Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-27 / 21. szám

Budapest, 1933 május 27 (j XL évfolyam 21. szám Tek. Fővárosi Nyilvános Könyvtár Bpest, Vili.,Revitzky-u.1. * M DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, I>.. Haas Ivor-utca 9. Telefon: 82-8-23. Postalakarékp. chequeszamla 30013 Fenyeget-e a deficit réme? Rendkívüli eszközök igénybevételét Borvendég alpolgármester egyelőre nem tartja szükségesnek Luxus-gazdálkodás ? A képviselőház keddi ülésén — mint lapunk más helyén olvasható — Kozma Jenő és Petroyácz Gyula a főváros szeretetétől áthatolt be­szédeikben keltek az autonómia vé­delmére. Felszólalásaik nyugodt megállapításait nemcsak a közgyű­lésről jól ismert frázisaikkal za­varták meg egyes közbeszólók az ellenzéki oldalról, hanem maga a belügyminiszter is, aki költségve­tési zárszavában súlyos kijelentése­ket tett a főváros gazdálkodását il­letően. A belügyminiszter, egyrész­ről elismerve a fővárosi gazdálko­dás és pénzügyi helyzet kifogásta­lanságát, azt a kifejezést használta, hogy Budapest autonómiájának luxus-gazdálkodása nem folyhat tovább az eddigi méretekben, mert ha ez tovább is igy megy, ha a túlméretezett ség, a személyzet do­tációja és az egész igazgatás luxu- sos nívója tekintetében nem áll be változás, akkor megjósolja a mi­niszter, hogy nemsokára meg fog inogni a főváros pénzügyi helyzete is. Közismert alaposságával és cél- tudatosságával a miniszter meg is jelölte a főváros szerinte luxus- gazdálkodásából kivezető utat. A felhatalmazási törvény alapján legutóbb kelt rendelet az, amely szerint a. kormánynak módja nyí­lik arra, hogy most már „kielégítő módon“ belenyúlhasson az autonó­miáknak ezekbe a megoldandó kér­déseibe is, amennyiben ezt az auto­nómia spontán meg nem cselekszi. A fővárosnak tehát Keresztes-Fi- scher véleménye szerint meg kell tennie mindazokat az intézkedése­ket, amelyeket a legmesszebbmenő takarékosság megkövetel. Végtelenül sajnáljuk, hogy a tör­vényhatósági. bizottság szerdai köz­gyűlésén, ahol filippikák dörögtek a dohányzásnak a villamoskocsi­kon való megengedése ellen és ha­sonló vicinális-ügyek koptatták a gyorsírók ceruzáját, nem került sor arra, hogy a közgyűlés megfelelő formában utasítsa vissza a belügy­miniszter nem is titkolt fenyegeté­seit. Szerény véleményünk szerint ugyanis nem volt elegendő — mint azt éppen a belügyminiszter parla­menti kijelentései bizonyítják — a felhatalmazási rendeletnek a fővá­rosra vonatkozó paragrafusával szemben a harminchármas bizott­ságban Wolff Károlynak és társai­nak felszólalása, itt sikra kell szál- lania magának az autonómiának is, mert ma már ott tartunk, hogy a centralisztikus törekvések az ősi terebélyes fának nemcsak ágait verdesik le, hanem törzsére mér­nek halálos fejszecsapásokat. Az általánosságokon túlmenően azonban konkrétumot nem tartal­maznak a belügyminiszternek a fő­város luxus-gazdálkodására vonat­kozó megjegyzései. Sőt bizonyos ellentmondás van ebben a beszéd­ben, amely első felében maradék­talan elismerés, második feléhen kantor és szigorú megrovás. Mi a ki nem mondott cél, mi rejlik a szavak mögöttf Újabb Bé-lista? Újabb fizetésleszállitás? A kihalási rendszer kiterjesztése tiz esztendőre, vagy újabb viharok az üzemek kö­rüli A legközelebbi jövő meg fogja mutatni a belügyminiszter kijelen­tésének valódi értelmét és az is ki fog derülni, hogy a várospolitiká­ba vetett uj jelszó: a luxus-gazdál­kodás vádja fog-e nagyobb gyűrű­ket vetni a városháza nyugtalan vizein. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros tanácsának legutóbb tartott ülésein — főleg az 1932. évi zárszámadások tárgyalásával kap­csolatosan —, többen kifejezést ad­taik aggodalmaiknak abban a tekin­tetben, hogy a bevételek nagyará­nyú kiesése következtében a fővá­ros háztartásának egyensúlya köny- nyen felborulhat. Különböző óvin­tézkedések foganatositását javasol­ták, sőt felmerült egy olyan értel­mű konkrét indítvány is, hogy a polgármester hívjon össze rendkí­vüli tanácsülést a pénzügyi helyzet megjavítása céljából. Sipőcz polgár- mester azt felelte az aggodalmukat kifejező felszólalóknak, hogy kész­séggel ad helyet a beterjesztett in­dítványoknak és már a legközelebbi időben intézkedik rendkívüli tanács­ülés összehúzása iránt. Ezen a rend­kívüli tanácsülésen részletesen megvitatják a tanácstagok a fővá­ros pénzügyi helyzetét és felsorol­ják azokat az eszközöket, amelyek­nek igénybevételével ki lehet kü­szöbölni az esetleg bekövetkezhető zavarokat. Felmerül természetesen az a kérdés is, nem kell-e felemelni a gáz, vagy a villany egységárát, tekintve, hogy az üzemek forgalmá­ban is nagyarányú visszaesés kö­vetkezett be. Ezekről a felmerült kérdésekről alkalmunk volt beszél­getést folytatni Borvendég alpol­gármesterrel, aki a főváros pénz­ügyig ügyosztályának legfőbb ellen­őre és irányítója. Mindenekelőtt azt a kérdést vetettük fel, hogy osztja-e azokat az aggodalmakat, amelyeket egyes tanácstagok a főváros pénz­ügyi egyensúlyának felborulását il­letően hangoztattak. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának: — Mindenekelőtt azt a téves be­állítást kell helyreigazitanom, amely abból a kijelentésből származott, hogy ez év végéig negyvenmillió pengőre emelkedhetik a bevételi hiány. Ez a negyvenmillió pengős számítási eredmény csak a régebbi évek adataival vaíó összehasonlítás alapján keletkezhetett. Én, aki a költségvetési tételek betartásán őr­ködöm, csak a folyó évi előirány­zatra lehetek tekintettel. A főváros pénzügyi helyzetének stabilitására nézve mellékes körülmény, hogy az ezévi bevételek a tavalyelőtti vagy az azt megelőző esztendőhöz viszo­nyítva miként alakulnak. Még az ezévi költségvetés bevételi oldalá­nak az előirányzásánál számításba vettük a tavaly szerzett tapasztala­tokat. Az összes bevételi tételeket lényegesen csökkentettük az 1933. évre szóló költségvetési előirány­zatban. Mi magunk redukáltuk a vár­ható bevételek összegét, igy te­hát olyan nagyarányú megle­petés, mint amekkorát a negy­venmillió pengős kiesés jelent­hetne, nem érhet. Mi csak azokat a kieséseket vizsgál­hatjuk, és csak ezek ellensúlyozá­sára vagyunk kénytelenek töreked­ni, amely kiesések a jelenlegi költ­ségvetési előirányzattal szemben mutatkoznak. Kizárólag ezek a folyó évre érvényes előirányzattal szemben jelentkező kiesések érintik háztartásunkat. Ha az eddig szer­zett tapasztalatokat vesszük figye­lembe, nincs okunk különösebb ag­godalomra. Annyi bizonyos, hogy az általános gazdasági helyzetben roszabbodás következett be, éppen- ugy, mint ahogy az L932. évi gazda­sági viszonyok is rosszabbodtak az 1931. éviekhez képest. 1931-ben 102 millió pengő volt a fővárosnak a közszolgáltatásokból származó bevé­tele, ez az összeg tavaly 87 millió pengőre esett visza. Az üzemi bevé­telek is ugyanilyen arányban csök­kentek, aminek az üzemek forgal­mának nagymértékű megcsappa­nása a magyarázata. A viszonyok kedvezőtlen alakulásának a jele a hátralékok felszaporodása is. Ta­valy 181 pengő előirt bevételből csak 163 millió pengő folyt be ténylege­sen, a fennmaradó öszeg a hátralé­kot szaporította. Ha a tavalyi végeredményt nézzük, 184 millió pengő elő­irányzott bevétellel szemben a zárószámadásokban szereplő be­vételi végösszeg 181 millió pen­gő volt, ami azt jelenti, hogy költségvetésünk 98 százalékban reális volt. Ezeket a tapasztalatokat kimunkál­tuk az ez évi költségvetés összeállí­tásánál. Ezek a tapasztalatok a leg­nagyobb óvatosságra intenek ben­nünket. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy egyáltalán nem merült fel olyan momentum, aminek alap­ján újabb, rendkívüli intézkedés foganatositását látnám szüksé­gesnek. Az eddig életbeléptetett és jól be­vált megszorító intézkedéseket, mint amilyen a tízszázalékos zárolás — továbbra is érvényben kell tarta­nunk, mert rendkívüli viszonyok között csak ilyen módon lehet a fő­város háztartásának egyensúlyát és realitását a jövőben is biztosítani. Amennyiben a bevételek a költ­ségvetési előirányzattal szem­ben tovább is nagyobb mérték­ben fognak visszaesni, akkor következhetik csak be az az ál­lapot, amikor a most érvényben levő megszorító intézkedések már nem lesznek kielégítők, mert a kiadások előirányzatá­nak az a tiz százaléka, amit biztosítékul az idén is zárolt a polgármester ur, nem lesz ele­gendő az egyensúly biztosítá­sára. Ez az állapot még nem következett be. Ha bekövetkeznék, külön előter­jesztést fogunk tenni a törvényha­tósági tanácsnak. — Ami az ez évi háztartási mér­leg alakulásának a kérdését illeti, körültekintő óvatosságunk egy­előre elhárított minden veszedelmet. A kiadásokat az említett biztonsági intézkedésekkel az egész vonalon visszaszorítottuk. A főcél az, hogy a kiadásokat a bevételek alakulásá­hoz arányosítsuk. Ilyen módon si­került elérnünk, hogy a bevételekből fedeztük a kiadá­sokat. Egyelőre csak az 1933. év első ne­gyedéről számolhatok be, amikor 38.2 millió pengő bevételei szemben 35.4 millió pengő kiadás merül feL Egyelőre tehát sikerült megvéde­nünk a főváros ez évi háztartását is a deficit veszedelmétől. Ha az egyes bevételi tételek alakulását nézzük, akkor különösen a községi pótadó, a házbér-krajcár, a szemét­fuvarozási illeték, a forgalmiadó­részesedés és a fogyasztási adó mu­tat nagy visszaesést. A házadóbevételek és az ezzel kapcsolatos jövedelmek vissza­esésének főként az a magyará­zata, hogy egyre nő az üres la­kások és üzlethelyiségek száma. Ezidőszerint 11 ezer lakás és üzlet- helyiség áll üresen. Súlyosbította helyzetünket a fázisrendszer beve­zetése, mert e rendszer következté­ben a forgalmi adó igen tekintélyes részét nem Budapesten, hanem a pestkörnyéki gyáraikban, vagy a ha­táron fizetik be. Megemlítettük Borvendég alpol­gármester előtt azokat a híreket is. amelyek szerint — végső esetben — szó lehet a gáz és a villany árának a felemeléséről. Borvendég alpol- , mester igy felelt: — Csak megismételhetem azt a ki­jelentésemet, hogy rendkívüli eszközök igénybevé­telét szükségesnek nem látom. Ebben a kijelentésben bennfoglalta- tik azoknak a híreknek a cáfolata is, mint hogyha a főváros vezető­sége a gáz, vagy a villany árának a fölemelését tervezné. Ilyen terv egyáltalán fel sem merült... Érdeklődésünkre kijelentette még Borvendég Ferenc alpolgármester, hogy a centrálé és a főváros viszo­nyának végleges rendezése fo­lyamatban van és pedig azon az alapon, amelyet az Uj Budapest legutóbbi száma ho­zott nyilvánosságra. Két szerződés- tervezet áll egymással szemben. Ezek közül fognak választani a döntő értekezleten. Ezt az értekez­letet, amelyet Fabinyi Tihamér ke­reskedelmi miniszter elnöklete alatt tartanak meg, már egyszer össze­hívták, de akkor a főváros vezető­ségének a kérésére elhalasztották. Ezt az értekezletet a jövő héten fel­tétlenül megtartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom