó megfigyelését a háztulajdon körül lejátszódó válságnak, hogy a feleletadás, amelyet a világgazdaság erre a kérdésre adni fog, ne érintse túlságosan súlyosan a kö- zületeket, elsősorban a fővárost, amelynek elsőrendű kötelessége, hogy okos előrelátással a lehetőség szerint tompítsa a kétségtelenül bekövetkező nagy csapások élét.

Szabad-e, lehet-e korlátozni a külterületek építkezéseit, elsősorban a közmüvek kiépítésének megszorításával, szükséges-e, érdemes-e a belterületi házak tatarozását és modernizálását a köznek fokozottabb mértékben elősegíteni, méltányos-c az’ építkezéssel foglalkozó iparok kárával az építkezéseket korlátozni: ezek azok a szempontok, amelyek egy uj és részletes városfejlesztési program kidolgozásánál megvilágításra várnak. Ha egyebet nem, a problémának elvi részét meg kellene vizsgálni, megszüntetve azt a városfejlesztési anarchiát, amely az utóbbi húsz esztendőben célkitűzések és a holnapra való gondolás nélkül elnéptelenitette a belső városrészeket, nagy és rendetlen faluvá építette ki a perifériákat és a környéket, a köznek korántsem hasznára, hanem súlyos megterhelésére.

— Az Uj Budapest tudósítójától. —

A múlt hét keddjén járt le a polgármester által kiirt versenytárgyalási hirdetmény a csatornázási inségmunkára, e hét keddjén pedig az ugyancsak hitelmüveleti alapon meghirdetett útburkolási verseny- tárgyalásra beérkezett ajánlatokat bontották fel. Műszaki és közgazda- sági körökben általánosságban nagy figyelemmel tekintenek a két versenytárgyalást illetően a polgár- mester döntése elé, amit indokol az a körülmény, hogy sok millió értékű közmunkáról van szó, ezer és ezer munkáskéz hónapokon át tartó foglalkoztatásáról.

Az inségmunkák hitelmüveleti alapon való végTehajtását erős kritikával illeti a közép- és kisiparosságnak az a része, amely sem megfelelő tökével, de hitelképességgel illetőleg összeköttetésekkel sem rendelkezik, hogy a pályázat kiírási feltételeinek eleget tegyen. A főváros vezetősége teljes mértékben tisztában van azzal, hogy ezeknek a kis- és középiparosoknak a mellőzése méltánytalanság, azonban amia következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának:

— A törvényhatóság közgyűlése az elmúlt év folyamán kívánatosnak tartotta a közmunkák megindítása, valamint a nagy munkanélküliség enyhítése céljából, 9 millió pengő erejéig, ütés csatornaépítési szükségmunkák elvégzését. A közgyűlés a fedezet előteremtése céljából felhatalmazott, hogy abban az esetben, ha az másként rendelkezésre nem állana, annak áru- vagy pénzhitel utján való előteremtő séről gondoskodhassam olyképp, hogy e hitel igénybevételére vonatkozó tárgyalásokat megindíthassam és a szükséges megállapodásokat is eszközölhessem. Ily módon 4,500.000—4,500.000 P értékű ut- és csatornaépítési programnak megvalósítását készíttettem elő.

— A program kidolgozásakor a következőket vettem figyelembe :

1. A költségvetésben szereplő ut- és csatornaépítéseket a hitelek nagymérvű csökkentése folykor szó sem lehet arról, hogy a főváros folyó bevételeiből fedezze az inségmunkák kiadásait, akkor, sajnos, más mód nem áll segítségre, mint az áru-, illetőleg mint anyag- és munkabérhitelezéssel kapcsolatos ajánlattételre való felhívás. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy amennyiben a főváros nem hitelmüveleti alapon végeztetné el ezeket a munkálatokat, akkor egyáltalában sehogyan sem, végeztetné el, elismeréssel kell adóznunk Si- pöcz polgármesternek és Borvendég alpolgármesternek, akik e közmunkák hitelmüveleti alapon való kiírásával sok millió pengőt tudtak olyan közmunkák létesítésére fordítani, amelyek egyébként elmaradtak volna.

