Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-27 / 21. szám
1933 május 27. WJMM&m fi főváros pénzügyi vezetésének dicsérete at. Házban Petrovácz Gyula értékes megállapításai a belügyi költségvetés parlamenti vitájában- Az Uj Budapest tudósítójától. — Lapunk legutóbbi számában Szőke Gyula dr., mint az üzemi bizottság elnöke, erélyes hangon utasította vissza Sztranyavszky Sándor dr- nak, a Nemzeti Egység Pártja ügyvezető elnökének azokat a támadásait, amelyeket a volt belügyi államtitkár ur a költségvetés pénzügyi bizottsági vitájában a főváros autonómiája ellen jónak látott intézni. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a plenáris tárgyaláson, amikor is a belügyi tárca költségvetésénél került újra szőnyegre a főváros ügye, az Egységes Községi Polgári Párt részéről Kozma Jenő, a Keresztény Szociális és Gazdasági Párt részéről pedig Petrovácz Gyula voltak azok, akik nagy tudással és komoly felkészültséggel keltek a fővárosi autonómia védelmére, rámutatva arra, hogy a fővárosnak nincs takargatni valója, a főváros közvetlen kapcsolatban van a minisztériumokkal és a felügyelet a fővárossal szemben teljes mértékben érvényesül. Parlamenti beszédében Kozma Jenő az autonómia hívének és harcosának vallotta magát. — Az autonómiát fontosnak tartom azért — mondotta általános helyeslés közepette Kozma Jenő —, mert az autonómia érdekelten az embereket a köz ügyei iránt. Budapesten a polgárság ügyeinek kilencvenöt százaléka az autonómia felé tekint és talán csak öt százalékban érdekli az állami adminisztráció és ez az érdeklődés igen nagy, hiszen látjuk azt a tülekedést is, amely az autonómiában elfoglalható pozíciókért a polgárság részéről folyik. A Keresztény Községi Párt álláspontját Petrovácz Gyula a keresztény várospolitikának ez a markáns és kitűnő egyénisége szövárosházi szerkesztőjének leányából. Bátkai Piri kisasszonyt, aki alig töltötte be tizenhatodik élet- esztendejét, eljegyezte F. Szabó Sándor, a lágymányosi református egyházközség szimpátikus és nagy- tehetségű segédlelkésze. Hogy egy számtani f elad v á n nyal szolgáljunk: a bájos ifjú menyasz- szonynak és vőlegénynek életkora együttvéve alig egy-két esztendővel több, mint a boldog örömapáé! IIiába, van még fiatalság! * A FENT EMLÍTETT SZÉPRE- MÉNYÜ RÁTKAI PIRINEK van egy kisöccse: Rátkai Karcsi személyében, akit jó apja most íratott be a Lónyai-utcai református főgimnáziumba. Karcsi barátunknak az ismeretes kultuszminiszteri rendelet Szerint felvételi vizsgát kellett tennie, hogy megüti-e azt a bizonyos mértéket, amely a gimnáziumba való felvételhez szükséges. Ezen rostavizsgán maga az intézet igazgatója, a tudós Ravasz Árpád examinálta a szepegő Karcsi gyereket. Első kérdése az volt a nagytekintélyű igazgató urnák, hogy k i volt Magyarország legelső ki r ál y a? Karcsi gyerek habozás nélkül kivágta István király nevét. — Mond csak, fiacskám, — hangzott a következő kérdés —, emlékszeme más királyokra is? — Oh, igen — felelte Karcsi büszkén' — László király, Mátyás király — és Király Kálmán. A direktor ur összébbhuzta bozontos szemöldökét, majd elmosolyodott. Mint bizottsági tag a városházán, természetszerűen jól ismeri Király K álmáin tanácsnok ne vét, amely úgy került Karcsi gondolatkörébe, hogy szerkesztő papája gyakran interjúvolta hazulról az ut- és csatornaépitkezések népszerű vezetőjét telefonon, nem is gondolva arra, hogy a felvételi vizsgán a többi király k ö z é K i- r ál y Kálmánt is felsorolja szepegő kisfia... géz te le világos szavakkal. Petrovácz Gyula mindig értékes és érdekes nyilatkozataival szívesen keresi fel lapunk hasábjait, amelyek mindig készségesen állanak az ő rendelkezésére. Ez a közvetlen kapcsolat teszi kedves kötelességünkké, hogy ismertessük Petrovácz Gyulának a fővárosi autonómia védelmében elmondott képviselőházi beszédét. Beszéde elején rámutatott Petrovácz Gyula arra, hogy a főváros 1932-es zárszámadása egyensúlyban maradt, annak ellenére, hogy huszonnégymillióval csökkentek az előirányzott bevételek. Az óvatos előirányzás, a. közben lefolytatott zárolás és az a lelkiismeretes vezetés, amely a fővárosnál pénzügyi tekintetben és minden tekintetben fennáll, létrehozta azt, hogy ezt a huszonnégy millió pen- gőnyi kiesést minden adóemelés és minden közszolgáltatási dij emelése nélkül meg lehetett úszni. — A városháza pénzügyi gazdálkodási szelleméről — állapitotta meg tovább Petrovácz Gyula — maga a belügyminiszter is elismeréssel nyilatkozik a költségvetést jóváhagyó leiratában, amikoir azt mondja, hogy a székesfőváros polgárinesteré- nek_ és pénzügyi vezetőségének eddigi eljárása megnyugvásul szolgálhat, a polgármester a gazdasági válság kitörése óta megfelelő rendszabályokkal mindig elejét vette annak, hogy a háztartás pénzügyi egyensúlya megzavartassék. „Ezek a dicsérő szavak, amelyeket a belügyminiszter az egyébként dicséretben nem túlságosan bővelkedő leiratában a főváros vezetőségével szemben hangoztatni szükségesnek látott, mind annyiunkat megnyugtatnak és mindannyiunk teljes egyetértésével találkoznak. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a főváros mai gazdasági helyzetében jelentős része van Sipőcz polgármester gondos óvatosságának, a pénzügyi dolgokat revideáló Borvendég alpolgármester lelkiismeretes energiájának és Lamotte pénzügyi tanácsnok igen józan, higgadt és hideg szakértelmének is. Ez az a mentalitás, amely biztosit ja ma is a fővárost a tekintetben, hogy meglepetések érni nem fogják.“ A főváros vezetőségének érdemeit a pénzügyi politikát illetően lojálisán elismerve, arra mutatott rá, általános figyelem közepette, Petrovácz képviselő, hogy a városi vagyonok jövedelmezősége állandóan csökken. Ma még az ingatlanvagyon jövedelme körülbelül két százalék, az üzemi vagyoné hat százalék, de ez hovatovább még inkább lecsökken és akkor itt lesz a város, mint nagy intézményekkel, üzemekkel és ingatlanokkal ellátott közigazgatási szerv, anélkül, hogy ezeknek az intézményeknek, vagyonuknak jövedelmét érezzük: ám ugyanakkor az állam saját pénzügyi háztartásának rendbehozatala céljából óriási adókat, újabb illetékeket, különadókat és szükségadókat vet ki. Végeredményben tehát nemcsak a bevételi kiesés, hanem az ingatlan- vhgyonra eső terhek állandó fokozódásai csökkenti a város bevételeit. Emellett csökken a városi polgár adó fizetőképessége: ma az a helyzet, hogy a jövedelmi adó fejkvótája a községekben 2.55 pengő, a fővárosban 22.72 pengő. Mégis csak aránytalanul nagyok azok a terhek, amelyeket a városi polgárság kénytelen elviselni a falusi polgársággal szemben. Gáspáréig Elemérnek figyelmébe ajánlotta Petrovácz Gyula azt a másik nagyérdekességü statisztikai megállapítást, hogy amíg az állam költségvetésében a tisztviselői és általában a személyi járandóságok ötvenegy százalékot tesznek ki, addig a főváros költségvetésében csak 37.5 százalékot. Ha tehát mondhatjuk, hogy az állami költségvetésnek a fele személyi kiadás, akkor azt is meg kell mondanunk, hogy a főváros költségvetésének pedig csak egyhar- mada a személyi kiadás! Nem lehet azt mondani, hogy itt még valami redukcióra van szükség! "Beszéde végén azt a kívánságát fejezi ki Petrovácz Gyula, hogy a városi képviselők között is létrejönne egy olyan parlamenti érdekközösség, amely a városok érdekét legalább azzal a súllyal és erővel tudná képviselni, amellyel a Faluszövetség képviselői tudják az ő akaratukat a kormánynál alátámasztani. Sajnos, jelenleg- a városi képviselőknek semmiféle érdekszövetsége, semmilyen érdekközösség-e nincsen, és a magam részéről nagyon helyesnek tartanám — fejezte be beszédét Petrovácz Gyula —, ha ez a hiány mielőbb pótoltatnék. Petravácz Gyula beszédét a jobboldal és a közép élénk helyesléssel és tapssal fogadta. A főváros közönsége, de a főváros vezetősége háláját is teljes mértékben kiérdemelte Petro- vácz Gyula, aki a tőle megszokott tárgyilagos módon, nagy tudással és szeretettel kelt az országgyűlés képviselőházában Budapest érdekeinek védelmére. 3 ÜW> PünkösdKor Becskői isméi sok ezren jönnek Budapestre A bécsi iroda imponáló propaganda-sikerei — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros bécsi idegenforgalmi irodája jelentést készitett a polgármester számára, amelyben részletesen beszámol a Husvét alkalmával Budapestre irányult bécsi idegenforgalomról. A jelentés szerint husvét hetében nyolcszáz géperejű jármű indult el Bécsből Budapestre, ebből ötvenegy autóbusz volt, háromszázötven a Touring Club kirándulásán résztvevő, mig négyszáz jármű családi utazásnak tekinthető. Különvo- natokon és hajón 3923 személy ment, a Touring Clubbal 1250 és az ötvenegy autóbuszon 1381 személy. Összesen tehát 6554 személy. Lux igazgató, a bécsi iroda vezetője szerint az Ausztriából jött vendégek száma husvét hetében nyolcezerre tehető. A bécsi irodában történt bejelentések szeiűnt a pünkösdi ünnepek alkalmával ismét rengeteg bécsi fog Budapestre rándulni. Autobusz-utazásokat és külön- vonatokat szerveznek a Neues Wiener Tageblatt, a Reiseverein Europa, Bécs városa kertészeinek szakegyesülete, . a szocialista diákok szövetsége, a Bécsi Magyar Gazdasági és Társadalmi Egylet, a gráci egyetem német diákjainak szövetsége, a Katolikus Népszövetség, a német katolikus főiskolai hallgátónők szövetsége, az élelmiszerkereskedők központi szövetsége, a 6 Uhr Blatt, az osztrák tanitók motorkerékpáros szövetsége, a szállodai és kávéházi alkalmazottak egyesülete és még sok más kisebb társaság. Lux igazgató azt jelenti Bécsből, hogy szemben a pünkösd alkalmával Budapestre irányuló nagy idegenforgalommal, hiába hirdetnek az utazási irodák Prágába vagy Salzburgba utazásokat, alig van jelentkező. A bécsi iroda inten- ziv propagandáján felül ez a nagy eredmény a főváros intéző köreinek idegenforgalmi politikáját dicséri, amely csakis a propagandát akarja intézni és az üzletet másoknak engedi át. Ha a különböző kirándulásokat maga a bécsi iroda rendezné, a leránduló tömegek egynegyedét sem tudnák produkálni, mert akkor a különféle autóbusz-szálli- tási vállalatok és csoportok konkurren- ciát látnának a főváros irodájában, nem pedig amint az most van: hasznos se- gitőtársat. Érdekes a Neues Wiener Journal azon megállapitása, hogy az effektiv pengőárfolyam a Bécsben a budapesti utazások által támadt erős kereslet folytán 112-ről 115-re szökött fel. A bécsi lapok általában élénk cikkekben és riportokban számolnak be a budapesti utazásokról, bizonyságául annak, hogy azok állandóan és élénken foglalkoztatják a közvéleményt. A bécsi iroda nagy eredményei napnál fényesebben igazolják, hogy okos és praktikus volt Kovácsházy tanácsnok elgondolása, amikor ezt a bizonyos oldalakról sokat támadott intézményt életrehivta. FOTÓCIKKEK SZAKÁL GÉZA SZAKŰZLETÉBEN BUDAPEST, ¥., DOROTTYA-UTCA 1. SZ. AMATŐRFELVÉTELEK RIDOLGOZÁSA LEICA I KmöloezÄsoK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE 'YUz n A világításnál nem az izzólámpa beszerzési ára, hanem fénymennyisége és áramfogyasztása a mérvadó. Az „olcsó" lámpa használatban a legdrágább, mert nagy áramfogyasztással kevés fényt ad. A gazdaságos világítás kulcsa a fényerős, tökéletes, gazdaságos TUNGSRA IZZÓLÁMPA
