Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-27 / 21. szám

2 wsnmmsx 1933 május 27. I., BÖSZÖRMÉ1VYMJT 28 SZ. (59, 75. villamos mentén, 2-es autóbusz) Éttermen - Sörezö - Bríögeszalon Különterem 5 órai tea TÁMPI délután és este ^ * CHARLES LAX jazz-zenekara M^ÜÜÜi BÜSiCl özem: ajjgít !„ UitntmáagosHs. 1 írnia: U esnertnagü-atsa ti. falómat! ss?-E ■HSHHaHBKBB # 60. M. Kir. Államsorsjáték 17.000 nyeremény 25.000 ar. pengő ériékben FŐNYEREMÉNY: 40.000 pengő NYEREMÉNYEK: 20.000a- ar. pengő 10.000.- ar. pengő 2'Szer 5.00©.- ar. pengő 4'Szer 2.500.- ar. pengő 6'Szor 2.00®.- ar. pengő 10-szer 1.000.— ar. pengő és még több nyeremény, melyek mind készpénzben fizettetnek ki. WT Húzás június hó 3>án SORSJEGY ÁRAK: Egész 3.- ar. P. Fél 1.S@ ar. P Kapható minden főárusitónál, bankban, sorsjegyárusitónál és dohánytőzsdében. Posta rendeléseket a pénz előzetes be­küldése után azonnal teljesíti a m. kir. Pénzügyigazgatóság Bpest, V. Szalay-u. 10 íaMta a Keresztül Községi pariban-----------m..ii niiHaB8B.il l"l l -----------­A nagybankok akadályozzák meg, hogy a transzfer-pénzeket a külföldi hitelezők kölcsön adják a fővárosnak — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt kedden értekezletet tartott, melyen Wolff Ká­roly elnökölt. Napirend előtt Spur Kál­mán felhívta a párt figyelmét arra, hogy az uj lakbérszabályrendelet tár­gyalása során képviseljék azt az állás­pontot, hogy a segédházfelügyelők a házfelügyelőknek járó két százalék ne­gyedpénzből egyharmad részt megkapja­nak. Nagy László szóvátette, bogy a belügyminiszter egyik legutóbbi leiratá­ban, melyben válaszol a közgyűlésnek az operaházi kétszázezer pengős szubven­ciómegvonási határozatára, azt mondja, hogy a főváros fontolja meg újból ezt a határozatot és addig felfüggeszti az uj elöljáróságok építésére előirányzott kétszázezer pengő felhasználását. Ezt különösnek és sértőnek tartja az auto­nómiára. A két kérdés között nem lehet junktiinot vonni. A felszólalásra Wolff Károly közölte, hogy a belügyminiszter leirata nem jelenti azt, hogy az Opera­ház szubvenciójának megvonása esetén nem lehet az elöljáróságok építésére fel­használni az összeget. Egyébként meg­ragadja az alkalmat, hogy eloszlassa azt a bizonyos oldalról mesterségesen kel­tett hitet, mintha a Keresztény Községi Párt az Operaház vagy a zenei kultúra ellensége lenne. Erről szó sincsen. A kereszténypárt tökéletesen értékelni tudja az Operaház jelentőségét. Ennek a kérdésnek közgyűlési tárgyalásánál Petrovácz Gyula fővárosának érdekeit képviselte, de nem volt szándéka az Operaház ellen fordulni. A keresztény- párt módot fog találni arra, hogy az Operaház támogatása mellett olyképpen foglaljon állást, hogy a polgárság ér­deke is teljes mértékben megóvassék. Petrovácz Gyula a tanács Kozma­párti és szocialista tagjainak állásfog­lalását tette szóvá, mellyel a Tabán épitkezését megakadályozták. Ezekután — mondotta — felesleges a fővárosnak az ivari munkaszervező intézet létesíté­sében r észtvenni, ami azért történt volna, hogy onnan hatmillió kölcsönt kapjon. Ugylátszik a Tabán kérdésében azért fontosabb Kozmáéknak a politika, mint a munka megindítása, mert a Ta­bán újjáépítését és a nagy munka meg­indítását eredetileg Wolff Károly ve­tette fel. Wolff Károly közölte az értekezlettel, hogy a kereszténypárt szigorúan ellen­őrizni fogja, mi történik tulajdonképpen a tervpályázat kiírásánál. Kérdezi, mi­nek kellett akkor kilakoltatni a lakos­ságot, megkezdeni az épületek lebontá­sát, ha nem akarják a munkát megindí­tani. Ilyen körülmények között vissza kell vonni a november elsejére szóló fel­mondásokat. Ha pedig az építkezés meg­történik, akkor a tabáni önálló ipar- űzőknek az uj Tabánban is elsőbbséget kell adni az elhelyezkedés tekintetében. Szőke Gyula azt hangoztatta, hogy a fővárosnak nincsen szüksége kölcsönre az ipari munkaszervező intézettől. A külföldi hitelezőknek javaslata van a pénzügyminisztériumban, amely szerint a fővárosnak hajlandók kölcsönt adni a transzfer-pénzekből. A legkomolyabb az az ajánlat, amit a külföldi hitelezők be­nyújtottak, de ennek keresztülvitelét a bankok akadályozzák meg. Azt ajánlja, hogy a főváros foglalkozzék ezzel a ja­vaslattal és azok után, hogy a Tabán ujjáépitése bizonytalan időre elhalasz­tódott, ne vegyen részt az ipari munka- szervező intézet alapításában. At, értekezlet tárgyalta az árvaszéki elnöki választás ügyét is. KIEV IIUA01 r VEGYÉSZETI GYÁRA BUDAPEST, VI., EÖTVÖS-UTCA 21 TELEFON: 27-2-75 SCHUBAUER JÓZSEF ÓRÁS és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. Beretvás pasztilla fejfájás eilen Városházi notesz JUTKA IZGALMAS VOLT a tör­vényhatósági tanács keddi ülése, amikor is a tabáni probléma hozta szokatlanul erős mozgásba a kedé­lyeket. Amikor azután híre terjedt, hogy a tanács határozata értelmé­ben a polgármester tervpályázatot hirdet a Tabán rendezésére, az egyik tanácsnok, aki gyakorlati érzékéről és éles ítélőké­pességéről közismert, a követ­kező érdekes ötlettel fordult az őt körülvevő hírlapírókhoz: — A magam részéről, amennyi­ben pályáznék, azt javasolnám, hogy minden lebontásra kerülő tabáni viskó helyére legalább tiz fa­csemetét ültessen azonnal a főváros. Amikor aztán húsz vagy huszonöt esztendő múlva a Tabán-probléma végleges megoldá­sához közeledne, olyan gyönyö­rű erdőség virulna már a Nap­hegy oldalában, hogy a terebélyes fákat senkinek sem. lenne szíve ki­irtani, és így unokáink mégis csak hasznot húznának a Tabán rendezéséből... * SCHINDLER PAL Dr. TANÁ­CSI FOGALMAZÓ, Sipőcz pol­gármester unokaöccse, mint jelentet­tük, e hó 20-án, szombaton esküdött örök hűséget R i h m e r Évának, Rihmer professzor leányának. A polgári esketést Sipőcz polgár- mester maga végezte, aki meghatott hangú, ünnepi beszédet intézett a fiatal párhoz. Az esküvőnél tanuk­ként szerepeltek R i h m e r István nyug. tábornok, W itt eh en Lajos földbirtokos, Schindle r Artúr nyug. h. államtitkár és Sipőcz László, a Hangya aligazgatója. Az egyházi esküvő szombaton, e hó 27-én lesz, a belvárosi főplébánia templomban, ahol is az ifjú párt B e dnár z Róbert apátplébános es­keti össze. GUTH FERENC DR. TANÁCS­NOK, aki hosszú ideig betegeske­dett, felgyógyult, és átvette a II. kerületi elöljáróság vezetését. Guth tanácsnok egészségi állapota, azon­ban hír szerint most sem kielégítő, úgy, hogy nincs kizárva, hogy is­mét szabadságra lesz kénytelen menni. * AMIKOR AZ UJ FŐVÁROSI TÖRVÉNYT KITERVELTÉK még javaslat-korában a belügyminisz­térium illetékes urai, a tisztvise­lők választására vonatkozó para­grafusok megalkotásánál az volt a főszempont, hogy megkímél­jék a közalkalmazotti g e- r i n c e k et azoktól a hajlongások- tól, amelyek választások idején tulmélyen alázzák meg nemcsak ezt a bizonyos gerincet, de az ön­tudatot is. Ha valaha csalódott a törvényhozó, akkor a jelen esetben a legnagyobbat: mert soha annyi előszobázás, kilincselés, kunyorálás még nem alázkodott meg a bizott­sági. de főleg a tanácstag urak előtt, mint ezekben a szomorú na­pokban. Délelőttönként valóságos k a- r av án ok indulnak a hiv at alt­keres ő fekete kabátban vá­rosházáról és kerületi elöljárósá­gokról egyaránt a pártvezérek és az egyes pártokban hangadó fér­fiak irodai és magánlakásai felé. Száz és százszámra rúg azoknak a tisztviselőknek a száma, akik t i- z e nő t, húsz és ötve n helyre mennek el, mindenütt jóindulatot és támogatást kérve, legnagyobb­részt olyanoktól, akiknél ez a be­mutatkozó látogatásuk, és akiket ebben az életben nem is fognak töbször látni. A hivatalokban pe­dig áll a munka, mert. X és Y tisztviselő ur most sokkal fonto­sabb dolgokkal van elfoglalva, mint a közérdek, a saját bármeny­nyire jogos, de mégis c s a k m a- g ái n érdekéve l! Megalázó és kellemetlen ez a kveruláins bolyongás a tiszt­viselőre nézve, de nem kevésbé az a megtisztelt pártvezért illetően sem. Ha kis szabadideje lenne bok­ros egyéb elfoglaltsága mellett a tanácstag urnák, délutáni szender- géséből riasztja fel a látogató csen­gője, vagy a hajnali órákban ülnek sort ismeretlen urak az előszobájá­ban. Egyszer ü p ol g ár me s- t er i rendelettel meg leh etne tiltani a kilincselésnek ezt a bal­káni módszerét, amint, hogy néhány évvel ezelőtt — igen okosan — arra vonatkozóan adott ki rendele­tét a polgármester, hogy ha vala­kit az elnöki ügyosztályban bizott­sági tag protezsál áthelyezés vagy fizetési előleg irányában, a protek­ciónak a, szóbanforgó tisztviselő issza, meg az igen keserű le­vét. A protekciónak és könyörgő kőrútoknak szinte elképzelhetetlen áradata v al'ób an szégyenle­tes, és ha egyébért nem, hát az okból meg kell a leggyorsabban ej­teni a választásokat és kinevezése­ket, hogy mentül hamarább vége legyen ennek az ellenszenves, a tisztviselői tekintélyt végleg lejárató tr a g lko­mé diá n a k! * EMLÉKEZZÜNK VISSZA A PLAKÁTOKRA, amikor a. válasz­tások alkalmával féltéglával ver­ték a mellüket a gáljenők és a többi demokrata nagyságok: adja csak az ő kezükbe a főváros közönsége a hatalmat, majd megmutatják, mi­képen adnak kenyeret százezrek­nek, hogyan tisztogatják meg a bű­nös városházát! Ä választások óta hallgat a demokrata párt, ha csak nem lehet életmegnyilvánulásnak nevezni azt a körlevelet, amelyet a Nemzeti Demokrata Párt és a Köz­ponti Demokrata Kör nevében az ügyvezető titkár intézett az elmúlt napokban a párt száraz ágon hall­gató ajakkal egyre fogyatkozó szá­mú tagjaihoz. Nincs arról szó e körlevélben, hogy a Nemzeti Demokrata Párt uj akciót indítana a munkanélküli­ség elleni küzdelemre, nem érdekli őket ez alkalommal a titkos vá­lasztójog sem, és nem törődnek a város ezer bajával: a demokraták ünnepelnek. Kit ünnepelnek? „Sze­retett és nagyrabecsült“ elnökhe­lyettesüket: Nobel Árpád urat, akinek valóban nób el jubileu­ma van, ezüstlakodalmát üli, az összes terézvárosi és erzsébetvárosi demokraták lelkesüli assziszten­ciája mellett. Ünnepi vacsora terül a demokrata pártszervezet köz­ponti helyiségében, „meghitt és bensőséges családi ünnepségükön — mondja a körlevél — elnökünk, Vázsonyi János országgyűlési képviselő fogja jubiláló barátun­kat és családját üdvözölni...“ Az ezüst lakodalmas elnökhelyet­tesnek úgyis mint Nobelnek, és úgyis, mint Árpádnak, ismeretle­nül legforróbb szerencsekívána- tainkat küldjük. A demokraták tá­borának azonban — amennyiben egyáltalán tábornak érzik magu­kat — egyéb feladataik lehetnének, mint az effajta magánjellegű ün­nepségek bennsőséges, de kissé ni­cotian megülése. íme, idesüllyedt a régi nagy célkitűzés, idáig fakult az ellenzékiség lobogó lángja, idáig csökkentek a választási frázisok: a demokrata lobogó szinehagyott foltjai egy öreg házaspárra borul­nak, egymást ünnepük vállvere­getve az urak, csendesen és elége­detten kvaterkázgatva, mint Homé­rosz hősei, a nagy csaták után. Tel­jes a kép: öreg V á z s o n y i h u- s o s fazekai hiányoznak csupán, hogy az örömmel és boldogsággal teljes önünneplésnek ne legyen sem­mi híjjá... * N AGYTISZT ELETÜ ASSZONY LESZ rövidesen ll átkai Károly dr. kollégánk, az Esti Kurír kitűnő

Next

/
Oldalképek
Tartalom