A városházi közvéleményt any- hyíra foglalkoztató inségmunkák - ról hosszabb beszélgetést folytattunk Sipőcz polgármesterrel, aki részletes és összefoglaló nyilatkozatában ismertette olvasóközönségünk számára a sziikségmunka-akció előzményeit és eredményeit. A nagy- fontosságú témáról

tán az elmúlt években igen kis mértékben lehetett végrehajtani, amiért is elsősorban az elmaradt fontosabb munkákat kívántam elvégeztetni.

2. A székesfővárosnak egyes területrészei, u. m. a Lágymányos, a Lipótváros külső része, a Zugló stb. az utóbbi években oly nagy mértékben fejlődtek, hogy az utcák csatornázása ma már halaszthatatlan, hisz a legtöbb utca sűrűn be van építve. Erre való tekintettel a csatornázási pi'ogramba az említett városrészek utcáinak csatornázását illesztettem be. A közcsatornákkal egyidejűleg a szükséges gyűjtőcsatornák is megépülnek.

3. A kivezető főútvonalak burkolata nagyrészt makadám volt. Ez nyáron poros, télen sáros, emellett pénzügyi szempontból is igen hátrányos, mert igen nagy fenntartási költséget igényel. Ezeken felül a város fejlődését szolgáló mai modern közlekedés követelménye is múlhatatlanul szükségessé tette, hogy ez útvonalakat végleges, szilárd burkolattal építsük át.

— Az ilyen elvi szempontok mellett összeállított program szerint az elmúlt évben 20 nagy- fontosságú ut-, illetőleg 62 csatornaépítést rendeltem el.

— Az 1932. év folyamán áru- hitelezéses alapon elrendelt szükségmunkák értéke: útépítésnél

3.180.000 P, csatornaépítésnél

3.040.000 P.

— A szükségmunkák céljaira előirányzott hitelből még fennmaradó összeg terhére a folyó évben 13 útépítési és 18 csatornaépítési munkálatnak vállalatba- adása tárgyában már intézkedtem.

— így összesen 33 ut- és 80 csatorna fog a szükségmunkák keretében elkészülni.

— A főváros részéről áruhitelezési alapon végrehajtott munkálatok kifizetése csak a munka átadása után kezdődik, még pedig úgy, hogy a költséget 36 havi egyenlő részletben kell törleszteni. A mindenkori tőke után a főváros kamatot térit, a kamatláb l%o-kal magasabb, mint a Magyar Nemzeti Bank váltóleszá- mitolási kamatlába.

— A főváros a szükségmunkák elrendelése és végrehajtása révén nemcsak a nagy mértékben aggasztó, rendkívül nagy munkanélküliségen segített, hanem oly munkálatokat is létesített, amelyek a város életében, a város fejlesztése szempontjából is igen nagy jelentőséggel bírnak.

— Ha felemlítem az I. kér. Bu- dafoki-ut, Budaörsi-ut, Hideg- kuti-ut, a III. kér. Szentendrei-ut, a VII. kér. Telep-utca, a X. kér. IIungária-körut és Külső Jász- berényi-ut kiépítését, akkor csak a nagyobb, kiemelkedőbb fontosságú munkálatokat emeltem ki. Ezek a munkálatok nagy részben nemcsak helyi jelentőségűek, de Budapest környékének szempontjából és országos vonatkozásban is nagy fontosságúak. A kivezető útvonalaink jó kiépítésével, a környéknek Budapesttel való kapcsolatát közlekedési vonatkozásban jelentékenyen emeltem.

— A munkálatoknak egy része már elkészült, de mindenesetre a folyó évben a legnagyobb részben befejezést nyernek.

Sipőcz Jenő dr.

polgármester